Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-15 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

Ezen a ml vidékünkön, a Sajó völgyében, századunk középéig a lakosok többsége a mezőgazdaságban kereste meg kenyerét. Elmaradt vidék volt ez. Hiányzottak az ipari létesítmények. A várva várt fejlődés, haladás reménysugarát meghozta a felszabadulás. És ma már ... Nos, ma minden más. A „jó palócok" élete megváltozott. Mások a problémák. Más az élet. A változások megállapíthatóak, de nem olyan könnyen ábrázolhatók, mint azt sokan gondolják. A szüntelenül változó élet néhány pillanatképét azonban sikerült rögzíteni. Reméljük, tetszem fog olvasóinknak ez a néhány kép. Névadó falu jörnör-vidéknek nagy területet neveznek. A tájegység nevét Gömör (Gemer) községről kapta. Ez a település a XI—XII. században keletkezett. A középkorban, az újkorban megyegyűlések színhelye volt. Egyébként a fialu a Földvár köré települt, melynek védő jellege volt. A XVI. században nagy csapást mértek a falura a törökök. Végül Jtskra és a Hunyadiak csatározásában végleg megsemmisült a vár. Kőanyagát építkezésekre használták fel. így joggal állíthatjuk, hogy akt végigsétál a régi járdán, az a megkövült idő hagyatékán lépked. Mátyás király a gömöri szőlőben kapáltatta meg az unakat hegyről lefelé. Emlékét hűen őrzik. Hollós Barnabás a falu lakosainak kérésére, Bogár Lajos igazgató-tanító kezdeményezésére készítette el Mátyás király szobrát, melyet tisztelettel gondoznak. A falu közelében temették el Cinka Pannát, a híres cigányprímást, akinek szülei II. Rákóczi Ferenc fejedelmet elkísérték rodostói emigrációjába is. Petőfi Sándor ls Járt a faluban. Élményeiről az Útirajzok oldalain többek között tréfásan így számolt be: „Gömörön megháltunk. Itt kettőt találtam, mi figyelmet érdemel: a torony s a temető. A torony tetején van kereszt, csillag és félhold ... A temető pedig tán páratlan a. maga nemében. Oly meredek hegyoldalon fekszik, hogy a halottat — kivált sáros Időben — kötéllel ke>ll felhúzni. No, ha megriad a feltámadás trombitája, ezek a szegények borzasztó szalto mortalét fognak csinálni, mielőtt rendeltetésük helyére jutnának." A falu legnevezetesebb épülete az iskola. 1615-ben alapították. Volt már ez az iskola algimnázium, gimnázium, mezőgazdasági szakiskola, polgári Iskola is. Meszsai, idegen tájakról, más vármegyékből jöttek ide a diákok. Ennek az iskolának volt a növendéke KalinCiak, a nagy szlovák író, Rudnay Gyula festőművész, Kisfaludy Lajos vegyész. Ma 170 diák tanul a helyi kilencéves alapiskolában. A tanulók kilencven százaléka mezőgazdasági dolgozók és munkások gyermekei. De talán az a legjelentősebb, hogy a végzős tanulók negyven százaléka tovább akar tanulni. Innen — Onnan MUNKAÉRDEMRENDES elnöke van a tornaijai szövetkezetnek. Bató János a 756 hektáron gazdálkodó szövetkezetet 1952 óta vezeti, irányítja. Ezen idő alatt közel 10 millió korona értékfi gazdasági épületet hoztak tető alá. De az igazi fejlődés csak ezután várható, mert az év elején a szövetkezet egyesült a szomszédos bejei (Behynce) és sajószárnyai (Stáríía) szövetkezetekkel. KRASZKÖN (Kraskovo) rendezték meg a rimaszombati járás pionírjainak háromnapos találkozóját. Itt hirdették ki a „Vörös Csillag nyomában" elnevezésű verseny győzteseit. Az első helyet Ratkóbisztró (Ratkovská Bystrá), a másodikat Tornaija, a harmadik