Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-15 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

0MHE] UKÍU5U iiőrr m A CSKP XIV. kongresszusa klasszikus egységben tömöríti kulturális életünk fejlesztésire vonatkozó határozatát, a társadalom szociálpolitikai fejlődésére vonatkozó irányvonalával. E két alapvető és egymástól elválaszthatatlan kérdést tárgyaló fejezetében a kongresszus ugyanakkor rendkívüli Jelentőséget tulajdonít a képviseleti testületekbe való választásoknak. Ezért feladatul adja a Nemzeti Front szerveiben és szervezeteiben működő pártalapszervezeteknek és kommunistáknak, hogy a választási előkészületeket a dolgozóknak a szocialista társadalom további fejlesztésével kapcsolatos törekvésére, az egység és aktivitás elmélyítésére összpontosítsák. Ugyanakkor megköveteli, fordítsanak külön gondot arra, hogy a Nemzeti Front képviselőjelöltjeit a legjobb képességű, szocializmushoz hű polgárok közül válasszuk ki, és nagyobb képviseletet biztosítsunk a munkásoknak, a nőknek és az ifjúságnak. A választások rendkívüli jelentőségét a választott szervek és a nemzeti bizottságok szerepéből vezeti le a határozat, főleg a szocialista demokrácia további fejlesztésére vonatkozó irányvonalból, mivel a nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek ebben a tekintetben egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít mert a polgárokkal való közvetlen kapcsolatuk révén megvannak a feltételeik ahhoz, hogy bekapcsolják őket a társadalom irányításába. A kongresszus alapvető feladataikat abban jelöli meg, hogy határozottabban vegyenek részt az össztársadalmi ügyek megoldásában, a polgárok szükségleteinek kielégítésében, elsősorban a lakás, a jó minőségű közszolgáltatások biztosításában, a közlekedésben, az ellátásban és a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosításában. E gazdasági életünkkel kapcsolatos feladatokból szervesen adódik a további követelmény, hogy nagyobb hatást gyakoroljanak az egészségügyi gondoskodás, a művelődés, az iskolaügy, a polgárok kulturális életének fejlesztésére, hogy törődjenek a nyugdíjasok élet és társadalmi körülményeinek megjavításával, védjék határozottabban a közrendet, a polgárok ösztársadalmi érdekeit és jogait. A határozat ugyanakkor rámutat arra, hogy mindezzel párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül a nemzeti bizottságok politikai nevelőfeladata, mindennapi törekvésük arra, hogy elmélyüljön a polgárok szocialista öntudata és együttélése; megköveteli az összes állami szerv irányító munkája színvonalának emelését, amire egyre nagyobb mértékben kell felhasználni a testvéri szocialista országok tudományos ismereteit és tapasztalatait, hogy az állam igazgatásában hatékony racionalizálási módszerek érvényesüljenek, és minden állami szerv munkájában megszigorítsuk a felelősség és hatékonyság kritériumait. Épp ezekben a követelményekben nyilvánul meg a kongresszusi határozat klasszikusan marxista volta, hogy ilyen teljes dialektikai egységben tárgyalja a gazdasági alapok és a kulturális felépítmény fejlesztésének kérdését, szem előtt tartva ánnak társadalomszociológiai, politikai és erkölcsi vonatkozásait. Az utóbbiak az egység és aktivitás elmélyítésére, a szocializmushoz való hűségre, a felelősség és hatékonyság kritériumainak megszigorítására vonatkozó követelmények támasztásában nyilvánulnak meg. így r.ö ki minLetűnt századok kultúráit és emlékeit kutatva a •unainenti Múzeum dolgozói az idén is folytatják régészeti ásatásaikat. A Ratimorszky Piroska archeológus vezetésével folyó munkálatok részben már tavaly feltárták azt a XI. századból eredő naszvadl temetőt, ahol figyelemre méltó maradványokra bukkantak. Ezek az ősmagyar sírok különböző mélységekben voltak s az eddig kibontott 15 sír értékes leletekkel gazdagította a múzeum régészeti leltárát. Naszvad (Nesvadyj ősidők óta lakott terület, A naszvadi homokbánya panorámája dennapi életünkből, gazdasági tevékenységünkből a tényleges kultúra és moralitás, s ilyen értelemben a választások a szocializmusban nem jelentenek és nem is jelenthetnek formális harcot a szavazatok többségéért; csakis egyet jelenthetnek: a polgárok többségének megnyerését a párt és a szocialista állam politikájának aktív támogatására, ami a gazdasági alapok megteremtésén és a szocialista népgazdaság alapján kivirágzó jóléten túl a tényleges szocialista kultúra megteremtését is jelenti, mely nem ösztönösen és magától jön létre, hanem a szocialista állam által tudatosan irányított össztársadalmi tevékenység gyümölcse. Az