Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-24 / 200. szám, kedd

Megnyíltak a devizapiacok Tovább csökken a dollár árfolyama? A dél-vietnami hazafiak koncentrált támadásai Hamburg — Svájc és Ausztria kivételével valamennyi nyugat­európai országban ismét meg­nyíltak a valutapiacok. E pia­cokat egy héttel ezelőtt, Nixon amerikai elnök új gazdasági és pénzügyi intézkedései nyomán zárták be. Megfigyelők arra szá­mítanak, hogy a devizapiacok megnyitása után a dollár árfo­lyamának további csökkenése várható. A nyugat-európai országok, mint ismeretes, különböző mó­don reagáltak a nyugati világ­ban kirobbant pénzválságra. Míg a Német Szövetségi Köztársaság már május óta lebegteti a márka árfolyamát, Franciaország ket­tős devizagazdálkodást vezetett be. A három benelux ország — Belgium, Hollandia és Luxem­burg — valutájának árfolyama szilárd, de más pénznemekkel szemben e valuták árfolyama a kínálat és kereslet szerint vál­tozik. Ausztria csak ma hozza nyilvánosságra, hogy milyen va­lutapolitikai intézkedéseket lép­tet életbe. Japán és az Egyesült Államok ötven vezető üzletembere egyéb­ként Honoluluban zárt ajtók mö­götti megbeszélést tartott, míg Kasiwagi, a japán pénzügymi­nisztérium tanácsosa Washing­tonban Paul Volcker amerikai pénzügyi államtitkárral tár­gyalt. Djakárta — Nixon pénzügyi intézkedései nyomán tegnap Indonézia követte Izrael példá­ját és 10 százalékkal leértékelte a rúpiát. Párizs — A dollár válsága el­mélyítette a kapitalista orszá­gok közötti ellentéteket — Je­lentette ki egy rádióinterjúban André Vieuguet, a Francia Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának titkára. Hangsúlyozta, ez a tény kidomborodott a közös piaci országok legutóbbi tanács­kozásain is. Vieuguet rámuta­tott: a bonni kormány képvise­lőinek követelései megerősítet­ték ellenállásukat az ún. „nem­zetek feletti intézményekkel" szemben, amelyek nyomást gya­korolnak az egyes országokra. Az ALF - CIO harcban Nixon ellen Washingto — Nixon elnök új gazdasági intézkedései nyomán egyre jobban kiéleződik a hely­zet az Egyesült Államokban. Az ALF—CIO szakszervezeti köz­pont — az országban az egyike a legnagyobbaknak és legtekin­télyesebbeknek — teljes mér­tékben elutasítja Nixon elnök gazdaságpolitikai intézkedéseit. George Meany, a szakszervezeti központ elnöke kijelentette: „Ebben a politikában egyszerűen nem vagyunk haflandók részt­venni". Meany szerint szerveze­tének tagjai (13,6 millió dolgo­zó) szemében Nixon kormányza­ta teljesen hitelét vesztette. A szakszervezeti központ állásfog­lalása éles konfliktusokat vált­hat ki, sztrájkokra kerülhet sor a bérek befagyasztása miatt. Imperialista támadás Moszkva — A moszkvai Prav­da hasábjain Vitalij Korionov foglalkozik a dollár válságának fejleményeivel, illetve követ­kezményeivel. Ránlutat, hogy az amerikai imperializmus elsősor­ban a dolgozó tömegek ellen in­tézett támadást az új intézkedé­sekkel, az ő rovásukra szeretne kilábalni a válságból. A moszk­vai Pravda kommentátora hang­súlyozza, hogy az amerikai veze­tő körök nem óhajtanak szembe­nézni a válsággal, nem akarják meglátni az objektív tényeket, azt, hogy a dollár helyzetét végső soron az értelmetlen in­dokínai háború ásta alá, persze ezzel egyidejűleg a példátlan fegyverkezési verseny is. A Fülöp-szigeteken FELFÜGGESZTETTEK A SZABADSÁGJOGOKAT