Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-18 / 195. szám, szerda

SZÓLJON Szervezett pártoktatás Az iskolózósra fordított költségek megtérülnek A pártoktatás alapos megszervezése, állandó javítása az alapszervezetek egyik fö jeladata. Egyes alapszervezetek különösen szép eredményeket érnek el a párttagok nevelésének megszervezésében. A lévai I

levice) járási pártbizottságon a nagysallóiak (Tekovské Lužany / eredményes szervező munkájára hívták jel a figyelmünket. A község kommunistái számára az elmúlt évben több napos, internátusos pártoktatást rendeztek. Ennek tapasztalatairól és a közelgő, új pártoktatási évre szóló tervükről Kakas Zoltántól, a helyi pártbizottság elnökétől érdeklődtünk. Elöljáróban el kell mondani, hogy a községben öt alapszervezet működik: a Nagysallói Efsz üzemi szervezete, a XII. Pártkongresszus Szövetkezetének (a volt kissallói szövetkezet) szervezete, az alapiskolák szervezete, a helyi vajgyár üzemi szervezete és a falusi szervezet. A 11-tagú, közös pártbizottság egyben összekötő kapocs az egyes alapszervezetek között. A legszámottevőbb a Nagysallói Efsz mellett működő alapszervezet, amely hetventagú. Valamennyi szervezetben együtt a kommunisták száma — a regisztrált tagókat is beleszámítva — 241. — Mi vezette a pártbizottságot a több napos iskolázás megszervezésére? — kérdeztük Kakas elvtárstól. — A javaslat az alapszerveA pártharcos asszony Amikor már vagy három érdeklődőt eligazított — kit az ideológiai titkárhoz, kit a szervezési osztályra — jutott egy kis ideje számomra is. Leül lünk a bejárattól nem messzire helyezett padra. Arra kértem Klíma Margit elvtársnőt, hogy beszéljen életéről. — Még tizennégy éves sem eoltam — mondta —, és már a Munkásotthonba jártam. Szerettem hallgatni Herz elvtárs beszédéti Minden szavát lestem. Pedig szegény anyám ha ragudutt érte, hogy odajárok, sokszor bottal vert ki onnan. Később teadélutánokat rendeztünk, ahol nemcsak szóraknz tunk, hanem szavaltunk, színdarabokat játszottunk, meg az tán egyet-mást meg is beszéltünk. 1935-ben Füleken (Fíta kovu), az akkori Kakashegyen rendeztek egy sportünnepélyt az 1934-es fiileki sztrájk tiszteletére. Ezen is részt vettem, a többi losonci (Lučenec) elv társsal együtt. Tárgyaltunk, beszélgettünk, megemlékeztünk a sztrájkról éj a sztrájkolok ról. Nem tudott semmi és senki visszatartani az egységfront demonstrációjától sem. Ezen a tüntetésen sebesült meg Steiner elvtárs is, aki nem messze tőlem haladt. Jól láttam, ahogy egy karddal a fejét akarták szétvágni, de 6 oda kapott, s így csak a karjára sújtottak. Sajnos, ezt a megmozdulást rövid idő alatt szétverték . .. Régmúlt időket pergetett vissza Klíma Margit. Tekintete megpihen a szemközti fal egyik mintáján, ,s talán valahol legbelül el is érzékenyedik. De ezt még a mellette ülő is inkább csak sejti, mert aki nek olyan volt az életútja, mint az övé, annak nem lehet tulajdonsága az érzékenység. — 1938-tól vagyok a párt tagja. — Milyen munkahelyeken dolgozott? Mindezt bizony nehéz lenne felsorolni, mert nem keve sebb, mint tizennyolc munkahelyen fordultam meg: tégla gyárban, nyomdában, mezőgax dasági üzemben. Mindent megpróbáltam. A háború után a Pofana textilüzembe kerültem. Innen küldtek el két alkalommal ls iskolázásra. Először Laborecre, ahol három hétig voltunk, majd Lehnicére. Itt már négy hónapig tartott az iskolázás. 