Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)
1971-08-24 / 200. szám, kedd
Megnyíltak a devizapiacok Tovább csökken a dollár árfolyama? A dél-vietnami hazafiak koncentrált támadásai Hamburg — Svájc és Ausztria kivételével valamennyi nyugateurópai országban ismét megnyíltak a valutapiacok. E piacokat egy héttel ezelőtt, Nixon amerikai elnök új gazdasági és pénzügyi intézkedései nyomán zárták be. Megfigyelők arra számítanak, hogy a devizapiacok megnyitása után a dollár árfolyamának további csökkenése várható. A nyugat-európai országok, mint ismeretes, különböző módon reagáltak a nyugati világban kirobbant pénzválságra. Míg a Német Szövetségi Köztársaság már május óta lebegteti a márka árfolyamát, Franciaország kettős devizagazdálkodást vezetett be. A három benelux ország — Belgium, Hollandia és Luxemburg — valutájának árfolyama szilárd, de más pénznemekkel szemben e valuták árfolyama a kínálat és kereslet szerint változik. Ausztria csak ma hozza nyilvánosságra, hogy milyen valutapolitikai intézkedéseket léptet életbe. Japán és az Egyesült Államok ötven vezető üzletembere egyébként Honoluluban zárt ajtók mögötti megbeszélést tartott, míg Kasiwagi, a japán pénzügyminisztérium tanácsosa Washingtonban Paul Volcker amerikai pénzügyi államtitkárral tárgyalt. Djakárta — Nixon pénzügyi intézkedései nyomán tegnap Indonézia követte Izrael példáját és 10 százalékkal leértékelte a rúpiát. Párizs — A dollár válsága elmélyítette a kapitalista országok közötti ellentéteket — Jelentette ki egy rádióinterjúban André Vieuguet, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Hangsúlyozta, ez a tény kidomborodott a közös piaci országok legutóbbi tanácskozásain is. Vieuguet rámutatott: a bonni kormány képviselőinek követelései megerősítették ellenállásukat az ún. „nemzetek feletti intézményekkel" szemben, amelyek nyomást gyakorolnak az egyes országokra. Az ALF - CIO harcban Nixon ellen Washingto — Nixon elnök új gazdasági intézkedései nyomán egyre jobban kiéleződik a helyzet az Egyesült Államokban. Az ALF—CIO szakszervezeti központ — az országban az egyike a legnagyobbaknak és legtekintélyesebbeknek — teljes mértékben elutasítja Nixon elnök gazdaságpolitikai intézkedéseit. George Meany, a szakszervezeti központ elnöke kijelentette: „Ebben a politikában egyszerűen nem vagyunk haflandók résztvenni". Meany szerint szervezetének tagjai (13,6 millió dolgozó) szemében Nixon kormányzata teljesen hitelét vesztette. A szakszervezeti központ állásfoglalása éles konfliktusokat válthat ki, sztrájkokra kerülhet sor a bérek befagyasztása miatt. Imperialista támadás Moszkva — A moszkvai Pravda hasábjain Vitalij Korionov foglalkozik a dollár válságának fejleményeivel, illetve következményeivel. Ránlutat, hogy az amerikai imperializmus elsősorban a dolgozó tömegek ellen intézett támadást az új intézkedésekkel, az ő rovásukra szeretne kilábalni a válságból. A moszkvai Pravda kommentátora hangsúlyozza, hogy az amerikai vezető körök nem óhajtanak szembenézni a válsággal, nem akarják meglátni az objektív tényeket, azt, hogy a dollár helyzetét végső soron az értelmetlen indokínai háború ásta alá, persze ezzel egyidejűleg a példátlan fegyverkezési verseny is. A Fülöp-szigeteken FELFÜGGESZTETTEK A SZABADSÁGJOGOKAT Manila — Ferdinand Marcos Fülöp-szigeti elnök hétfőn reggel beszédet mondott, amelyet a rádió és televízió is közvetített. Az elnök bejelentette, hogy az elmúlt napok eseményeire való tekintettel „átmeneti jelleggel" felfüggeszti a polgári szabadságjogokat. Ez azt jelenti, hogy letartóztatási parancs nélkül őrizetbe lehet venni mindenkit, akit „illegális politikai tevékenységgel" gyanúsítanak. Szombbat óta napirenden vannak a legkülönbözőbb terrorcselekmények a Fülöp-szigeti fővárosban ős környékén. Marcos elnök beszédében azt mondotta, hogy a merényletekért a törvényen kívül helyezett Fülöp-szigeti kommuiiista párt katonai szárnya az új népi hadsereg elnevezésű szervezet a felelős. Arra azonban, nem tudott magyarázatot adni, a merényleteket miért éppen az ő politikai ellenfelei ellen