Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-15 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

Sa.vadur Aüende a Moneda uűvaran A mikor a VARIG Boeing 707-es gépe Madrid­ban elrugaszkodott a vén Európa földjé­től, s az Újvilág déli féltekének vette útját, a kapitány megnyugtatott bennünket: kellemes re­pülés vár ránk, az óceán felett ma nincsenek viharok, csak a Kanári-szigeteknél — de azt el­kerüljük ... Az éjféli bőséges vacsora után (a szalvétához kis csíptetőt kaptunk, hogy azzal odaerősíthessük zakónkhoz étkezés közben) nyu­govóra térhetünk, hiszen tizenkét órás repülés részesei leszünk, s a csillagokon kívül mást úgy­sem látunk a gép ablakából. Ehhez kívánt nyugo­dalmas éjszakát a VARIG-gép kapitánya ... Csak reggel hatkor ébredtünk fel, amikor kelet felől a nap sugarai beszűrődtek az ablakon, s a kapitány közölte, hogy a jobb oldalon megpillant­hatjuk Salvadort. Ez már Brazília. Rozsdabarna hegyhátak és hatalmas zöld erdőségek. Itt nin­csenek tűzhányók, sem alvó vulkánok — mondtam mióta tavaly novemberben a Népi Egység párt­jainak jelöltje, Salvador Allende szenátor költö­zött falai közé. A RENDKÍVÜLI ÄLLAPOT NAPJAI Nem tudom, mióta „átjáróház" a santiagói Mo­neda, de azokban a napokban bárki végigsétál­hatott az udvarán, s két héttel később, amikor Perez Zujovich volt belügyminiszter meggyilkolá­sa nyomán elrendelték az ostromállapotot, ugyan­csak nem kértek igazolványt, vagy engedélyt a bejutáshoz. Pedig a hangulat borússá változott — csak a szürke téli ég derült ki... A kétmilliós chilei főváros nem zökkent ki megszokott ritmu­sából, csupán az őrségeket erősítették meg s iga­zoltatták a Santiagóból távozókat. A Moneda saj­tóirodájában — ahol máskor alig lézengett egy­két újságíró — a gyilkosságot követően persze lehetetlen volt szabad írógépet találni, s a hír­börzén fantasztikus értesülések cseréltek gazdát. Este a televízióban azonban Allende elnök már maga cáfolta meg az amerikai U Pl hírügynökség „jólértesültségét", amely szerint a kormány tag­jai között nincs egyetértés. Csak a Népi Egység pártjainak (Chilei Kommunista Párt, a Szocialista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Radikális Párt és a Kereszténydemokrata Pártból kivált MAPU) egységes fellépése akadályozta meg, hogy a me­rénylet felforduláshoz vezessen. A Moneda sajtószobájában csodálkoztunk ls, hogy olyan forradalmi változások idején, amikor a Népi Egység győzelmével működésbe lépett politikai vulkán lávája a chilei társadalom eddig legbefo­lyásosabb rétegeit perzselgeti. s amikor a hata­lomból mindinkább kiszoruló reakció a terroriz­mus eszközeihez nyúl — Allende elnök miniszte­reivel a Monedából gyakran átsétál az onnan több épülettömbnyire fekvő parlamentbe. Egy chi­lei kolléga azonban megfordította a kérdést és azt mondta: „Régen volt Chilének olyan elnöke, aki ilyen biztonságban érezhette magát a nép között, mint Allende. Interjút talán nehezen kaphatsz tő­le. de az udvarban könnyen találkozhatsz vele". És ki ne szeretné megszorítani az orvosból lett köztársasági elnök kezét, aki oly sok küzdelem és nekirugaszkodás után került a Monedába? A NEGYEDIK NEKIRUGASZKODÁS Salvador Allende négy évtizeddel ezelőtt orvos­tanhallgatóként szervezte a diákok sztrájkját Iba­hideg fejjel és teljes szívvel képes előre vinni a chileieket. Meggyőződésem, hogy Allende egyetlen lépést sem tesz hátra". A Népi Egység — az Unidad Popular — jelölt­je negyedszerre bejutott a Monedába, s tavaly no­vember óta naponta megjelenik hivatalában. És nem tud, nem akar más lenni, mint elnökjelölt­sége idején. Gyakran szólal fel a munkások, bá­nyászok, parasztok és diákok előtt, magyarázza az UP, a Népi Egység politikáját. Allende ma ugyanaz az ember, akit korábban megismertek a chileiek. És ma sem körülményesebb a vele való találkozás, mint szenátorsága idején. KÉZFOGÁS ALLENDÉVEL Kollégámmal, aki már hónapok óta tartózkodik Chilében, egy találkozóra igyekeztünk, ahová a legrövidebb út a Monedán át vezetett. Gyalog mentünk, mert Santiago központjában sem kiseb­bek a parkolási gondok, mint Európa bärmelý metropolisában. Két fényképezőgép lógott a nya­kában, kattintásra készen, hiszen a Monedába gyakran jönnek ismert személyiségek. És a ka­puban váratlanul feltűnt Allende elnök, két kí­sérőjével. Már arra sem maradt idő, hogy elkat­tintsam a fényképezőgépemet, mert kezét nyúj­totta és a bemutatkozás után örömmel üdvözölt. Ezzel a képpel — Allende nevével és az Uni­dad Popular politikájának visszhangjával — ké­sőbb sokfelé találkoztam Bolíviában. Peruban és Venezuelában is. Chilében pedig a falakon mindenütt látható két betű — „UP" — nemcsak a jelszavakat festő Ra­móna Para brigádok szorgalmáról tanúskodik, ha­nem a Népi Egység politikájának népszerűségéről és megvalósulásáról. BÔNOK - EGY GYÁRÉRT A Moneda egyik emeleti helyiségében tanyázik Allende elnök „ifjúsági titkársága", a „Secreta­ria Juvenil". Tavaly decemberben, tehát egy hó­nappal hivatalba lépése után váltotta valóra ezt az ígéretét. A Népi Egység pártjai 3—3 jelölt nevét terjesztették Salvador Allende elé, aki kö­zülük válogatta ki a hattagú titkárság tagjait. Ehhez hasonló intézmény — amely a köztársasá­gi elnök mellett, szinte annak tekintélyével mű­ködhet — nincs másutt Dél-Amerikában. A párt­koalíció alapján felépített „ifjúsági titkárság" > a mellettem ülő argentinnak, aki Angolából egy alefántvadászatról tért vissza Buenos Airesbe. Erre a mondatra, hogy „Itt nincsenek tűzhányók" — kacagni kezdett, majd spanyolos hangoskodás­sal magyarázta, hogy „ez az egész Dél-Amerika egy nagy vulkán, ami bármikor kitörhet, és uram, ezt én mondom magának, senki sem tud­ta, hogy a lávája kiket temet majd maga alá ...". És folytatta: „Rióban jó a pénz, de nézze meg a kormányt!". Sajnos, nem láthattam, mert hat hót alatt sem válaszoltak brazil vízumkérelmem­re... Rio de Janeiro csodálatos látványát ezért csupán a VARIG-gép ablakából élvezhettem, s repültem tovább, az argentin pampák, majd az Andok csúcsai felett Santiago de Chilébe, ahol az a bizonyos vulkán már ontja láváját Nem tudom, hogy a Moneda — a chilei elnöki palota —, ez a szögletes nyolcas alakú szürke épülettömb Santiago központjában, olyan „átjáró­ház" volt a régi elnökök idején is, mint most, Sal­vador Allende kormányzásának hónapjaiban. A szűkszavú krónikákbői egyetlen esetre emlékez­tettek: még Alessandri elnökségének idején rá­vették a tüntető diákokat, hogy erőszakkal próbál­janak bejutni a Monedába. A félrevezetett egye­temistákkal azután a Mopeda falánál sortűzzel végeztek... És a diákok, a munkásfiatalok kép­viselőinek ma külön Irodájuk van az elnöki pa­lotában. Furcsállottam, amikor közölték velem, nem kell oda semmiféle igazolvány, csak mond­jam azt a kapukban őrt álló katonáknak, hogy a „Secretaria Juvenil"-hoz megyek. AZ ELNÖKI PALOTA UDVARÁN De még ezt sem kérdezték a tányérsapkás ka­tonák, amikor beléptem a Moneda udvarára. Kü­lönben