Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-07 / 159. szám, szerda

SZÓLJON HOZZÁ...! • " iŕ'v . .í* r-' Elnéz);'em a tajat, az égbolt végtelenségét horizontálisan végessé szűkülő qömörl hegye­ket, s a körül­határolt véges ségböl ismét a végtelenségbe szökő magasságo­kat. A iiap hanyatlott, haldokolt. A Gombaszögi völgy egyre ele venedett. Belül valami nagyon /ti/f. Valami ujjongott és örven­dezett. BelémköKözött ez a végtelenség és ez a körülhatá­rolt végesség. Bennem élt a Iák lombjára, hajló füvekre xúlyospdó árnyékaival, szökdö­ső könnyű fényeivel. Belémköl tózött a sziklák szürke, zord magánossága, az utak és a domboldalra kapaszkodó néző­tér ezreket magába zsúfoló né­pessége Fülemben az erdei zu­gok némasága, a hangszórók óriás '.orkú kiáltozása. Ez volt a Gombaszög. Ez Gombaszög. , Cserkészsátrak vásznait len­gette bennem az esti szél. A fe­nyők árnyékában a prágai Szem György szobor láthatat­lan, árnyékká finomult lovag­jai. A tizennegyedszer gyüleke­ző tfzezrek súlyos lábnyoma alatt a hazájából hazájába szám­űzött Balogh Edgár láthatatlan nyoma. Hahó! Hahó! Gombaszög. Gombaszög. A CSEMADOK Központi Bi­zottsága a rozsnyói járási szer­vek közreműködésével a CSKP megalakulása 50. évfordulója je­gyében 1971. július 3.-án és 4.­én megrendezte Gombaszögön XIV. ORSZÁGOS DAL- ÉS TÁNCÜNNEPÉLYÉT. Műsor: Július 3. szombat: 19.00-22.00-ig „NÉPDALTÓL AZ OPERETTIG" c. vidám esztrád­műsor, melyben a Csárdáski­rálynő, a János vitéz, a Luxem­burg grófja, Gtilbaba, Bál a Sza­voyban, Mágnás Miska, Maya, Ellopták a vőlegényem. Potya­utas című operettekből részie­tek, valamint nép- és cigány­dalok, magyar nóták, Haesek— Sajó jelenetek, villámtréfák ke­rültek bemutatásra közismert magyarországi vendégművészek előadásában. A műsort rendez­te: Váradl György, a győri Kis­faludy Színház Jászai díjas Igazgatója. — Karmester: Gu­lyás Sándor. — Közreműköd­tek: a győri Filharmónia Zene­kara. Szereplők: Meggyesi Má­ria Jászai-díjas, Balla Ica, Bak Mária, Gyurkovícs Zsuzsa, Csen­gery Aladár, B. Kovács József. Fóy László. Révész István. Mol­nár Miklós, Ballai István, Bede Fazekas Csaba, Forgács Kál­mán, Csizmadia László. Lelbó László, Feleky Kamii Kossuth­díjas kiváló-érdemesművész, Ma­darász Katalin. Lent a völgy mélyén az ágaskodó színpad mögött pörög­tek még a körhinták. A laci­konyhák sátrai alól illatos pá­rák törtek elő, s elkeveredjek u nyüzsgő emberek, a lombos fák és a fenyők leheletével. Sö­tétedett és egyre élesebb fények lobbantak föl a völgyben. A ki­világított színpad erősen kiraj­zolódott. a hegyek és az égbolt fekete hátterén. Így mosódtak el az ókori görög amfiteátrum­ra emlékeztető nézőtér hatal mas arányai. Mintha falusi búcsúról érkez­tem volna meg egy egészen zárt kis szobába, s a távolba látó készülék ernyőjét bámul­nám. Frakkos és jelmezes fi­gurák bukkantak föl a szemem előtt. A nagyvárosi kisember könnyű és keserű I m mora ne­vettetett. Bs jó volt a völgy, a nézőtér és a színpad arányait szűkítő mesterséges fénu és sötétség. A képernyő illúziója is. Hogy nevethessünk. Hogy feledtessen. Hogy egy éjszakát elfáradva és gondtalanul pihen jünk. És július 4-én," vasárnap: 10.00—12.00-ig: az országos nép­művészeti vetélkedő győztesei­nek, valamint a kelet-szlováki­ad kerület legjobb népművésze­ti csoportjainak műsora. Énekeltek és táncohak. A szepsi lányok és fiúk. A battyá­niak a fülekpüspökiek. Keleti­ek és nyugatiak. Csallóköziek és mátyásföldiek. Gömöriek és Kassa-vidékiek. Szilaj és sze­líd mozdulataikból, mélységesen szomorú és ujfongó, örvendezd hangjukból valami véghetetlen tis&aság áradt. Elárasztotta a GOMBASZÖG TIZEN N EGYEDSZER völgyet és a?, ezernyi ezer em ber lelkét. Az arcukat, sze­müket megragyogtató nappali világosság a tegnapi sötétségből visszavarázsol f a o heayek, a völgy, a né?.