követték el. Mi van még a Pentagon dossziéiban? Saigon — Vasárnap három amerikai vadászbombázó Intézett támadási; a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen, s a B—52-es óriásbombázók ismét folytatták támadásaikat a demilitarizált övezetben és a demokratikus Vietnam határos részein. A dél-vietnami hazafiak vasárnap és trétfőn reggel folytatták összpontosított támadásaikat a demilitarizált övezettől délre elterülő amerikai hadállások ellen. Aknatűzzel súlyos veszteségeket okoztak az amerikai beavatkozóknak. Tegnapra virradó éjjel a délvietnami felszabadító erők egyik osztaga Saigontól, 51 kilométerrel észak nyugatra egy amerikai hadállás ellen intézett támadást. A dél-vietnami Soc-Trang dél-vietnanili város lakosságát júliusban és augusztus elején amerikai vegyszeres hadviselés következtében fellépő szembetegségek támadták meg. Hivatalos adatok szerint minden ötödik embert szembetegség támadott meg. Amerikai helikopterek a délvietnami Mi/ Tho tartományban „tévedésből' megtámadták a saigoni biztonsági gárda 174. századát, 30 katonát és egy tisztet megöltek. Phnom Penh — Vasárnap elkeseredett harcok törtek ki Északkelet-Kambodzsában a 6-os számú országúton, ahol Lon Nol csapatai a hazafiak erődítésének áttörésével kísérleteznek. A hírek szerint a Phnom Penh-i rendszer páncélosok, tüzérség és légierő támogatásával 15 ezer embert vetett be a harcokba. Washington — Daniel Ellsberg kijelentette, hogy vannak további titkos Pentagon-dokumentumok is, amelyek „rendkívüli meglepetéseket" tartogatnak. A Colorado Egyetem diákszervezetének gyűlésén mondott beszédében megjegyezte, hogy az említett dokumentumok leleplezést tartalmaznak a NATO-ról, a Dominikai Köztársaságról, Brazíliáról és LatinAmerikáról. Szöul — Tegnap reggel 23 fegyveres bandita tört be a délkoreai fővárosba és elkeseredett tűzharcot vívott a rendőrséggel és a mozgósított katonai alakulatokkal. A renäôrség likvidálta a banditákat, akikről kiderült, hogy egy katonai szigetbörtönből megszökött rabok voltak. Az utolsó 15 bandita autóbuszuk roncsai között lelte halálát, miután a rendőrség lezárta az utat, s ezért levegőbe röpítették magukat. Ky alelnök visszalépett Saigon — Nguyen Cao Ky dél-vietnami alelnök hétfőn Saigonban tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy nem kíván indulni az október 3-án esedékes elnökválasztásokon. Miután az alelnök — hosszas huzavona után — így döntött, az egyetlen elnökjelölt Nguyen Van Thieu jelenlegi elnök maradt. Duong Van Minh volt államfő, aki korábban szintén pályázott az elnöki tisztségre, már előbb visszavonta jelölését, mivel — mint mondotta — Thieu elnök meghamisította a választásokat már az előkészületek szakaszában. Az alelnök javasolta, hogy Thieu elnök vele együtt mond jon le és ruházza fel a hatalmat Nguyen Van Huyenre, a szenátus elnökére, aki új választásokat szervezhetne három hónapon belül. Saigoni amerikai nagykövetség szóvivője sajnálatosnak nevezte Ky döntését. Észak-Írországban továbbtartanak a zavargások London — Észak-Írország fővárosában, Belfastban tegnap éjszaka 12 bomba robbant, amelyek közül egy 25 kilós plasztik bomba (az egyik legnagyobb a belfasti merényletek történetében) teljesen tönkretette egy sztriptiz-klub háromemeletes épületét. Bomba robbant a városi börtön kapuja előtt is, amelyben az ír köztársasági hadsereg elfogott tagjait őrzik. A konzervatív kormány elvetette a Munkáspártnak a brit parlament összehívására tett javaslatát. Éhségsztrájk a halón A Maidstonne hajó fedélzetén 115 Internált fogoly éhségsztrájkba kezdett, tiltakozásul az észak-ír és a brit kormány politikája ellen. Valószínű, hogy az éhségsztrájk más internáló táborra és börtönre is kiterjed. AZ UTÓBBI IDŐBEN a világsajtó érthető módon megkülönböztetett figyelmet szentel a kínai politika új mutatványainak, elsősorban annak a ténynek, hogy a kínai vezetők a nemzetközi munkásmozgalom, a világ haladó erői, a függetlenségükért harcoló népek leghatalmasabb, legagresszívabb és legelvetemültebb ellenségével — az Egyesült Államokkal Igyekszik kapcsolatot