Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-22 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

denrűl D íTb JU D Nyugdíjasok és a brigádmunka Az 1971/2 sz. kormány­rendelet a nyugdíjasok bri­gádmunkáját illetően nem tartalmaz változást. Lényegében érvényes a régebbi rendelkezés, hogy a termelésben rövid ideig tartó munkaviszonyban évi 180 munkanapot, más munkakörben 120 munka napot lehet dolgozni a tftl­jes nyugdíj folyosítása mellett. Ha a nyugdíjas ugyan an­nál a vállalatnál dolgozik tovább, ahol eddig állan­dó munkaviszonyban dol­gozott, a „brigádmunkavi­szony megkezdése előtt legalább 14 napra meg kell szakítani munkaviszonyát. Az említett 1971/2 sz. rendelet szerint szintén le­hetséges, a 180 munkanap helyett oly csökkentett munkaidő beosztásban dol­gozni, hogy az egy évre el­osztva 1200 munkaórát tesz ki, a 120 munkanap helyett pedig 800 munkáórát. A munkaórának felel meg, de itt nincs szó azonosság­ról. A rendelet a munka­órák esetében az említett számot szabja meg, tehát ebből kell kiindulni. A munkanapok és mun­kaórák rendszerét nem ajánlatos egy évben kom­binálni, mert az ilyen eset­ben minden napot, a ledol­gozott munkaórák számára való tekintettel egy-egy munkanapnak kell tekin­teni. Az újabb magyarázatok szerint azok a nyugdíjas dolgozók, akik az említett módon 1200 illetve 800 órát dolgoznak le évente (teljes nyugdíjuk folyósítása mel­lett) nem kell munkavi­szonyukat az említett két hétre megszakítaniuk még­ha ugyanannál a munkaadó vállalatnál kívánnak to­vább dolgozni, ahol ezelőtt állandó jellegű munkavi­szonyban dolgoztak. Az ilyen brigádmunkavi­szonyban dolgozó nyugdíja­sok esetében a ledolgozott napokba nem számítódnak be a munkaszüneti napok (vasár és ünnepnap), a sza­bad szombatok sem (felté­ve, hogy nem kellett az ilyen szombatokon dolgoz­ni). A betegállományos idő sem számítódik be, abban az esetben, ha az ilyen dol­gozónak nincs igénye a be­tegállomány alatt táppénz­re (tehát abban az esetben, ha a betegállomány előtt nem volt már 3 hónapja munkaviszonyban, ha a be­tegállományt nem üzemi baleset okozta, végül, ha már a nyugdíjas dolgozó több mint 60 munkanapra kapott a kérdéses évben táppénzt). Az üj (1971/2) sz. rende­let megjelenése után a szaksajtó több vitás pontot tisztázott (az illetékes hi­vatalokkal való egyetértés­ben): így nem tekinthető adminisztratív munkának a bírák, az ügyvédek, az álla­mi jegyzők és a projektán­sok munkája, tehát évi 180 munkanapot (esetleg az említett évi (1200 munka­órát dolgozhatnak le teljes nyugdíjuk folyósítása mel­lett). Nem tekinthető ad­minisztratív munkának a tanítók munkája sem. Ese­tükben azonban ilyen ked­vezménnyel csak évi 600 ta­nítási óra engedélyezhető, mivel egy tanítási órára egy óra felkészülést kell számítani. Végezetül meg kell je­gyezni hogy a brigádmun­kaviszonybalépést mind a dolgozónak, mind a munka­adó vállalatnak egyszerű bejelentéssel a nyugdíj­törzsszámra való hivatko­zással be kell jelenteni a Správa dôchodkov, Brati­slava hivatalának. Az eset­leges jogtalan anyagi előnyt a nevezett hivatal a nyugdíjastól és a munka­adó vállalattól is vissza­igényelheti. DR. FÖLDES JÓZSEF C i yógynovények Kakukfíí (TÝMUS SERPVLLUM L., MATERINA DÚŠKA) A kakukfü (balzsamfű, de­mutka, kakucska fű, mézfű, timian, tömjénfű, vadkakuk­fű; mezei kakukfű, vadcsom­bor) az ajakosvirágüak (Lamninaceae) családjába tartozó, jellemző kellemes illatú és aromás, kámforos ízű, napos dombokon, szára­zabb füves legelőkön, szá­razabb füves hegyoldalakon, homokos televényes talajon élő félcserje. Több változatban előfor­dul, mert különböző helye­ken, más és más féleségek­kel