helyet pedig Rimaszombat (Rím. Sobota) pionírjai szerezték meg. A „Szlovák Nemzeti felkelés nyomában" elnevezésű járási versenyben Rimaszombat, Tornaija, Gömör pionírjai kapták az első, második és a harmadik díjat. A VÖRÖSKERESZT naprágyi (Neporadza) helyi szervezete a községben a töEgyütt könnyebb A gömöri szövetkezet az idén egyesült a beretkei (Bretka), a götnörpanyiti (Gemerská Panica), a lipóci (Lipovec) és a szilistyei (Slizké) szövetkezetekkel 2889 hektáron gazdáikadnak. Orbán Ferenc elvtárs. a szövetkezet elnöke bizakodva beszél a jövőről: „Együtt könnyebb. Már megvalósítottuk a szakosítást. A beretkeiek főleg a j u link tenyésztésével foglalkoznak majd. Gömörpanyiton a tenyészüszok gondozása, nevelése került előtérbe. A lipóciak a cigaja fajta fejős juhok tenyésztésével foglalkoznak. Ugyanakkor a gömöriek és a szilistyeiek a tejtermelés fokozásának problémáival törődnek." Bízni lehet az egyesített szövetkezet jövőjében. A nyereséget okosan és jól használják fel. Új gépeket vásárolnak, hogy a gépesítés előnyeit minél jobban kihasználhassák. És építkeznek. Jelenleg egy teljesen automatizált sertéshizlalda építésén dolgoznak. Hiába, együtt könynyebb! megszervezetek közül a „legerősebb". 32 tagja van a szervezetnek. Vállalták, hogy a faluszépitési akció keretében 200 munkaórát ledolgoznak. Vállalásukat már teljesítették is. SZORGALMAS EMBEREK lakják Méhi (Včelince) községet. Ebben az alig 670 lakosú faluban alig pár éve adták át az új kultúrházat, melynek felépítése 254 ezer koronába került. Az utóbbi három évben több mint 100 ezer koronát fordítottak a község szépítésére. Neonégők felszerelésével javították a közvilágítást, betonjárdát építettek, portalanították az utat. Tervük: egy korszerű üzlet felépítése. A munkálatokat már meg is kezdték. STRANDFÜRDŐT, új tüzoltó-szertárat akarnak építeni Beretkén (Bretka) és meg akarják kezdeni a falu parkosítását. Virág János elvtárs, a hnb elnöke bizakodva beszélt ezekről a tervekről. Bizakodása nem alaptalan, hisz ez a 420 lakosú község mindig helyt. áll, ha társadalmi munkáról van szó. Például: tavaly adták át rendeltetésének az új üzletet, melynek felépítése 500 ezer koronába került. Az építést a Lakosság ls segítette. 850 munkaóra ledolgozásával járultak hozzá az építkezéshez. FIGYELEMRE MÉLTÓ eredményeket értek el az elmúlt tanítási évben a tornaijai alapiskola pionírjai a sportban, a turisztikában, az irodalmi vetélkedőkön. Nem maradt el a jutalom sem. Ezekben a napokban a pionírok közül kilencvenen kéthetes üdülésen vesznek részt a Sós-tó melletti nemzetközi pionírtáborban. ÜJ ÜZLET építésébe kezdtek Kerepecen (Kerepec). Az építkezés előreláthatólag 70 000 koronába kerül. Várható, hogy a jó ütemben haladó munkálatok nyomán az építők betartják majd az átadási határidőt. NEMCSAK SZÓRAKOZNI, hanem szervezni ls tudnak Szentkirályon a Vöröskereszt helyi szervezetének vezetői. Bizonyítja ezt az a tény, hogy ebben az évben már két mulatságot rendeztek és ugyanakkor 14 önkéntes véradót ls toboroztak. Számtalan pionírtábor épült az idén ls ezen a tájon. (CSTK jelvétele j Tényekkel bizonyítanak A Sajó völgyének legnagyobb városa az öt és fél ezer lakosú Tornaija (Šafárikovo). Az utóbbi tíz esztendő óriási változásokat hozott a város életébe. Erről Peter Lalnc, a városi nemzeti bizottság elnöke és Csízl János, a vnb titkára mondott néhány szót. •• Peter Lainc: — Nézzük csak az építkezéseket!... 