Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-06 / 158. szám, kedd

Ű J FILMEK HOGYAN ROBBANTOTTAM KI A MÁSODIK VILÁGHÁBOROT (lengyel) Franek Dolas közlegény — a hosszú és furcsa című lengyel komédia főhőse — minden bizonnyal a Švejkhez hasonló kétbalkezes, ügybuzgő és jámbor fickók családjába tartozik. robbantotta ki a második világ háborút. A történet' — Kazimierz Sla winski regényíró kifogyhatatlan humora jóvoltából — hosszúsá ga ellenére sem válik unalmasA Hogyan robbantottam ki a második világháborút című len gyei filmvígjáték egyik jelenete. Švejkhez azonban csak lelki rokonság fűzi: közös vonásaik a leleményesség, a szűnni nem akaró kalandéhség, a humor, az együgyűség, ami általában utólag viszont mindig ravaszságnak bizonyul. A kétrészes film tulajdonképpen egyetlen nagy ötletre s az ehhez kapcsolódó számtalan helyzetkomikumra épül: Franek Dolas- lengyel tüzér 1939. augusztus 31-én elalszik egy üres vagonban. A vonatot a német határ felé tolatják. A horkoló katona felébredvén egy német tábornokkal találja magát szemben. Ijedtében elsütötte fegyverét — mire robbanások egész sora válaszol ..

s a lengyel közlegény abban a meggyőződésben esik fogságba, hogy ő GOTT MIT UNS sá. Tadeusz Chmielewski, az is mert vígjátékrendező fordulatosán adja elő Franek Dolas önkéntes történetét, s a hetvenke dő katonát végigkíséri mind azokon a kalandokon — német front koncentrációs tábor, Szíria, idegenlégió, Egyiptom, Olaszország, keleti front, parti zánharc —, melyekben a len gyelek részt vettek a második világháborúban. A filmben így követ kaland kalandot, a találó szatirikus jelenetek ötletes, iz galmas és humoros képsorokkal váltják egymást. A kellemes szórakoztató vígjátékban azonban ismerős helyzetekkel is találkozhatunk, ami kétségkívül rutinmunkára utal. Marian Kociniak igen jó teljesítményt nyújt a főszerepben, de a többi színész sem törpül el mellette. (olasz - jugoszláv) A második világháború idején játszódik ennek a filmnek a cselekménye is, csakhogy Guliano Montaido olasz rendező a lengyel alkotáshoz képest merőben más nézőpontból közelítette meg a témát. A rendező nyilatkozata szerint a film autentikus anyag alapján megtörtént eseményeket dolgoz fel. 1945 májusában a második világháború utolsó napjaiban egy Hollandiában elhelyezett német hadifogoly-táborban — melyet kanadai katonai csapatok őriznek — a hadbíróság halálra ítél két katonaszökevényt. A háború véget ért ugyan, de a gyűlölet, a kegyetlenség és az embertelenség tovább él. A németeknek fegyverük nincs, a kanadai táborparancsnok viszszautasítja kérésüket, a németek azonban erőszakosak, s elérik, hogy a győztesektől kölcsönkapott fegyverekkel német hadifoglyokból alakított kivégző osztag agyonlője a két német elítélt hadiszökevényt — 1945. május 13-án, a béke ötödik napján. A történetet a közönséges halandó kétkedve figyeli s gyanakvással fogadja, mert az emberi ész számára felfoghatatlan A SZERELEM ÉRINTÉSE a militarizmus embertelensége és abszurditása. S éppen ennek meggyőző művészi megfogalmazása és ábrázolása révén válik a film kiemelkedő és aktuális alkotássá. A rendező a humá num és a gyilkos fanatizmus közti konfliktus szembeállításával teremt feszültséget. Nyíltan és kíméletlenül illusztrálja, milyen embertelenséget rejt magában az ember fanatizmusa. Őszinte emberi és igaz vallomás a Gott mit uns című film, melynek cselekménye és művészi kifejezési eszközei harmonikus egységet alkotnak. (Gott mit uns — isten velünk van, a német katonai derékszíj felirata, j A gondolatgazdag mondanivaló kulturált rendezéssel és kiváló színészi alakítással párosul. Franco Nero és Richard johnson játéka kétségkívül figyelmet érdemlő. A film tiszta eszmeisége mellett az alkotás legfőbb érdeme háborúellenes és antimilitarista állásfoglalása. A neves rendező munkáját a tavalyi XVII. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál bíráló bizottsága különdíjjal jutalmazta s a film elnyerte a Rudé právo díját is. (angol) Leányanya, tv-bemondó, szülői szeretet és gondoskodás — megható történet, mely látatlanul a század eleji leányregények szentimentalizmusát, rózsaszín és szirupos érzelgősségét juttatja eszünkbe. Csakhogy, aki könnyet facsaró melodramatikus jelenetekre éhezik, a film láttán csalódik, mert Warris Hussein alkotása elkerülte a hasonló históriák buktatóit, s fegyelmezett mértéktartással, hitelességgel ábrázolja a fiatal leányanya, Rosamunda Stancey egyetemi hallgató intim világát s nem éppen könnyű sorsát. A diáklány nem afféle naiv teremtés. Ellenkezőleg: túlságo san is önállóságra és szabad gondolkodásra nevelt leány, s úgy tűnik, éppen ez a túlzott szabadlábra helyezés, a szülők szabadelvűsége és kimértsége okozza a leány bizonyos fokú ridegségét és tartózkodását, majd gondterhelt életét. A diáklány szerepét megtestesítő Sandy Dennis legfőbb érdeme, hogy a történetet hihetővé tudta tenni. Ízléses visszafogottsággal, a maga egyszerűségével tárja elénk a főhős lelkivilágát és érzelmi életét s a pillanatnyi kilátástalanság ellenére is van elegendő ereje, hogy megoldja problémáit, sikeresen befejezze tanulmányait és bátran szembenézzen környezete előítéleteivel és meg nem értésével. Sandy Dennis nem ismeretlen a hazai mozikedvelő közönség körében, hiszen évekkel ezelőtt nagyszerű alakításának lehettünk tanúi a Ki fél Virginia Woolftól, avagy Nem félünk a farkastól című amerikai filmben, melyben olyan hírességek partnereként szerepelt, mint Liz Taylor és Richard Burton. Warris Hussein, a brit televízió rendezője ezzel a munkájával mutatkozott be játékfilmrendezőként, ezért nem csoda, ha az alkotás koncepciója helyenként migán viseli a tv hatásának jegyeit és szinte az az érzésünk, mintha filmvászonra alkalmazott tv-produkciót látnánk. Kár, hogy a rendező nem tudta elkerülni ezt a veszélyt, mert ezzel a rokonszenves mondanivalót tartalmazó film veszít művészi értékeiből. —ym— iiiinif A lakások klimatizálása A „klimatizálás" szót gyakran helytelenül használják. A meleglevegő-fúvókat és légnedvesítő készülékeket, valamint mozi- és hangversenytermekben alkalmazott nyomó- és szívó szellőzőberendezéseket .gyakran klímakésztilé keknek nevezik, bár ezek kivétel nélkül a klímatechnikai berendezéseknek csupán részfeladatait látják el. Szórakozóhelyeken valóban gyakran elegendő az, ha friss levegőt bocsátanak a terembe. Az ,.igazi" klímaberendezésekkel ellátott helyiségekben azonban ennél többre van szükség: télen a bevezetett levegőt fel kell melegíteni és nedvessé kell tenni, ezenkívül szűrt friss levegő betáplálásával és az elhasznált levegő elszívásával a klímakészüléknek a helyiségben pontosan meghatározott levegőcserét kell biztosítania. Az ablakok zárva maradhatnak a por és szennyeződés és a korom nem jut be, s mivel elmarad a nyitott ablakokkal való szellőzés, a iielyiségek télen nem hűlnek le túlságosan, nyáron pedig nem jut be a hőség. Az említett feladatok összességét nevezzük klimatizálásnak. A belső klíma A közérzet szempontjából döntó jelentőségű a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma. A szobahőmérsékletnek a külső hőmérséklethez kell igazodnia, és a meleg évszakban legfeljebb 4—6 Celsius fokkal lehet alacsonyabb, például plusz 30 Celsius fok külső hőmérsékletnél plusz 25 Celsius fokos szobahőmérsékletet érzünk kellemesnek. A fűtött helyiségben a szobahőmérsékletnek az átmeneti idő alatt és télen rendszerint plusz 17—22 Celsius fok között kell lennie. Mozgásban levő emberek és fiatalok alacsonyabb hőmérsékletekkei is megelégszenek, viszont az idősebbek még plusz 24 fokos szobahőmérsékletet is igényelnek. Míg a nagyobb klímaszekrények és klímaberendezések automatikusan szabályozzák a hőmérsékletet és a levegő nedvességtartalmát, a külföldön terjedő, lakószobákban használt kisebb, a falba és ablakba szerelhető készülékeknél lemondanak ezekről a költséges megoldásokról. Többny.