Manila — Ferdinand Marcos Fülöp-szigeti elnök hétfőn reg­gel beszédet mondott, amelyet a rádió és televízió is közvetített. Az elnök bejelentette, hogy az elmúlt napok eseményeire való tekintettel „átmeneti jelleggel" felfüggeszti a polgári szabad­ságjogokat. Ez azt jelenti, hogy letartóztatási parancs nélkül őrizetbe lehet venni mindenkit, akit „illegális politikai tevé­kenységgel" gyanúsítanak. Szombbat óta napirenden van­nak a legkülönbözőbb terror­cselekmények a Fülöp-szigeti fő­városban ős környékén. Marcos elnök beszédében azt mondotta, hogy a merénylete­kért a törvényen kívül helyezett Fülöp-szigeti kommuiiista párt katonai szárnya az új népi had­sereg elnevezésű szervezet a felelős. Arra azonban, nem tu­dott magyarázatot adni, a me­rényleteket miért éppen az ő politikai ellenfelei ellen követ­ték el. Mi van még a Pentagon dossziéiban? Saigon — Vasárnap három amerikai vadászbombázó Inté­zett támadási; a Vietnami De­mokratikus Köztársaság terüle­te ellen, s a B—52-es óriásbom­bázók ismét folytatták támadá­saikat a demilitarizált övezet­ben és a demokratikus Vietnam határos részein. A dél-vietnami hazafiak va­sárnap és trétfőn reggel foly­tatták összpontosított támadá­saikat a demilitarizált övezettől délre elterülő amerikai hadál­lások ellen. Aknatűzzel súlyos veszteségeket okoztak az ame­rikai beavatkozóknak. Tegnapra virradó éjjel a dél­vietnami felszabadító erők egyik osztaga Saigontól, 51 ki­lométerrel észak nyugatra egy amerikai hadállás ellen intézett támadást. A dél-vietnami Soc-Trang dél-vietnanili város lakosságát júliusban és augusztus elején amerikai vegyszeres hadviselés következtében fellépő szembe­tegségek támadták meg. Hiva­talos adatok szerint minden ötödik embert szembetegség tá­madott meg. Amerikai helikopterek a dél­vietnami Mi/ Tho tartományban „tévedésből' megtámadták a saigoni biztonsági gárda 174. századát, 30 katonát és egy tisztet megöltek. Phnom Penh — Vasárnap el­keseredett harcok törtek ki Északkelet-Kambodzsában a 6-os számú országúton, ahol Lon Nol csapatai a hazafiak erődítésének áttörésével kísér­leteznek. A hírek szerint a Phnom Penh-i rendszer páncé­losok, tüzérség és légierő támo­gatásával 15 ezer embert vetett be a harcokba. Washington — Daniel Ells­berg kijelentette, hogy vannak további titkos Pentagon-doku­mentumok is, amelyek „rendkí­vüli meglepetéseket" tartogat­nak. A Colorado Egyetem diák­szervezetének gyűlésén mon­dott beszédében megjegyezte, hogy az említett dokumentu­mok leleplezést tartalmaznak a NATO-ról, a Dominikai Köztár­saságról, Brazíliáról és Latin­Amerikáról. Szöul — Tegnap reggel 23 fegyveres bandita tört be a dél­koreai fővárosba és elkesere­dett tűzharcot vívott a rendőr­séggel és a mozgósított katonai alakulatokkal. A renäôrség lik­vidálta a banditákat, akikről ki­derült, hogy egy katonai szi­getbörtönből megszökött rabok voltak. Az utolsó 15 bandita autóbuszuk roncsai között lelte halálát, miután a rendőrség le­zárta az utat, s ezért levegőbe röpítették magukat. Ky alelnök visszalépett Saigon — Nguyen Cao Ky dél-vietnami alelnök hétfőn Sai­gonban tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy nem kíván indulni az október 3-án esedé­kes elnökválasztásokon. Miután az alelnök — hosszas huzavona után — így döntött, az egyetlen elnökjelölt Nguyen Van Thieu