Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)
1971-08-14 / 192. szám, szombat
VÁLASZTÁSOK ELŐTT A járási pártbizottságok, a helyi és üzemi pártszervezetek, a nemzeti bizottságok, a különböző társadalmi- és kulturális szervezetek jelenleg a CSKP XIV. kongresszusának határozatait teljesítik, valamint a novemberben sorra kerülő válasz tásokra készülnek. Feladatuk nem könnyű, hiszen az emberek szocialista tudatának kialakításáról és a CSKP politikájának helyességét igazoló tettekről van szó. A dunaszerdalielyi járási pártbizottság munkájáról és választási előkészületeiről Paksi László elvtárs, a politikai szervezési osztály titkára tájékoztat: — Tevékenységünkben « 68as eseményekből való okulást tartjuk szem előtt — mondja. Tudvalevő, hogy járásunk vegyes nyelvű, s így a jobboldali opportunistáknak kedvező lehetőségük kínálkozott a nemzetiségi ellentétek szítására. Pártbizottságunk internacionalista és osztályszempontból ítélte meg a helyzetet, és nagy harc árán hiúsította meg az ellentétek kiéleződését. Hirdetjük, hogy a marxista—leninista politika a helyes, s ezt igazolja a kommunisták és pártonkivüliek támogatása, valamint a termelő munka fellendülése is. Jelenlegi munkánkban a CSKP XIV. kongresszusa, valamint a járási pártkonferencia határozatainak teljesítéséből indulunk ki. Azt az elvet tűztük magunk elé, hogy minden kommunistának konkrét feladatot adjunk. Ez főleg azért fontos, hogy a CSKP XIV, kongresszusának és a járási pártkonferenciának határozatai az alapszervezetek általi feldolgozáson és a helyi viszonyokra való alkalmazáson keresztül teljes mértékben realizálódjanak. A MEGVALÓSÍTÁSRA VARŰ FELADATOK felsorolása sok időt venne igénybe, ezért a legfontosabbakat foglalja össze Paksi elvtárs. — A termelés a lét alapja, s így nem véletlen, hogy az ötéves terv teljesítését tartom elsőrendű célkitűzésünknek. Ehhez viszont szükséges a munkafegyelem további szilárdítása, a munkatermelékenység emelése, a munkaidő jobb kihasználása, és .a kitermelt javak minőségének jobbá tétele, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A . kommunisták feladata, hogy ezek a szavak ne váljanak puszta frázissá. Példamutatásukkal nagyban elősegítik a szocialista munkaviszony kialakítását. Csakis a kitermelt anyagi és szellemi értékek teremthetik meg az emberek egzisztenciális feltételeit, kulturált környezetét, és egyre fokozódó kultúrigényének kielégítését. Bár járásunk nem sok ipari létesítménnyel dicsekedhet, de mezőgazdaságunk európai szintű. Előtérbe kerül az új technológia, új búzafajták bevezetése és a mezőgazdasági üzemek együttműködése, amit a jövőben szeretnénk még jobban elmélyíteni. Második fő célkitűzésünk a helyi és üzemi pártszervezetek tagalapjának a megszilárdítása, összhangban a CSKP Központi Bizottságának határozatával, szeretnénk több, termelésben dolgozó fiatalt és nőt felvenni a párt soraiba. A PÁRTOKTATAS módjáról és az ideológiai nevelés hatékonyságának emeléséről kérdezem. Szerteágazó rendszer eddig meglevő és újonnan alakult formáinak ismertetését igyekszik rövidre szabni. — Fontosnak tartjuk, hogy a járási pártbízottság nyilvántartásába tartozó kádereink és a kádertartalékok poiitikai-szakmai szinten magas képesítést nyerjenek. Ezért intenzíven kihasználjuk a felsőbb szervek által rendezett kéthetes, háromhetes stb. időtartamú tanfolyamokat. Ebben az évben a CSKP Központi Bizottsága határozatának szellemében átszervezzük a pártoktatást. Jelszavunk: „Minden kommunista tanuljon!" Járásunkban a pártoktatásnak három fokozata létezik. Az alapfokozatot a fiatal párttagok és a tagjelöltek látogatják, akik a pártszervezettel és annak munkájával ismerkednek meg. A középfokon, mely esti iskolatípus, párttagjaink a marxizmus— leninizmus alapjait és filozófiai alapfogalmakat sajátítják el. A pártoktatás harmadik fokozata járásunkban marxista-leninista esti egyetemként