1965-ben kezdett üzemelni a ruhakészítő üzem (Odevné závody) részlege. Két évvel később 54 millió korona értékben új részlegeket építettek. Még ebben az évben átadják rendeltetésének a mezőgazdasági felvásárló üzem új raktárát. Ez 30 millió koronába került. Épül az új téglagyár, mely országos viszonylatban ls modern lesz. 53 millió korona beruházással épül. De megéri, mert évi kapacitása 42 millió darab tégla lesz ... Csízi János: — És a lakásoki Az utóbbi öt évben 136 család költözött új állami, üzemi vagy szövetkezeti lakásba. Az idén 80 család kap új lakást. Folytatjuk a csatornahálózat építését, majd ennek nyomán kiépítjük a város déli részét, ahol majd 600 család kap új lakást ... Peter Lainc: — Sikernek számít a szeszélyes, a gyakran medréből kilépő Sajó szabályozásának befejeaése. De az ls, hogy 1600 méter hosszúságú, új, portalanított utat építettünk. További 1100 métert portalanítottunk. öt kilométer hosszú járda épült. És 219 neonégő szolgálja a közvilágítást... Csízi János: — A köz érdekében és a köz segítségével építettük fel a városi strandfürdőt, amelynek vízfelülete kb. 100x200 méter... Peter Lainc: — Ma már diákváros a mi városunk. A szlovák és magyar közép" Iskolán kívül mezőgazdasági középiskola, valamint a KOVOHRON és az ODEV A kereskedelmi íparlbanuló-iskola ls otthont kapott városunkban ... Csízi János: — Sokat javult, különösen az utóbbi években, a lakosok szociális helyzete. Háztartási gépek, tv-készülékek, gépkocsik ... Se szeri, se száma! ... Így beszélnek a változásokról. Ilyen egyszerűen. De talán az a legfontosabb, hogy tényekkel bizonyítva. Horgászok paradicsoma Félreeső, alig 250 lakosú kisközség Hubó (Hubovo). A falutól keleti irányban, az egykori gyér legelő helyén, mintegy 7 hektáros területen, mesterséges halastó hullámzik. A hnb elnöke, Volcsko István, elégedetten beszél a halgazdaság fejlődéséről: „A munkálatok 550 ezer koronába kerültek. Egyébként 1965ben adták át rendeltetésének a tavat. A következő esztendőben 35 métermázsányi apró pontyot telepítettünk a tóba " És azóta ez a festői környezetben elterülő tó a gömöri horgászok „Paradicsoma". Nincs a hétnek olyan napjia, hogy legalább öt-hat horgász el ne jönne ide kipróbálni a szerencsét. És a halastó „hálás", mert szinte biztos, hogy mindig horogra akad egy egy hízott ponty. Szövetkezeti téglagyár Bató János elvtárs, a Tornaijai Efsz elnöke Munkaérdemrendet kapott, mégis így nyilatkozik: „Az igazi fejlődés csak ezután várható." Német János felvétele Összeállították: Pierzchala József vezetésével a tornaijai ifjú tudósítók korének tagjai: Kusza Tibor, Kraxner György, Róka Ilona, Tarr László Szentkirályon (Krá!) a „Spolupráca" nevet viselő szövetkezet téglagyárat is üzemeltet. Ennek a téglagyárnak Ligárt István a vezetője. Néhány éve működik csak ez a téglagyár, de szép munkaeredményekkel dicsekedhet. Tíz férfi és négy no dolguzik itt. Átlagos havi keresetük 2000 korona Igaz, hogy csak szezonmunkát végeznek, de így is szépen keresnek. És szépek a munkaeredmények is. Idei tervük: 550 ezer darab késztéglát és 700 000 darab nyers téglát készítenek. Pro'bléma, hogy a szárítóban kevés a hely. És már modernizálni kellene a kemencét is. Ügy tervezik, hogy jövőre egy kis kemencét építenek s akkor több és lényegesen jobb minőségű téglát gyártanak majd.