Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-18 / 195. szám, szerda

Új magyar mű az orosz irodalomról TÖRÖK ENDRE: OROSZ IRODALOM A XIX. SZÄZADBAN ÉVADKEZDÉS A MATESZ-BAN K

önyve előszavában Török Endre, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense ezeket írja: ,,Az Orosz irodalom a XIX. században nem szabályszerű irodalomtörténet, bár igyekszik megfelelni a historikus feldolgozás néhány hagyományos követelményének: közli a szükséges adatokat, foglalkozik műértelmezéssel, kapcsolatokkal és hatásokkal, az írói egyéniség jellemzésével és életművek elhelyezésével az irodalmi folyamatban. Mégsem arra törekszik elsősorban, hogy megmutassa, milyen volt a XIX. századi Oroszországban az irodalom, hanem arra, milyennek mutatta magát az irodalomban Oroszorszáq. A romantikusok tűzijátéka után, a legnagyobb mesterek, Gogol, Turgenyev, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov alkotásában már nemcsak a művészi oldal a lenyűgöző, hanem a tudásanyag ís, amelyet csakis ekkor és ez az irodalom közölhetett. Fő vonásaiban kimutatni, rendszerezni próbálja a könyv ezt a tudásanyagot, s némiképp megfejteni, honnan és miért jött az irodalomba ez az ismeret, amellyel Oroszország belépett a világkulturá ba." Török Endre szavaihoz elsősorban azt kell hozzáfűznöm, hogy a magyarországi russzisztika kiváló művelője másfél évtizednyi kutató munkája összegezésében elvetethette az ötvenes évek szovjet történetírásának egyes téves, de ma már helyesbített álláspontjait. Elég talán itt Dosztojevszkijre hivatkozni, akit a hivatalos irodalompolitika hosszú esztendőkig száműzött az irodalomból, és akinek a világirodalmat megtermékenyítő írásművészetét, lélekelemző metódusát, maradinak és károsnak bélyegezte. Másokat ugyanez a túlzott tisztogató buzgalom túlértékelt és szépíróként méltatott olyanokat, akik mint a forradalmi gondolat úttörői és előharcosai gazdagították nem csupán az orosz, hanem az egész világ kulturális életét. A bőséges jegyzetekkel ellátott tanulmánykötet vitathatatlanul az utolsó esztendők egyik legjobban megírt, marxista szemléletben fogant irodalmi kézikönyve, kalauza. Kisebb, ötven oldalt alig meghaladó része három fejezetben az orosz romantika korát elemzi, a legnagyobb teret szentelve itt az orosz romantika úttörő, világirodalmi rangú klasszikusa, Puskin költészetének, legismertebb művéről, a Jevgenyiv AnyeginTói kimutatva, hogy ezzel a romantikus poemável kezdődik az egyéniségközpontú ábrázolás, amely közvetlenül Lermontov, Goncsarov és Turgenyev müveiben folytatódik. De Anyegin rezignáltságának visszfényét meglátja a magyar irodalomban is, kivált Krúdy Gyula regényeiben. Ebben a részben a huszonötévi közkatonaságra elítélt, fiatalon, 34 éves korában tüdőbajban sírba vitt Alexandr lvanovics Polezsajev (1804—1839), vagy a balladás történeti énekeket író kivégzett dekabrista Rilejev (1795—1826) és a Szibériába száműzött, elnémított Ragyiscsev (1749—1802), az Utazás Pétervárról Moszkvába írója, a későbbi „leleplező" Irodalom előfutára — ahogy Szerb Antal írja róla —, talán több teret érdemeltek volna. Kárpótlásul Török Endre elégségesen megvilágítja a despotizmusnak Rettegett Iván óta kultivált klasszikus módszerét, amely a középkoriság légkörével borította be az orosz földet, de nem tudta megakadályozni, hogy a költők és szépírók egész sora, bebörtönzéssel és száműzetéssel dacolva ne szólaljon meg a szabad gondolat, a felvilágosodás nevében mindennemű elnyomatás és önkény ellen. A vizionárius Tyutcsev, a metafizikus Oroszország nagy lírikusának. de különösen a hoszonhét esztendős korában párbajban elesett Lermontov borongós világú költészetét érdemükhöz méltóan bőségesebben elemzi, és találó az a megállapítása, hogy Lermontov befejezetlen regényében, a Korunk ftősében, Dosztojevszkij előfutáraként, megalapozta az orosz realizmus pszichológiai irányzatát. K

önyve másik, nagyobb felében Török Endre már kevésbé adatszerű, és — számolva az érdeklődés nagyobb fokával — mintha biztosabban is mozogva, amikor nem annyira az egyes irodalmi irányzatokról és korszakokról próbál összegező képet adni, de alkalma nyílik a legfrisebb kutatások eredményeire támaszkodva a XIX. század nagy orosz irodalmi egyéniségeiről eredeti, magvas gondolatokkal és megállapításokkal teli portrékat rajzolnia. Talán ennek tulajdonítható, hogy szinte önálló esszéként hat mindaz, amit A nemzeti önvizsgálódás kezdete cíhiű fejezetben Gogolról és Goncsarovról, valamint A. Ny. Osztrovszkijról, az orosz színház megteremtőjéről ír. Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov és Szaltikov-Csedrin prózáinak, valamint Csernyisevszkij és Dobroljubov kritikai munkásságának elemzése is önálló esszéirásként megállná a helyet, és még nagyobb mértékben érzem ezt ott. ahol Dosztojevszkij, L. Ny. Tolsztoj és Csehov életművét analizálja. Korántsem hiba ez, mert ezek az ismeretesek gyakori pregnáns rövidségük ellenére is a teljesség érzését keltik, s nem csupán magát az alkotót, hanem a kort is találóan jellemzik. Török Endre írói arcképeiben sok a telitalálat, s megállapításának hosszú sora késztet ligyeleinre. Csupán egyet jdézek itt, talán a legtalálóbbat, amit Csehov drámai költészetéről ír: „A shakespeare-i drámával ellentétben Csehovnál nincsenek szenvedélyek és összeomlások, a világ tovatűnő hangulatok szövevénye, a drámai lüktetés mégsem hiányzik, csak láthatatlan: az ember magával az élettel jut mély, megfoghatatlan ellentétbe, s ez a konfliktus felfokozza mind tehetetlensége tudatát, mind álmai poézisét. Ily módon a csehovi színmű a hétköznapok drámája és költői tiltakozás a hétköznapiság ellen, szimbólumokkal átvilágított lírai naturalizmus." (Gondolat, Budapest. 1970) EGRI VIKTOR Szlovákiai városok elmúlt századok grafikáiban A bratislavai Városi Képtár a tulajdonában levő elmúlt négy évszázad rézmetszeteinek érdekes válogatását állította ki. Ezek a gondos, realista ábrázolások városaink látképét, nevezetesebb részleteit, épületeit, vagy eseményeit rögzítették. A rézmetszet a grafikai művészet egyik legrégibb, legnemesebb technikája. Roppant alkalmas a történeti s a kultúrtörténeti dokumentációra, mert a régmúlt homályába vesző emlékeket a feledéstől megőrzi. Hiszen a múlt ismerete feltétlenül szükséges a ma és holnap formálásához, helyes értékeléséhez. A látvány szépsége s a hazafias érzés sugallta művek, a megsárgult papírlapok nagy része a rézlemezbe vésett, vagy karcolt vonalak komoly feketéjükkel, vagy festőibb látású mesterek eleven színeivel ragadták meg a valóság képét. A legrégibb évjelzésű az 1563-as „Bressburg valódi arca". Ezt az 1588-as Posonium követi. A barokkos szellemhez híven erősen hangsúlyozottak a hegyen épült, a város fölött gőgösen uralkodó, védelmet biztosító vár hatalmas tömegei, a magasbatörő tornyok és bástyák. Hol a várfalon belül, hol meg rajta kívül emelkednek az ég felé a várdomb lábánál fekvő templomok. Ezekkel majdnem egyszinten láthatók a főurak jól épített palotái, s egyre lejjebb a polgári házak, s a város peremére szorult szegénvek viskói. A hátteret majdnem kivétel nélkül a természet képezi, erdős hegyek-dombok, nyájas csalitok s ezek csak kiegészítő, díszítő stafázsként szerepelnek. Vannak, akik tavasszal. mások ősszel tartják a legszebbnek s ilyenkor örökítik meg a várost, a méltóságosan hömpölygő Duna partjait, amelyre jellegzetes, apró életképeket rajzolnak": néhány szépelgő hölgyet, játszó gyerekeket. Az 1595-ből származó Komárom a folyó két partján terül el. A részletesen feltüntetett erődítmény körül heves fnozgalmasság. A török támadás visszaverésére készülnek. Dörögnek az ágyúk, szürke füstjükben alig kivehetők a tűzmesterek, a hajdúk alakjai. — Az 1608-as metszeten II. Mátyás koronázásának vagyunk tanúi, mely a templom hatalmas boltívei alatt megy végbe. Árad a kíváncsi tömeg, hogy a neves látványosságot el ne mulassza. — A szigeten fekvő Ojvárnak erődje csillag alakú, öt tornya dacol az ellenséggel. 1626-ot írnak. Köröskörül óriás tábor, lakói rangját megillető sátrak. Most már a XVII. századi városokat járjuk végig. Szencet, Galántát, Párkányt, Nyitrát, Verebélyt s Füleket. Zólyom vára előtt fák között nyargaló lovasok. A sok templomú Nagyszombat látképe fölött díszes városcímer. Az előtérben negédes rokokó pár, s hatásos ellentétképp velük szemben poros, fáradt vándorok. A sárosl vár meredek szikláról tekint szét az erdős tájon, alatta barokk kastély s templom. A leggazdagabb a XVIII. századi anyag, majdnem teljesen városunkkal foglalkozik. A művész ékes, szeszélyesen gazdag barokk keretbe fogja képeit s a lap tetején hullámzó szalagra írja a címet. Fővárosunk látképe a Vártól az érseki nyári palotáig terjed. Másutt meg az összes, ma is álló templomokat s a Mihály- és Lőrinc-kaput tüntetik föl gyakorlott, az anyagba büszke örömmel vésett vonásokkal. A szövegek általában latin, vagy német nyelvűek. Van egy Nürnbergben sokszorosított, düsan keretezett metszet, melynek fő motívuma a város Tizenkilencedik évadjára nyitotta meg kapuit a komáromi {

Komárno) Magyar Területi Színház. A színház tagjai 19' augusztus 17-én a klubhelyiségben gyülekeztek, ahol dr. Krivosík István igazgató üdvözölte a szabadságról visszatért művészeket és műszakiakat röpgyűiés keretében. Most újra a tetteken a sor. A színház művészegyüttese augusztus 19-én Kelet-Szlovákiába utazik tájelőadásra a nagysikerű „Szalmakalap" című zenés vígjátékkal és bizony a darabot próbálni kell a szabalság. idő letelte után minden szabad percben. A MATESZ Košicén működő Thália Színpada az új évadot szeptember 8-án kezdi a vidám hangvételű „Szerelmem Donna Rita" című zenés vígjáték előadássorozatával, Szombathy Gyula vendégszereplésével. A MATESZ a tájelőadásról visszatérve megkezdi Darvas József: Kormos ég című drámájának próbáit Konrád József rendezésében. A Thália Színpad Goldoni: „Mirandolina" című klasszikus vígjátékát próbálja. A színház bemutatói így október hónapban lesznek, addig az elmúlt évad darabjait (Az anya. Diplomások, A nagy műtét. Kaviár, Énekes madár, Szegény kis Maratón) játsza a két társulat. A MATESZ 1971/72-es évadjá. nak részletes tervére még viszszatérunk. A Magyar Területi Színházban a munka megindult. Reméljük, hogy egy sikeres és művészi eredményekben gazdag új évadra nyitottuk meg kapunkat, amelyben a célunk továbbra is a szlovákiai magyar dolgozók szolgálata. (Sjl HÉT FALU TALÁLKOZÓJA Serkébe n (Širkovce) már a 10. hagyományos dal- és táncünnepélyre került sor. mely Hét falu találkozója címen lett megrendezve. A CSEMADOK serkei helyi szervezete a rimaszombati járási bizottsággal karöltve ötletes műsort állított össze, melynek megvalósításához hozzájárultak a helyi szervezet vezetői, kihasználva azt a lehetőséget, hogy a diákok nyárj szünidejüket töltik. A műsor a CSKP megalapítása 50. évfordulója jegyében zajlott le, s a párt történetéről Dósa Géza tanító emlékezett meg beszédében. A hét falu találkozójának sikeréhez hozzájárult a rimaszombati, (Rimavská Sobota) és a serkei tánccsoport, a tornaijai (Šafárikovo) beat-együttes, a belyel (Behlnce) menyecskekórus. A szólóénekesek is megérdemelt sikert arattak, köztük Seszták Júlia, A tavaszi szél vizet áraszt című műsor díjazott versenyzője Béna (Bíňa) községből és a geszteteí (Hostice) Csank Dezsőné. A műsorszámok elnyerték a közönség tetszését. Reméljük, hogy egy év múlva Ismét találkozunk a serkei parkban, ahol minden kedves vendéget szívesen fogadunk. Kisfaludy Márta gazdagon termő szőlőtőkéi s Ceres (a mezei termékenység római istennője), kezében a bőség szarujával. A Comitatus Posoniensis, a vármegye térképe is nürnbergi eredetű. A feliratok két, illetve három nyelvűek, a lakosság számarányának megfelelően. A. 19. század Napóleon kora, magán viseli az ahipir stílus jegyeit. A klasszikusan fogalmazott díszítő keretek két érdekes okmányt ékesítenek. Az ország angyalos címerét feltüntető egyik lapon a céhmester felszabadított legényéről állít ki annak ügyességét, szorgalmát és jó erkölcsét igazoló szlovák nyelvű bizonyítványt. A másik a bazini szőlős lankákkal koszorúzott táj, ugyancsak mesterlevél, mellyel német nyelven indítja vándorútjára kitanult segédjét egy patkoló kovács. 1815-ben Bécsben készült a francia szövegű színes metszet, mely városunk élénk forgalmára utal. Kocsik, batárok, ' ekhós szekerek követik egymást s a Dunán szép csöndesen úsznak a hajók. Csodálkozással látjuk, hogy a Grassalkovich palota, a mai Pionírház már a városon kívül a szabad természettel határos. A szép színes Szentháromság templom alkotója megjegyzi, hogy képét természet után rajzolta. Nemcsak az épületek jellege, a Duna két partját összekötő hajóhíd s más múltbeli képek elevenednek meg előttünk, hanem a lelzett négy évszázad történelme, társadalmi viszonyai, a lassú törvényszerű fejlődés, egy elmúlt, de szükségszerűen bekövetkezett s az újnak helyet adó folyamat Is tudatosul bennünk, amikor a tárlat hűvös légköréből a forrón sugárzó és lüktető mába lépünk ki. BARKÁNY jENŰNÉ A BRATISLAVAI J. DIMITROV VEGYIPARI MÜVEK azonnali belépéssel nagyobb számban felvesz: 9 víz- és gázszerelőket 0 épületbádogosokat 0 gumiipari szakmunkásokat 0 samottozókat továbbá 0 tolatókat és darukezelőket betanításra is 0 nagyobb számban munkásokat vegyi és segédüzemeltetéshez R 5 - 7 kategóriában 0 kőműveseket és ácsokat, számukra különélési pótlékot és útiköltség-megtérítést is biztosítunk 0 17 éven felüli leányokat orsózóműhelyünkbe műselyem gyártásához, továbbá 0 18 éven felüli leányokat két műszakro polipropilén gyártásához 0 női munkaerőket gépi mosáshoz A munkaerőtoborzást a városi nemzeti bizottság és a járási nemzeti bizottság is engedélyezte. Hajadonok és nőtlenek számáro elszállásolást biztosítunk. Étkezés üzemünk éttermeiben. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyújt. Telefon: 177, 24-76 és 20-41-es mellékállomás. Villamosjárat: 3-as, 5-ös és 7-es. Chemické závody Juraja Dimitrova národný podnik Bratislava OF 101? APRÓHIRDETÉS ÁLLÁS • Východoslovenské energetické závody n. p. Rozvodný závod Košice, alkalmaz villanyóra leolvasót — leolvasónőt Moldava nad Bodvou-ről vagy környékéről. Az érdeklődők jelentkezzenek: Košice, ul. Protifašistických bojovníkov 9. sz. alatt. ÜF-1018 ADÁSVÉTEL • Skoda — Octávla kiváló állapotban eladó. Jelige: 20 000 korona. 0-293 • Eladó jó karban levő Trabant 19 000 koronáért. Böd Barna, 5imonovce 108, okr. Rimavská Sobota. 0-304 • Moszkvics 403 kitűnő állapotban sürgősen eladó. Jelige: 20 000 Kčs. « Ű-305 • Eladok kertet Bratlslavában. Jelige: 20 000 Kčs. 0 297 • Eladok 15 család méhet — családonként 450 Kčs. Cím: Szunyal Ján, Rimaszombat, Leningradská 3., cipőjavító vállalat. 0-295 ISMERKEDÉS • 39/170, elvált gépkocsivezető szeretne megismerkedni hozzá Illő asszonnyal. Jelige: Házasság. 0-306 Hi rde ssen Ön is a z j Szó-ban ^ 1971. VIII. Ú