Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-27 / 203. szám, péntek

Szerencsétlen kompromisszum? Az UNCTAD tanácsának ülése Világszerte követelik ANGELA DAVIS SZABADONBOCSÁTÁSÁT Genf — Az Általános Vám­és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) tanácsa tlzenhatórás maratoni ülése után úgy dön­tött, hogy munkabizottságot hoz létre a 10 százalékos amerikai védővám kivetése nyomán lét­rejött helyzet tanulmányozásá­ra. A munkabizottság 24 ország képviselőiből áll és szeptem­ber 0-án kezdi meg munkáját. Hírügynökségek szerint a bi­zottságnak legkésőbb szeptem­ber 20-ig kell beszámolnia munkájáról. A munkabizottság létrehozá­sára hozott döntést heves vi­ták előzték meg. Az ülést több­ször félbeszakították és az amerikai küldöttség egyízben ki is vonult a tanácskozás szín­helyéről, arra hivatkozva, hogy a washingtoni kormányt tájé­koztatni kívánja a fejlemények­ről. A fejlődő országok képviselői a GATT-tanács ülésén hozott határozatot „szerencsétlen kompromisszumnak" minősítet­ték. Az amerikai küldöttség el­lenállása miatt a munkabizott­ság ugyanis nem kapott felha­talmazást arra, hogy Washing­ton pénzügyi intézkedéseinek kihatásaival is foglalkozzék. A fejlődő országok nehezménye­zik azt is, hogy az Egyesült Ál­lamok a harmadik világ termé­nyeit nem hajlandó mentesíteni a 10 százalékos importvám alól. A tanácskozáson a Közös Piachoz tartozó országok is bí­rálták az Egyesült Állomok gaz­dasági döntéseit. Ralf Dahren­dorf, a közös piaci államok nyugatnémet képviselője két­ségbe vonta azt a washingtoni véleményt, hogy a nyugati szö­vetségeseknek is hozzá kell já­rulnia az amerikai és pénzügyi helyzet szanálásához. Az Egyesült Nemzetek Keres­kedelmi és Fejlesztési Ertekez­lete (UNCTAD) tanácsának Genfben tartott 11. ülésszakán Manuel Perez Guerrero, az UNCTAD főtitkára olyan új Bretton Woods-i értekezlet megtartása mellett szállt síkra, amely az új valutáris elrende­zés kidolgozásánál a fejlődő or­szágok érdekeit is tekintetbe veszi. Kirobban a gazdasági háború? Bonn — Halálosan fagyos Ja­pán és az Egyesült Államok vi­szonya — állapítja meg a Frankfurter Rundschau egyik legutóbbi számában. A tokiói keltezésű tudósítás elmondja, hogy a japán közvélemény meg­ítélése szerint már elkerülhe­tetlennek látszik a két ország gazdasági háborújának kirobba­nása. Az amerikai valutavédelmi in­tézkedések megrendítették a japán protekcionista politikát és aligha kerülhető el a jen fel­értékelése. Japán — amely ke­reskedelmének egyharmadát bo­nyolítja le az Egyesült Államok­kal — erősen aggódik amerikai exportjának összeomlásától. Elnökjelöltet állít AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KOMMUNISTA PÁRTJA Gus Hall New York-i sajtónyilatkozata New York — Az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának országos bizottsága elhatározta, hogy jelöltet állít az 1972-ben tartandó elnökválasztásokra és Gus Hallt, a párt főtitkárát je­löli az elnöki, Jarvis Tynert pe­dig az alelnöki tisztségre. Gus Hall New Yorkban sajtó­értekezleten kijelentette, hogy az Egyesült Államok a kapita­lizmus általános válságos soro­zatát éli át. Amerikának új irányban kell haladnia. A kom­munisták biztosítani tudják a fejlődés új irányát. A nép előtt álló problémák végérvényes