Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-15 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

MOSZKVAI Öt kontinens filmművészete, Kelet és Nyugat adott Moszkvában, a szemle hagyományos színhelyén több mint kéthetes találkozót, hogy méltóképpen adózhasson a film ünnepnapjainak. A seregszemle a világ minden tájáról összegyűlt barátok találkozója volt, azoké, akiket „A filmművészet humanizmusáért, a békéért, a népek barátságáért* jelszó egyesít. Hatvannyolc ország küldöttsége, ezer külföldi vendég és ötszáz akkreditált újságíró sereglett a szovjet fővárosba, hogy szemtanúja legyen a jelentős kulturális eseménynek, találkozhasson a szocialista filmművészettel és megismerhesse az általa képviselt világot. A VII. moszkvai nemzetközi filmfesztivál a haladó, a társadalmi kérdések iránt fogékony, realista filmművészeti- formát megoldásokban sokszínű seregszemléje volt — hangoztatta a záróünnepségen Alekszej Romanov, a szoviet állami filmbizottság elnöke. S e tömör megfogalmazás kifejezésre juttatja a bemutatott filmek társadalmi és eszmei erényeit, vagyis azt, hogy az alkotások mennyiben segítik az emberi haladást, mennyiben szolgálják a béke, a népek közötti egyetértés és barátság ügyét, s mennyiben felelnek meg a fesztivál jelszavának. L1971 A felvonultatott legjobb filmek közös jellemzője a társadalmi mondanivaló kifejezésének igénye, korunk időszerű, haladó eszméinek a tükrözése. Ez a gondolat nemcsak az élet és a valóság, a film és a valóság kapcsolatát mélyíti, erősíti, hanem a béke és a nemes embert eszmék ápolását is jelenít. A moszkvai filmfesztivál e cél elérését tartotta legfőbb küldetésének, ezt a magasztos eszmét tűzte zászlajára s ennek jegyében zajlott le — a filmversesnyek létjogosultságát és életképességét bizonyítva. —ym— A képen: Ada Rogovceva a „Salud, Marija!" című szovjet film főszerepében. " A Salud Marija! című szovjet film azoknak a hősöknek állít emléket, akik részt vettek a Nagy Októberi Forradalom és a Nagy Honvédő Háború harcaiban. A közös ügy, a nép sorsáért, jövőjéért harcolók krónikája a film. Az alkotás rendezője Joszif Hejfic, a szovjet filmművészet egyik legkiemelkedőbb alakja, a film hősnőjét az orosz és a spanyol polgárháború, valamint a Nagy Honvédő Háború részvevőjéről, Marija Fortusz asszonyról mintázta. A film egy orosz forradalmárnő története, aki már 16 éves korában röplapokat terjeszt, propagandamunkát végez a szovjetország déli részét megszálló francia intervenciós csapatok között. Itt ismerkedik meg Pablóval,' spanyol szerelmével, a francia hadiflotta egyik matrózával. Több mint egy évtized telik el, míg Marija újból találkozik Pablóval. Mindketten pártmegbízatást teljesítenek Spanyolországban. A film felidézi a spanyol köztársaság dicsőséges napjait és a spanyol nép függetlenségéért vállvetve küzdő nemzetközi haladó erők hősies harcát Spanyolország Marija második hazája: itt temeti el férjét és szeretett fiát. A film szerkezetileg a hősnő vallomásának a megjelenítése. Marija egy fiatal párnak beszél életet keserű és boldog éveiről. Ez a poézissal megalkotott film a fesztivál egyik legemlékezetesebb alkotása. Ada Rogovceva játéka a legapróbb részletekig kidolgozott, mentes mindennemű pátosztól. A rendkívül rokonszenves és tehetséges kijevi színésznőt Marija szerepének nagyszerű megformálásáért a legjobb női alakítás díjával jutalmazták. A fesztivál zsűrije ebben az évben négy egyenértékű aranydíjat Ítélt oda. Ezek közül az egyiket Andrzej Wajda Nyírfaerdő című filmje nyerte, mely jaroslaw Iwaszkiewicz 1932ben írt novellája alapján készült. Az egyedülálló alkotás két ember drámája az életről, a szerelemről, a halálról. A film egy tüdőbeteg fiatalember utolsó napjairól, a fiú erdész bátyjáról, kettőjük találkozásáról szól. A mű központi témája a tüdőbajos fiú és egy lány szerelme. Wajda alkotása remekmű. A két főszereplő: Daniel Olbrychski és Olgierd Liikaszewicz alakítása kimagasló. A felvételen: Daniel Olbrychski — akit a filmben nyújtott teljesítményéért a legjobb férfialakítás díjává] tüntettek ki — és Emília Krakowska. A fesztivalun nagy érdeklődés kísérte a UcťA es a LtNFiLM küzüs produkciójában készült kétrészes Goya című filmet. A Lion Feuchtwanger regénye alapján Konrád Wolf rendezésében forgatott alkotás igazi művészi élmény volt. A rendező nagyszabású történelmi tablót rajzolt a nagy spanyol festő életérői]. A film azonban nein afféle látványos életrajzfilm, hanem szórakoztató és tanulságos alkotás egy nagy művészegyéniségről és koráról. A filmvásznon megelevenedik a spanyol királyi udvar, a reakció és az inkvizíció. Szemtanúi lehetünk, miként válik a királyi udvari festő a reakció ellenfelévé. A művész alkotó korszakainak ábrázolása aprólékosan kidolgozott, a képsorok rendkívül hatásosak és felejthetetlenek. A film nemzetközi szereplőgárda közreműködésével készült. A címszerepet a litván Donutasz Banionlsz alakítja — kitűnően. Alba hercegnő — Goya szereimének szerepét a jugoszláv Olivera Katarina játssza. A produkcióban lengyel és magyar színészek is szerepet kaptak. A nagyszerű alkotást, illetve a film rendezőjét és főszereplőjét a bíráló bizottság különdíjjal jutalmazta. A képen: Oonatasz Banionisz, a nagy spanyol festő szerepében. • • V" " • Ví*. • A moszkvai filmfesztivál egyik meglepetése A víz napjai című kubai film volt. Manuel Octavlo Gőmez alkotása megtörtént eseményen alapszik: 1936-ban Kubában egy Antónia nevű, megszállottan vallásos asszony gyógyító forrásvizel talád. Otthona ettől kezdve valóságos búcsújáró hellyé válik, száz számra tódulnak hozzá a betegek. A film hősnője hiszi, hogy jelenései vannak és képes gyógyítani. A vallási fanatizmust az asszony hírnevét és népszerűségét azonban bizonyos erők üzletileg hasznosítják. Az asszonyt letartóztatják, a vád alól azonban fellmentik, végül is a hatatom katonái támadnak rá... A kiváló latin amerikai film magával ragadó stílusa, alkotói ereje, a kifejezési eszközök, a nagyszerű színészi alakítás és a mondanivaló aktualitása révén nyerte el a nemzetközi zsűri különdíját. A felvételen: a kiváló kubai film egyik jelenete, középen Idalia Anreus, a „szent" assszony szerepében.