1956-ban hívtak ide a pártbizottságra dolgozni. A portánál felügyeltem a bejövökre és a telefont kezeltem. Azért mondom így, múlt időben, mert január óta már nyugdíjban vagyok. Csak a véletlennek köszönheti, bogy itt talált. Aki a helyemre lépett, megbetegedett, és engem hívtak, bogy helyettesítsem pár napig. — Ne haragudjon, ba nyugdíjas is, még nem beszélhet az öregségről — jegyzem meg tréfásan. — Hát nem is! — mondja nevetve. — Még nem érzein magam öregnek és tudom magam hasznosítani. Az utóbbi időben háromszor járok hetenként az iskolások közé. dk hívnak, bogy meséljek nekik. Minden érdekli őket, az egész életem ... Mosolygós galambősz hajú pártharcos asszony. BENVÁK MÁRIA zetek taggyűléseiről érkezett — hangzik az elnök válasza. — Nagyon nehéz volt előadások formájában azt a politikai képzést adni a mezőgazdasági dolgozóknak, amire szükség van, mivel az iskolázásra csak az esti órákban kerülhetett sor. Akkor pedig már fáradtak az emberek, s bizony megtörtént, hogy egyesek olykor el is bóbiskoltak. A mezőgazdasági dolgozók esetében a pártok tatás különösen fontos, hiszen azoknak — összehasonlítva az iparban dolgozókkal — kevésbé áll módjukban rendszeresen figyelemmel kísérni a rádiót, a televíziót és a sajtót. Vagyis az iparban dolgozók saját magukat is jobban képezhetik. Ugyanakkor a szövetkezet tagjai a téli időszakban megengedhetik maguknak az egy-két napos kimaradást. A kiadásokat a szövetkezet kulturális és szociális alapjából fedezzük. Olyan kiadások ezek, melyek minden kétséget kizáróan megtérülnek. — Hol tartották az iskolázást, és kik vettek azon részt? — Két turnusban rendeztük meg az iskolázást. Mindkét alkalommal Sklené Tepl-icén, a traktorállomás üdülőjében. Előbb a Kissallói, majd a Nagysallói Efsz alapszervezetének tagjai vettek részt két-, illetve háromnapos iskolázáson. Meghívtunk az iskolázásra kiválasztott pártonkívüli, gazdasági vezetőket is, és olyan fiatal pártonkívülieket, akiket a jövőben fel akarunk venni a pártba. Az előadósokat a járási pártbizottság lektorai tartották — egyebek közt az alapszabályzatról, a kommunista párt küldetéséről. Az előadást mindig vila követte, mely egyben világos képet adott arról, milyen a résztvevők politikai áttekintése. A bennlakásos pártoktatás hasznos tapasztalatait sorolva a pártbizottság elnöke többek közt elmondta, hogy a résztvevők sokkal jobban odafigyeltek az előadásokra, mint odahaza. Ugyanakkor megszokják a fellépést, gondolataik, véleményük kifejtését. Fokozódik politikai érdeklődésük, amit az is bizonyít,-hogy az elhangzott témákról még soká vitatkoztak. S hogy az iskolázáson hallottakat meg is jegyezték, azt a vizsga eredményei is megmutatták. A vizsgát beszélgetés formájában rendezték meg, méghozzá úgy, hogy mindenki hozzászólt valamely témához. Az egyes témákra vonatkozóan írásbeli kérdéseket kaptak a résztvevők, hogy alaposan felkészülhessenek a beszélgetésre. Minden kérdés egyben azt is tartalmazta, hol található meg hozzá a megfelelő irodalom — például a Pártélet melyik számában. A vizsga, azaz beszélgetés tulajdonképpen az iskolázás anyagának átismétlése volt. A tagság ideológiai színvonalának emeléséhez nagyban hozzájárult a sikeresen megszervezett, több napos pártoktatás. Az ideológiai fejlődést pedig a nagysallóiak — ígeű helyesen — rendkívül fontosnak tartják, hiszen az kedvezően hat az emberek aktivitásának fokozására. Csakis ideológiailag fejlett és politikailag képzett tagok mutathatnak jó példát és fejthetnek ki meggyőző tevékenységet a pártonkívüliek között. Igazuk van tehát abban, hogy az iskolázásra fordított költségek kamatostól megtérülnek. Ezért döntöttek úgy, hogy idén is ebben a formában szervezik meg a pártiskolázást. Hasznos tapasztalataikat más szövetkezeteknek is ajánlják. Annál is inkább, mivel a több napos együttlét