& ér. a fölébe ágas­kodó egek arányait. A nap diadalmasan ágasko­dott a völgy fölé, delelt a vég­telen magasságban, s észrevét­len ismét nyugatnak vette út ját. Elárasztotta a völgyet a keletről hozott fényekkel, be­aranyozta a légkör tisztaságát, mely u délutáni nagygyűlésre sereglett Gömör és minden táj képviselője telén áradt el. 4 színpadon, amely ebben a pil­lanatban a párt ötven éven át aratott diadalainak szószékévé váll, megjelentek a párt és kormányküldött ség tagjai. A hangszórók és a hegyek az ö hangjukat visszhangozták. A nap felé ágaskodó tájat és az országot képviselő húszezer em­ber öntudatát feiezte ki. Fábry István hongjo: „A gombaszögi völgyben ez alkalomból találkoznak Szlová­kia különböző vidékeinek dol­gozói, magyarok es szlovákok. Gombaszög a szocializmus épí­tőinek találkozója lett, a kö­zös mun'ka után a közös viga­lom színhelye, az internaciona­lizmus és népeink barátságá­nak szimbóluma ... A gomba­szögi dal- ós táncünnepély foly­tatójává vált azoknak a haladó hagyományoknak, melyek hor­dozói a Sarlós mozgalom tag­|ai voltak, akik a burzsoá Csehszlovákia idején nem egy­szer a gombaszögi völgyben tartották meg gyűlésüket és nem utolsósorban folytatója a rozsnyói járás munkásmozgal­mi hagyományainak ... A gom­baszögi völgy tehát nem vélet­lenül vált az országos dal- és táncünnepély színhelyévé. Szim­bólikusan és a valóságban e környék munkásainak, paraszt­jainak és a rozsnyói bányá­szoknak harcaihoz kapcsolódik. Folytatója minden haladó mun­kásmozgalmi hagyománynak, mert e vidék munkásosztálya és parasztsága Csehszlovákia Kom­munista Pártja vezetésével nem­eseik a burzsoá köztársaság ide­ién szállt harcba az osztályel­nyomás ellen, hanem később, a fasiszta megszállás idején is az ellenállás egyik legerősebb támaszpontja volt. Több parti­záncsoport mellett á gömöri begyekben működött a legen­dás hírű Petőfi brigád is, mely­nek keretében a magyar par­tizánok fegyverre! a kezükben harcoltak Hitler és Horthy ta­stamusa ellen a szocialista Cseh­szlovákiáért ..." Lőrincz Gyula hangja: „A súlyos politikai válság idején 1968—69-ben az antiszo­cialista jobboldali elemek na­gyon jól tudták, hogy mit jelen­tenek pártunknak a tömeg- és társadalmi szervezetek, azért igyekeztek ezeket a szervezete­ket, köztük a-CSEMADOKOT is kivonni a párt befolyása alól, kiadták a jelszót, hogy szak­szervezeteket kommunisták nél­kül, nemzeti bizottságokat, de kommunisták nélkül, stb. Érin­tett ez minden társadalmi szer­vezetet. Nagyon jól tudták, hogy pártunk sikeres tömegpolitikai munkájának ez sebezhető Achil­les-sarka lett volna. Megismétlem: lett volna! De nem lett. hála szövetsége­seink internacionalista segílsé gének, pártunk, társadalmunk nem vérzett el az ellenforradal­mi erők által célba vett sebez­hető hetven .. A vérző seb aránylag gyorsan gyógyult, amiben nem kis szerepet ját­szott dolgozó népünk józansá­ga. s így májusban megtarthat, tuk pártunk