is olyan sokan sétáltök-síettek a palota két udvarán, hogy az egész inkább valami adóhi­vatalnak tűnt, ahová távoli vidékről is érkeznek „ügyfelek". Akkor éppen a messzi délről, Puerto Montt környékéről jött indián asszonyok járták körbe színes népviseletükben a Monedát. A kis szökőkutat, meg a századelejéről a sarokban felejtett — vagy múzeumi emlékként odaállított öreg ágyúkat nézték, s Allende elnöki hivatalát keresték a vastag falak között. A santiagóiak, akik útjuk lerövidítésére naponta használták ezt az „elnöki átjáróházat", legfeljebb egyetlen pillantást vetettek a nagyobb udvar egyik hatalmas abla­kára, ahová vagy harminc lépcső vezet fel. Az ott Allende elnök hivatala. És a többi helyiségben a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, valamint az elnöki titkár­ság irodái. Valamikor Itt működött a chilei pénz­verde — onnan származik a neve is. Más dél­EJir-lkat fővárosokban is megtalálni az ottani Monedát, de így nevezik az aprópénzt is... A santiagói Monedának azonban új hangzása van. nez reakciós uralma ellen, először kizárták az egyetemről, később azonban az egyetemi tanács tagja lett. Akkor kezdett ismerkedni a marxiz­mussal. s ebben a börtön sem rendítette meg. 1933-ban már a baloldali szocialista párt egyik Alapítója s Valparaisóban, a nagy kikötővárosban — amelyet később többször képviselt a parlament mindkét házában — Allende nevéhez fűződik az első chilei népfrontkísérlet, amelyet azután újabb és újabb eredményes próbálkozások követtek. 1939-ben már a kommunisták támogatásával ala­kulhatott Chilében népfront-kormány. Egészségügyminiszterré Allendét nevezték ki. És 1952-ben a népfront Allendét indította az el­nökválasztásokon. Háromszor rugaszkodott neki sikertelenül. 1964-ben már több mint egymillió szavazatot kapott — a jobboldal azonban össze­fogott ellene. Peru fővárosában mondta Allen­déről Genario Carnero Checa, az egyik legismer­tebb dél-amerikai baloldali publicista, a chilei el­nök személyes barátja és három kudarcának szem­tanúja: „Amikor 1964-ben Allende alulmaradt az elnökválasztáson, ö és felesége vigasztalt engem, hogy biztos lehetek benne, legközelebb győzni fog! Kevés hozzá hasonló embert ismerek, aki nemcsak javaslatokat tesz az elnöknek a fiatal­ságot érintő kérdésekben, hanem bepillanthat va­lamennyi minisztérium — például az oktatásügyi, egészségügyi tárcák — ifjúsággal kapcsolatos te­vékenységébe. Francisco Diaz szociológiát tanult, a Chilei KISZ KB tagja, a kommunista, a fekete bajuszos Francisco Gonzales a szociáldemokrata, Sergio Vilegas pedig a radikális fiatalokat képviseli az „ifjúsági titkárságban". Ök magyarázták el, mi­lyek akárcsak az ifjúsági szövetségek, véleményt tásl reformtól kezdve a társadalmi akciók ösz­tönzéséig. Hogyan dolgoznak? A tartományokban is alakultak hasonló „ifjúsági titkárságok", ame­lyek akárcsak az ifjúsági szövetségek, véleményt mondanak javaslataikról. Legutóbb például a ma­rihuanaélvezet elleni intézkedéstervezetükről. És éppen azon a napon tették közzé az újságokban a felhívást: vásároljanak a fiatalok 5, 10 és 100 escudós bonokat egy 15 millió escudo értékű csa­vargyár felépítéséhez. Jövőre a Népi Egység fia­taljainaik patronálásával elkészül az új gyár San­tiagóbanl Nemcsak a Monedában, hanem mindenfelé ez a lázas igyekezet fogadja a látogatót SEBES TIBOR DÉL AMERIKAI RIPORTJA La Moneda — a Chilei Köztársaság elnökének palataja (A szerző felvételelj

Next

/
Thumbnails
Contents