államnak a dialektika értelmében legsajátabb érdeke annak fejlesztése, mert a megismerés, a világ és a társadalom átalakításának jelentős eszköze, a szocialista ember személyiségének formálásához elengedhetetlen teltétel. A szocialista kultúra társadalmi funkciója épp abból ered, hogy úgy fogjuk fel, mint a világ forradalmi átalakításáért vívott harc elválaszthatatlan részét, s ez a harc csak úgy vezethet győzelemre, ha a munkásosztály forradalmi pártjának vezetése és hegemóniája alatt vívjuk. A szocialista kultúra egyben a munkásosztály átalakításának és fejlesztésének fontos eszköze. Segítségével a munkásosztály a társadalom átalakításának történelmi folyamatában és általában az ember tényleges emberré érlelésében a kezdeményező és ihlető szerepét tölti be. A szocialista kultúra feladata, hogy sokoldalúan fejlessze az emberi személyiséget, harmonikusan kiegyensúlyozott egyéniséget teremtsen belőle, s úgy hasson a társadalom fejlődésére, hogy az emberi törekvések eredményei alapján, az elért szellemi értékek és a technikai civilizáció eredményeinek felhasználása révén megteremtsük a nép tényleges erkölcsi-politikai egységét, hogy egyre növeljük az egyedek és társadalom kulturális színvonalát. Ebben rejlik a szocialista kultúra humanizmusa. A szocialista kultura szubjektuma az egyedi ember, mint a kultúra megteremtője ós befogadója, de ugyanúgy szubjektuma a munkásosztály és a szocialista társadalom a maga egészében, mint a világ szocialista átteremtésének, tehát a jelenkorban végbemenő történelmi folyamatnak a szubjektuma. A szocializmusban magasra értékeljük az egyedek alkotóképességeit és a tömegek alkotóerejét. Az egyed folyamatosan megszabadul individualista elszigeteltségétói és kilátástalanságától, bekapcsolódik egy osztályszempontból és szociálisan igazságos világ építésébe. Ezzel a ténynyel történelmileg merőben újféleképpen oldódik meg az alkotószabadság kérdése. A szocializmusban a szabadság mint aktív és pozitív fogalom valósul meg, mint annak a lehetősége, hogy részt vegyünk az emberi történelem legnagyszerűbb kísérletében, és felelősséget vállaljunk az osztálynélküli társadalom folyamatos megteremtéséért. Az ember alkotószabadsága ilyen értelemben a pártosság, a társadalmi elkötelezettség megnyilvánulása, ugyanakkor felelősségvállalás Is mindazért, amit tesz, cselekszik, alkot. A szocialista kultúra a dinamikus folyamatok egységét jelenti. Beletartozik az ember életkörülményeinek és környezetének alakítása, a széles tömegek kulturális aktivitásának megvalósítása, a kulturális szokások fejlesztése, a múltban létreamelynek határában őskori sírok, bronz- és vaskori időkből származó leletek • alapján felismerhetjük a letűnt századok emlékeit, az itt letelepedett népek anyagi kultúráit. Jelenleg a Rókalyuk-puszta dombos helyén elterülő temető további részét kutatják. Az egyik női sírban például bronz nyakéket, köralakú díszes gombokat, ezüst karpereceket, gyűrűket fülbevalót, fityegőt találtak. Vannak „szegényebb" és „gazdagabb" sírok, amelyek egykori őseink társadalmi osztályokra való tagolását bizonyít(Biró Béla felvételei) hozott kulturális értékek beleillesztése a szocialista társadalom aktuális szükségleteibe, a kulturális hagyományok szintetizálása. A szocialista kulturális politika a munkásosztály érdekeinek applikációját jelenti, s ez magába foglal mindent, amit ez a fogalom a forradalmi gyakorlatban jelent és jelenthet. Tartalmában a marxist—leninista elvekhez igazodik, s ezek alapján nyer konkrét formákat, de főleg három funkciót tölt be: megismerő, értékelő és irányító szerepet vállal a szocializmus építésének idején. A kulturális politika legáltalánosabb kifejezése az a törekvés, hogy a kultúrát a szocialista társadalom egyik építőelemévé avassa, a szocialista társadalom megvalósítása folyamán ténylegesen ható konstruktív elemmé, mely főleg az új ember formálásának hatékony eszköze. Különféle ágazatainak egyesítő eleme a marxista—leninista ideológia. A kulturális politika elveinek gyakorlati alkalmazása azt jelenti, hogy eszmeileg és anyagilag olyan kulturális értékek megteremtését támogatjuk, s egyúttal terjesztésüket Is elősegítjük, amelyek pozitívan hozzájárulnak a szocialista valóság gazdagításához, elősegítik a szocialista emberközi kapcsolatok létrehozását és kialakítását, hozzájárulnak élet- és munkakörnyezetünk kultiválttá tételéhez. Ugyanakkor a kulturális politika figyelmének középpontjában a kulturális élet olyan megszervezése áll, mely által létrehozza az alkotómunka szükséges