Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-28 / 204. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk | AFRIKAI LABIRINTUSOK LJ a manapság, az afrikai országok függetlenné válásának ** 11. évében valahol viszály tör ki két szuverén afrikai ál­lam között, a fejtegetések, elemzések kiinduló pontja minden­kor a szállóigévé lett „Keresd az imperialistákat!" alapigazság Ennek az a magyarázata, hogy a fiatal független államok kö­zötti nézeteltérések vagy konfliktusok eredője vagy a gyarmati múltban van, melynek átkos örökségét nem sikerült mindenütt felszámolni, vagy pedig neokoloniallsta kísérletek folytán kül­ső erők mesterségesen szítanak ellentéteket a fekete földrész országai között. így igaz ez a legújabb viszály, Tanzánia és Uganda konfliktusának esetében is. 1971. VIII. 28. Egység vagy megosztottság? Amikor hónapokkal ezelőtt Idi Amin vezérkari főnök veze­tésével az ugandai hadsereg tá­bornoki kara átvette a hatal­mat és megfosztotta tisztségétől az éppen külföldi körúton levő John Milton Obote köztársasági elnököt, sejteni lehetett, hogy a háttérben az imperialista Nyu­gat áll. Az egykori ökölvívó bajnokról, majd hadseregfőpa­rancsnokról, később vezérkari főnökről nemigen feltételezték, hogy politikai babérokra vá­gyik. Legfeljebb azzal a kije­lentésében keltett gyanút Obote elnökben, hogy „más afrikai or­szágok példájától eltérően az ugandai hadseregnek nincsenek politikai ambíciói, nem törek­szik hatalomátvételre". Ezután történt, hogy az elnök hadse­regfőparancsnokból vezérkari főnökké degradálta Amint. Ami­kor aztán megtörtént a megle­petésszerű hatalomátvétel, kide­rült, hogy a hadsereg bizonyos része Obote mellett áll és meg­tagadja az engedelmességet az új államfőnek. Mivel Amin ol­dalán volt a túlerő, sokan a szomszéd országokba, elsősor­ban Tanzániába emigráltak. Nem volt véletlen, hogy Obo­te híveivel szemben a törzsi megosztottság, a törzsi kivált­ságok hívei, elsősorban a bu­gandai exkirály köréhez tartozó politikusok álltak Amin oldalá­ra. Hisz az elűzött király ls Londonban talált menedéket, . míg a delírium tremensbe bele nem halt. Az Amin-kormány kezdetben különösebb változást nem jelen­tő, reformokat sem ígérő üres nyilatkozatait később azonban olyan lépések követték, ame­lyek szöges ellentétben voltak az előző kormány békeszerető, jószomszédi és antiimperialista politikájával, Idi Amin először is kikezdte a kormányát el nem ismerő szomszéd Tanzániát, amely regionális viszonylatban a leghaladóbb ország Kelet-Af­rikában, másodszor az ország erőforrásait meghaladó fegyver­kezési programot hirdetett. Aminről közismert volt, hogy egy ideig izraeli katonai kikép­zést kapott és otthon is izraeli kiképző tisztekkel dolgozott. Ennek pedig megvolt a politi­kai kihatása ls. Igy történt, hogy a nyáron az Afrikai Egy­ség Szervezetének csúcsértekez­letén, amelyet Kampalában kel­lett volna megtartani, számos ország lemondta részvételét, mert bojkottálni kívánta az Amin-rendszert. Ezért aztán az értekezletet áthelyezték Addisz Abebába, erről az ülésről vi­szont Uganda és pártfogói ma­radtak távol. Ma már nyilvánvaló, hogy Amin csakis nyugati támogatás­sal tudott nyeregbe jutni, s hogy csupán egy figura a nyu­gati imperialisták játszmájában, amelyben a tét a független af­rikai népek egységének meg­bontása, akaratuk megtörése. Kül- vagy belviszály? Az AESZ ülését követően