Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-06 / 158. szám, kedd

Ahol automatizálják az ügyvitelt Minszk 2-22 az építővállalatnak dolgozik Rutinmunka a gépnek — gondolkodás az embernek Az adminisztrációt nem lehet tovább növelni Nagyobb rugalmasság, több adat — biztosabb döntés „Meg kell szerveznünk a vállalaton belült irányítás módszereinek javítását... E célból az üzemek és vállalatok irányítási tevékenységében célszerűen fejlesztenünk kell a gazdasági kalkulálás, a rezsiköltségek, fejlesztési sorok, megfelelő műszakigazdasági mutatók és optirnalizációs számítások felhasználását. A munka- és a nyersanyag-, energia és tüzelőanyag) ogyasztás normázásában, a gépek és berendezések kihasználására vonatkozó műszaki-gazdasági mutatók megjelölésében fel kell újítanunk a rendszeres tevékenységet." „A gazdasági vezetőknek rendszeresen szervezniük kell az új tudományos és műszaki ismeretek gyakorlati meghonosítását." (A CSKP XIV. kongresszusának az 5. ötéves tervre vonatkozó irányelvei, XI. rész.) Az irányítási módszerek javítása az irányelveknek megfelelően csak akkor képzelhető el a termelőüzemekben, ha a vezető dolgozóknak nagyobb menynyiségü adat, pontos adat, sokoldalúbb szempontok állnak rendelkezésre a döntéshez. Az optimális döntéshez szükséges adatok tömege a termelés fejlődése során hatalmas mennyiségűre duzzad. Szükségszerűen duzzad, gyarapszik az adatok megszerzésén, kiszámításán munkálkodó emberek száma is. Az egyre duzzadó apparátus egy ponton a rugalmasság kerékkötőjévé, a hibaszázalék lehetőségének növelőjévé, s végeredményben a döntést nehézkessé levő tényezővé válik. És létre jön egy kíúttalan kör: a jó döntés csak sok adaton alapulhat, de a sok adathoz nehézkes apparátus kell, ami a helytelen döntés okozója lehet. A kiúttalannak tűnő körből már rég létezik kiút: az adatfeldolgozó, adatszűrő, számítási és rutinmunkák automatizálása komputerek segítségével. Csakhogy ezt nem lehet varázspálca suhintásával elérni. Jelenleg a vállalati irányítás megjavításának abban a stádiumában van üzemeink többsége, amely így jellemezhető: irányvétel az ügyvitelek automatizálása felé, az ezzel kapcsolatos nehézségek áthidalásának folyamata. Éppen ebben a stádiumban, pontosan az egyik jelentős ügyvitel automatizálásának küszöbén látogattunk meg egy építővállalatot. — Ezen a héten indul meg a termelési kalkuláció ügyvitelének komputeres számítása — fogad bennünket Ladislav Randa mérnök, a Banská Bystrica-i Magasépítő vállalat „Irányítás szervezése- és technikája" elnevezésű osztályának.vezetője. Elárulja, a számításokat a Banská Bystrica-i gépi számító állomás Minszk 2—22 típusú gépén végzik majd. A próbaszámítások véget értek, a kísérletek befejeződtek, a programot módosították a vállalat szükségletei szerint, az automatizálás feltételeit megteremtették. Annak a bizonyos „indító gombnak" a megnyomása előtt állunk. — Mi előzte meg ezt a pillanatot? — érdeklődünk. A kérdésre válaszképpen bepillantást nyerünk egy iratkötegbe, amelynek felirata: „Az ügyvitelek automatizálásának koncepciója az 1971—75. években". Ez a tervezet a vállalat komplex racionalizálási programjának egy viszonylag önállóan alakuló része. Különösen azért érdekel bennünket, mert egy általában kevésbé ismert munkaszakaszra vonatkozik, az ügyvitelre, tehát az irányítási és adminisztratív munkákra. Megtudjuk: az ügyvitelek a vállalatban kétfélék — irányítási és nyilvántartási ügyvitelek. A nyilvántartási ügyvitel saját lyukkártyás gépszámító központban történik, már régebben elérte a gépesítésnek ezt a fokát, pillanatnyilag még megfelel és a komputeres számítás alapján történő automatizálást más ügyvitelnél kezdték, az irányításnál. Az