íre mege'égszenek azzal, hogy nyáron a szobahőmérséklet a külső levegőnél alacsonyabb legyen, amivel a szobalevegő bizonyos mértékű szárazabb volta már úgyis együtt jár. Minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség a belső és a külső levegő között, annál jobban csökken a helyiségekben a levegő nedvességtartalma. A nedvességtartomány tűrésmezeje oly nagy (a maximum és a minimum között oly széles a skála), hogy a kis klímakészülékeknél nincs szükség a levegő nedvességtartalmának automatikus szabályozására. Elegendő, ha a 35 és 70 százalékos relatív nedvességhatárokat betartják. A jó közérzet szempontjából döntő két tényezőn, a ,.szobahőmérsékleten" és a „helyiség levegőjének relativ nedvességtartalmán" kívül a belélegzett levegő oxigéntartalma, azaz a levegőcsere is igen nagy jelentőségű. Klímakészülékek Teljesítmény és szerkezeti megoldás tekintetében ina már a klímakészülékeket bő választékban gyártják szerte a világon. A legkisebb (falba és ablakba szerelhető) klímakészülékek nem sokkal nagyobbak, mint egy tv-vevő, de azért megvan bennük a szabályos klimatizáló üzemhez szükséges minden tartósabb szerkezeti elem. Csak az egészen kis helyiségeknél nincs meg a téli üzemhez szükséges levegőmelegítés lehetősége, tehát ezek tulajdonképpen csak nyáron töltik be a feladatukat. Az igazság azonban az, hogy a fűtési teljesítmény a többinél is pusztán az őszi napokra elegendő, és ez nem pótolhatja a szokásos szobafűtést. Hogyan működik például a falba vagy az ablakba szerelhető, kis klímakészülék? A készülék házát válaszfal osztja ketté. Az elülső, a klimatizálandó helyiség felőli rész tartalmazza a helyiség levegőjének keringésére szolgáló szellőzőt, egy levegőszűrőt és a párologtatót. A szobalevegőt a klímakészülékbe való belépése előtt a könnyen kiszerelhető és tisztítható szűrő megtisztítja a portól, majd a levegő keresztülhalad a párologtatón, ahonnan túlhűtve (a párolgás hőt von el!} egyben szárítva egy állítható terelörácson át adódik át ismét a helyiségnek. A levegő friss levegő hozzáadásával való keringése esetén egy kapcsoló csajjpantyút nyit ki a válaszfalban. A szobalevegőből kicsapódott nedvesség ennél a megoldásnál nem fagy rá a párologtatóra, mint ahogyan az a hűtőszekrényben megtörténik, mert a párologtató hőmérséklete mindig 0 C fok fölött van. A lecsepegő harmatvíz a párologtató alatt levő edényben gyűlik össze, és innen a készülék hátsó részében található másik edénybe folyik át. Ebben az edényben a bejutó harmatvizet a párologtatóra permetezik, ezzel növelik a párologtató hatásosságát, és ezáltal tovább nő a készülék fajlagos hűtőteljesítménye. Ebben a külső levegő felé eső részben, a válaszfal mögött, egy másik szellőző található, amely a kondenzátor számára a hűtőlevegöáramot szállítja. Ezt a szellőzőt ugyanolyan villamos motor hajtja, mint a helyiség oldali szellőzőjét. A kondenzátor a készülék teljes hátsó oldalát elfoglalja; az egyik felén keresztül szívódik be a hűtőlevegő kívülről, és a másik oldalán jut a levegő ismét a szabadba. A kis klímakészülékeknél a friss levegő hányada általában a teljes keringetett levegőmennyiség 15 és 30 százaléka között van. Természetesen a rendszeres, meghatározott irányú levegőtovábbítás fenntartása érdekében a he lyiség ablakainak állandóan zárva kell lenniük. Nagyobb méretűek az ablak alá szerelhető klímakészülékek. Ezek mintegy 100 köbméter beépített területű lakószobák, hosszabb tartózkodásra szolgáló helyiségek és irodák számára készülnek. Ezeket építészeti változtatások nélkül lehet az ablakfülkébe beépíteni. Nagyobb klímakészülékek a szobahőmérsékleten kívül a levegő nedvességtartalmát is automatikusan szabályozzák. A légnedvesítő berendezéssel télen folyamatosan ellenőrzött vízmennyiséget lehet a helyiségbe vezetni. A fűtés ugyanúgy, mint az ablak alá szerelhető készülékeknél, beépített villamos fűtéssel, vagy melegvizes központi fűtési rendszerre való csatlakoztatással történik. Az ilyen klímaládák hűtőteljesítménye mintegy 200 köbméteres helyiségek klimatizákífeához elegendő. Minden klímakészüléknek három fő része van: a párologtató, a kondenzátor és a kompresszor. Ez a három szerkezeti elem egy fojtó-szerv segítségével egvetlen