Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-01 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

mindenről n ^ n » C» ť ľ ť t* o o o o o • Nyári szünidő és a családi pótlék Mivel a nyári szünidő alatt a közép- és a főisko­lások nagy része végez brigádmunkát, felmerül a családi pótlék folyósításá­nak kérdése a nyári szün­idő idejére. A nyári szünidőn július —augusztus hónapot kell érteni. Ezt a szünidőt ta­nulmányi idö, illetve az iskolai kötelezettség ré­szének kell tekinteni, ha közvetlenül az iskolaév, illetve a tanulmányok be­fejezése után következik, kivéve, ha a gyermek már a szünidő alatt tartós,ál­landó jellegű munkavi­szonyba lép. Ha a gyermek már ko­rábban megszakította ta­nulmányait (pl. május­ban), az emiitett kedvez­mény már nem vonatkozik rá. Ha a gyermek a körül­mények megváltozása mi­att megváltoztatta szándé­kát, és a tanulmányok folytatása helyett állandó jellegű munkaviszonyba lépett, ilyen esetekben is igénye van a szülőnek a két nyári hónap idejére a családi pótlékra. Ezzel kapcsolatos az ilyen nyári brigádkereset részleges adómentessége. Az 1967/24. sz. pénzügymi­nisztériumi hirdetmény a béradótörvény 6. §-a vég­rehajtásáról a 6. cikkely 6. pontjában úgy rendelke­zik, hogy a rendes napi tagozaton tanuló diákok (főként középi és főisko­lások, de nem lehet kizár­ni az esetleg ilyen nyári munkát végző alapiskolai tanulót sem) munkabéré­ből, ha nem állandó jelle­gű munkaviszonyban dol­goznak, csak 5 százalékos munkabéradót kell fizetni­ük (ennyit vonhatnak le fizetésükből 1. E rendelkezés értelmé ben nem állandó jellegű munkaviszonynak számít a főiskolások mellékes gaz dasági tevékenysége kere­tében végzett munka is (lásd az 1966/19. sz. tör­vény 5. §-ának 2. bekez­dését). Az említett béradóked­vezmény vonatkozik azok ra a középiskolásokra is, akik ősszel főiskolán foly­tatják tanulmányaikat (lásd Miroslav Soldau: Daň zo mzdv — törvény­magyarázatának 55. olda­lát is — Práca 1969). Az esetleg magasabb összegben levont béradó visszafizetését a jnb pénz­ügyi osztályán kérelmez­heti az így megkárosított diák-dolgozó. Végezetül meg kell je­gyezni, hogy teljes adó­mentességet élvez az is­koláknak vagy az iskolák által megszervezett bri­gádmunkát végzőknek a mezőgazdasági brigádmun­káért vagy komlószedé­sért kifizetett jutalom. Dr. FÖLDES JÖZSEF A TANUIAS PROBLÉMAI Játszótársak — osztálytársak A felnőttekhez — szü­lőkhöz, testvérekhez -— va­ló ragaszkodást természe­tesnek és szükségesnek tartja a gyermek, hiszen ők biztosítják számára mind­azt, a: ti szükséges: az élel­met, ruhát, otthont. De mindez nem elégíti ki. Ba iátokat, játszótársakat ke­res. 2—3 éves koráig még megelégszik a szülők „ba­rátságával", persze csak akkor, ha türelmesek hoz­zá, ha játszanak és foglal­koznak vele. Óvodás korá­ban már keresi a vele egy­korú gyermekek társaságát, olyan barátot keres, aki versenyképes vele, akit már ő is taníthat valamire, akit le tud győzni, akivel közös „problémái" vannak. Figyeljük meg gyerme­künket játszótársai között — ha lehet úgy, hogy ő ne tudjon róla! Bizonyára olyan tulajdonságokat is felismerünk benne, melyek­ről tapintatosan, türelme­sen — tehá; nem egyik napról a másikra — le kell szoktatnunk, mielőtt még nagyobb kollektívába —az iskolába menne. A hencegő, uralkodni akaró gyermeket — aki mindent ügyesebben, job­ban csinál, mint pajtásai, aki a többiek játékát el­rontja — azt nem fogják az iskolában kedvelni. Bi­zalmatlanok lesznek hozzá, és végül magányossá, zár­kózottá válik, barátok nél­kül marad. Az ilyen gyer­meket gyakran kell figyel­meztetni és inteni a jóra, az okos, együttes játékra, mindaddig, míg észre nem vesszük, hogy egyenrangú­nak tartjabarátait. A magányosan játszó, fél­rehúzódó gyermeknek