irányítási ügyvitel ugyancsak két összetevőből áll: a költségvetésből és a termelési kalkulációból. És ez az utóbbi, a termelési kalkuláció az, amelynek automatizálása most indul. Ml a termelési kalkuláció? Esetünkben arról van szó, hogy valamely felépítésre kerülő mű munkálatai számára összegyűjtik az anyagszükséglet adatait, gazdasági tervet készítenek, a termelési programot megszabják, felmérik a közlekedést és egyéb összetevőket, amelyek az építkezéshez szükségesek. Mindehhez a költségvetési munkahelyek dolgozói adják az adatokat a kalkulánsoknak, akik összevetik az adatokat a szükségletekkel és az építésre kerülő objektum minden szükséges adatát átadják a kivitelezőnek. — Ha ez így van, miért nem a költségvetési munkálatok automatizálásával kezdték? — Ott kellett volna kezdenünk — válaszolja Ladislav Randa mérnök —, de mert mielőbb munkához akartunk látni, azt a számítógép-programot kellet felhasználnunk, amely előbb rendelkezésünkre állt. A többi között ez magyarázza a fordított kezdést. Ez azonban a lényegen nem változtat. Automatizálni az ügyvitelt csupán egy szakaszon úgysem lehet hatékonyan. Az eredmény csak az összes egymásra kapcsolódó ügyvitel automatizálásában ütközik ki. 1971. A kladnói Nősek Bánya népi milícia egysége gna-.onú. osäs közben. • (K. Januš — CSTK felvétel) — Mely üzentük kap először komputerrel számított kalkulációt? — Elsőnek a zvoleni 4. sz. építési igazgatóság. Ezekben a napokban műszaki-gazdasági konferenciát rendezünk a vállalatban, amelyen a többi építőüzem vezetőinek is bemutatjuk milyen formában kapják majd a számítógéptől a jövőben a kalkulációt, hogyan lehet ezt fel használni, mik az előnyei. — Mik az előnyei? kérdezzük mi is. — Elsősorban pontosabb adatokat nyújthatunk az üzemek nek. A gép kizárja az esetleges szubjektív tévedéseket a különféle árszabásoknál, stb. Gyor sabban kapják meg az adatokat. Végül pedig sokoldalúbban lesz ellenőrizhető, hogy az építkeze sen betartják-e a kalkulációt, s ha nem, ezt mi okozza. Az eddigi termelési kalkuláció például nem tartalmazta részletesen egyes gépek kihasználásának kalkulációját. A Minszk azonban ezeket az adatokat is rendelkezésre bocsátja és így pontosan ellenőrizhető például a gépek kihasználásának foka. Az anyagfogyasztásban is az eddigi kalkulációk csupán a főbb anyagokra vonatkoztak. De a gépnek nem kerül különösebb fáradságába, hogy kimutassa minden anyag fogyasztási normáját és az építésvezető ezt is összehasonlíthatja a valósággal. Ahhoz, hogy — például a normákat betáplálhassák az elektronikus gép emlékezetének magnószalagjára, újból át kellett venni az összes normákat. Rendet kellett teremteni köztük, módosítani némelyeket, néhol létre kellett hozni olyan normákat, amelyek nem voltak. Ezentúl a kalkulációi végző műszaki nem is jut kapcsolatba a normákkal. Ez a gép emlékezetében van. Tehát tévedhetetlen magnószalagon. A műszaki dolgozó, aki a kalkulációt számította, ezután nem számol többé és nem keresgél a normák és árak tömkelegében, megszabadul a mechanikus munkától. Ezért munkájának jellege megváltozik, fő feladata a kalkulált épület műszaki kivitelezésének mikéntjére összpontosítani figyelmét. És ez egy műszakilag képzett ember dolga, e téren nyújthat tudásából legtöbbet, nem pedig a mechanikus számolással. Mennyi rutinmunkától szabadítja meg a gondolkozni akaró és tudó műszakiakat a gépi számítás, arra jellemző a következő adat: a nyilvántartási ügyvitelen a Minszk 1975-ben 6200 órát dolgozik majd, a költségvetési ügyvitelen 4000 órát, stb. Ez azt jelenti, hogy a számítógépet egész évben két műszakban használják ki! A hatalmas teljesítő képességű, óriási gyorsasággal dolgozó gépet! Mindezt a munkát embereknek kellene elvégezniük. Ha nem bírnák, újakat kellene felvenni. És a bevezetőnkben említett apparátus tovább duzzadna és. nehézkessé tenné a munkát, a döntéseket, és növekedne a hibaszázalék lehetősége. Ilyen fejlődéstől azonban, mint látható, nem kell tartanunk. 