a tagság kollektív szellemére is pozitívan hatott. Idei pártoktatási tervüket az alapszervezetek már ki is dolgozták. Főleg a XIV. pártkongresszus anyagait szeretnék részletesen átvenni. Ez persze nem azt jelenti, hogy eddig nem foglalkoztak velük, hiszen pártgyűléseken már ismertették a tagsággal. Nyilvános gyűlésen is foglalkoztak már a kongreszszus anyagával. A második fél év munkatervét minden szervezetben a kongresszus határozatai szellemében dolgozták ki. A több napos iskolázáson kívül szemináriumok formájában odahaza is megrendezik a pártoktatást. A hazai előadásokat a fejlett párttagok, helyi gazdasági vezetők tartják. A részleteket megismerve megértettük, miért ajánlották figyelmünkbe a lévai járási pártbizottságon a nagysallóiaknak a pártoktatás terén elért eredményeit. S hogy a pártoktatás alapos megszervezése valóban konkrét, lemérhető, pozitív eredményekkel jár, azt a község kommunistáinak állandóan fokozódó aktivitása is bizonyítja. FÜLÖP IMRE KELL A BETON ... (Tóthpól Gyula felvétele) LÉTEZIK SZAVATOSSÁGI 1DO? A kereskedelemben tapasztalható hiányosságokat a nők ismerik a legjobban, hiszen mi járunk vásárolni — írja Németh Izabella olvasónk Udvardról (Dvory nad Žitavou). — Vettem egy kenyeret, látszatra valóban szép volt, de három nap múlva már penészedett és savanyú volt. Valamikor odahaza a kemencében 3—4 hetente sütöttünk kenyeret és nem romlott el. Igaz, .megkeményedett, de az íze megmaradt és ehető volt. Kecskés József, a sütöde vezetője elmondta, hogy a kenyér minősége nemcsak az ő munkájuktól függ. Gyakran kapnak TrenCínből olyan élesztőt, amely már másnak nyúlik. Mikor a sütödét építették, csak a falu ellátásával számoltak, ma pedig tizenkét faluba szállítanak innen kenyeret. S megtörténik, hogy a mennyiség a minőség rovására megy. Nem egyszer Nyitráról (Nitra), Érsekújvárból (Nové Zámky) és Surányból (Šurany) is hoznak kenyeret a boltokba, de ezt a fogyasztók nem tudják és csak a helybeli pékeket marasztalják el a minőség miatt. Reméljük, hogy az új sütödében — kérdés mikor épül fel — már jobb minőségű kenyeret sütnek. Nagyon sok panaszt hallottam a pástétomokkal kapcsolatban. Szeretnénk, ha a konzerveken feltüntetnék a gyártás időpontját és a szavatossági időt. Még soha nem láttam a két időpontot egy dobozon. Csak a felemás megoldásokra emlékezem. A májpástétomon azt olvasom: készült 1970-ben. Érdekelne az is, hogy meddig szabad fogyasztani, öt hónapig vagy öt évig? Vagy talán ez titok és nem érdekli a termelőt, hogy hányan rontják el a gyomrukat? Az egyik konzervdobozon azt olvastam: fogyasztható 6 hónapig! A gyártás időpontját nem árulták el... Szeretnénk tudni: kötelező-e nálunk feltüntetni a szavatossági időt vagy nem? Ha igen, miért nem tüntetik fel? Ha viszont nincs rendelet, ami kötelezné a termelőket a két időpont feltüntetésére, akkor ezt a mulasztást — sokezer dolgozó egészségvédelme érdekében — gvorsan pótolni kell. MIT VARHATUNK AZ ÉLELMISZERIPARTÓL? Zlata Paulovičová mérnöknő, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmiszeripari minisztériumának dolgozója az élelmiszeriparral kapcsolatban az alábbiakat írta: — Szlovákiában jelenleg néhányezer tonna kész- és félkész ételt — konzervet, szárított és fagyasztott ételt — készít az élelmiszeripar. Ennek ellenére e téren elmaradtunk a cseh országrészek mögött, nem szólva arról, hogy nálunk a többi országokhoz viszonyítva milyen keveset fogyasztanak e termékekből. Az élelmiszeripar egész sor új terméket készít, de sokan a félkész- és a fagyasztott ételekre úgy tekintenek, mint a konzervre. Ez téves nézet, mivel