jelenlegi elnök ma­radt. Duong Van Minh volt ál­lamfő, aki korábban szintén pá­lyázott az elnöki tisztségre, már előbb visszavonta jelölését, mivel — mint mondotta — Thieu elnök meghamisította a választásokat már az előkészü­letek szakaszában. Az alelnök javasolta, hogy Thieu elnök vele együtt mond jon le és ruházza fel a hatal­mat Nguyen Van Huyenre, a szenátus elnökére, aki új vá­lasztásokat szervezhetne három hónapon belül. Saigoni amerikai nagykövet­ség szóvivője sajnálatosnak ne­vezte Ky döntését. Észak-Írországban továbbtartanak a zavargások London — Észak-Írország fő­városában, Belfastban tegnap éjszaka 12 bomba robbant, ame­lyek közül egy 25 kilós plasztik bomba (az egyik legnagyobb a belfasti merényletek történeté­ben) teljesen tönkretette egy sztriptiz-klub háromemeletes épületét. Bomba robbant a vá­rosi börtön kapuja előtt is, amelyben az ír köztársasági hadsereg elfogott tagjait őrzik. A konzervatív kormány elve­tette a Munkáspártnak a brit parlament összehívására tett ja­vaslatát. Éhségsztrájk a halón A Maidstonne hajó fedélzetén 115 Internált fogoly éhség­sztrájkba kezdett, tiltakozásul az észak-ír és a brit kormány politikája ellen. Valószínű, hogy az éhség­sztrájk más internáló táborra és börtönre is kiterjed. AZ UTÓBBI IDŐBEN a világ­sajtó érthető módon megkülön­böztetett figyelmet szentel a kínai politika új mutatványai­nak, elsősorban annak a tény­nek, hogy a kínai vezetők a nemzetközi munkásmozgalom, a világ haladó erői, a független­ségükért harcoló népek legha­talmasabb, legagresszívabb és legelvetemültebb ellenségével — az Egyesült Államokkal Igyek­szik kapcsolatot teremteni. Sza­vakban ugyan továbbra is elíté­lik az USA cinikus, népellenes és nemzetirtó politikáját, de a valóságban szövetkezni kíván­nak vele. Tévedés lenne az Egyesült Államok újabb kezdeményezé­seit úgy magyarázni, mintha az amerikai politikai célkitűzések lényegében megváltoztak volna, mintha az Egyesült Államok kormánya a különböző társadal­mi rendszerű államokkal való békés egymás mellett élés el­ve alapján őszinte baráti kap­csolatok létesítésére törekedne a szocialista államokkal — eb­ben az esetben Kínával. Ezt a feltevést még idáig az Egyesült Államok egyetlen konkrét lépé­se sem igazolja. A 7. amerikai flotta még mindig készenlétben áll Kína és Indokína népei el­leni bevetésre. Tajwan megszál­lása továbbtart. az USA-nak a szocialista országokkal folyta­tott kereskedelme korlátozására hozott intézkedések még min­dig érvényben vannak és Indo­kínában tovább folytatódik az VIII. 24. Egyesült Államok irtőháborúja. Áz Egyesült Államok tehát foly­3 tatja szégyenteljes agresszív politikáját. Kínának a kapitalista álla­<JJ szó 1971_ mok felé való orientálódása nem új keletű, s mint ismeretes, már évek óta a legnagyobb ázsiai „ellensége" Japán a leg­fontosabb kereskedelmi partne­re. A Japánnal folytatott áru­cser-forgalom évi összértéke a félmilliárd dollárt is meghalad­ja. Kína ezenkívül élénk keres­kedelmet folytat a többi kapi­talista állammal is, így például szélyről és más alaptalan, durva hangú szovjetellenes rá­galmakról." Ezek ürügyén nyíl­tan folytatják a gazdasági élet, a főiskolai és középiskolai ok­tatás, a kulturális intézmények, az egész ország teljes militari­zálását. A háborús pszichózis egyre növekvő hullámai áraszt­ják el az egész