ke­ressünk társaságot! Ve­gyünk neki társasjátékokat, hívjuk el gyakran az is­merős pajtásokat. hogy megkedvelje a közösséget! Engedjük meg, hogy a sző­nyegen szétrakják a játé­kokat, közösen játsszanak! Ne korholjuk gyerme künket azért, hogy játék közben bepiszkolta a ruhá ját! Inkább öltöztessük olyan ruhába, melyet nem kell sajnálni akkor sem, ha piszkos lesz! Ha arra szok tatjuk, hogy szinte betege sen vigyázzon a ruhájára, nem mer játszani, csak só­várogva nézi a többieket így aztán nem fejlődik ügyessége, nem bővülnek azok a hasznos ismeretei, melyeket minden gyermek természetes módon, a já­ték folyamán sajátít el. Barátairól — és a felnőt tekről — ne nyilatkozzunk lekicsinylően gúnyosan! Amikor bekerül az iskola kollektívájába, úgyis meg­találja a magához illő part­nert 111. partnereket, akik közt jól fogja magát érez­ni, akik társai, barátai lesznek több éven — talán egész életén át. BELLUS IMRE EQXl JCIS ILLEMTAN <~ Villamosmegállónál vagy ahol nagyobb csoport vau ugyiitt, nem illik esős időben kifeszített esernyőnket úgy tartani, hogy arról a víz a mellettünk álló nyakába vagy hajára csurogjon. • Ha bejelentés nélkül megyünk valahová, és ügy látjuk, hogy kellemetlen idő pontban érkeztünk, vagy ide gen társaság van jelen, kér jünk bocsánatul az alkalmat­lankodásért, és néhány ud varias szó után távozzunk. O Ha vendégségbe va gyünk hivatalosak, nem illik csu-'n saját problémánkról (esetleg betegségünkről) be szélgt.ni, hanem bele kell kapcsolódnunk a közös tár salgásba. Gyógynövények Apróbojtorján (AGRIMONIA EUPATODIA L. REPI LEKÁRSKY) Az apróbojtorján (bojtor­jános párló, királyné káposz­tája, közönséges parlófű, koldustetű, pataki parló, szörféreg) a rózsafélék (Ro­saceae) családjába tartozó, erdők szélén, erdei vágáso­kon, cserjés, füves helyeken, utak mentén, árokpartokon termő, évelő növény. Szára felálló, egyenes, 20 —100 cm magas, szőrös. Le­velei 10—20 Cm hosszúak, lándzsás kerületűek. A le­vélkék ülők, 1—3 cin hosz­szúak, hosszúkás tojásdadok, durván fogasszélűek, tompa­zöldek, fonákjuk halványabb zöld színű. A virágok a szár felső részén 30 cm hosszii füzérben állnak, aprók, 1 — 3 cm hosszú kocsányon ül­nek, sárga színűek. Júliustól augusztus végéig virágzik. Gyűjtendő a növény föld feletti része, virágzó álla­potban. Ha lehet, a véko­nyabb, leveles, virágos ága­kat szedjük a növényről. 35 C fok hőmérsékletnél szá­rítjuk. Ha jól megszáradt, elzárjuk, és védjük a fény­től. A drog szagtalan, íze fűszeres, kissé kesernyés, összehúzó. A drog csersavat, glikozi­daszerű keserű anyagot, illó olajat, cserzőanyagot, külön­féle savakat, flavonszerű festéket és cholint tartal­maz. A drognak összehúzó, epe­gerjesztő, gyulladásgátló, gargalizáló, gyomorerősítő, étvágygerjesztő, epeműkö­dést javító, vizelethajtó és hashajtást gátló tulajdonsá­ga van. Az apróbojtorján a legré­gibben használt gyógynövé­nyek közé tartozik. A legré­gibb irodalmi adatok szerint a népgyógyászatban epe- és májbántalmaknál, hasmenés­nél, nói szervek fehér folyá­sánál, éjjeli izzadásnál és vé­res székletnél alkalmazták. Lecler szerint mint toroköb­lögetőt használták az éne­kesnők és ünnepi beszédet tartó emberek (szónokok). Jelenleg a megszárított növény főzetét bél-, tüdő-, májbántalmak enyhítésére, továbbá vese- és epekőkép­ződés ellen használják. Sza­bályozza az emésztést, és gátolja a húgyhólyaggyulla­aást. Köhögés ellen is jó hatású. Külsőleg a főzetét szájpenész esetén, mandula­gyulladásnál mint torok- és szájöblögetőt használjuk. Csecsemők szájpenésze ese-' tén is alkalmazzák. Az apró­bojtorján drog főzetét geny­nyes kiütésekre, nehezen gyógyuló sebekre, zúzód-í­sok és égési sebek lemosá­sára használják. Dr. NAGY GÉZA ORVOS A CSALÁDBAN Ne tároljuk a A gombagyűjtéshez szük­séges természetrajzi ismere­teket mindenki elsajátíthat­ja. Ezért helytelen lenne, ha a gombamérgezések veszé­lyei vagy az egészségügyi követelmények szigorúsága miatt bárki lemondana egészséges és hasznos kedv­teléséről, kedvenc eledelé­ről vagy kereseti forrásá­ról. A gomba hozzájárul táp­lálkozásunk változatosságá­hoz. Csupán arra kell ügyel­nünk, hogy a jól megválasz­tott, ehető gombafajtát meg­felelően óvjuk a romlástól, a bomlási folyamat elkezdő­désétől! A hajnalban gyűjtött gom­bának kosárban a helye, ahol levegő járja át, nem törik s nyomódik össze. A friss gombát beszerzése után a legrövidebb időn be­lül készítsük el és tálaljuk. Melegben vagy levegőtlen helyen romlik, változnak mi­nőségi tulajdonságai, és mér­gezővé válik. Hűtőszekrény­ben is csak gondosan meg­tisztított gomba tehető el másnapra. Ennél tovább tá­rolni hidegen is veszélyes. Főtt gombaeledelt eltenni, felmelegítve fogyasztani nem szabad! GYOMORFÁJÁS ESETÉN nem kell rögtön gombamér­gezésre gondolnunk, ha biz­tosan tudjuk, hogy jól is­mert, friss, ehető gombából készített és meg nem rom­lott ételt ettünk. A gyomor­bántalinak elkerülése és a jobb emésztés érdekében he­lyes a gombát aprított, tört, porhanyósított, vagdalt, szét­nyomott vagy másképp fel­dolgozott állapotában fo­gyasztani, vagy különféle eledelek elkészítéséhez, íze­sítéséhez felhasználni. Ezál­tal csökken a gomba mecha­nikusan izgató hatása, el­lenben vegyileg izgató, a gyomor-bélrendszerre kedve­zően ható anyagai fokozott mértékben érvényesülnek. A gombáról szükséges tud. ni,, hogy teljes tápértékű élelmiszer. Kalóriaértéke csekély. C-vitamintartalma nincs. Zsiradék szempontjá­ból jelentéktelen. A gomba­fehérjéknél a szervezetben csupán a fele, a csiperke­gombánál kb. a kétharmada kerül felhasználásra. Ezzel szemben tartalmaz A-provitamint, D-vitamint, B-csoportba tartozó vitami­nokat, s ezenkívül — ha kis mennyiségben is — fontos ásványi elemek egész sora megtalálható benne. így te­hát a gombát nem csupán ízesítő, illatosító tulajdonsá­gaiért, hanem a szerveze­tünkbe védőanyagokat jutta­tó szerepéért is becsülnünk kell. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Filatelia EGY MINISZTER NYILATKOZATA A BÉLYEG­GYÜJTÉSRÖL Téved, aki azt htszi, liogv bélyeggyűjtéssel csak diákok, hivatalno­kok és a szenvedélyes gyűjtők foglalkoznak. A csehszlovák bélyeggyűj­tők lapjában a legutóbb František Srámek mér­nök, a Cseh Szocialista Köztársaság építőipari minisztere írta meg. mit jelent számára a filaté­lia. — A bélyeggyűjtés számomra aktív pihenést jelent. Azok közé tarto­zom, akik nem tudnak tétlenül pihenni. Felelős munkaköröm intenzív ha­tást gyakorol idegrend szeremre, s úgy érzem, hogy szabad időmben fel­tétlenül kell valami mást is tennem, ha azt aka­rom, hogy a munkakö­römmel kapcsolatos prob­lémákkal ne foglalkoz­zam. Egész életemben ér­deklődtem a művészet iránt — és a postabé­Iveg ugyancsak műalko­tás. <SJ Ezermester Egy kevés fáradsággal sokféleképpen kihasználha­tó, célszerű fogast készít­hetünk kislányunknak vagy kisfiúnknak a gyerekszobá­ba (vagy ha ez nincs, az előszobába). Egy szál — tetszés sze­rinti hosszúságú és széles­ségű — deszkát legyalu­lunk, dörzspapírral simára csiszoljuk, azután dióbar­nára pácoljuk, vagy meg­hagyjuk eredeti színében. Ezután hajólakkal beken­jük, és amikor megszáradt, felső részére egy mű­anyag zsinórt feszítünk ki, alsó részébe pedig fogas céljára kampókat csava­runk. Így aztán ez a kis alkal­matosság kettős célt szol­gálhat: nyáron a zsinórra műanyag csipeszekkel fel­függeszthetik a gyerekek saját rajzaikat, ősszel és télen pedig az alsó fogas­részre felakaszthatják a ka­bátjukat, sáljukat, sapkáju­kat stb.

Next

/
Thumbnails
Contents