a fagyasztással a friss termék nem veszít értékéből. Jelenleg néhány valóban jó minőségű fagyasztott terméket készítünk, sajnos a fogyasztók nem érdeklődnek eléggé e termékek iránt. A fogyasztók, vagyis a kereskedelem ez idáig ismert igényeire alapozva arra számítunk, hogy 1975-ig a készételekből kétszeresére, fagyasztott áruból ötszörösére, szárított termékekből, — elsősorban tojás és burgonya — háromszorosára növeljük a termelést. Feltételezzük, hogy a fagyasztott készételből már 1972-ben kétszer annyit adunk piacra, mint az idén. Számolunk azzal ls, hogy egyes készételeket, például húst és körítést külön készítünk el, hogy a fogyasztó ízlésének megfelelően választhasson és kombinálhasson. Készítünk diétás ételeket is az orvosi előírásoknak megfelelően. 1975-ig kb. ötven különböző fagyasztott készételt és félkészárut adunk piacra. Megkezdjük az egyes tájegységek közkedvelt jellegzetes ételeinek készítését is. Ezek után azt is el kell mondanunk, hogy a tervezett termékekből megfelelő mennyiséget készíthessünk, ez elsősorban attól függ, miként tudja tárolni a kereskedelem e termékeket, vagyis, mennyi hűtőszekrény és hűtőberendezés lesz a boltokban. SZORGALMAZZUK A KÉSZÉTELEK ÉS FÉLKÉSZARUK GYÁRTÁSÁNAK BŐVÍTÉSÉT 1. Tematikus feladat Újfajta félkészárük és készételek választékának bővítése Olyan félkészárut és készételeket javasoljanak, amelyekről feltételezhető, hogy a fogyasztók kedvelik, felhasználva főleg a tojást, a tejtermékeket — sajtot, tejet — esetleg baromfit, halat, zöldséget és hasonló élelmiszereket, melyeket iparilag fel lehet dolgozni — a gépi feldolgozás lehetősége, a fizikai munka kisebb igénybevétele mellett. A javaslatokban indítványozni lehet főleg az eddig kevésbé ismert és alig alkalmazott zöldségféléket — spárga, törökparadicsom, patizón, rebarbora és egyéb — kevésbé ismert hazai fűszereket és más fűszerféléket. A javaslatban ezenkívül ajánlhatunk újféle csomagolást — rendelkezésre álló hazai gyártmány — a megfelelő súlyban, a csomagok megfelelő töltése mellett, különböző ételköretek, dtétásételek és egyéb ételfajlák számára. Ezen kívül a javaslatban felemlíthető az új készételek és félkészáruk propagálásának formája — a mélyhűtött, a tartósított, szárított ételfajták propagálása — amelyeket a szlovákiai élelmiszeripar termel, illetve az indítványozás, mit kellene tenni annak érdekében, hogy növekedjék a fogyasztók érdeklődése a készételek iránt. (Ez a fogyasztás a CSSZSZK-hoz vizonyítva Szlovákiában alacsonyabb. ) 2. Tematikus feladat Az élelmiszeripari termékek fogyasztók követelményeihez mért szállításának és elosztásának javítása Javasolni a napi közszükségleti cikkek, élelmiszeripari gyártmányok szállításának, elosztásának javítását, a kereskedelmi hálózatba való eljuttatását, áz eloszlás rendszerének javítását, javasolni a hétvégi csúcsforgalom csökkentésének lehetőségét a vásárlásoknál, illetve a szabadnapok előtti csúcsforgalom kiegyenlítését, ami által zavarmentesebben ki lehetne használni az élelmiszeripari termelési kapacitásokat és biztosítani a gyártmányok jobb minőségét. Egyben javasolni a tejfogyasztás iránti érdeklődés emelésének módját, az iskolai étkeztetésben elterjesztésének s a tejellátás biztosításának lehetőségeit. A javaslat tartalmazhatja egyben a tej, hús és péksütemény vasárnapi árusításáról alkotott véleményeket. A tematikus feladatok meg oldását elősegítő legjobb válaszokat a bizottság 1500, 1000 és 500 koronával jutalmazza. A tematikus feladatok megoldására irányuló javaslataikat, megjegyzéseiket szeptember 15-ig küldjék be szerkesztőségünknek.