XIV. kongresszu­sát." N. Poloszkov, o Szovjetunió bratislavai konzuljának hangja: „A Szovjetunió Kommunista Pártja törekvéseinek középpont­jában a szovjet nép alapvető érdekei állnak. Ez jelenti a szovjet társadalom egységének további megerősödését, az osz­tályok és szociális rétegek egymáshoz való közeledését, a szocialista demokrácia fokozatos elmélyítését, a tömegek egyre szélesebb bekapcsolását a tár­saüalmj és gazdasági ügyek in­tézésébe. Ez a párt vonala a dolgozók kommunista öntudatá­nak emelésére, a tudomány és a kultúra széles körű fejleszté­sere, a párton belül és kívül olyan erkölcsi és politikai lég­kör megteremtésére, amelyben az ember számára könnyű lé­legzeni, jólesik dolgoznia és elégedetten élhet. A CSKP ötven­eves munkájának és küzdelmei­nek története is meggyőzően bizonyítja a marxizmus—leni­nizmus és a proletár interna­cionalizmus eszméinek gyü­mölcstermő erejét. Az élet ta­nulsága, hogy a haza felsza­badítása után a szocializmus építése csak úgy lehetséges, ha a párt hü marad a marxizmus -leninizmus elveihez, ha az osztály harcokban megedződve megszabadult a revizionista és opportunista befolyás alól. En­gedjék meg, hogy a Szovjet­unió nagykövetségének nevében mindannyiuknak további sike­reket kívánjak a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak tel­jesítésében ... 1970 májusában aláírtuk a barátságról, kölcsö­nös együttműködésről és segít­ségről szóló új szerződést. Eb­ben kifejezést nyer országaink jelenlegi kölcsönös viszonya, mely a lenini internacionaliz­mus elvein alapul. A szerződés hozzájárul a szocialista együtt­működés további megerősítésé­hez, kezessége lesz a békének ós a szocializmust megvédi az imperialista országok terveitől. Nem volt és nem lesz olyan erő, mely megbonthatná testvéri együttműködésünket, mely a marxizmus—leninizmus elveire épül." Ladislav Bobčák, a rozsnyói járási pártbizottság titkárának hangja: „A forradalmi nemzeti ha­gyományok tisztelete, büszkesé­günk, amit szocializmust építő népünk sikereinek láttán ér­zünk, az egészséges derűlátás alapja, alapul szolgál az ember alkotó erejének fejlesztéséhez. A szocializmus építése hazánk ban szerves része a világ hatal­mas méretű átalakításának, a háborúk, az éhség és ki zsákmá nyolás nélküli világ megterein­tesének. Ez a hatalmas erőfe­szítés testvéri kapcsolatot te­remt a szocializmusért dolgozó ós harcoló országok és nemze­tek között. Kommunista pártuuk joggal elvárja, hogy mélységes odaadással fejlesszük az ember egészséges aktivitását, alkotó­képességeit, és a kommunizmus szellemében új kilátásokat He­lyezzünk elébe. A dolgozók XIV országos dal- és táncünnepélve pedig pártunk 50. évfordulójá­hoz méltó ünnepség lesz." Még most is hallom a hang­lát. Fábry István, Lőrincz Gyu­la, Poloszkov elvtárs hangiát. És látom az ókori görög amfi­teátrumra emlékeztető völgye'. A színpadot. A ha'.'almas nézü térre sereglett ezreket. És Iá tom a Népek barátsága című délutáni műsort, melynek k» retében felléptek az Ifjú Szí­vek fiataljai, a Karpatanqin az ukrán kulturális szövetség köz­ponti együttese, a Strojár tánc együttes és a Szőttes népmű­vészeti csopon fiataljai A fiatalok sokasága, tánc mozgásuk dinamikája, a müso rukban feszülő drámaiság, sze­lídség és szenvedélyessel, mindez hozzáidomult a néző­tér ös a színpad hatalmas irá­nyaihoz. az ágaskodó hegyek­hez, a kéklő magasságokba szú kö égbolthoz. Mindez összeol vadt a tájra hulló árnyékok szomorúságával, az előmlő nan jény derűjével. A légkör és az égbolt tisztaságával. B s főleg ez maradi. meg ben nem: ez a tisztaság. És ez a tisztaság —, ez Gombaszög. Az igazi Gombaszög. BABI TIBOR Az elmúlt héten tanácskozott a Szóljon hozzá akciót irá­nyító bizottság és megvitatta további munkatervét. Szeret nénk figyelmeztetni olvasóinkat, hogy közeleg a tematikus feladatok beküldésének határideje, ezért még nyári szabadsá­guk elótt adják postára megjegyzéseiket. Mai számunkban a múlt lieten beérkezett hozzászólások közül ismertetünk néhá­nyat. •> Védeni o fogyasztót Bohumiczktj 1,ászióné zselí­zi I Želiezovce J olvasónk kö­rültekintően foglalkozik a fo­gvasztök védelmének elmélyí­tésével. (avasolja: legyen az üzletekben egy mérleg, ahol a vevő megmérheti a vásárolt árut. A mérleg féléit lehetne egv tábla: „Kérjük a kedves oeoôt, mérje le a vásárolt árut. Ha a súlyban különbözetet ta­lál, szíveskedjék jelenteni az eladónak". -Legyen kötelező számla és blokk kiállítása a vásárolt áruról. Sok helyen még egy­szerű számolócédulát sem ad nak. A hentesüzletekben olyan helyen legyen az árjegyzék, hogy a vevő jól láthassa és" olvashassa. Van ugyan egy apróbetüs árjegyzék, de azt rendszerint a pul.t mögé akasztják Minöségkönyv A vevő ebbe a könyvbe ír­ná, hogy melyik áruféleséggel nincs megelégedve, melyik a gyenge, rossz minőségű. A könyvet jól látható helyre akasszák, a megjegyzések a gyártó vállalatokat érintik, te­hát az elárusítókat nem sért­hetik. (Vásároltam már olyan sonkát, melynek a közepe zöld volt, persze ezt csak oda­haza vettem észre és el kel­lett dobnom. A 44 koronás kol­bász néha csupa mócsing, rághatatlan.) A gyártó üzeme­ket is gyakrabban tjllenőriz­zék. Kötelezni kell óket, hogy visszavegyék, vagy jóváírják a hibás vagy rossz árut. Ta­lán ez a visszaküldési eljárás nagyon bonyolult, és az üzle­tesek a rövidebb utat választ­ják, eladják a gyenge minő­ségű árut is. Szigorúbb minő­ségi ellenőrzést kell bevezetni a gyártó üzemekben, hogy rossz áru ne kerülhessen az Üzletbe. (Tavaly nyáron két­szer kaptam olyan joghurtot, melynek az alján föld volt. Vásároltam már olyan tejet, amelyben üvegszilánkok vol­tak. Erről az eladó nem tehet, a tejfeldolgozó-üzemekben kell szigorítani a minőségi és higiéniai ellenőrzést.) Az ötlet jó! Néhány üzemben amint azt a lapokban olvasom már meghonosodott a táskarend­szer. El tudom képzelni ugyan­ezt egyéni intézéssel is. Mert hiszen nem- dolgozhat minden­ki nagyüzemben, ahol a tás­karendszer bevezetése rentá­bilis. Miként gondolom én? Például készítenének levelező­lap nagyságú nyomtatványo­kat. helyesebben megrendelő­lapokat, melyeken szerepelne az áru neve, mennyisége és ára. Ez utóbbit az üzlet tölte­né ki, az előző kettőt a meg­rendelő. Természetesen ráírná a nevét, lakhelyét és az áru elhozásának idejét is. Ezt a megrendelő a táskával együtt munkába menet beadná az üzletbe és a megjelölt idő­pontra előkészítenék számára a megrendelt árut. Természe­tesen az alapélelmiszerekre, a nem romlandó és nem töré­keny árukra gondolok. Azt hi­szem, ez a bevásárlási forma a nagyobb községekben és a kisvárosokban -r- némi jóaka­rattal meghonosodna és né­hány órával bővítené a dolgo­zó nők szabad idejét. Gondoljunk az elárusítókra Az elárusítók, főleg a nők rengeteget járnak.. Kötelezővé kellene