1974-ben a vállalat saját számítógépet kap. Ma még nem ilyen nyilvánvaló az új módszer előnye. Ne feledjük, az emberek, akik ezeket a munkákat végzik, elsősorban szükségszerűen saját tevékeny ségükön keresztül látják az automatizálást. A felemás állapot, amikor az egyik ügyvitel automatizált, a másik még nem, sokszor többletmunkát jelent. Az eddigi munkán kívül a betáplálást is el kell végezni. A munka jellegének ez a változása azonban természetesen átmeneti állapot. Számos más építővállalat tapasztalatából tudjuk, hogy néhány hónap múlva az embereknek már eszükbe sem jut visszasírni a régi munkamódszert. — Most mutatkozik meg milyenek az emberek — mondja Ladislav Randa. — Ha sikerül az első munkál az új módszer rel jobban elvégezni, mint a régivel — nyert ügyünk van. Ez mindenkit meggyőz. ... És megindítja a termelési kalkuláció automatikus feldolgozásának gépezetét. VILCSEK GÉZA f ^m^r'^ A trnavai Tégla és Épületelemgyár dolgozói teljesítették a CSKP 50. évfordulója és XIV. kongresszusa tiszteletére tett vállalásukat. Terven felül 400 köbméter kétréteges épületelemet gyártottak, amely 32 lakás építéséhez elegendő. A képen fozej ülehla formába önti a betonkeveréket. (Felvétel: S. Petrái - ČSTK) Kommunisták helytállása A pártmunka tapasztalatai a galántai járásban A káosz és az ellentmondások időszaka után az új párt- és állami vezetőség érdemeként megállapíthatjuk, hogy a pártnak 1969 áprilisában választott irányvonala minőségi változást hozott a párt és a társadalom irányításában és egyúttal azt jelentette, hogy a CSKP visszatért a marxizmus—leninizmus eszméihez. Ez a tény, melyet kifejezett a CSKP Központi Bizottságának Tanulságok című dokumentuma, és amelyet a XIV. kongresszus is megerősített, döntő tényező marad pártunk további tevékenységében. A múltat elemezve és egyúttal a jövőre gondolva született meg az általános következtetés: a párt akkor lesz erős, akcióképes, ha kifejezi a munkásosztály érdekét, ha hű marad a proletár internacionalizmus elveihez és tetteit állandóan a marxizmus leninizmus vezérli. A múltban gyakran tanút voltunk, hogy sok jó gondolat, terv és elhatározás csak félig valósult meg, vagy pedig egyáltalán nem. Ez nem utolsó sorban annak is tulajdonítható, hogy a konkrét feladatokat sokan formalizmussal leplezték. A párt XIV. kongresszusának dokumentumai. valamint a testvérpárlok, elsősorban az SZKP tapasztalatai alapján nagyon helyesnek tartjuk a XIV. kongresszus határozatában rögzített elvet: „Minden kommunistának konkrét feladatot." Természetesen a legjobb elv is csak akkor teljesítheti küldetését, ha a gyakorlatban megvalósul. A legalkalmasabb út, megvalósítási mód kiválasztása arra kénysz^rített, hogy a galántai járás pártszervezeteiben is elgondolkozzunk a feladatok fölött. A maximális hatékonyság érdekében az alábbi kritériumokat határoztuk meg: 1. járási szervezetünk minden tagjának alapfeladata az ideológiai művelődés, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy járási szervezetünk minden tagja a kommunista párt szervei .