hűtő-körfolyamatba van egybefoglalva úgy, mint a kompresszoros hűtőszekrényekben. Ebben a körfolyamatban hűtőközegként valamilyen könnyen párologtatható folyadék cirkulál. A hűtőközeg folyékony halmazállapotban a párologtatóba kerül, ahol igen gyorsan elpárolog. Eközben hőt vesz fel, azaz a szellőző hatására a párologtatót körüláramló szobalevegő lehűl. A rezgéscsillapítással csapágyazott kompresszor elszívja a hűtőközeg gőzét a párologtatóból, azt komprimálja, és nagy nyomással a kondenzátorba továbbítja. Itt a gőz ismét lehűl, és folyékony állapotban hagyja el a kondenzátort. Fűtés klímakészülékkel A valódi klimatizáláshoz tartozik az a lehetőség is, hogy a keringetett szobalevegőt fel lehessen melegíteni. Hazai feltételeink között van ennek különös jelentősége, tekintettel a mi változékony időjárási viszonyainkra. Legegyszerűbb megoldásként egy villamos ellenállásfűtés kínálkozik, amelyet a klímakészülék levegőáramába kell beiktatni. Természetesen ekkor a klímagépet leállítjuk. Ez a megoldás kétségtelenül igen egyszerű, és ezt alkalmazzák a kisebb, falba és ablakba építhető készülékeknél. Hátránya azonban az, hogy ezáltal a készülék teljesítményfelvétele és üzemköltsége tetemesen megnövekszik. Egy másik, elegánsabb és gazdaságosabb megoldás szerint a hűtőaggregátort ún. hőszivattyúként kapcsolják, s így oldják meg a fűtést. Mindan hűtőgépnél ugyanis a hűtés érdekében elvont hő a párologtatóból a kondenzátorba jut. A párologtatóban levő hűtőközeg hőenergiát vesz fel, amely a kondenzátoron keresztül ismét leadódik. így tehát minden hűtőgép, így a kompresszoros hűtőszekrény is, elvben hőszivattyú. Ez a megjelölés azonban csak akkor állja meg a helyét, ha a párologtatóból elvezetett hőt technikailag felhasználják, vagyis az adott esetben a hőt a fűtésnél hasznosítják. Összehasonlításul, míg az 1 kilowatt teljesítményfelvételű villamos ellenállásfűtés 860 kcal/óra fütőteljesítinényt szolgáltat, egy ugyancsak 1 kW teljesítményfelvételű hőszivattyú ennek a két-háromszorosát. Bár a hőszivattyúként üzemeltetett klímakészülék hatásfoka lényegesen jobb, mint a villamos ellenállásfűtésé, rá kell mutatnunk arra, hogy az átmeneti, tavaszi, őszi időszakban alkalmas lakásfütésre, mert a hőszivattyú csupán kb. 0 C fokos külső hőmérsékletig működik gazdaságosan. A klímakészülék helyes kiválasztása elsősorban a helyiség térfogatától és szigetelésétől függ. Befolyásolja azonban a választást a külső falak és ablakok égtáj szerinti megoszlása, valamint az, hogy átlagosan hány személy tartózkodik benn. Jó hőszigetelési! épületek esetében ezenkívül figyelembe kell venni a gépek és világítótestek által leadott hőt is. Míg a nagy klímaberendezéseknél bonyolult hő- és hütöterhelési fezámításra van szükség ahhoz, hogy minden szükséges adat, számérték meghatározása helyes legyen, a kis klímakészülékeknél erre nincs szükség: a méretezéshez elegendők a tapasztalati adatok, amelyek ma már a legtöbb gyakorlati kézikönyvben megtalálhatók. Az adott táblázatokból a helyiség helyzetének függvényében megállaj>ítható a helyiségnek az a nagysága, amelynek klimatizálására egylőerős klímakészülék elegendő. Miért okoz vakságot a metilalkohol? A faszesz, a metilalkohol rendkívül mérgező vegyület, 65 grammos adagja már halálos, s egy teáskanálnyi is vakságot okoz. Az orvostudomány azonban sokáig nem tudta pontosan, hogyan fejti ki a metilalkohol mérgező hatását. Amerikai biokémikusok most kísérletekkel megállapították, hogy a metilalkohol a szem retinájának csapjait és pálcikáit támadja meg — ezek a szervek veszik fel és továbbítják a látóidegnek a fényiugerületet. Állatkísérletekkel megállapították, hogy a szem működését bénító mérgező vegyület voltaképpen nem metilalkohol, hanem formaldehid. A szemretina sejtjei ugyanis olyan tenzimet tartalmaznak, amely formaldehiddé oxidálja a metilalkoholt. A formaldehid viszont akadályozza a retinasejtek légzését és megzavarja anyagcseréjüket. Ez a folyamat végső soron a retinasejtek degenerálódásához és a vakság kifejlődéséhez vezet. 6