országot: Pe­kingben, Sanghajban és más A kínai politika pálfordulása az NSZK-val, Angliával, Fran­ciaországgal, Hongkonggal stb. Az utóbbi időben már a Közös Piac felé is kezd tekintgetni, s azt a nyugati államok nem kis meglepetésére válogatott dicsérő jelzőkkel illeti. A szovjet kormány minden alkalmat megragadott és meg­ragad, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Kínai Kom­munista Párt között fennálló nézeteltéréseket tárgyalások útján kiküszöböljék. Ennek fé­nyes bizonyítéka a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa, amelyen Brezs­nyev elvtárs ismét felszólítot­ta a Kínai Kommunista Párt képviselőit kapcsolataik rende­zésére. Sajnos, a kínai vezetők soraiban nem sok megértésre találtak a szovjet kormány kez­deményezései, sőt Kínában a szovjetellenes hisztéria egyre jobban fokozódik. Az Egyesült Államok vagy az imperializmus elleni harc szükségességéről Kínában egyre kevesebbet hal­lani, de annál többet a Szov­jetunió elleni háború „elkerül­hetetlenségéről", a „szovjet ve­kínai városokban — mint azt egyik az amerikai újságíróknak adott interjújában Csou En-laj is beismerte, nagy buzgalom­mal folytatják az óvóhely-rend­szer és alagút-rendszer építé­sét, s a kínai nagyvárosokban csaknem napirenden szerepel­nek a légiriadó-gyakorlatok és még tovább sorolhatnánk a pél­dákat a militarizálás kínai je­lenségeire, melyeket állítólag a „fenyegető szovjet támadás" veszélye tesz szükségessé. Mindez Mao Ce-tung jelszava jegyében történik: „Fel kell ké­szülni a háborúra és az éhín­ségre, nem szabad félni a ha­láltól". A Szovjetunió interna­cionalista politikáját, a Varsói Szerződés és a KGST szerepét igyekeznek félremagyarázni, így pl. az igazságot elferdítve azt állítják, hogy a Szovjetunió és az NSZK kormányai között létrejött szerződés az NDK tud­ta nélkül és ellene történt, va Qy hogy „összeesküvés" ké­szül Nyugat-Berlin kérdésében. A kínai vezetők, akik Albá­nia kivételével minden szocia­lista államot revizionistának bélyegeztek — az utóbbi idő­ben taktikát változtattak, s s most már az egyes szocialis­ta államokat külön szempontok szerint igyekeznek értékelni. Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a szocialista államok kö­zé éket verhessenek és bizal­matlanságot szítsanak. A Kínai Kommunista Párt nagyhatalmi, soviniszta és kép­mutató politikáját az arab né­pekkel szemben elfoglalt állás­pontja ls bizonyítja. Az arab népeket a legönzetlenebb tá­mogatásukról biztosítják ugyan, de a másik oldalon mindent elkövetnek, hogy a közel-keleti kérdés megoldatlan maradjon. Határozottan elítélik a feszült­ség enyhítésére tett lépéseket, sőt minden ilyen irányú pró­bálkozást a nagyhatalmak „ösz­szeesküvésének" bélyegeznek. Szerintük a közel-keleti kérdést csak a „golyók és bombák tár­gyalása" oldhatja meg. KÍNÁNAK AZ A TÖREKVÉSE, hogy az imperialista államok­kal való kapcsolatait a szov­jetellenesség platformján elmé­lyítse és kiszélesítse, a kí­nai vezetők szovjetellenes­ségének a megnyilvánulása, mely csak az imperializ­mus érdekeit szolgálja. Ez a törekvés elárulja a nemzetközi munkásmozgalom, a kommunis­ta eszmék, a függetlenségükért harcoló népek, valamint a bé­ke és haladás ügyét. Az im­perializmussal való szövetke­zés útja ily módon kockázatos és veszélyes, és csak a szaka­dék felé sodorhatja az avantu­rlsta politikát folytató orszá­gokat. (A Za rubezsom nyomán] néhány strban NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, tegnap a Kremlben fogadta Moussu Trao­rét, a Mali Köztársaság kor­mányelnökét, a nemzeti felsza­badítás katonai bizottságának elnökét. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és felesége hét­főn Urho Kekkonen elnök meg­hívására hivatalos látogatásra a Finn Köztársaságba utazott. ALEKSZANDR LASKONAK, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége alelnökének vezeté­sével hivatalos baráti látogatás­ra Chilébe utazik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldött­sége. A SZUDÁNI HATÓSÁGOK le­tartóztatták Ibrahim Hadzsa Umart, Szudáni Kommunista Párt egyik funkcionáriusát. A letartóztatottat azzal vádolják, hogy röpiratokat terjesztett Ni­meri rendszere ellen — jelen­tette tegnap Khartúmból a ME­NA hírügynökség. HOANG AN HOANNAK, a Viet­nami Dolgozók Pártja KB Poli­tikai Bizotsága tagjának, a nem­zetgyűlés állandó bizottsága al­elnökének vezetésével tegnap a lengyel szejm meghívására Var­sóba érkezett a Vietnami De­mokratikus Köztársaság nemzet­gyűlésének küldöttsége. A ROMÁN SZOCIALISTA KÖZ­TÁRSASÁG tegnapi államünne­pe alkalmából a „Scinteia" cí­mű napilap emlékeztet arra a vereségre, melyet a szovjet hadsereg okozott a fasiszták­nak, és amely lehetővé tette az 1944. augusztus 23-i fegyveres felkelést. KUTAHOV marsall, a szovjet katonai légierők főparancsnoka miniszterének helyettese szep­tember 6-án Gábriel Gauthier tábornok, a francia légierő ve­zérkari főnökének meghívására Franciaországba utazik. JUGOSZLÁVIA TÖBB VAROSÁ­BAN rendeztek vasárnap ünnep­ségeket és emlékeztek meg az antifasiszta felkelés kirobbaná­sának 30. évfordulójáról. RAUL ROA külügyminiszter vezetésével tegnap visszatért Havannáöa Chilében tett nyolc­napos látogatásáról a kubai kormányküldöttség. COLOMBÚBAN aláírták a szovjet—ceyloni tengeri-halá­szati együttműködést megállaz podást, mely szerint a Szovjet­unió műszaki segítséget nyújt Ceylonnak és oktatási közpon­tot létesít a szigeten ceyloni halgazdasági szakemberek ki­képzésére. „TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FORRADALOM, diákok és tár­sadalom" Jelszó Jegyében kez­dődött meg tegnap Moszkvában, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája, a Nemzetközi Diákszö­vetség és az UNESCO védnök­sége alatt megrendezett ötödik nemzetközi előadássorozat. OTTAWÁBAN megjelent „a Kanadai Kommunista Párt 50 éve" című könyv, mely a párt történetét képekben mutatja be. A NEW JERSEY-I állambeli Camden városban faji zavargá­sok voltak a hét végén. A Porto Rico-i eredetű amerikalak ren­dőrséggel való összecsapása so­rén egy ember életét vesztette, kettő megsérült, és 145-öt letar­tóztattak. A BRIT SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS (TUC) 103. ülé­se alkalmából kiadott dokumen­tumok hangsúlyozzák, hogy a szakszervezetek folytatni fogják a harcot a Carr-törvény ellen, a béremelésért és a konzervatív kormány összes gazdasági intéz­kedésének megszüntetéséért. ELISEO MENDOZA BERRUE­TO mexikói ipar- és kereske­delemügyi miniszterhelyettes a fővárosi televíziónak adott nyi­latkozatában síkraszállt amel­lett, hogy Mexikó bővítse keres­kedelmi kapcsolatait a síocialis­ta országokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents