Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-15 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

„Moszkva kommunista mintavárossá való kiépítése az egész szovjet nép becsületbeli ügye" — mondotta a XXIV. pártkongresszuson elhangzott beszámolójában Leonyiá Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára. E megállapítás mögött milliók igye. kezete, lázas erőfeszítése rejlik. Arról van szó, hogy a közelmúltban elkészült a szovjet főváros hbrmadik általános fejlesztési terve. Ez igen komoly városrendezést és új építkezést foglal magában, megoldása szorosan összefügg a XXIV. pártkongresszuson elfogadott kilencedik ötéves népgazdaságfejlesztési, s valószínűleg még további gazdaságfejlesztési tervekkel is. A szovjet főváros fejlesztésének lényege: a gazdasági fejlődés ütemének követésével a modern követelményeknek megfelelően építeni tovább a fővárost, célszerűen elhelyezni a termelő üzemeket, kényelmesebbé, összkomfortossá tenni az emberek életét. Ugyanakkor a modernizálás lázában megőrizni a történelmi múlt felbecsülhetetlen értékeit, a műemléképületeket úgy beágyazni a modern épületkomplexumokba, hogy minden ténen meglegyen a harmónia. Történelmi perspektívák A szovjet főváros első általános fejlesztési tervét 1935-ben dolgozták kl. Fő célja az volt, hogy a szocialista fejlődés Irányában tudományos módszerek alkalmazásával folytatott urbanizációs politikát valósítsanak meg. E terv kivitelezését, sajnos, félbeszakította a háború. A Lenin sugárúton épülő új filmszm ház épületének makettje szocialista építés korszaka, sőt az elmúlt századok városfejlesztési művére. Moszkva építése a XII. századtól datálódik. Fejlődése történelmi folyamat volt, s ezt akarják tovább vinni most a kommunizmus építői. Ezzel magyarázható, hogy a 20— 25 évre szóló általános városfejlesztési tervben jogos kegyelettel viseltetnek a történelmi múlt, a számtalan műemlék iránt. Ezért az építkezési tervben külön fejezet foglalkozik a történelmi városrészt, városmag beépítésének tervével. Ez különösen igényes feladat, mert a műemlékeknek harmonizálniuk kell a XX. századi építkezéssel. Ami a város további részeinek építését illeti, a múlt jó tapasztalatait fogják érvényesíteni: a közlekedési főútvonalak párhuzamos körökként fonják körül a fővárost, a fő utcák pedig a város központjából sugárszerűen áradnak szét. dlg időveszteséget jelent, s nem kényelmes dolgo. Éppen ezértr a jövőben, a mintegy negyedszázados általános városfejlesztési tervben az új városrészek, a mikrorajonok, szputnykivárosok kompletizálására fognak törekedni. Vagyis arra, hogy itt, ebben a mikrokörnyezetben a dolgozó ember megtaláljon mindent, amit fővárosi viszonylatban igényel: munkaés üdülési lehetőségeket, tökéletesített közszolgáltatásokat, komplett kereskedelmi hálózatot. Ennek megfelelően alakítják át a közigazgatást is. S még valamit az építés mód járók vitathatatlan, hogy ilylen nagy építési programot csakis a legkorszerűbb, a technika legújabb vívmányait, a modern technológiát alkalmazó nagyipari építkezéssel lehet megvalósítana Ez a tervezéssel szemben Is a múlthoz képest nagvobb követelményeket támaszt. Ezért érthető a típus és nagypenell-építkezés érvényesítéinnen jelentős építkezést terveznek a város délnyugati részén. Egyebek között it tervezik felépíteni a világ legnagyobb cirkuszát, melynek nézőtere egyszerre háromezer látogatót fogad be. Közlekedési problémák Mint minden nagyvárosnak, természetesen Moszkvának is megvannak a maga problémái a közlekedéssel. Napjainkban a földalatti, a trolibuszok, autóbuszok, villamosok és autótaxik naponta 12 mil'lió utas szállí tását bonyolítják le. A népgazdaságfejlesztési tervek megvalósítása természetesen a közlekedés jelenlegi színvonalának beható emelését is megköveteli. Ahhoz, hogy a szállítások kapacitása bővüljön, meggyorsul, jon a forgalom bővíteni és korszerűsíteni kell az útvonalakat, át kell építeni a vasúti gócokat. További vasútvonalakat villamosítanak, hogv meggyorsuljon a városközi vonatforgalom és. óvják a főváros levegőjét a beszennyeződéstől, s ami lényeges, tovább bővítik a metrót. A földalatti a moszkvaiak legkedveltebb közlekedési eszköze, melynek vonalai lelenleg 140 km hosszúak, további 40 kilométeres útvonallal bővül. Mivel Moszkva a szovjetország szive, és számtalan gyárából az ország minden részébe