jú­niusban Uganda és Tanzania közötti határviszályról számol­tak be a hírügynökségi jelenté­sek. Míg az Amin-rendszer ag­reszióval vádolta Tanzanlát, tanzaniai részről kijelentették, hogy semmilyen külső behato­lás nem történt Uganda terüle­tére, s ha mégis harcok voltak, akkor Amin táborában ütött ki zendülés, s a tábornok-elnök vádaskodásával nyilván ezer ugandai katona felkoncolSsá­nak tényét akarja elkendőzni. Az ugandai—tanzaniai fe­szültség nem enyhült, s a héten fegyveres incidenssé, sőt heves támadássá fajult. Kampala je­lentéseiben azt domborítja ki, hogy tanzaniai katonák, vala­mint Obote Tanzaniába emig­rált hívei kínai tanácsadók ve­zetésével agressziót kíséreltek meg Uganda ellen, ezt viszont — főként a kínai részvételt — tanzaniai részről kereken eluta­sítják, noha az incidensek té­nyét beismerik. Dar es Salaam ugyanakkor az ugandai csapa­tokat nevezte betolakodóknak. Az incidensek ténye nemzet­közi viszonylatban jelentékte­len viszálynak hatna, ha nem többről lenne szó, mint két or­szág viszályáról. Mint ismere­tes, Uganda Tanzániával és Ke­nyával együtt a Kelet-afrikai Közösség tagja. A három tagál­lam közül Tanzania vallja cél­jául a szocializmust és sajátos utat járva ehhez az „afrikai szocializmushoz" közeledik. Az sem titok, hogy Tanzaniában erős kínai hatás érvényesül, s Ily helyzetben az erök össze­fogása Július Nyerere államfő politikai bölcsességének az eredménye. Az ugandai válto­zások megrendítették a haladó céllal létrejött Kelet-afrikai Kö­zösséget és Jomo Kenyatta ke­nyai államfő közvetítési kísérle­tei eddig nem vezettek ered­ményre. Az ellentétek ma már oly nagyok, hogy a haladó gaz­daságpolitikát meghirdető emlé­kezetes arushai nyilatkozat megvalósulása e térségben át­hághatatlan akadályokba fog ütközni. Imperialista segítség = neokolonialista bilincs Ügy látszik, Idi Amin még sem olyan szűklátókörű katona­politikus, mint amilyennek hit­ték. Pénz kell neki, s érti a módját, hogyan „pumpolja meg pártfogóit". A tanzaniai részről fenyegető betörés, • partizánhá­ború veszélyének kilátásával és a „veszély" eltúlzásával első­sorban Uganda fontosságát sze­retné kidomborítani a Nyugat szemében, hogy pénzt kapjon védelemre. Amin nem is olyan sokat igényel: „csak" 20 millió dollárt. Természetesen fegyve­rekre. Eddigi szolgálatai után nyilván meg ls kapja: ha nem közvetlenül Londontól vagy Washingtontól, akkor Tel Aviv­tól, mindenesetre egy forrásból. A kevésbé radikális országok ellen az aknamunka fegyverét vetette be az imperializmus. Houphuet-Boigny elefántcsont­parti elnöknek a dél-afrikai faj­üldöző rendszerrel való párbe­széd felvételére tett, a legtöbb afrikai országban felháborodás­sal visszautasított javaslata kö­vetőkre is talált. Most a volt Nyasszaföld, Malawi elnöke, dr. Hastings Banda látogatott el Pretoriába. Bár államfőnek ki­járó tisztelgő ágyúlövésekkel fogadták, ez nem Afrika népé­nek szóló tiszteletadás volt, ha­nem látványos behálózás: Pre­toria fgy szeretne szalonképe­sebbé válni a közvélemény előtt, s ezzel Angliának és az Egye­sült Államoknak is megkönnyí­tené a fajüldözőkkel ápolt kap­csolatait. A tanzaniai sajtó nem véletlenül nevezi Banda látoga­tását az AESZ-határozatok ar­cátlan kihívásának és az afri­kai nép tudatos elárulásának. Bonyolult a harmadik világ helyzete, a haladás erőinek még nehéz harcokat kell vív­niuk az imperialista befolyás