megoldása a szocializmus — mondotta. Belpolitikai programjukban az amerikai kommunisták konkrét intézkedéseket helyeznek kilá­tásba a munkanélküliség, a la­káskérdés megoldására, az or­vosi ellátás biztosítására. A párt követeli a fajgyűlölet meg­szüntetését, valamint a néger, a mexikói, a Puerto Rico-i és az indián dolgozókkal szemben alkalmazott hátrányos megkü­lönböztetés felszámolását. Gus Hall erélyesen leleplezte a „dollár megmentésének" programját. Mint mondotta, a nagyipari társaságokat titok­ban már előre értesítették er­ről a programról, ami lehetővó tette számukra, hogy felemel­jék az árakat, a munkabéreket viszont befagyasztják. „Ez osz­tálypolitika, a monopóliumok profitjának biztosítására. Gus Hall hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja harcol egy új vá­lasztási rendszerért, mert a je­lenlegi antidemokratikus vá­lasztási rendszer — szavai sze­rint — a dél-vietnami választá­si komédiához hasonlítható. Angela Davis nyilatkozata New York — Angela Davis amerikai kommunista és a né­ger lakosság polgárjogi harco­sa, akit San Rafaelben tarta­nak fogva, nyilatkozatában töb­bek között a következőket köz­li: „George /ackson, akit a San Quentin-i börtönőrök végeztek ki, annak a hősiességnek a szimbóluma, mely ösztönözni fogja testvéreinket és bátyáin­kat, akik a börtönökben síny­lenek vagy szabadon vannak". A néger polgárjogi harcos a továbbiakban közli, hogy Jack­sont azért ölték meg, mert a néger vezetők közé tartozott és, mert munkája veszélyes volt a fajüldözők és Amerika polgári jogaínak likvidálóí szá­mára. Jackson közkedvelt volt a haladó amerikaiak körében. Angela Davis nyilatkozatá­nak befejező részében hangsú­lyozza, hogy Jackson halála a jelenlegi amerikai társadalmi rendszer lelkiismeretén szárad. Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának fő­titkára George Jackson kivég­zésével kapcsolatban a követ­kezőket mondotta: „A San Quentin-i börtönben lezajlott események azt tanúsítják, hogy a börtönhatóságok fajgyűlölők, provokációkat és gyilkosságo­kat követnek el". A továbbiakban a George Jackson haladó néger személyi­séggel való leszámolásról szól­va Gus Hall azt mondotta, hogy az „megismétlése azoknak a provokációknak és gyilkossá­goknak, amelyeket Chicagóban követtek el, ahol Hampton ős Clark néger vezetők váltak a hatóságok áldozataivá". A San Quentin-i börtönben lezajlott események arra inte­nek, hogy Angela Davis élete ugyancsak veszélyben van. „Angela Davist a provokáci­óknak és a rágalmaknak ugyanez a rendszere fenyegeti. Ha haladéktalanul nem cselek­szünk, bármely nap a gyilko­sok áldozatává válhat" — mondotta az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitká­ra és sürgette a harc fokozását azért, hogy óvadék ellenében kiengedjék a börtönből Angela Davist." Az észak-írországi Munkáspárt új kormányt javasol London — Észak-Írországban folytatódnak a zavargások, melyek a belfasti villamosmű­vek igazgatósága épülete elleni bombamerénylet után még fo­kozódtak. A bombatámadást az ír köztársasági hadsereg ext­rémista csoportjai-taktikai vál­tozásának tekintik. Míg koráb­ban a bombatámadások olyan épületek ellen irányultak, me­lyekben nem voltak emberek, ezúttal a robbantásra akkor ke­rült sor, amikor az igazgató­ság épületében