szállít termékeket, a már ma is kitűnő állapotban levő műutakat tovább kell modernizálni. A többsávos, egymástól zöld övezettel elválasztott országutakon egyebek köMoszkva vázlatterve gyorsjáratú főútvonalak a központ épületei és a tervezett övezetek központjai zöld övezetek Mindent az emberekért ® Naponta 650 liter víz egy főre • Kiszorítják a füstöt és a gyári szennyet • Otthonos otthonok 1 1 s 13 Moszkva második általános fejlesztési tervét 1951-ben tlz évre dolgozták ki. 1960-ban szükségessé vált egy újabb általános fejlesztés terv kidolgozása, amelynek előterében a gazdasági-termelési szempontok mellett a dolgozók, a lakosság szűkebb értelemben vet érdekei domináltak: a fővárosi klíma egészségesebbé tétele, ipartelepítés a városon túlra stb. E terv jellegzetessége volt a szputnyikvárosok létesítése, azaz önálló központot alkotó mikrorajonok építése úgy, hogy a lakosság az ipartelepektől zöld erődsáwal elválasztott egészséges környezetben éljen. A most elfogadott általános városfejlesztési terv sajátos vonása, hogy gátat vett a több mint hétmilliós szovjet főváros területi terjeszkedésének, s a meglevő terület komplex beépítésére irányul. A számok tükrében Ahhoz, hogy bepillantást nyerjünk Moszkva jövőjébe, tudnunk kell, hogy a szovjet főváros 87 és fél ezer hektáron terül el és a legutóbbi statisztikai adatok szerint 7 millió 61 ezer lakosa van. A szovjethatalom ferniáillása óta a város lakóházalapja hatszorta nőtt s jelenleg évente 400 ezer moszkvai költözik új lakásba. Érthető, hogy az építkezés arányai és a lakosság gyarapodása bizonyos változásokat kíván Moszkva városfejlesztésében. E változásoknak, vagy pontosabban a városfejlesztés további kibontakozásának lényege az a fontos tény, hogy a hosszútávú városfejlesztés, a további hosszú időszakra tervezett építkezések során nem a város jellegének megváltoztatásáról van szó, hanem minden törekvés célja az, hogy feltegyék a koronát a Moszkvának ma már sok olyan városrésze van, amelyek a múltban külön falut vagy városkát alkottak. Gondolunk Himkire, Cserjomuskira stb. Ezek a városrészek ma Is mikrorajont alkotnak, noha szerves részei a fővárosnak. Az utóbbi években a lakosság része éppen ezekben a „szputnyikvárosokban" lelt otthonra. A jövőben nem kívánatosnak mutatkozik a főváros szélesítése, kifelé terjedése, ugyanis még nagyon sok üzem, intézmény és egyéb munkahely a belvárosban van, az utazás pese. Az új építkezéseken például 8— 15 emeletes lakóházakat fognak építeni, ám kikészítésüket úgy oldják meg, hogy ne tűnjenek fádaknak, „egyenruhába" bújtatottaknak, hanem mindegyik épületnek meglegyen a maga vonása, sajátos varázsa. Az új építkezés több fő szakaszra összpontosul. Az egyik illyen szakasz a Kalinyin sugárút, ahol a KGST modern palotája emelkedik. Ezt az impozáns negyedet kívánják kompletizálni. Modernizálják a Gorkij utca környékét, a Kutuzov sugárütat, s 8 U 0 a « 1 — M O, <w o A a 04 zött 150—200 személyt befogadó autóbuszok is fognak közlekedni. 554 kilométerrel bővítik a főváros körüli vasúthálózatot és további 13 országutat építenék. Mindent az emberért A szovjet főváros úí általános fejlesztési terve nem statisztikai előirányzatok egyszerű halmaza. A terv minden célzatát az emberről, a kommunizmusba fejlődő társadalom tag. járói való mélyreható gondoskodás hatja á*. fgy van • ez összhangban a XXIV. pártkongresszus ide vonatkozó határozataival. Ezért az új építkezések, a városrendezés során nagy gondot fordítanak az egészségvédelemre. Moszkva már ma az a világváros, amely a legtöbb zöld övezettel — ligettel, városi parkkal, erdővel, védőövezettel rendelkezik éppen ez a szempont gondolkodtatta el az illetékeseket, hogy a jövőben a fővárosból kitelepítik az egészségre káros hatású iparvállalatokat, csak a műszergyártást és a „tiszta" iparágakat hagyják meg. S ami a jó levegő mellett még Igen fontos: eleve gondoskodnak a jó vízellátásról. E téren Moszkva ma is irígvelésre méltó helyzetben van. mert naponta 650 liter víz jut egy lakosra. Ennyit sehol a világon nem fogyasztanak! Moszkva általános fejlesztési tervének részletezéséhez a jövőben bizonyára még többször visszatérünk, hisz nem egyik napról a másik bontják fel és valósítják meg e tervet. A számadatok rengetege, a nagy célkitűzések és nemes szándékok láttán mit mondhatunk még: Boldog jövőt, moszkvaiak! I L. íS