találkozunk, de mind­egykük egyformán gyógy­növény. Gyökerük sokfejű, karó­szerű, száruk 10—30 cm ma­gas, kúszó vagy felemelke­dő, felül lágy, alul elfásodó. A száruk belső része sző­rös vagy gyapjas, néha vö­rösen vagy barnán színezett. Leveleik keresztben átelene­sek, 7—15 mm hosszúak, 1—2 mm szélesek, keskeny­szálosak, épp szélűek, kopa­szok, vagy szőrösek. Virág­zatuk fejecske vagy szagga­tott füzér alakú. Virágai ki­csinyek, halvány bíborvörö­sek. Virágzik májustól szep­temberig. Gyűjtendő a virágos, leve­les hajtásai az alsó, elfása­dott, levéltelen szárrészek nélkül. Csak 35 C hőmérsék­letig szabad szárítani, mert másképp az illóolaját elve­szítené. Gyorsan szárad és jól elzárt dobozokban kell tárolni és védeni a fénytől, a nedvességtől. A drog illóolajat (amely­ben csak cymol és tymol van) cserző anyagot, serpyl­lin nevű keserű anyagot, al­masavat, sókat, karvakrolt tartalmaz. A drognak széloldó, ét­vágyjavító, köhögéstcsillapí­tó görcsoldó, reumát gyó­gyító, fejfájást enyhítő tu­lajdonsága van. A kakukfű a legrégibb gyógyszerek közé tartozik. Tymus görög szó és annyit jelent, hogy merészség, hő­siesség. A harcba induló ka­tonának a nők a kakukfüvet hímezték ruháikra, hogy bátrak legyenek. Tehát úgy tekintették a Tymuš nevű növényt, mint a vitézség jel­képét. Továbbá a kakukfű is egyike volt a nagyhírű ú. n. 4 lator ecetjének, amelyek illatos füvekből (levandula, mentha, rozmaring) készül­tek és nagy szerepük volt a pestis, kolera és más járvá­nyok elleni védekezésben. Teáját belsőleg és külső­leg használják. A hosszabb csuklást is megszünteti. Sza­márköhögésben szenvedők részére kitűnő szer. Továbbá hólyaggyulladásnál mint an­tiszeptikus (fertőtlenítő) szert alkalmazzák. Külsőleg izületi betegsé­gek, reuma esetében bedör­zsölő szerként használják. A Thymol hatóanyagtartal­máért igen jó inhaláló (belé­legzési) szer köhögésnél és légcsőgyulladásnál. A man­dulagyulladásnál az illóolaj eltávolítja a gennyes kelle­metlen szagot. A drogból ké­szült Thymol több fogkrém és szájvíz alkatrésze. Ezek­ben a higiéniai szerekben nemcsak aromás illata miatt használják, de erős dezinfi­káló hatása miatt is. DR. NAGY GÉZA Filatelia A magyar bélyeg századik születésnapja alkalmából Bu­dapesten szeptember 4. és 12. között megrendezésre ke­rülő bélyegvilágkiállítás el­ső napján a Magyar Posta négy darab 2 + 1 forintos sort és 8 + 4 forint névértékű blukkot ad ki régebben meg­jelent magyar bélyegek áb­rájával. A sorban az 1871. évi hírlapbélyeg, és az 1919­ben, a Magyar Tanácsköztár­saság által kibocsátott Pe­tőfit ábrázoló 45 filléres bé lyeg is szerepel. Szeptember 5-én a Hősök teréről ballon­posta indul, szeptember 12-én pedig Budapestről heli­kopterposta megy Egerbe, A Magyar Posta Bartók Bé­la születésének 90. évfordu­lója alkalmából 1 forint név­értékű, a zeneszerző portré­ját ábrázoló bélyeget bocsá­tott ki. Győr város alapításá­nak 700. évfordulójára 2 fo­rintos névértékű bélyeg je­lent meg. (s) ORVOS A CSALÁDBAN A keni mint gyógyital Néhány esztendővel ez­előt itt is, ott is megpróbál­koztak e különleges, sava­nyú tejital előállításával és elterjesztésével. A nagykö­zönség keveset tudott a ke­firről, helyenként gyógyító csodaszer hírét költötték és kis időre divatba is jött a fo­gyasztása. Miután azonban nem propagálták sem az or­vosok, sem a kereskedelmi dolgozók, az üzletekben nem kelt el. Reklámozásával most az orvosokkal karöltve a tej­ipar és a kereskedelem dol­gozói együttesen foglalkoz­nak. GYÖGYlT, DE NEM CSODASZER A kefirt pasztőrizált tejből készítik erjesztő kefirmag­vak segítségével. A kész ital tejsavat, némi alkoholt és szénsavat tartalmaz? A