tartózkodtak az alkalmazottak. A hatóságok azt feltételezik, hogy a következő napokban a bombatámadások száma Észak­írországban még emelkedni fog. Mostanában ugyanis nagy mennyiségű robbanóanyagot loptak. Armagh északír város utcáin a lakosság barikádokat emelt. A rendőrség és a hadsereg azonban szétkergette őket. A polgári személyek ellen könny­fakasztó gázt és gumilövedéke­ket alkalmaztak. Az észak-írországi munkás­párt tegnap olyan kormány megalakítását javasolta, mely­nek feladata lenne a szociális­gazdasági és politikai problé­mák megoldása Ulsterben, s amelyben mind a protestáns, mind a katolikus lakosok kép­viselete biztosítva lenne. A kormány feladata lenne az ext­rémisták izolálása, az észak-ír­országi parlament alapjainak kibővítése és a szabad válasz­tásod kiírása, melyek minden választó számára lehetővé ten­nék, hogy kifejezzék nézetüket az észak-írországi szociális­ökonómiai problémákat illető­en. A későbbiekben aztán mó­dosítani kellene az Írországról szóló 1920-ból származó tör­vényt. A kormányzásban nemcsak.az unionista pártnak, hanem a többi észak-írországi pártnak is részt kellene vennie. A Mun­káspárt elküldte javaslatait a többi politikai pártnak. Alig valószínű azonban, hogy egyet­ért ezekkel a javaslatokkal Bri­an Faulkner észak-írországi mi­niszterelnök unionista kormá­nya. NIXON elnök tervezett tör­vényjavaslatával összefüggés­ben felmérést tettek közzé az amerikai üzleti élet helyzetéről. Eszerint az amerikai lakosság 17 százalékát kitevő kisebbsé­gek, négerek, spanyolajkúak és más nemzetiségi, illetve faji csoportok részesedése mindösz­sze 0,7 százalék az amerikai iparban és kereskedelemben. Kommentárunk 197L VIII. 27. O ejtélyes bombarobbaná­sok, sőt nyílt összecsa­pások. katonai támaszpontok ellen indított gerillarohamok nyugtalanítják a Fülöp-szigetek fővárosának lakosságát. Olyany­nyira, hogy Marcos elnök fel­függesztette a polgári szabad­ságjogokat, míg a biztonsági szervek széles körű nyomozásba kezdtek, ám mindeddig nem si­került pontosabban körvonalaz­niuk, vajon milyen politikai csoportosulás áll a terrorakciók mögött. Tény azonban, hogy a támadások, főként az uralmon levő Nacionalista Párt vezető személyiségei ellen irányulnak, s valószínűleg a polgári elé­gedetlenség szélsőséges meg­nyilvánulásai. Tény azonban, hogy -a földalatti mozgalom me­rényletei ütőkártyát adnak Marcos elnök kezébe, lehetővé teszik számára a nyílt leszámo­lást politikai ellenfeleivel. A jelek arra vallanak, hogy a kor­mány gyanúja mindenekelőtt az illegalitásba kényszerített Fülöp-szigeti Kommunista Párt­ra terelődik. Annak ellenére, hogy a párt már a múltban is elhatárolta magát a politikai harc szélsőséges, erőszakos módszereitől. fesús Lava, a párt egyik élenjáró vezetője több alkalommal is hangsúlyoz­ta: „A Fülöp-szigeti kommunis­táknak nincsenek fegyvereik, nem fegyveres harccal, hanem a haladió erőket tömörítő anti­•mperialista egységfront politi­kai akcióival küzdenek a dol­gozók érdekeiért." A hétezer szigetből álló Fü­löp-szigeti Köztársaságban az utóbbi évek során egyre erőtel­jesebben bontakozott ki az a mozgalom, amely a nemzeti ön­állóság teljes kivívását tűzte zászlajára. Ezzel párhuzamosan Háttérben a HukSialahap?.. fokozódott az országban az