és szervezetei nevelő tevékonysé gének befolyása alatt áll. 2. Ogv mint egész társadalmunk, pártunk is differenciált. El kell érnünk, hogy minden párttagnak konkrét feladata legyen munkahelyén, e feladat arányban álljon ideológiai szakképzettségével, élettapasztalatával, szervezőképességével. Hogyan akarjuk elérni az alapvető feladat teljesítését, a párttagokra gyakorolt ideológiai hatás fokozását? A funkcionáriusok aktívájánál kezdtük. Megszerveztük az SZLKP járási bizottságának plénuma, valamint a revíziós és ellenőrző bizottság tagjainak iskolázását. Tervezzük az alapszervezetek elnökei, a pártbizottságok tagjai, a propagandisták és a lektorok iskoláztatását is. Az 1971 72-es évi pártiskolázás élőké szitése keretében határozatot fogadtunk el az esti iskolák és a tanítók számára tartott tanfolyamok számának növeléséről. Foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy a járási pártbizottság kádereit bekapcsoljuk az állandó oktatás rendszerébe. A funkcionáriusok ideológiai nevelésével megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy az alapszervezetekben is tökéletesedjék a felvilágosító munka. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a pártoktatás teljesítse küldetését, a propagandistának jól fel kell készülnie, képességekkel és tapasztalatokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy érdekesen, meggyőzően, elméletileg magas szinten hathasson. Ez egyúttal megköveteli, hogy a tanulók — a párttagok — kellő érdeklődést tanúsítsanak az iskoláztatás iránt. Ezzel kapcsolatban az a feladatunk, hogy minden alapszervezetben végrehajtsuk a differenciálást és az oktatás formáit az egyes alapszervezetek struktúrájához módosítsuk. Nem leplezzük azt a tényt, hogy komoly problémát okoz —• elsősorban a falusi pártszervezetekben, amelyekben az életkor viszonylag magas — a hatékony formák megtalálása. A propagandisták kiválasztásánál szem előtt tartjuk, hogy ezekbe a szervezetekbe tapasztalt, bevált funkcionáriusokat küldjenek. Ezekben a falusi szervezetekben több figyelmet kell szentelni a pártpolitika gyakorlati kérdéseinek, a tájékoztatásnak és az elméleti problémáknak. Más módszereket kell alkalmazni a középnemzedékhez tartozó párttagok körében, mint a fiatalok között. Az ideológiai nevelés során nemcsak az ismeretek passzív elfogadtatása a cél, hanem az is, hogy a hallgatók aktívan bekapcsolódjanak a vitába, és jól felkészüljenek a " szemináriumokra. Biztosítanunk kell azt is, hogy a párttagok mindenütt elősegítsék a párt programjának és irányvonalának a gyakorlati megvalósítását. Ezt azzal igyekszünk elérni, hogy felhasználjuk a párttagok élettapasztalatát. A kommunisták konkrét feladatokat kapnak, hogy.an segítsék a munkásutánpótlás nevelését, az újítómozgalmat, a Szocialista Ifjúsági Szövetséget, a társadalmi szervezetet, a szakszervezeteket, a CSSZBSZ-t, a Csehszlovák Vöröskeresztet és a többi szervet és intézményt. A kommunistákra igényes feladatok hárulnak a tömegpolitikai akciók és a nyilvános gyűlések előkészítésében. Ezen a téren különösen most, a választásokat megelőző időszakban szükséges nagy erőbedobással dolgozunk. A párttagoknak ki kell lépníök a névtelenségből, munkahelyükön és lakóhelyükön nyilvánosan is képviselniök kell pártunk politikáját. A „mindenkinek konkrét feladatot" elv megvalósítása tehát azt jelenti, hogy az alapszervezetek tagjai között egyenletesen osszuk szét a feladatokat. Ki kell küszöbölnünk azt a gyakorlatot. hogy egyes párttagoknak több funkciójuk legyen, másoknak pedig egy sem, annak ellenére, hogy azonos képességgel rendelkeznek. Ez egyúttal megköveteli, hogy minden párttag teljesítse a tagsággal járó feladatot, legyen minden párttag a CSKP programjának agitátora és gyakorlati megvalósítója. Meggyőződésünk, lta minden alapszervezet és falusi pártszervezet magáévá teszi ezeket az elveket, elérjük, hogy _a pártszervezet minden tagja állandóan aktív lesz. ami alapfeltétele a CSKP XIV. kongresszusa határozatai teljesítésének. IVAN KNOTEK, az SZLKP galántai járási pártbizottságának vezető titkára