működik három és kétéves tanfolyammal. Az utóbbin a propagandisták képzése folyik, akik elméleti és módszertani ismereteket sajátítanak el. Propagandánknak .a múltban bizonyos kampányszerű jellege volt. E hiányosság kiküszöbölésével hagyta jóvá pártbizottságunk elnöksége az agitációs és propagációs munka tervezetét, mely a szemléltető agitáció, az élő agitáció és a propaganda munka témaköröket tartalmazza. Pártszervezeteinknek feladatul adtuk, hogy alakítsák újjá az agitációs központokat és azokat töltsék meg tartalommal is. Legyenek bennük különféle segédeszközök: rádió, újságok, vetítőgép, a közösség vagy város életét dokumentáló fényképek stb. HOGYAN KÉSZÜLNEK a választásokra? — Választási előkészületeinkben a CSKP KB irányelveire támaszkodunk. A képviselők értékelését már a népképviselet valamennyi fokán elvégeztük, s pártszervezeteink kidolgozzák saját politikai terveiket a választási időszakra. A pártszervezetek elnökei, aktivistái, a nemzeti bizottságok elnökei, s a Nemzeti Front plénuma megismerkedtek a választásokkal" kapcsolatos problémákkal. Ezek: a képviselők kiválasztása, a választási körzetek felállítása kijelölése és a választásokkal kapcsolatos technikai problémák. A képviseleti szervekben mintegy 20 százalékban a termelésben dolgozó fiatalokat és 25—30 százalékban ugyancsak a dolgozó nőt szeretnék jelölni. A választási programon, a képviselőjelöltek kiválasztásán most dolgozunk. Nem Ígérgetünk semmit, hiszen konkrétan felmértük lehetőségeinket s úgy érezzük, hogy az Ötéves terv által előírt feladataink teljesítése beszél majd a szavak helyett. Abban, hogy a választóink a Nemzeti Front képviselőire szavazzanak, nagy feladat hárul a már említett agitációs központokra. Azok hívatottak arra, hogy megmagyarázzák az embereknek a vagyonhoz kötött burzsoá választási törvény és a szocialista választási törvény közötti különbséget. A választások a szocializmusban a forradalmi változások történelmével egybeforrottak és valóban demokratikus alapon zajlanak le, hiszen a képviselők a népbői kerülnek ki, mely hordozója az államhatalomnak. A KÉPVISELŐK ÉRTÉKELÉSÉVEL és a jelöltek kiválasztásával kapcsolatos helyi jellegű tájékoztatást kapjak, Rehák Lászlót, a vnb titkárát keresem fel — 1968-ban városi nemzeti bizottságunkban nem voltak nagyobb elferdülése-k — mondja. Mindössze két képviselőnél találkoztunk a párt politikájával való szembeszállással, és négy képviselőnk még az 1970. évben is passzív magatartást tanúsított. Városi nemzeti bizottságunk és 45 képviselője elmúlt választási időszak alatt végzett munkájának értékelését plenáris ülésünkön tárgyaljuk majd meg. Az elkövetkező választási időszakban 65 képviselővel számolunk. Olyanokkal, akik a nép érdekeit tartják szem előtt. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy a választók bizalommal legyenek irántuk. Az emberek tudatában való elferdüiések kiküszöbölésénél legjobban hatnak a konkrét tények, de nem szabad megfeledkezni a kultúra nevelő hatásáról sem. A kultúra terjesztésével kapcsolatban városunkban bizonyos nehézséggel küzdünk, ugyanis nincs kultúrházunk. A lévai kultúrház mintájára tervezünk építeni 1973-ban, de amíg el nem készül, addig a Művelődési Otthon 1958-ban épült klubhelyiségét használjuk a különböző akciók lebonyolítására oly módon, hogy a városi kulturális élet irányítását a művelődési otthon végzi, mely támogatásként 15 000 koronát kap évente a vnb-től. Ilyen körülmények Között szinte magától értetődő képviselőink szorosabb együttműködése a választókkal. A választásokkal kapcsolatban a párt- és a nemzeti bizottságok, valamint az egyes szervezetek munkája "mellett nagy feladat hárul a jnb kulturális. ügyi szakosztályára is, főleg a nevelés, az agitáció és propagáció, valamint a választással kapcsolatos technikai előkészítés terén. — Az emberek nevelésében, nagv jelentőséget tulajdonítunk a járási