Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-14 / 192. szám, szombat

VÁLASZTÁSOK ELŐTT A járási pártbizottságok, a helyi és üzemi pártszervezetek, a nemzeti bizottságok, a különböző társadalmi- és kulturális szervezetek jelenleg a CSKP XIV. kongresszusának határoza­tait teljesítik, valamint a novemberben sorra kerülő válasz tásokra készülnek. Feladatuk nem könnyű, hiszen az emberek szocialista tudatának kialakításáról és a CSKP politikájának helyességét igazoló tettekről van szó. A dunaszerdalielyi já­rási pártbizottság munkájáról és választási előkészületeiről Paksi László elvtárs, a politikai szervezési osztály titkára tájékoztat: — Tevékenységünkben « 68­as eseményekből való okulást tartjuk szem előtt — mondja. Tudvalevő, hogy járásunk ve­gyes nyelvű, s így a jobbol­dali opportunistáknak kedvező lehetőségük kínálkozott a nem­zetiségi ellentétek szítására. Pártbizottságunk internaciona­lista és osztályszempontból ítél­te meg a helyzetet, és nagy harc árán hiúsította meg az el­lentétek kiéleződését. Hirdet­jük, hogy a marxista—leninista politika a helyes, s ezt igazolja a kommunisták és pártonkivü­liek támogatása, valamint a termelő munka fellendülése is. Jelenlegi munkánkban a CSKP XIV. kongresszusa, valamint a járási pártkonferencia határo­zatainak teljesítéséből indu­lunk ki. Azt az elvet tűztük magunk elé, hogy minden kom­munistának konkrét feladatot adjunk. Ez főleg azért fontos, hogy a CSKP XIV, kongresszu­sának és a járási pártkonferen­ciának határozatai az alapszer­vezetek általi feldolgozáson és a helyi viszonyokra való alkal­mazáson keresztül teljes mér­tékben realizálódjanak. A MEGVALÓSÍTÁSRA VARŰ FELADATOK felsorolása sok időt venne igénybe, ezért a leg­fontosabbakat foglalja össze Paksi elvtárs. — A termelés a lét alapja, s így nem véletlen, hogy az ötéves terv teljesítését tartom elsőrendű célkitűzésünknek. Ehhez viszont szükséges a munkafegyelem további szilár­dítása, a munkatermelékenység emelése, a munkaidő jobb ki­használása, és .a kitermelt ja­vak minőségének jobbá tétele, mind az iparban, mind a mező­gazdaságban. A . kommunisták feladata, hogy ezek a szavak ne váljanak puszta frázissá. Példamutatásukkal nagyban elősegítik a szocialista munka­viszony kialakítását. Csakis a kitermelt anyagi és szellemi ér­tékek teremthetik meg az em­berek egzisztenciális feltételeit, kulturált környezetét, és egyre fokozódó kultúrigényének ki­elégítését. Bár járásunk nem sok ipari létesítménnyel dicse­kedhet, de mezőgazdaságunk európai szintű. Előtérbe kerül az új technológia, új búzafajták bevezetése és a mezőgazdasági üzemek együttműködése, amit a jövőben szeretnénk még job­ban elmélyíteni. Második fő célkitűzésünk a helyi és üzemi pártszervezetek tagalapjának a megszilárdítása, összhangban a CSKP Központi Bizottságának határozatával, szeretnénk több, termelésben dolgozó fiatalt és nőt felvenni a párt soraiba. A PÁRTOKTATAS módjáról és az ideológiai nevelés hatékony­ságának emeléséről kérdezem. Szerteágazó rendszer eddig meglevő és újonnan alakult formáinak ismertetését igyek­szik rövidre szabni. — Fontosnak tartjuk, hogy a járási pártbízottság nyilvántar­tásába tartozó kádereink és a kádertartalékok poiitikai-szak­mai szinten magas képesítést nyerjenek. Ezért intenzíven ki­használjuk a felsőbb szervek által rendezett kéthetes, három­hetes stb. időtartamú tanfolya­mokat. Ebben az évben a CSKP Központi Bizottsága határozatá­nak szellemében átszervezzük a pártoktatást. Jelszavunk: „Min­den kommunista tanuljon!" Já­rásunkban a pártoktatásnak há­rom fokozata létezik. Az alap­fokozatot a fiatal párttagok és a tagjelöltek látogatják, akik a pártszervezettel és annak mun­kájával ismerkednek meg. A középfokon, mely esti iskolatí­pus, párttagjaink a marxizmus— leninizmus alapjait és filozófiai alapfogalmakat sajátítják el. A pártoktatás harmadik fokozata járásunkban marxista-leninis­ta esti egyetemként működik három és kétéves