kiküszöböléséért. Előrelátóan és útmutatőan állapította meg nemrégen az SZKP XXIV. kong­resszusa: „A bonyolult helyzet, sőt az egyes vereségek ellenére is folytatódik a világon a társa­dalmi változások sokrétű folya­mata. A dolgozók nagy győzel­meket aratnak a jogaikért, a valódi szabadságért, az emberi méltóságért vívott harcban. A még gyarmati igában sínylődő országok hazafiai folytatják bá­tor harcukat a felszabadulá­sér t" L. I. TORRES PERUBAN Meghiúsult puccskísérlet (Folytatás az 1. oldalról) sége levélben szólította fel Vietor Paz Estenssoro volt el­nököt, hogy a mozgalom elnö­keként vonja meg támogatását a mostani kormánytól, mert a katonai osztagok brutálisan léptek fel a polgári lakosság ellen. Banzer ezredes kormányát eddig Brazília, Argentína, Pa­raguay, Spanyolország és Izrael ismerte el. Guttierez, az új bolíviai kül­ügyminiszter az UPI tudósítójá­nak kijelentette, hogy Bolívia és az Egyesült Államok kap­csolatai most „lényegesen job­bak". Carlos Zerrate bánya- és kohóipari miniszter megerősí­tette, hogy Bolívia támogatni fogja a külföldi beruházásokat, „fügetlenül attól, honnan szár­maznak". Az államosított kül­földi vállalatok sorsáról nem volt hajlandó nyilatkozni. Róma — A bolíviai komoly események újra azt bizonyít­ják, hogy az imperializmus min­dig kész lábbal tiporni a de­mokrácia minden megnyilvánu­lását a magának alárendelt or­szágokban, — állapítja meg az Olasz Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának nyilatkozata, mely testvéri szolidaritásról biztosítja a bolíviai dolgozókat. Az Olasz KP Politikai Bizottsá­ga felszólítja az olasz kor­mányt, tegyen lépéseket annak kifejezésére, hogy az olasz nép szolidáris az újabb imperialista gaztett áldozataival. Quito — Alende chilei és Jó­sé Velasco ecuadori elnök kö­zös nyilatkozatot írt alá, amely elítéli mindennemű erőszak al­kalmazását a nemzetközi kap­csolatokban. Visszautasítottak minden olyan kísérletet, amely­Iyel az imperialista államok po­litikai és gazdasági nyomást akarnak gyakorolni azokra az államokra, amelyek szuverén jogukkal élve államosítják ter­mészeti kincseiket. A nyilatko­zat megerősíti valamennyi la­tin-amerikai állam jogát, hogy felújítsa diplomáciai és keres­kedelmi kapcsolatait Kubával. Tovább bonyolódik az észak-írországi helyzet London — Harold Wilson, az ellenzéki angol Munkáspárt ve­zére, — aki az észak-írországi válság legélesebb napjait a Scilly-szigeteken szabadságon töltötte — a vakációról vissza­érkezve csütörtökön a televizós kamerák elé állt. Nyilatkozatá­ban, amelyet a rádió is közve­tített, élesen támadta a Heath­kormányt, amiért nem hívja össze a parlament rendkívüli ülését, azt is mondta, hogy az internálásokat nem lett volna szabad bevezetni önmagukban, a rendszabályokat „politikai kezdeményezésekkel" kellett volna kisérni, hangoztatta, hogy a katolikusokkal „becsületes alkut kell kötni". Wilson azt is Heath szemére vetette, hogy elrontotta a vi­szonyt a szomszédos Ír Köztár­sasággal. Végezetül Wilson felszólítot­ta mindkét népközösség veze­tőit, hogy felejtsék el a törté­nelmi múltat, gondoljanak arra, hogy a XX. században élnek. Az ír Kommunista Párt észa­ki területei (Észak-Írország) bi­zottsága nyilatkozatban bélye­gezte meg a szerdai belfasti irodarobbantást. A nyilatkozat­ban, a párt részvételét nyilvání­totta annak a családnak, amely­nek tagja a merénylet áldoza­tául esett. A