ben­nelevő tejfehérje részben jól oldódó fehérjeelemeire bon­tódik. Zsiradéktartalmát az határozza meg, teljes tejből készítették-e vagy sem? A Szovjetűnióban, Lengyel­országban és Bulgáriában nem csupán a gyógydiéta, hanem a rendszeres fogyasz­tás egyik elterjedt cikke a kefir. Más országokban is egyre több kedvelője van. Csehszlovákiában és Magyar­országon alig van dietetikai szakkönyv, amely ne említe­né a kefirt és a gyógyászat­ban betöltött szerepét. En­nek ellenére megállapíthat­juk, hogy leginkább csak di­vatos fogyasztási cikknek számít és sem az orvosok, sem betegeik nem értéke­lik eléggé hatásait. Csodahatást hiába vár­nánk rendszeres használa­tától, hiszen a beteg emberi szervezetet csupán a kedve­ző külső és belső hatások, köztük az életmód, a táplál­kozás, a gyógyszeres kezelés komplexuma hozhatja rend­be. Tagadhatatlan azonban, hogy az orvosi tanácsra ét­rendbe iktatott kefirnek a gyomor-bél rendszer műkö­désére, igen jó befolyása van. MILYEN A JÓ KEFIR? A prievidzai tejipari üzem igazgatója. Rudolf Žiucek mérnök volt nemrég az egyik táplálkozástudományi ülés vendéglátó gazdája. A szo­kástól eltérően nem fekete­kávét és ásványvizet, hanem kefirt szolgáltak fel. A kis alkoholtartalmú, sa­vanykás ízű, habzó és hű­tött álapotban kínált tejital mindenkit felüdített és alig akadt, aki ne kért volna be­lőle újabb adagot. Miután megkőstólta, szívesen megit­ta az is, aki általában nem szereti és nem fogyasztja a tejet. A jelenlevő szakembe­rek el is beszélgettek a jó kefir ismertető jeleiről és megegyeztek abban, hogy a vásárlóközönség nem min­den esetben ismeri meg az új termékeket oly állapotuk­ban, ahogyan a legjobban élvezhetők. A helyesen gyártott kefirt 5 C ra hűtve kellene eljut­tatni rendeltetési helyére. Csak a friss ital őrzi meg eredeti tulajdonságait; a hosszabban tárolt kefir hű­vösen és sötétben is élvez­hetetlenné válik. A jó kefir enyhén habzó, ez üveget egyenlően kitöltő fehér fo­lyadék, íze és arómája kel­lemesen savanyú. A túler­jedt, állott, romlott kefir Ize és szaga kesernyés, idegen, állománya rögös, elkülönül savója, színe is más. Egészséges embereknek, gyermekeknek és időseknek egyaránt mint tápláló, jól epiészthető és üdítő élelmi­cikket ajánlhatjuk a kefirt. Általános fogyasztásra az úgynevezett 1-napos. gyenge kefir alkalmas, amelynek 24 óra az érési ideje, savanyú­sága és alkoholtartalma a legkisebb. Az emésztési zavarokkal küzdő embereknek a köze­pes, 2-napos kefirt szoktuk ajánlani, amely 48 órán át érik és mérsékelt sav- és al­koholtartalmával kedvezően befolyásolja a gyomor-bél­működést. A 2—3 napon át érő kefir fogyasztása bete­geknél nem tanácsos, inkább hashajtó hatása van. Annak ellenére, hogy egészségesek­nek és betegeknek ajánlható italról van szó, a páciens jól teszi, ha a kefir étrendbe ik­tatását megtanácskozza ke­zelőorvosával vagy a kórházi dietológussal, aki a diétát a betegség és a gyógyszeres kezelés egybevetésével, egyénileg szabja meg. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY Ezermester Ma már lassan megszű­nik a falun is az ún. „lakó­konyha". Ezzel szemben hétköznap falun és városon egyaránt a konyhában ét­keznek. A korszerűen be­rendezett, könnyen tisztán tartható konyhában egy kis leleményességgel magunk is berendezhetünk egy kis étkezősarkot. Ügyes barká­csolóknak ajánljuk a k&­pűnkön látható megoldást. A konyhapult tetejét egy deszkalappal meghosszab­bítjuk, és ezt használjuk asztalként. Ahol a képen látható megoldás nem felel meg, készítsünk falra erő­síthető, lehajtható asztal­lapot, amely használat után nem foglal el semmi helyet a konyhában.

Next

/
Thumbnails
Contents