tanfolyammal. Az utóbbin a propagandisták képzése folyik, akik elméleti és módszertani ismereteket sajá­títanak el. Propagandánknak .a múltban bizonyos kampányszerű jellege volt. E hiányosság kiküszöbölé­sével hagyta jóvá pártbizottsá­gunk elnöksége az agitációs és propagációs munka tervezetét, mely a szemléltető agitáció, az élő agitáció és a propaganda munka témaköröket tartalmaz­za. Pártszervezeteinknek fel­adatul adtuk, hogy alakítsák újjá az agitációs központokat és azokat töltsék meg tartalom­mal is. Legyenek bennük külön­féle segédeszközök: rádió, új­ságok, vetítőgép, a közösség vagy város életét dokumentáló fényképek stb. HOGYAN KÉSZÜLNEK a vá­lasztásokra? — Választási előkészületeink­ben a CSKP KB irányelveire tá­maszkodunk. A képviselők érté­kelését már a népképviselet va­lamennyi fokán elvégeztük, s pártszervezeteink kidolgozzák saját politikai terveiket a vá­lasztási időszakra. A pártszer­vezetek elnökei, aktivistái, a nemzeti bizottságok elnökei, s a Nemzeti Front plénuma meg­ismerkedtek a választásokkal" kapcsolatos problémákkal. Ezek: a képviselők kiválasztása, a választási körzetek felállítá­sa kijelölése és a választások­kal kapcsolatos technikai prob­lémák. A képviseleti szervek­ben mintegy 20 százalékban a termelésben dolgozó fiatalokat és 25—30 százalékban ugyan­csak a dolgozó nőt szeretnék jelölni. A választási programon, a képviselőjelöltek kiválasztá­sán most dolgozunk. Nem Ígér­getünk semmit, hiszen konkré­tan felmértük lehetőségeinket s úgy érezzük, hogy az Ötéves terv által előírt feladataink tel­jesítése beszél majd a szavak helyett. Abban, hogy a válasz­tóink a Nemzeti Front képvise­lőire szavazzanak, nagy feladat hárul a már említett agitációs központokra. Azok hívatottak arra, hogy megmagyarázzák az embereknek a vagyonhoz kötött burzsoá választási törvény és a szocialista választási törvény közötti különbséget. A válasz­tások a szocializmusban a for­radalmi változások történelmé­vel egybeforrottak és valóban demokratikus alapon zajlanak le, hiszen a képviselők a nép­bői kerülnek ki, mely hordo­zója az államhatalomnak. A KÉPVISELŐK ÉRTÉKELÉSÉ­VEL és a jelöltek kiválasztásá­val kapcsolatos helyi jellegű tájékoztatást kapjak, Rehák Lászlót, a vnb titkárát kere­sem fel — 1968-ban városi nemzeti bi­zottságunkban nem voltak na­gyobb elferdülése-k — mondja. Mindössze két képviselőnél ta­lálkoztunk a párt politikájával való szembeszállással, és négy képviselőnk még az 1970. évben is passzív magatartást tanúsí­tott. Városi nemzeti bizottsá­gunk és 45 képviselője elmúlt választási időszak alatt végzett munkájának értékelését plená­ris ülésünkön tárgyaljuk majd meg. Az elkövetkező választási időszakban 65 képviselővel szá­molunk. Olyanokkal, akik a nép érdekeit tartják szem előtt. Minden igyekezetünk arra irá­nyul, hogy a választók bizalom­mal legyenek irántuk. Az embe­rek tudatában való elferdüiések kiküszöbölésénél legjobban hat­nak a konkrét tények, de nem szabad megfeledkezni a kultúra nevelő hatásáról sem. A kultú­ra terjesztésével kapcsolatban városunkban bizonyos nehéz­séggel küzdünk, ugyanis nincs kultúrházunk. A lévai kultúr­ház mintájára tervezünk építe­ni 1973-ban, de amíg el nem ké­szül, addig a Művelődési Ott­hon 1958-ban épült klubhelyi­ségét használjuk a különböző akciók lebonyolítására oly mó­don, hogy a városi kulturális élet irányítását a művelődési otthon végzi, mely támogatás­ként 15 000 koronát kap éven­te a vnb-től. Ilyen körülmények Között szinte magától értetődő képviselőink szorosabb együtt­működése a választókkal. A választásokkal kapcsolat­ban a párt- és a nemzeti bi­zottságok, valamint az egyes szervezetek munkája "mellett nagy feladat hárul a jnb kul­turális. ügyi szakosztályára is, főleg a nevelés, az agitáció és propagáció, valamint a válasz­tással kapcsolatos technikai elő­készítés terén. — Az emberek nevelésében, nagv jelentőséget tulajdonítunk a járási újságnak — mondja Lengyel László