teremteni. Szavakban ugyan továbbra is elítélik az USA cinikus, népellenes és nemzetirtó politikáját, de a valóságban szövetkezni kívánnak vele. Tévedés lenne az Egyesült Államok újabb kezdeményezéseit úgy magyarázni, mintha az amerikai politikai célkitűzések lényegében megváltoztak volna, mintha az Egyesült Államok kormánya a különböző társadalmi rendszerű államokkal való békés egymás mellett élés elve alapján őszinte baráti kapcsolatok létesítésére törekedne a szocialista államokkal — ebben az esetben Kínával. Ezt a feltevést még idáig az Egyesült Államok egyetlen konkrét lépése sem igazolja. A 7. amerikai flotta még mindig készenlétben áll Kína és Indokína népei elleni bevetésre. Tajwan megszállása továbbtart. az USA-nak a szocialista országokkal folytatott kereskedelme korlátozására hozott intézkedések még mindig érvényben vannak és Indokínában tovább folytatódik az VIII. 24. Egyesült Államok irtőháborúja. Áz Egyesült Államok tehát foly3 tatja szégyenteljes agresszív politikáját. Kínának a kapitalista álla<JJ szó 1971_ mok felé való orientálódása nem új keletű, s mint ismeretes, már évek óta a legnagyobb ázsiai „ellensége" Japán a legfontosabb kereskedelmi partnere. A Japánnal folytatott árucser-forgalom évi összértéke a félmilliárd dollárt is meghaladja. Kína ezenkívül élénk kereskedelmet folytat a többi kapitalista állammal is, így például szélyről és más alaptalan, durva hangú szovjetellenes rágalmakról." Ezek ürügyén nyíltan folytatják a gazdasági élet, a főiskolai és középiskolai oktatás, a kulturális intézmények, az egész ország teljes militarizálását. A háborús pszichózis egyre növekvő hullámai árasztják el az egész országot: Pekingben, Sanghajban és más A kínai politika pálfordulása az NSZK-val, Angliával, Franciaországgal, Hongkonggal stb. Az utóbbi időben már a Közös Piac felé is kezd tekintgetni, s azt a nyugati államok nem kis meglepetésére válogatott dicsérő jelzőkkel illeti. A szovjet kormány minden alkalmat megragadott és megragad, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt között fennálló nézeteltéréseket tárgyalások útján kiküszöböljék. Ennek fényes bizonyítéka a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa, amelyen Brezsnyev elvtárs ismét felszólította a Kínai Kommunista Párt képviselőit kapcsolataik rendezésére. Sajnos, a kínai vezetők soraiban nem sok megértésre találtak a szovjet kormány kezdeményezései, sőt Kínában a szovjetellenes hisztéria egyre jobban fokozódik. Az Egyesült Államok vagy az imperializmus elleni harc szükségességéről Kínában egyre kevesebbet hallani, de annál többet a Szovjetunió elleni háború „elkerülhetetlenségéről", a „szovjet vekínai városokban — mint azt egyik az amerikai újságíróknak adott interjújában Csou En-laj is beismerte, nagy buzgalommal folytatják az óvóhely-rendszer és alagút-rendszer építését, s a kínai nagyvárosokban csaknem napirenden szerepelnek a légiriadó-gyakorlatok és még tovább sorolhatnánk a példákat a militarizálás kínai jelenségeire, melyeket állítólag a „fenyegető szovjet támadás" veszélye tesz szükségessé. Mindez Mao Ce-tung jelszava jegyében történik: „Fel kell készülni a háborúra és az éhínségre, nem szabad félni a haláltól". A Szovjetunió internacionalista politikáját, a Varsói Szerződés és a KGST szerepét igyekeznek félremagyarázni, így pl. az igazságot elferdítve azt állítják, hogy a Szovjetunió és az NSZK kormányai között létrejött szerződés az NDK tudta nélkül és ellene történt, va Qy hogy „összeesküvés" készül Nyugat-Berlin kérdésében. A kínai vezetők, akik Albánia kivételével minden szocialista államot revizionistának bélyegeztek — az utóbbi időben taktikát változtattak, s s most már az egyes szocialista államokat külön szempontok szerint igyekeznek értékelni. Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a szocialista államok közé éket verhessenek és bizalmatlanságot szítsanak. A Kínai Kommunista Párt nagyhatalmi, soviniszta és képmutató politikáját az arab népekkel szemben elfoglalt álláspontja ls bizonyítja. Az arab népeket a legönzetlenebb támogatásukról biztosítják ugyan, de a másik oldalon mindent elkövetnek, hogy a közel-keleti kérdés megoldatlan maradjon. Határozottan elítélik a feszültség enyhítésére tett lépéseket, sőt minden ilyen irányú próbálkozást a nagyhatalmak „öszszeesküvésének" bélyegeznek. Szerintük a közel-keleti kérdést csak a „golyók és bombák tárgyalása" oldhatja meg. KÍNÁNAK AZ A TÖREKVÉSE, hogy az imperialista államokkal való kapcsolatait a szovjetellenesség platformján elmélyítse és kiszélesítse, a kínai vezetők szovjetellenességének a megnyilvánulása, mely csak az imperializmus érdekeit szolgálja. Ez a törekvés elárulja a nemzetközi munkásmozgalom, a kommunista eszmék, a függetlenségükért harcoló népek, valamint a béke és haladás ügyét. Az imperializmussal való szövetkezés útja ily módon kockázatos és veszélyes, és csak a szakadék felé sodorhatja az avanturlsta politikát folytató országokat. (A Za rubezsom nyomán] néhány strban NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, tegnap a Kremlben fogadta Moussu Traorét, a Mali Köztársaság kormányelnökét, a nemzeti felszabadítás katonai bizottságának elnökét. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége hétfőn Urho Kekkonen elnök meghívására hivatalos látogatásra a Finn Köztársaságba utazott. ALEKSZANDR LASKONAK, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége alelnökének vezetésével hivatalos baráti látogatásra Chilébe utazik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége. A SZUDÁNI HATÓSÁGOK letartóztatták Ibrahim Hadzsa Umart, Szudáni Kommunista Párt egyik funkcionáriusát. A letartóztatottat azzal vádolják, hogy röpiratokat terjesztett Nimeri rendszere ellen — jelentette tegnap Khartúmból a MENA hírügynökség. HOANG AN HOANNAK, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizotsága tagjának, a nemzetgyűlés állandó bizottsága alelnökének vezetésével tegnap a lengyel szejm meghívására Varsóba érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége. A ROMÁN SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG tegnapi államünnepe alkalmából a „Scinteia" című napilap emlékeztet arra a vereségre, melyet a szovjet hadsereg okozott a fasisztáknak, és amely lehetővé tette az 1944. augusztus 23-i fegyveres felkelést. KUTAHOV marsall, a szovjet katonai légierők főparancsnoka miniszterének helyettese szeptember 6-án Gábriel Gauthier tábornok, a francia légierő vezérkari főnökének meghívására Franciaországba utazik. JUGOSZLÁVIA TÖBB VAROSÁBAN rendeztek vasárnap ünnepségeket és emlékeztek meg az antifasiszta felkelés kirobbanásának 30. évfordulójáról. RAUL ROA külügyminiszter vezetésével tegnap visszatért Havannáöa Chilében tett nyolcnapos látogatásáról a kubai kormányküldöttség. COLOMBÚBAN aláírták a szovjet—ceyloni tengeri-halászati együttműködést megállaz podást, mely szerint a Szovjetunió műszaki segítséget nyújt Ceylonnak és oktatási központot létesít a szigeten ceyloni halgazdasági szakemberek kiképzésére. „TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FORRADALOM, diákok és társadalom" Jelszó Jegyében kezdődött meg tegnap Moszkvában, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a Nemzetközi Diákszövetség és az UNESCO védnöksége alatt megrendezett ötödik nemzetközi előadássorozat. OTTAWÁBAN megjelent „a Kanadai Kommunista Párt 50 éve" című könyv, mely a párt történetét képekben mutatja be. A NEW JERSEY-I állambeli Camden városban faji zavargások voltak a hét végén. A Porto Rico-i eredetű amerikalak rendőrséggel való összecsapása sorén egy ember életét vesztette, kettő megsérült, és 145-öt letartóztattak. A BRIT SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS (TUC) 103. ülése alkalmából kiadott dokumentumok hangsúlyozzák, hogy a szakszervezetek folytatni fogják a harcot a Carr-törvény ellen, a béremelésért és a konzervatív kormány összes gazdasági intézkedésének megszüntetéséért. ELISEO MENDOZA BERRUETO mexikói ipar- és kereskedelemügyi miniszterhelyettes a fővárosi televíziónak adott nyilatkozatában síkraszállt amellett, hogy Mexikó bővítse kereskedelmi kapcsolatait a síocialista országokkal.