Amerika-ellenes hangulat is, amelynek alapját az Egyesült Államok monopóliumainak ki­váltságos helyzete, az amerikai katonai jelenlét alkotja. Két­ségtelen, hogy a tengerentúli tőke teljes mértékben ellenőrzi az ország kulcsfontosságú ipar­ágait, befektetései busásan megtérülnek (egy befektetett dollár 2,5 dollár tiszta hasznot hajt). Ferdinando Marcos tábornok, aki egyébként az ország függet­lenné válása óta az első politi­kus, akit másodszor is elnökké választottak, éppen az Ameri­ka-ellenes hangulatnak enged­ve tett ígéretet arra vonatko­zóan, hogy felülvizsgálja az Egyesült Államokkal kötött ke­reskedelmi egyezményt, amely természetesen különleges elő­jogokat biztosít Washingtonnak. Feszültté teszi a légkört az amerikai katonai jelenlét is, nem szólva arról, hogy a hadi­támaszpontok területenkívülisé­get élveznek az országban. Az elmondottakból kitűnik, hogy az ország politikai és gaz­dasági helyzetéből eredően, a belpolitikai egyensúly viszony­lagos stabilitása ellenére ls, egyre erőteljesebben bontakoz­nak ki a politikai érdekellen­tétek, ami viszont termőtalaja a szélsőséges megmozdulások­nak, amelyek mögött minden valószínűség szerint a Hukba­lahap erői húzódnak meg. A legendás hírű Hukbalahap (Felszabadító Hadsereg), amely nehéz harcokat vívott annak idején a japán megszállókkal, s 1948 óta „Hukbong" l Nemze­ti Felszabadító Hadsereg) né­ven az amerikabarát elnyomók ellen küzd, az utóbbi években mind jobban nyugtalanítja a manilai vezetést. Bár a japán megszállás elleni küzdelem idő­szakában a Felszabadító Had­sereg a kommunisták befolyása alatt állt, a párt azóta szakí­tott anarchista vezetőivel, míg maga a mozgalom különböző frakciókra — többek között maoista csoportra — hullott szét. Nincs tehát kizárva, hogy a jelenlegi terrorcselekmények hátterében ismét a Hukbong alakulatai állnak, amelyek fel­göngyölítésével a kormány hu­zamosabb ideie foglalkozik. Marcos elnök többek között ez­zel indokolta, hogy kivonja Dél-Vietnamból a mintegy 3000 főből álló katonai kontingensét, bár ennek a lépésnek inkább más vonatkozású belpolitikai háttere van, a közvélemény fel­borzolt kedélyeinek a lecsilla­pítását szolgálja. Mindezt összevetve tán leszö­gezhetjük, hogy a szélsőséges megmozdulások, a sorozatban elkövetett merényletek, a szór­ványos gerlllaakciók nem je­lentenek kivezető utat az or­szág kedvezőtlen politikai és gazdasági helyzetéből, a sok­szor félfeudális állapotokból, hanem esetleg ürügyet szolgál­tathatnak az amerikabarát rendszernek a haladó mozgal­mak elfojtására. A megoldást lényegében maga Marcos elnök vázolta legutóbbi választási hadjárata során, amikor hang­súlyozta, hogy a teljes nemzeti önállóság elérése érdekében szorosabbra fűzi országa kap­csolatalt a haladó politikát folytató államokkal, így a szo­cialista tábor országaival, s ezzel párhuzamosan mintegy semlegesíti a Fülöp-szigeteket elnyelni akaró washingtoni befolyást. Más kérdés persze, vajon Marcos elnök választási ígéreteiből mit váltott valóra. Úgy tűnik, az ígéret megma­radt ígéretnek, a Fülöp-szige­tek pedig továbbra ls az Egye­sült Államok „szövetségese­ként" sodródik ahhoz a politi­kai koncepcióhoz, amelyet a hírhedtté vált quami doktrína fémjelez. BALOGH P. IMRE néhány sorban A LENGYEL EGYESÜLT