tenul számukra a ma gas szárú, betétes cipő viselé sét. Több szabad időt kellene adni ott, ahol kettőnél többen dolgoznak. Vannak napok, amikor kevés a vevő és áru átvétel sincs. Kgy-egy eladó ilyenkor kapjon szabad tléiú­tfiftt; vagy délelőttöt. Ogy is •ádolgoznak ünnepek előtt, szombatokon stb. Bizonyára örülnének az elárusítók, ha arról értesülnének, hogy egy hónap alatt — függetlenül at­tól, hogy hány éve dolgoznak — még fél nap szabadságot kapnak. Persze akkor, amikor ezt az üzletvezető megszabja. A nagykereskedelem ne cso­magoljon nagy egységeket, nogy az elárusítóknak az áru előkészítésekor ne kelljen erejütre' incg- ťa • cipelniük. Az üvegek helyett, ahol lehet, használjanak mű­anyagot. Ezzel az elárusítók­nak és a vásárlóknak egyaránt kevesebb volna a gondja. Be­váltak a műanyagflakonok az ecet csomagolásánál, miért ne lehetne hasonló csomagolás­ba étolajat Is árusítani. Pl. városunkban egyszer volt mfi­anyagcsomagolásban tej, azó­ta ismét csak a nehéz, letör­delt szájú Ovefiekhen kapha­Rövidíteni az áru útját A június lö-i számunkban közölt két témakörrel a fél­kész- és készételekkel, vala­mint az áruk szállításának meggyorsításával — kapcso­latban több levelet kaptunk. Lévai Győző olvasónk az áru­szállítás meggyorsítása érde­kében a kővetkezőket javasol­ja: Legyen az üzleteknek min­den járásban egy-két kis te­hergépkocsijuk, hogy szükség esetén azonnal pótolhassák a hiányzó árut — kenyér, tej, sütemény, zöldség, gyümölcs, hal, húsáru stb. — a közeli gyárból vagy nagy raktárból, így az üzleteseknek nem kel­lene néha hosszú órákat vár­niuk az árura, mert a szállí­tók tehergépkocsija a falvakat járja. Elképzelhető lenne az is, hogy a szállítóvállalatnál és a nagykereskedelemben né­hány gépkocsi csak a gyors pótszállításokat végezné. A kereskedelemnek legyen olyan lehetősége, hogy a tá­volabbi gyárakból közvetlenül megrendelhesse a kifogyott árut. Ez esetben a nagykeres­kedelem csak számlát kapna a gyártól. Ha a kiskereskede­lem nem várna arra, míg a nagykereskedelem megrendeli a hiányzó árut, vagyis közvet­len rendeléssel 30 nap idő­előnyt nyerne. Ez nagyon ked­vező volna a kiskereskedelem számára. Persze, bevezetése a nagykereskedelemtől és a gyártó vállalattól függ. Ez utóbbi nehezen lesz hajlandó kivételek engedélyezésére, mi­vel a mai megrendelési rend­szer számára valóban kényel­mes. Azt kellene elérni, hogy a vállalatok ís elismerjék: a rendelés módosítását a fo­gyasztó érdekében kell elvé­gezniük. Vasárnapi árusítás Szerintem ez mindenütt megvalósítható, ahol a közön ség igényli. Vidéken a Jedno­ta és a Potraviny vállalatnak mozgó eladásra szolgáló gép­kocsijuk is van. Szükség ese­tén, vagy akár kísérletképpen ezeket kellene összpontosítani a kisvárosokban a vasárnap reggeli eMrusításra. Miért nincs? Elsősorban a nyugdíjasokat es az idős emberekel bosszant­ja — írja Horvát István brati­slavai olvasónk —, hogy ná­lunk nem (ehet fél liter tejet vásárolni üvegben. Vagy tej­színt és tejfelt csak félliteres üvegben lehet kapói A szom­szédos országokban műanyag­poharakban árun'iák » ne­gyed liter tejfelt, tejszínt, te­jét. sőt més; hí. • >'• ne­gyed kiló kenyeret is lehet vá­sárolni. Ez egyrészt azért jó, merť a vásárlóközönség nem tapogatja össze az árut, más­részi a magányos öregek több sége rendszerint negyed liter tejfelt 6zeretne vásárolni.

Next

/
Thumbnails
Contents