újságnak — mondja Lengyel László kulturális ügyi előadó. Szakosztályunk dolgozói a járási újságot propagációs cikkek, közlésére minden akciónál felhasználják. A választási előkészületekben segítséget nyújtunk az egyes falvaknak, a kijelölt instruktorokon keresztül. Feladataink egyik fontos része lesz a választási helyiségek díszítése és a képviselőjelölteknek népgyűléseken való bemutatkozásával kapcsolatos szervezési teendők. Mindezt az említett szervekkel közösen végezzük. AZT HISZEM, elmondhatjuk, hogy Dunaszerdahelyen a párthatározatokat teljesítik és a választási előkészületek jó mederben folynak. Hadd fejezzem be hát Paksi elvtárs szavaival: „A választások demokratizmusa folytán bízunk azok sikerében". TŐZSÉR LAJOS MIRŐL iniliJKK J fl Gdm I LAPOK DRÁGA VALUTA avagy a szabad turistaforgalom árnyoldalai Hasko felvétele Tömegtájékoztatási eszközeinkben napirenden olvashatunk a turistaforgalom kérdéseiről. Bel- és külföldi turizmusunk helyzetét és távlatait a publicisták alaposan feltérképezték, s a nyár folyamán a számos nyaralási beszámoló és természetleírás alapján azt hihetnénk, hogy a turistaforgalom főleg kellemes élményekből, tengerből, napfényből, vadregényes hegyvidékekből és sokáig tarló szép élményekből áll. Arról, hogy a hozzánk irányuló turistaforgalomnak árnyoldalai is vannak, plasztikus képet kaphat az olvasó a Tvorba 32. számában jaroslav TOmsnak, a CSKP Karlovy Vary-i járási pártbizottsága titkárának cikkéből. A cikkíró világhírű fürdőhelyünk tapasztalatait ismerteti a Nyugatról érkező fürdővendégek és turisták fogadása terén. Bevezetésül megállapítja, hogy a világhírű fürdőváros körül nem minden arany, ami fénylik. Nyíltan meg kell mondani, írja, hogv az elmúlt időszakban a fürdővárosban a gyógyintézetek vezetői, a szállodák és éttermek alkalmazottjai jóval nagyobb figyelmet és udvariasságot tanúsítottak nyugatiak, mint a hasai vagy a szocialista országokból érkező vendégek iránt. A tőkésországokból érkező turistáknak adják a legjobb szállodákat, a legjobb szobákat, a nyugatiak kiszolgálása, az egészségügyi ellátása jobb. Ebből is látható, hogy a csehszlovák gyógyfürdőket is elérte a dollárimádal szele. A cikk szerzője rámutat, hogy a nyugati fürdővendégek az indokolatlan előny mellett kispolgári nézeteket is hoznak be. Főleg a különféle szolgáltatások ára mellett adott borravalókról van szó. Az alkalmazottak ezt a tényt sok esetben úgy veszik, mint a fizetésjavítás megtűrt formáját, s ennek következtében a baksist elvárják a csehszlovák Vendégektől is. A Karlovy Varyban üdülő nyugatnémet és osztrák kispolgárok másik jellemző vonása a jómód fitogtatása. Nagyon szívesen csodáltatják (sokszor ízléstelen) öltözéküket és különféle márkájú személygépkocsijaikat. A beszélgetések során totális politikai analfabetizmusról tesznek ugyan tanúságot, de annál jobban rágalmazzák Csehszlovákia és szövetségeseink szocialista rendszerét. El kell mondani azonban azt is, hogy a nyugati országokból érkező, valóban gyógykezelésre szoruló fürdővendégek viselkedése kifogástalan, nem feltűnést keltő, ők nagyra értékelik a gyógykezelést. Az ilyen fürdővendégek számára Karlovy Varyban a jövőben is lesz elég hely. A legproblematikusabb hasznot az ún. szabad turistaforgalom hozza. Érdekes, hogy a nyugati propagandaeszközök rendszeres rágalmai ellenére Karlovy Varyba és a nyugatcsehországi fürdővárosokba egyre több nyugati turista érkezik. A nyugat-európai kispolgárok számára nem csak Csehszlovákia természeti és történelmi szépségei, hanem elsősorban az itt-tartózkodással kapcsolatos kiadások számukra szokatlanul olcsó volta, valamint a csehszlovák kispolgárok szolgalelkűsége is vonzó. A szervil izmussal kispolgáraink tulajdonképpen erősítik egyes nyugati turisták felsőbbrendűségi érzését. A nyugati turisták háromne gyed része a Német Szövetségi köztársaságból érkezik, ezeknek egyharmada nem veszi igénybe a szállodák és éttermek szolgáltatásait, mivel pri vát házaknál vagy rokonoknál laknak. Sok bírálat éri azokat a voit csehszlovák állampolgárokat, akik a hatvanas években költöztek az NSZK ha -t most rokonaiknál töltik olcsón a szabadságot. Ezek apró ajándékokat hoznak magukkal 'és meg iátssszák a gazdag -eltűnt — azonban amit latnunk kell, hogy éppen ez a réteg alkotja az ideológiai diverzió közvetlen vagy közvetett gócát: egyes polgártársainknál, főleg fiatalok körében ők élesztgetik a nyugatnémet gazdasági csodáról szóló illúziókat. Sohasem mondják el a teljes igazságot az NSZK-ról. Ebből is látható, hogy a nyugati hírközlési szerveken kívül a turisztika az antikommunista propaganda egyik fontos eszköze. A Karlovy Vary-i járási pártbizottság titkára felteszi a kérdést: vajon a iirásban 1970-ben a nyugati iuristáktól befolyt 7,5 millió devizakorona kiegyenlíti-e azt a kárt, amely az ideológiai diverzió folytán keletkezett lakosaink tudatában? Az egyik nyugatnémet erotikus tartalmú folyóiratban tavaly úgy népszerűsítették Karlovy Varyt, mint a szabad szerelem városát, amelyben a cseh nőkkel egy napig 150 koronáért nagyszerűen lehet szórakozni. Azt is megállapítottuk — olvassuk a Tvorbában —, hogy középiskolás lányok a nyelvtudás tökéletesítése ürügyén a fenti módon tesznek szert mellékkeresetre. A nyugatnémet turistákra általában a feltűnő hangoskodás és a határvidék cseh lakosságának sértegetése, s valamiiyen felsőbbrendűség fitogtatása a jellemző. Nyíltan le kell szögezni, hogy főleg a nyugatnémet kispolgároknak van sok gátlástalan csodálója nálunk. A járásban sokan tűrhetően beszétnek németül, viszonylag magas a német nemzetiségű lakosság száma is, de elsősorban sok a cseh kispolgár. Nemcsak a deklasszált rétegek képviselőiről, de az újonnan kialakult kispolgárokról van szó, akiknek egyedüli életeszménye a fogyasztói társadalom. Ezek az emberek szívesen utánozzák a nyugatnémet turisták életstílusát s ezért igyekeznek annyira kegyeikbe férkőzni. Kispolgáraink sohasem értik meg, hogy a Nemet Szövetségi Köztársaságban egy kétkezi munkás nem engedheti meg magának, amit egy nyárspolgár. A Tvorba cikkírója rámutat arra. hogy a nyugat-európai turisták sok valutát váltanak ba az ún. fekete piacon. Noha Karlovy Varyban az utóbbi időbea sok valutaüzért megbüntettek, a feketepiacon tovább folyik a tiltott devizaváltás. A turistaforgalom egyik további negatív jelensége a különféle ellenséges tartalmú folyóiratok, nyomtatványok behozatala. Azt is tudjuk, hogy akadnak olyan turisták is, akik kémfeladatokkal érkeznek hozzánk. Tavaly a Balnea, a csehszlovák fürdőigazgatóság prágai kirendeltsége színes prospektust adott ki Karlovy Varyról. Ebben a kiadványban még véletlenül sem fordul elő a város cseh neve, végig Karlsbadról van szó. A fürdővárosban járt neves vendégek közt nem említik a szerzők Marx Károlyt, Konyev marsallt vagy Gagarin nevét, de azt igen, hogy ott járt Mária Terézia, Bismarck, Metternich, Vilmos császár és Nagy Péter cár. Jaroslav Toms cikke végén javasolja, hogy a jövőben jobban meg kellene válogatni a fürdőváros vendégeit. Szélesre kell tárni a város kapuit a nyugati országok munkásai, kommunistái és haladó ifjúsági szervezete) előtt. Lehet, hogy devizabevételünk valamivei kisebb lesz, de tőlünk akkor a szocializmus ügvét támogató agitátorok távoznának vissza hazájukba. Emelni kell ugvancsak a Szovjetunió és a teátvéri szocialista országokból érkező vendégek számát. Karlovv Varv így a különböző országok dolgozóinak turista mekkáia lenne. Végül felhívja a figyelmet a fürdőváros orvosainak tapasztalatára: szinte minden hazai turnus bizonyítja, hogv a beutalókat olyanoknak is kiadiák, akiknek nincs szüksége gyógykezelésre. Az egyes beutalt páciensek a gyógvkúra helvett rendszeresen „kirúgnak a hámból", mintha üdülésen, nem pedig gyógykezelésen lennének. Ism)