belfasti elektromos művek székházában végrehajtott bom­bamerényletet a párt az embe­riség elleni bűncselekménynek nevezte, végrehajtóit a harci cé­lok hátramozdítóinak, akik meg akarják osztani a dolgozók so­rait. Az igazi bűnösök — mutat rá a nyilatkozat — a brit im­perializmus és unionlsta szövet­ségesel. Ök teremtették meg azokat a feltételeket, amelyek ezeket a kegyetlenkedéseket szülték. A párt követelte a brit parla­ment azonnali összehívását, Észak-Írországban egyébként az éjszaka viszonylag nyugodtan telt el, kivéve Armaghot, ahol tüntetők szögekkel töltött bom­bákat és gyújtópalackokat do­báltak a katonaságra, de nem történt sebesülés. A legnagyobb észak-írországi ellenzéki párt, a Szociális De­mokrata és Munkáspárt, pénte­ken meghirdette az angol áru­cikkek teljes bojkottját Ulster­ben, az Ír-Köztársaságban, sőt az Egyesült Államokban is. Az észak-ír munkáspártiak hagyományszerűen mérsékelt politikai álláspontot képvisel­tek a válság kezdetétől fogva. Az elnyomó intézkedések foko­zódásával párhuzamosan azon­ban a párt, amely 6 képviselőt küldhetne a helyi törvényho­zásba — egyébként bojkottálja a helyi parlamentet — ugyan­csak élezte harcát, és a polgári engedetlenségmozgalom élére állt. Az angol áruk bojkottját a párt az internálások elleni til­takozásul hirdette meg. Felszó­lította az ír Köztársaság üz­letembereit, hogy vonják ki tő­kéjüket az angol bankokból, üzletházakból, s ugyanakkor kérte Jack Linchet, az Ir Köz­társaság miniszterelnökét is a kampány támogatására. Az észak-ír munkáspártiak nyilatkozatukban felhívják az Egyesült Államok hatalmas ír lakosságát is, hogy az amerikai szakszervezeteken keresztül ott }s szervezzék meg a brit áruk bojkottját. Indokolásul megállapítják, hogy az ulsteri unionlsta kor­mányzat elnyomó jellege le­lepleződött, a pusztítás na­gyobb, a halálesetek száma úgyszintén, mint 50 évvel ez­előtt. Észak-Írországban — egyéb­kánt — hivatalos adatok sze­rint — 236 embert tartanak bör­tönben igazságügyi eljárás nél­kül az internálások bevezetése óta. A dollárválság és a skandináv országok Pénteken a dániai Fredens­borgban váratlan értekezletre gyűltek össze a skandináv or­szágok központi bankjainak igazgatói. Hírek szerint Dánia, Norvégia, Svédország és Finn­ország bankemberei az északi valuták esetleges felértékelésé­ről tanácskoznak. A DPA hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a dollár árfolyamának csökkenése Norvégiát külünö­sen keményen sújtja, hiszen az ország kereskedelmi hajóforgal­mának bevételeit dollárban fi­zetik. Csütörtökön egyébként a norvég központi banknak köz­be kellett lépnie és nagymeny­nyiségü dollárt felvásárolnia, hogy a dollár árfolyama ne süllyedjen több mint 3,5 száza­lékkal a korábbi paritás alá. Mint ismeretes, az északi or­szágok központi bankjai koráb­ban úgy nyilatkoztak, hogy nem tervezik a skandináv valuták felértékelését. Párizsban pénteken hivatalo­san közölték, hogy a nyugati világ 10 legbefolyásosabb orszá­gának pénzügyi szakemberei a jövő héten Párizsban vitatják meg a nemzetközi valutahelyze­tet. A jövő hét péntekén és szombatján tartandó értekezle­ten Rinaldo Ossola, az olasz bank igazgatóhelyettese elnö­köl. Bonnban azt jelentették be, hogy augusztus 30-án kezdőd­nek a nyugatnémet—francia kétoldali megbeszélések a nem­zetközt pénzválságról és a kö­zös piaci miniszteri tanács leg­közelebbi brüsszeli tanácskozá­sának előkészítéséről. A 435. Kozmosz Moszkva — A Szovjetunióban tegnap Föld körüli pályára fel­bocsátották a Kozmosz—435 Jelzésű mesterséges holdat, hogy folytassák a régebben be­jelentett űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik kezdeti keringési Ideje 92,1 perc, apogeuma 505 km, peri­geuma 282 km, pályájának haj­lásszöge 71 fok. A készülékek szabályszerűen működnek. Yaundé — Péntekre virradó éjjel államcsínykísérletet hiúsí­tottak meg az afrikai Csád Köz­társaságban — közölte az or­szág fővárosának, Port Lamy­nak a rádiója. A kameruni Yaoundéban le­hallgatott adás szerint az akció szervezői meg akarták dönteni Tombalbaye elnök rendszerét, és „egy külföldi zsoldban álló bábkormányt" szándékoztak ha­talomra juttatni. Az államcsínykísérlet vezetőit, élükön egy bizonyos Ahmed Ab­dallah nevű személlyel letartóz­tatták — jelentette be a rádió. Ahmed Abdallah még az éj­szaka folyamán öngyilkosságot követett el. nétiany sorban OTTO WINZER, az NDK kül­ügyminisztere Moszkvába uta­zott és megbeszélést folytatott Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. BOHUSLAV CHŇOUPEK, Cseh­szlovákia moszkvai nagyköveta néhány napos hivatalos láto­gatásra a Grúz SZSZK-ba uta­zott. ILKKA PASTINEN nagykövet, az ENSZ főtitkárának szemé­lyes képviselője adta át Sl­naiában a 21. Pugwash-konfe­renciának U Thant ENSZ-főtit­kár üzenetét. MOSZKVA leningrádi körze­tének Podmoszkovnoje Sossze utcáját Volkov űrhajósról ne­vezték el. MOHAMMED ZAHIR afgán kl, rály és Hornira királynő szep­tember közepén hivatalos lá­togatásra a Szovjetunióba uta­zik. Az afgán vendégeket a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány hívta meg. KWAME NKRUMAH, Ghana száműzött elnöke súlyos beteg — állítja a politikus tartózko­dási helyéről, Conakryból er­kezett jelentésekre hivatkozva a ghanai hírügynökség. FERDINAND MARCOS, a Fü­löp-szigeti Köztársaság elnöke „a kormány ellen irányuló kommunista összeesküvés ré­szének" nevezte a múlt hét vé­gén felújult gerillatevékenysé­get. NYUGAT-BENGÁLIÁBAN hat szakszervezeti szövetség kezde. ményezésére 24 órás általános sztrájk kezdődött. A szakszer­vezetek a szociális feltételek megjavítását követelik. KIRTINIDHI BISTA nepáli mi­niszterelnök tiltakozásul, hogy Mahendra király váratlanul ke­gyelemben részesítette Singh ellenzéki politikust és megen­gedte neki, hogy elfoglalja he­lyét a parlamentben, beadta le­mondását. RAFAEL CALDERA venezue­lai köztársasági elnök államo­sította az észak-amerikai tulaj­donban levő földgázipari válla­latokat. BUDAPESTEN pénteken dél­előtt ünnepélyesen megnyílt a vadászati világkiállítás. Az ün­nepi megnyitón dr. Dimóny Im­re mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter mondott besze­det, majd Losonczi Pá'i, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke megnyitotta a világkiállítást. PABLO CASALS, a 94 éves világhírű csellóművész — U Thant ENSZ-főtitkár felkérésé­re — békehimnuszt írt, amelyet az ő vezényletével október 24­én mutatnak be a világszerve­zet székhelyén. A mű szövegét W. Auden költő Irta. HELSINKIBEN a szovjet nagykövetség épületében teg­nap a stratégiai fegyverkorlá­tozás tanácskozásain résztvevő amerikai és szovjet küldöttség megtartotta 15. ülését. A ta­nácskozás három óra hosszat tartott s az eddigi helsinki SALT-tanácskozások leghosz­szabb ideig tartó megbeszélése volt.

Next

/
Thumbnails
Contents