MUN­KÁSPÁRT Központi Bizottságá­ban ülést tartott a párt VI. kongresszusát előkészítő bi­zottság. Az ülésen Edward Gie­rek, a KB első titkára elnökölt. Megvitatták a Központi Bizott­ság elé terjesztendő tervezetet, amely összegezi a pártnak a VI. kongresszust megelőző idő­szakban kifejtett tevékenysé­gét. A CSKP KB döntése alapján az SZKP KB felelős dolgozói­nak csoportját a CSKP jubiláris emlékérmével tüntették ki. Zdenko Cheben, Csehszlovákia moszkvai nagykövetségének diplomáciai ügyvivője a 25 szovjet pártdolgozónak a kitün­tetését úgy jellemezte, mint a Szovjetunió és a Csehszlovákia közti kétoldalú előnyös együtt­működés megszilárdítása terén kifejtett sokéves munka igaz­ságos értékelését. MICHAEL KOHL, az NDK kor­mányának államtitkára és Egon Bahr, a nyugatnémet kancellá­ri hivatal titkára tegnap dél­előtt 16. megbeszélésére jött' össze az NDK kormányának székhelyén Berlinben. MOSZKVÁBAN befejeződött a szovjet—iraki gazdasági és együttműködési bizottság ta­nácskozása. A megbeszélések befejeztével k8zös záróközle­ményt írtak alá. A VDK Nemzetgyűlésének küldöttsége, melyet Hoang­Van-Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a VDK Nemzetgyűlé­se állandó bizottságának alel­nöke vezet, tegnap látogatást tett a katowicei vajdaságban. MOSZKVÁBAN tegnap befeje­ződött az első reprezentatív pedagógustalálkozó, melyen ki­lenc szocialista ország pedagó­gusai — tudósai vettek részt. A tíztagú csehszlovák küldött­séget dr. Bohumil Kujal vezette. A SZOVJETUNIÓ elismerte Bahrein államot — közölte teg­nap a TASZSZ hírügynökség. Az állam elismerése alkalmából Nyikolaj Podgornij táviratot küldött Isza bin Szulmannak, Bahrein függetlenségének ki­kiáltása alkalmából. AZ IRAKI IPARÜGYI MINISZ­TÉRIUM küldöttsége befejezte látogatását a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban, ahol megbeszélést folytatott a koreai külkereskedelmi minisz­térium és más minisztériumok képviselőivel a KNDK és Irak gazdasági együttműködésének lehetőségeiről. OMAR ARTEH GALIB, Szomá­lia külügyminsztere tegnap be­fejezte egyhetes látogatását az NDK-ban és elutazott Berlinből, látogatása befejeztével közös közleményt adtak ki, mely sze­rint Omar Arteh Galib szomá­liai és Ottó Winzer NDK-beli külügyminiszter között teljes nézetazonosság alakult ki min­den lényeges kérdésben. A ROMÁNIAI SINAIÁBAN augusztus 26. és 31. között tart­ják a 21. Pugwash-konferenciát. Az ülésszak munkájában mint­egy 40 ország 90 küldötte vesz részt. Számos ENSZ-megfigye­lőt is meghívtak. A CSENDES-ÓCEÁNI MUCU­ÜBÖLBEN megkezdődtek a kö­zös japán—amerikai tengeré­szeti hadgyakorlatok. A Kjodo japán sajtóiroda közlése szerint a közös gyakorlatok augusztus 30-ig tartanak. JULIANA holland királynő csütörtökön Bangkokból 11-na­pos hivatalos látogatásra Indo­néziába utazott. JUAN VALESCO ALVERADO, perui köztársasági elnök sajtó­értekezletén kijelentette, hogy automatikusan megszakítja dip­lomáciai kapcsolatalt Francia­országgal. amennyiben az újabb nukleáris kísérletet hajt végre a Csendes-óceán déli részén. A LÍBIAI NFPBÍROSÁG előtt megkezdődött a bírósági tár­gyalás azok ellen a személyek ellen, akiket az 1964-es válasz­tások alatt történő választási hamisítással vádolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents