Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-17 / 194. szám, kedd

EGYIPTOM AZ ENSZ KÖZBENJÁRÁSÁT KÉRI A VESZÉLYEZTETETT GAZAIAK ÉRDEKÉBEN Kairó — A hírügynökségek Jelentése szerint augusztus 15­ével ú] szakaszába Jutott a kö­zel-keleti válság és annak meg­oldása. A kairói Al Ahram fő­szerkesztője, Heikal szerint ez volt ugyanis az a határidő, amelyet Szadat elnök szabott meg az amerikai kormánynak az újabb amerikai békekezde­ményezés határidejéül. Politikai források szerint Egyiptom — Sisco izraeli si­kertelen látogatását követően azt tervezi, hogy a Biztonsági Tanács elé viszi az arab-izrae­li kérdést. Erről és az ENSZ szeptember 21-én kezdődő köz­gyűlésén, a közel-keleti helyzet megoldásáért teendő lépések­ről tárgyalt Kairóban Mahmud Riad külügyminiszter, Asrof Chorbal, az EAK washingtoni érdekképviselője, Hasszan el­Zajjat állandó ENSZ-képviselő és Hafez Izmail külügyi állam­miniszter is. A közel-keleti térség újabb válsággócával, a szíriai—jordá­niai határon uralkodó feszült­séggel kapcsolatban az EAK most már arra törekszik, hogy minden erejét latba vesse az arab államoknak a közös ellen­ség, Izrael ellen érvényesíten­dő tartós egysége megteremté­sére, — mutat rá az AFP fran­cia hírügynökség. i\Z EAK azonnali közbelépést kért az ENSZ-től a megszállt gazai övezet lakosságának megmentésére, mert Izraeli ter­vek szerint az itteni lakosságot távoli helyekre szándékoznak átköltöztetni. E tervek durván megsértik az ENSZ Alapokmá­nyát, — hangoztatja Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter üzenete, amelyet e kérdésben V Thant ENSZ-főtitkárhoz in­tézett. Riad figyelmeztet rá, hogy a lakosságot elűzik ottho­nából és elpusztítják hajlékalt, ami brutális és embertelen gaz­tett. A lakosság evakuálása szerves része „annak a hosszú­távú. izraeli tervnek, amelynek célja a lakosság struktúrájának megváltoztatása a megszállt arab területeken, mielőtt azo­kat Izraelhez csatolnák". Az Al Ahram tegnapi vezér­cikkében hangoztatta, hogy. a gazaiak általános sztrájkjukkal bebizonyították, hogy erősebbek az izraeli terrornál... Az arab küldötteknek, akik a jövő hó­napban részt vesznek az ENSZ­közgyülés megnyíló ülésszakán, fel kell vetniük a gazai arabok kérdését. A velük való bánás­mód a háborúban inegszálllt te­rületen élő polgári lakosság státusára vonatkozó összes nemzetközi szerződések közvet­len megszegését jelenti, han­goztatja a lap. Ugyancsak az Al Ahram a közel-keleti kérdésről írva meg­jegyzi, hogy az EAK számos arab országgal tárgyalásokat 'folytat annak érdekében, hogy visszatérjen a nyugalom a szí­riai—jordániai határra. A lap szerint az összecsapások ugyan megszűntek, de a feszültség még fennáll. A lap megnyugta­tónak véli, hogy Husszein és a palesztinai ellenállási mozga­lom elvben egyetértett az EAK. és Szaúd-Arábia tervével. A palesztinai partizánok az­zal a feltétellel kívánják meg­oldani a válságot, hogy had­műveleteket folytathatnak Jor­dánia területéről. Kívánják, hogy jelképes arab egységeket csatoljanak a palesztinai par­tizánosztagokhoz. Követelik to­vábbá a letartóztatott paleszti­nai vezetők szabadon bocsátá­sát. A Reuter szerint Husszein „elvben" elfogadta az új tervet, de időt kér, hogy néhány pont­ját még tanulmányozhassa. Szakszervezetek az áremelésről 1971, VIII. 17. „A francia dolgozók az árak állandó emelésére a szakszerve­zetek akcióival adják meg vá­laszukat" — hangsúlyozta Ed­mund Maire, a Francia Demok­ratikus Munkásszövetség (CFDT) főtitkára az AFP hír­ügynökségnek adott interjújá­ban. Edmund Maire hangsú­lyozta, hogy a múlt évtől Fran­ciaországban növekszik a szak­szervezetek ellen irányuló meg­torlások száma. Az Altalános Munkásszövetséggel (CGT J együtt akcióegységben a CFDT folytatni fogja a dolgozók vá­sárlóerejének megtartásáért és növeléséért, valamint a szak­szervezeti jogok betartásáért folyó harcot. A szakszervezetek feladatai, a nyugdíjhatár leszál­lítása és a Franciaországban dolgozó külföldi munkások jo­gainak védelme — mondta Kommentárunk Andrej Gromiko külügymi­niszter indiai látogatása mél­tán került a nemzetközi poli­tikai élet érdeklődésének hom­lokterébe. A szovjet—indiai szer­ződés aláírása, mint azt a ki­adott közös közlemény hangsú­lyozza, „igazi békeaktus, amely kifejezi a két országnak az ázsiai és az egyetemes béke megerősítéséért, a nemzetközi biztonság szavatolásáért vívott harcban folytatott politikája és törekvései azonosságát." Köztudomású, hogy a két or­szág kapcsolatai már a múlt­ban is ígéretesen fejlődtek. Szvaran Szingh indiai külügy­miniszter kijelentette: „a szov­jet—Indiai szerződés aláírása fontos mérföldkő a szovjet—in­diai kapcsolatok fejlődésében, amelyek Nehru 1955-ös szovjet­unióbeli látogatása óta egyre szorosabbá váltak." Tény, hogy a barátság, az együttműködés alapjait Nehru teremtette meg, s ez a barátság valóban kiállta az idő próbáját. Politikai megfigyelők rámu­tatnak, hogy a szóban forgó szerződés az államközi kapcso­latok, együttműködés megszi­lárdításának mintájául szolgál­hat. Betűről betűre a gyümöl­csöző gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok megszi­lárdítását célozza, nem Irányul senki ellen, sőt, alapvető cél­kitűzése a világ békéjének megőrzése. Maire és kiemelte a szakszer­vezeti kollektív akciók szüksé­gességét a kormány politikájá­val szemben. Ismét tanácskoztak a nagykövetek A Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország nagykövetei tegnap tartották Nyugat-Berlinben 30. tanácskozásukat. A tanácskozá­son Jean Sauvagnargues, Fran­ciaország bonni nagykövete el­nökölt. A tárgyalásokról, amelyek politikai megfigyelők vélemé­nye szerint előrehaladott stá­diumba Jutottak, nem adtak ki lapunk zártáig részletesebb je­lentést. néhány sorban MOSZKVÁBAN megkezdődött a szovjet—iraki gazdasági és műszaki együttműködési ve­gyes bizottság 2. ülésszaka. Az iraki küldöttséget Szaadun Ha­madi bányá- és kőolajipari mi­niszter, a szovjet küldöttséget pedig Alekszej Petrusev, a kül­földi gazdasági kapcsolatok ál­lami bizottságának alelnöke vezeti. AZ SZKP Központi Bizottsága táviratban fejezte ki jókívánsá­gait Muszlafa Barzaninak, a Kurd Demokrata Párt elnöké­nek, a párt megalapításának 25. évfordulója alkalmából. GHEORGHE MAURER román miniszterelnök meghívására hí. vatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Abbasz Hoveida iránt miniszterelnök. MISAEL PASTRANA kolum­biai elnök televízió- és rádióbe­szédében kijelentette, hogy a kormány a leghatározottabban leszámol mindenféle „felforgató tevékenységgel". ISZTAMBULBAN az állam­ügyész halálbüntetést kért ar­ra a török fiatalemberre, akit Elrom izraeli főkonzul május­ban történt elrablásával és ki­végzésével vádolnak. Az úgyne­vezett Török Népi Felszabadí­tás! Hadsereghez tartozó to­vábbi 13 vádlottat is halálbün­tetés fenyegeti. A FRANCIA Kommunista Párt ős a Japán Kommunista Párt küldöttsége megvitatta azokat a közös feladatokat, melyek rájuk hárulnak a fejlett tőkés országokban folytatott harcok során — közli a két párt kül­döttsége augusztus 6—13-án To­kióban megtartott tárgyalásáról kiadott záróközlemény. CHILEBEN a keresztény bal­oldal képviselői, akik tiltako­zásul a Kereszténydemokrata Párt egyre jobboldalibb politi­kája miatt kiléptek a pártból, megválasztották az újonnan alakuló keresztény baloldali mozgalom elnevezésű párt ide­iglenes irányító bizottságát. A KNDK első ízben megren­dezi Moszkvában a könnyűipari termékek kiállítását — állapít­ja meg az az egyezmény, me­lyet a Szovjetunió kereskedel­mi kamarájának és a koreai nemzetközi kereskedelmi fej­lesztési bizottság képviselőja írt alá. PERU kereskedelmi képvise­leti hivatalt nyitott Pekingben, s rövid időn belül diplomáciai kapcsolatokat létesít a Kínai Népköztársasággal. HASTINGS BANDA, a Mala­wi Köztársaság elnöke tegnap hivatalos látogatásra Pretóriá­ba utazott. Megbeszélést foly­tat a Dél-afrikai Köztársaság kormányával. Rá kell mutatnunk arra a mo­mentumra is, hogy a szovjet— indiai szerződés aláírására ab­ban az időszakban került sor, amikor a kontinens békéjét és biztonságát különböző agresz­FONTOS MÉRFÖLDKŐ szív törekvések veszélyeztetik. Különösen sok aggodalomra ad okot az Egyesült Államok indo­kínai agressziója. A szerződést megkötő felek annak a meg­győződésüknek adtak kifeje­zést, hogy helytelen lenne bár­milyen rendezést ráerőszakolni a térség népeire. Ugyanakkor azonban meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek alkalmasak arra, hogy a térség népei önmaguk -dönthessenek jövőjük felett. Éppen ezért üd­vözli a szovjet—indiai közös közlemény a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormány leg­utóbbi javaslatait, amelyek megteremthetik a békés politi­kai rendezés alapját. Nagyon közeli a két fél ál­láspontja Közel-Kelettel össze­függésben is. Mindenekelőtt megegyeznek abban, hogy mi­előbb érvényt kell szerezni az ENSZ dokumentumainak, ki­váltképp a Biztonsági Tanács 1967. november 22-1 határozatá­nak, amely mint ismeretes, az agresszió következményeinek felszámolását rögzíti. Az indo-, kínai helyzethez hasonlóan, eb­ben a térségben ls a tárgyalá­sos rendezést szükséges előtér­be helyezni, illetve kizárólag ezzel a módszerrel lehetséges a tartós békét és a biztonságot elérni. Nem véletlen, hogy a meg­beszéléseken Rendkívül bő te­ret szentelnek az általános és teljes leszerelés kérdéseinek. Ismert tény, hogy India a mťHt­ban is, ma is nagyra becsüli a Szovjetunió kezdeményezéseit, amelyek elsősorban a lenini békepolitika alapelveiben gyö­kereznek. A leszereléssel össze­függő tárgyalások, az eddigi pozitívumokat nem kisebbítve, azonban csak akkor válnak a béke hatékony eszközeivé, ha sikerül megállapodni az ellen­őrzés kérdéseiben is, illetve egy olyan biztonsági rendszer kialakítása válik lehetővé, amely a világ valamennyi álla­ma számára megfelelő garan­ciákat biztosít. A megbeszéléseken felvető­dött a pakisztáni menekültek kérdése ls és általában India nemzetközi politikai helyzeté­nek meghatározó tényezői. A szovjet fél megértést tanúsított e problémák iránt, kifejezte azt a szándékát, hogy továbbra is támogatja ezek igazságos és mielőbbi megoldását. (P,l Az Egyesült Államok a világ haladó közvéleményének egyre erőteljesebb tiltakozása ellenére is folytatja agresszió hábo­rúját Indokínában. A dél-vietnami harctereken, de Laoszban és Kambodzsában is súlyos vereséget mérnek a betolakodókra a szabadságharcosok, akik a szóban forgó országok területei­nek nagyobb részét ellenőrzésii k alatt tartfák. iCSTK—VTKf Sorozatos offenzívába lendültek a dél-vietnami szabadságharcosok Az amerikai repülőgépek már saját támaszpontjaik kör­nyékét bombázzák Ó Tanúvallomásokkal folytatódik Medina százados pere Hanoi — A laoszi hazafias erők Xieng Khouang tarto­mányban megsemmisítettek egy T-28-as amerikai repülőgépet, amely a Laosz felszabadított területe elleni ellenséges akció­kat támogatta, Hanoiban jelentették, hogy a laoszi hazafias erők 1964. má­jus 17-től 1971. augusztus 4-ig összesen 2219 amerikai repülő­gépet semmisítettek meg. A VDI<-ban a szeptember 2-i államünnep alkalmából közke­gyelemben részesítenek három foglyot, akik a börtönben jó magatartást tanúsítottak és minden feltétele megvan an­nak, hogy szabadon bocsátásuk után rendes életet fognak élni. A dél-vietnami felszabadító erők lövészalakulatai Quang-Tri tartomány északi részében ha­talmukba kerítették a Cam Lo-i katonai térség ellenséges had­állásait. Az offenzíva során az ellenséges erődítési rendszerek 75 százalékát megsemmisítet­ték, beleértve a földalatti bun­kereket, parancsnoki állásokat, távközlési központot, raktára­kat és szálláshelyeket is. A felszabadító erők több mint száz ellenséget, köztük öt amerikai tanácsadót, a bábkor­mány járási főnökeit és sok rendőrügynököt semmisítettek meg, akik gaztetteket követtek el a lakossággal szemben. Az elhagyott hadállásokban renge­teg fegyverzetet és felszerelést zsákmányoltak. Egyidejűleg a partizánok és a területi felszabadító csapa­tok Cam-Lo közelében megtá­madták Ngoc-Le stratégiai fa­lut és sok veszélyes ellenséges ügynököt tettek ártalmatlanná. További jelentések szerint a dél-vietnami szabadságharcosok tüzérsége az amerikai és a sai­goni kormánykatonaság had­állásait lőtte Quang Ngang, Mieu Bai Son, Con Tien és Doc Mieu közelében, és emberben, anyagban jelentős vesztesége­ket okozott az ellenségnek. A legújabb jelentések szerint már ötödik napja tartanak a dél-vietnami hazafias erők össz­pontosított támadásai a demili­tarizált övezet déli peremén hú­zódó saigoni—amerikai támasz­pontok láncolata ellen. A 72 km hosszú övezetben mind a tíz támaszpontot akna- és ra­kétatűzzel árasztják el. A leg­súlyosabb harcokat a Fuller tá­maszpont térségéből jelentik. Saigon beismerte, hogy 31 ka­tonája életét vesztette vagy megsebesült, sok az eltűntek száma. B-52-es amerikai bombázók a demilitarizált övezet mentén szőnyegbombázásokkal „tiszto­gatják" az őserdőt, és a táma­dások fokozódásától tartva a támaszpontok közvetlen kör­nyékét is bombázzák. Washington — öttagú kato­nai törvényszék előtt tegnap a tanúk kihallgatásával folytató­dott Ernest L. Medina ameri­kai százados pere. A vádirat ér­telmében felel azért, hogy 1968. mSrcius 16-án My Lal faluban tömeggyilkosságot követtek el. Legalább száz védtelen aggas­tyán, gyermek és nő meggyil­kolásával vádolják. Az U Pl amerikai sajtóiroda nem tartja kizártnak, hogy* a tömeggyil­kosság során több mint ötszáz falusit koncoltak fel. A már előzőleg elítélt Calley had­nagy kijelentette, hogy Medina százados parancsára cseleke­dett. Medinát annak idején eziistcsillaggal tüntették ki a vietnami csatatéren tanúsított „hősiességéért". Bahrein-szigetek — újabb független állam Bahrein hivatalosan kikiál­totta függetlenségét. Az erről kiadott kormányközlemény megállapítja, hogy ezzel hatá­lyukat vesztik az országot Nagy-Britanniához fűző politi­kai és katonai szerződések. Bahrein sejkség Délnyugat­Ázsiában, a Közel-Keleten he­lyezkedik el. Az Arab-félsziget­től keletre, a Perzsa-öbölben fekvő kis szigetcsoport terüle­te: 598,3 négyzetkilométer. 1967-ben az országnak 182 000 lakosa volt, többségük az arab nyelvet beszéli. Az arab egyébként az ország hivatalos nyelve ls. A lakosság 85 száza­léka arab. Az arabok 20 szá­zaléka a Közel-Kelet többi or­szágából vándorolt be; ezenkí­vül angolok és amerikaiak, 12 ezer iráni, 6000 indiai és pa­kisztáni s 18 000 néger él az országban. Bahrein fővárosa: Manama, hivatali és kereskedelmi köz­pont. Bahrein a XVI. században portugál megszállás alatt volt. 1622-től Irán birtoka. 1782-ben arab sejkje függetlennek nyil­vánította. 1820-ban Nagy-Brltan­nla foglalta el, majd 1880-ban protektorátusává tette. Az angol védnökség egészen mostanáig tartott. A szigetország Nagy­Britannia jelentős katonai bázi­sa a Közel-Keleten. 1970 tavaszán Nagy-Britannia és Irán az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztette Bah­rein jövőjének kérdését. A vi­lágszervezet kiküldött bizottsá­ga megállapította, hogy az or­szág lakosságának nagy több­sége a függetlenség mellett van. Az elmúlt napokban a sejkség államtanácsa rendkívüli ülésen döntött arról, hogy ki­kiáltják a függetlenséget és küldötteket menesztenek az arab országokba, hogy kifejt­sék az újonnan megalakuló ál­lam kormányának politikai el­képzeléseit. Ekkor vált ismere­tessé az is, hogy Bahrein — a függetlenség kikiáltása után — kérni fogja felvételét az Arab Ligába. A független Bahrein első ál­lamfője: lsza Bin Szulman Al Khalifa sejk. A szigetek gazdasági jelen­tőségét a kőolajbányászat és finomítás adja meg. Kőolajból és kőolajtermékekből szárma­zik a nemzeti jövedelem több mint fele. A termelés a Bahrein Petroleum Company olajtársa­ság kezében van, részvényeinek fele a Standard Oíl Co. oj Cali­fornia, fele pedig a Texaco amerikai monopólium tulajdo­na. A társaság nyereségének a fele Bahrein mindenkori sejk­jét illeti. 1969-ben 3,8 millió tonna nyersolajat termeltek ki az országban. A kőolajterméke­ket főként Nyugat-Európába exportálják. A lakosság egyik legfontosabb kereseti forrása a gyöngyhalászat.

Next

/
Thumbnails
Contents