kulturális ügyi előadó. Szakosztályunk dolgo­zói a járási újságot propagációs cikkek, közlésére minden akció­nál felhasználják. A választási előkészületekben segítséget nyújtunk az egyes falvaknak, a kijelölt instruktorokon keresz­tül. Feladataink egyik fontos része lesz a választási helyisé­gek díszítése és a képviselője­lölteknek népgyűléseken való bemutatkozásával kapcsolatos szervezési teendők. Mindezt az említett szervekkel közösen vé­gezzük. AZT HISZEM, elmondhatjuk, hogy Dunaszerdahelyen a párt­határozatokat teljesítik és a választási előkészületek jó me­derben folynak. Hadd fejezzem be hát Paksi elvtárs szavaival: „A választások demokratizmusa folytán bízunk azok sikerében". TŐZSÉR LAJOS MIRŐL iniliJKK J fl Gdm I LAPOK DRÁGA VALUTA avagy a szabad turistaforgalom árnyoldalai Hasko felvétele Tömegtájékoztatási eszkö­zeinkben napirenden olvasha­tunk a turistaforgalom kérdé­seiről. Bel- és külföldi turizmu­sunk helyzetét és távlatait a publicisták alaposan feltérké­pezték, s a nyár folyamán a számos nyaralási beszámoló és természetleírás alapján azt hi­hetnénk, hogy a turistaforga­lom főleg kellemes élmények­ből, tengerből, napfényből, vad­regényes hegyvidékekből és sokáig tarló szép élményekből áll. Arról, hogy a hozzánk irá­nyuló turistaforgalomnak árny­oldalai is vannak, plasztikus képet kaphat az olvasó a Tvor­ba 32. számában jaroslav TOms­nak, a CSKP Karlovy Vary-i járási pártbizottsága titkárának cikkéből. A cikkíró világhírű fürdőhe­lyünk tapasztalatait ismerteti a Nyugatról érkező fürdővendé­gek és turisták fogadása terén. Bevezetésül megállapítja, hogy a világhírű fürdőváros körül nem minden arany, ami fény­lik. Nyíltan meg kell mondani, írja, hogv az elmúlt időszak­ban a fürdővárosban a gyógy­intézetek vezetői, a szállodák és éttermek alkalmazottjai jó­val nagyobb figyelmet és udva­riasságot tanúsítottak nyuga­tiak, mint a hasai vagy a szo­cialista országokból érkező vendégek iránt. A tőkésorszá­gokból érkező turistáknak ad­ják a legjobb szállodákat, a legjobb szobákat, a nyugatiak kiszolgálása, az egészségügyi ellátása jobb. Ebből is látható, hogy a csehszlovák gyógyfür­dőket is elérte a dollárimádal szele. A cikk szerzője rámutat, hogy a nyugati fürdővendégek az indokolatlan előny mellett kispolgári nézeteket is hoznak be. Főleg a különféle szolgál­tatások ára mellett adott bor­ravalókról van szó. Az alkal­mazottak ezt a tényt sok eset­ben úgy veszik, mint a fizetés­javítás megtűrt formáját, s en­nek következtében a baksist elvárják a csehszlovák Vendé­gektől is. A Karlovy Varyban üdülő nyugatnémet és osztrák kispol­gárok másik jellemző vonása a jómód fitogtatása. Nagyon szí­vesen csodáltatják (sokszor íz­léstelen) öltözéküket és külön­féle márkájú személygépkocsi­jaikat. A beszélgetések során totális politikai analfabetizmus­ról tesznek ugyan tanúságot, de annál jobban rágalmazzák Csehszlovákia és szövetsége­seink szocialista rendszerét. El kell mondani azonban azt is, hogy a nyugati országokból érkező, valóban gyógykezelésre szoruló fürdővendégek viselke­dése kifogástalan, nem feltű­nést keltő, ők nagyra értékelik a gyógykezelést. Az ilyen für­dővendégek számára Karlovy Varyban a jövőben is lesz elég hely. A legproblematikusabb hasz­not az ún. szabad turistafor­galom hozza. Érdekes, hogy a nyugati propagandaeszközök rendszeres rágalmai ellenére Karlovy Varyba és a nyugat­csehországi fürdővárosokba egyre több nyugati turista ér­kezik. A nyugat-európai kispol­gárok számára nem csak Cseh­szlovákia természeti és törté­nelmi szépségei, hanem első­sorban az itt-tartózkodással kapcsolatos kiadások számuk­ra szokatlanul olcsó volta, va­lamint a csehszlovák kispolgá­rok szolgalelkűsége is vonzó. A szervil izmussal kispolgáraink tulajdonképpen erősítik egyes nyugati turisták felsőbbrendű­ségi érzését. A nyugati turisták háromne gyed része a Német Szövetségi köztársaságból érkezik, ezek­nek egyharmada nem veszi igénybe a szállodák és étter­mek szolgáltatásait, mivel pri vát házaknál vagy rokonoknál laknak. Sok bírálat éri azokat a voit csehszlovák állampolgá­rokat, akik a hatvanas években költöztek az NSZK ha -t most rokonaiknál töltik olcsón a sza­badságot. Ezek apró ajándéko­kat hoznak magukkal 'és meg iátssszák a gazdag -eltűnt — azonban amit latnunk kell, hogy éppen ez a réteg alkotja az ideológiai diverzió közvetlen vagy közvetett gócát: egyes polgártársainknál, főleg fiata­lok körében ők élesztgetik a nyugatnémet gazdasági csodá­ról szóló illúziókat. Sohasem mondják el a teljes igazságot az NSZK-ról. Ebből is látható, hogy a nyugati hírközlési szer­veken kívül a turisztika az an­tikommunista propaganda egyik fontos eszköze. A Karlovy Va­ry-i járási pártbizottság titkára felteszi a kérdést: vajon a ii­rásban 1970-ben a nyugati iu­ristáktól befolyt 7,5 millió de­vizakorona kiegyenlíti-e azt a kárt, amely az ideológiai di­verzió folytán keletkezett lako­saink tudatában? Az egyik nyugatnémet eroti­kus tartalmú folyóiratban ta­valy úgy népszerűsítették Kar­lovy Varyt, mint a szabad sze­relem városát, amelyben a cseh nőkkel egy napig 150 koroná­ért nagyszerűen lehet szórakoz­ni. Azt is megállapítottuk — olvassuk a Tvorbában —, hogy középiskolás lányok a nyelvtu­dás tökéletesítése ürügyén a fenti módon tesznek szert mel­lékkeresetre. A nyugatnémet turistákra ál­talában a feltűnő hangoskodás és a határvidék cseh lakossá­gának sértegetése, s valamiiyen felsőbbrendűség fitogtatása a jellemző. Nyíltan le kell szö­gezni, hogy főleg a nyugatné­met kispolgároknak van sok gátlástalan csodálója nálunk. A járásban sokan tűrhetően beszétnek németül, viszonylag magas a német nemzetiségű la­kosság száma is, de elsősorban sok a cseh kispolgár. Nemcsak a deklasszált rétegek képvise­lőiről, de az újonnan kialakult kispolgárokról van szó, akik­nek egyedüli életeszménye a fogyasztói társadalom. Ezek az emberek szívesen utánozzák a nyugatnémet turisták életstílu­sát s ezért igyekeznek annyira kegyeikbe férkőzni. Kispolgá­raink sohasem értik meg, hogy a Nemet Szövetségi Köztársa­ságban egy kétkezi munkás nem engedheti meg magának, amit egy nyárspolgár. A Tvorba cikkírója rámutat arra. hogy a nyugat-európai tu­risták sok valutát váltanak ba az ún. fekete piacon. Noha Kar­lovy Varyban az utóbbi időbea sok valutaüzért megbüntettek, a feketepiacon tovább folyik a tiltott devizaváltás. A turistaforgalom egyik to­vábbi negatív jelensége a kü­lönféle ellenséges tartalmú fo­lyóiratok, nyomtatványok beho­zatala. Azt is tudjuk, hogy akadnak olyan turisták is, akik kémfeladatokkal érkeznek hoz­zánk. Tavaly a Balnea, a cseh­szlovák fürdőigazgatóság prá­gai kirendeltsége színes pros­pektust adott ki Karlovy Vary­ról. Ebben a kiadványban még véletlenül sem fordul elő a vá­ros cseh neve, végig Karlsbad­ról van szó. A fürdővárosban járt neves vendégek közt nem említik a szerzők Marx Károlyt, Konyev marsallt vagy Gagarin nevét, de azt igen, hogy ott járt Mária Terézia, Bismarck, Metternich, Vilmos császár és Nagy Péter cár. Jaroslav Toms cikke végén javasolja, hogy a jövőben job­ban meg kellene válogatni a fürdőváros vendégeit. Szélesre kell tárni a város kapuit a nyu­gati országok munkásai, kom­munistái és haladó ifjúsági szervezete) előtt. Lehet, hogy devizabevételünk valamivei ki­sebb lesz, de tőlünk akkor a szocializmus ügvét támogató agitátorok távoznának vissza hazájukba. Emelni kell ugvan­csak a Szovjetunió és a teát­véri szocialista országokból ér­kező vendégek számát. Karlovv Varv így a különböző országok dolgozóinak turista mekkáia lenne. Végül felhívja a figyel­met a fürdőváros orvosainak tapasztalatára: szinte minden hazai turnus bizonyítja, hogv a beutalókat olyanoknak is kiad­iák, akiknek nincs szüksége gyógykezelésre. Az egyes be­utalt páciensek a gyógvkúra helvett rendszeresen „kirúgnak a hámból", mintha üdülésen, nem pedig gyógykezelésen len­nének. Ism)

Next

/
Thumbnails
Contents