feltételeit, ugyanakkor a kulturális értékek kiválasztásának, terjesztésének, elsajátításának és védelmének feltételeit. A kulturális politika feladata továbbá az is, hogy a kulturális nevelőmunka olyan módszereit válassza meg, hogy a kultúry eljusson a széles tömegekhez, s egyúttal megszerezze őket az aktív részvételre a kulturális alkotómunkában. A szocialista állam kulturális politikájának alapelve a kommunista párt vezető szerepének gyakorlati alkalmazása a kulturális élet területén, mert ez az objektív feltétele annak, hogy a kultúra betöltse az új társadalmi reud építésében neki szánt funkciót. Ezzel függ össze az osztályszempontok gyakorlati alkalmazása és a kultúra demokratizálásának alapelve. Mindezeket alkalmazni kell a szocialista művészet minden ágazatában, a népművelés területén, a kulturális emlékek és természeti gazdagság védelmében, a sajtó, a rádió és a televízió eszmei és nevelő munkájában. Általában a tömegtájékoztatási eszközök jelentős eszközök a párt és az állam politikájának megvalósításában, az állampolgárok szocialista öntudatának megerősítésében. A nemzetközi kulturális kapcsolatok keretén belül el kell mélyíteni a Szovjetunióval és a többi szocialista testvérországgal létesített kapcsolatainkat, ugyanakkor a lenini politika és a békés együttélés szellemében fejlesszük kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal is. A szocialista kultúra helyes fejlesztése csak az irányítás szerveinek és eszközeinek megbecsülése, egységes eszmei, kultúrpolitikai és gazdasági hatékonyságuk elveinek betartása mellett lehetséges. Ugyanakkor a kulturális élet Irányítása és fejlesztése érdekében meg kell teremteni a gazdasági eszközök racionális hálózatát, mely a tervezett népgazdaság tökéletesített rendjére épül, megteremti a különféle társadalmi rétegek kulturális színvonalának kiegyenlítését és lehetetlenné teszi a kommercionális törekvéseket. Ha a fentieket fontolóra vesszük, akkor értjük meg igazán, hogy a CSKP XIV. kongresszusa miért tulajdonít olyan tendkívüli jelentőséget a sorra kerüjő választásoknak, s miért tér ki rájuk éppen a társadalom szociálpolitikai és kulturáiis fejlődésére vonatkozó határozatban. A ténylegesen művelt ember, legyen az munkás, szövetkezeti tag, vagy értelmiségi dolgozó, kommunista vagy párt- tonkívüli, ezek után különbséget tud tenni a polgári rend idején és a szocializmus idején megejtett választások között. Nem tekinthet rájuk, mint közönséges hatalmi tülekedésre. Magasrendű, a szocialista ország állampolgárához méltó aktust lát bennük, különösen ma, a válságos évek elmúltával, s mikor a szavazó urnához lép, ebben a kommunista párt és a szocialista állam iránti bizalmát fejezi ki, mert ők a szocialista társadalom és kultúra fejlesztésének kezesei. BABI TIBOR ják. E leletekben gazdag terület más részein talált, különböző cseréptöredékek is arra mutatnak,hogy itt többféle kultúra találkozott és Jóval a népvándorlás korszakát megelőző idők népeire vonatkoznak. De az egykori Pannónia tartomány fontos településeinek maradványaira is utalhatnak. Az archeológusokra vár az a feladat, hogy mielőbb megtalálják e települések helyét, hogy kimerítő kultúrképet kaphassunk az itt letelepedett népek egykori múltjáról. Igen jelentős régészeti értéknek számít a Hétényi (Chotín) lelőhely is, ahol az eltelt hónap alatt 10 sírt emeltek ki. A férfi sírok gazdag leltára harcos népre utal. Főleg kardok, lándzsahegyek, késtöredékek, pajzs-maradványok kerültek elő. A kihantolt női sírokban bronzdíszek, kapcsok, jellegzetes négyés ötrészes láb-díszek és funebráUs edények kerültek a felszínre. Ez a „múlt" sok érdekeset mond jelenünknek. Az eddigi eredmények alapján ugyanis megállapíthatjuk, hogy kelta eredetű tárgyak ezek és azt is, hogy nem „csak" temetkezési helyekről, szétszórt sírokról, hanem egy kelta temetőről van szó, e Rókásnak nevezett domb tetején, amelynek feltárását még az idén szeretnék befejezni. Ez a terület veszélyeztetve van. A nagyszerű minőségű homok kitermelése gyors ütemben folyik. Gyakran „leszakad" egy-egy sír, s értékek semmisülnek meg. A markoló gép, vagy a földgyalu nem válogat. Csak a gépkezelő ügyessége és az EFSZ dolgozóinak jóindulata segíti az itt végzett feltáró munka egyes szakaszait. A kérdés részletes megvilágítása majd a jövő feladata. A nyitrai Archeológiai Intézet által irányított ásatásokat a Dunamenti Múzeum dolgozói végzik. Az eredményeket is ők fogják a nyilvánosságra hozni s publikálni az ásatások körülményeit és az érvelő leleteket. SZÜCHY M. EMIL ÚJABB RÉGÉSZETI LELETEK