Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-04 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

CJnl Egy évvel ezelőtt Szegedem beszélgettünk. Most, itt Bratis­lava t>a n ,,adva van" az első kérdés: — Mi történt azóta? — Sok minden. Megjelent egy nagylemezem Ha én fiú lehet­nék címmel, napvilágot látott néhány kislemez is. Sokszor szerepeltem a rádióban és a té­vében. Odahaza és külföldön is gyakran turnéztam. Spanyol­országban a Palma de Mallor­ca-i fesztiválon a Jöjj napsugár című számmal díjat nyertem. A napokban jelent meg másik nagylemezem Zalatnay 2. cím­mel. Most itt vagyofk. Prágában egy negyvenperces tévé-showt vettek föl, felléptem a Bratis­lavai Lírán. Innen Teheránba megyek, utána Koncz Zsuzsá­val és Kovács Katival együtt képviselem a magyar színeket a belgiumi Ostendében. Látha­tod, csupa rohanás az életem. Szabad idő alig van. Talán ezért vagyok még mindig menyasz­szony. Nincs időm férjhez men­ni — mosolyog. — Cini. így becéznek min denhol Mikor ,,kereszteltek" meg 7 — Gyermekkoromban. Opera­énekesnő szerettem volna len­ni. Mindig énekeltem, jobban mondva cincogtam, mint a kis­egér. Innen a Cini. — Milyen számokat énekelsz legszívesebben? — A lényeg azon van, hogy Jó szám legyen. Lassú Itangvé­telü, vagy gyors, ez nálam tu­lajdonképpen mindegy. Mind­kettőt szeretem. — Valami előzetest kérünk a Zalatnay 2-ről. — Nem lettem futballcsiílag. Az a kettes azt jelenti, hogy ez a második nagylemezem. Tizen­két dall szerepel az albumban, Frenreisz Károly, Totcsvaiék, valamint Zorán és Dusán Szte­vanovity szerzeményei. Ez a nagylemez mindenképpen ha tárkő, mert utoljára kísért a régi Omega és a Metró s elő ször az új Locomotív OT. Sok­fajta stílus, melódia található a lemezen. Ügy érzem több szám sláger lesz. Már itt Po zsonyban nagy tapssal fogad­ták a V<jrröstéglás ház című számot. Ezen kívtil a M ezt t láb a főúton és az Ócska láda címíí dal tetszik- Egyik leg kedvesebb számom a Sárga he­gedű, ameHyel Ostendében is indulok, Frenreisz Károly és Dósán Sztevanovity szerzemé. nya. — Sokat Jársz külföldön Ató 'a aPk' Ezért kérdezzük meg. hogy mi úfság a pop muzsika világú banf —• Ügy érzem, jót tett a Beatles-együttes felbomlása. Kétségtelenül úttörőszerepük volt, de már kissé nyomasztóan hatottak. Egyeduralkodók vol­tak, csaknem minden együttest, új kezdeményezést a háttérbe szorítottak. Most eléggé sokré­tű a kép, de így van jól. Sok­fajta irányzat van felszínen, de lényeg továbbra is a jó mu­zsika. Napjainkban a már-már irodalmi értékeket csillogtató szöveg és az egyszerű melódia a legvonzóbb. — Ennek tükrében: milyen lesz az idei Táncdalfesztivál? — Ezt talán a szerkesztők tudnák megmondani, de ők sem százszázalékosan. Annyi bizo­nyos, hogy kell, a közönség igtnyll. Remélem, hogy az én előadásomban elhangzó dal si­kert arat. Nekem különben a mi fesztiválunkhoz sok szép él­ményem fűződik. Külföldön tu­lajdonképpen a Nem várok hol­napig eímű dal sikere után is mertek meg igazán. — A mostani vendégszerep léseden kívül jártál már ha­zánkban? — Igen. különösen a koraá­ro,ru és lévai fellépésemre em­lékszem vissza örömmel. Sok csehszlovákiai magyar fiatalt ismertem meg. Remélem a kö­vetkező esztendőben ismét el­látogathatok hozzátok. EziŕĽán már csak mosolygó arcát látom, hangját elnyomja az öltözőbe „betört" auta­gramvadászok seregének zsi­oalya —y—f Mihail Bulgakov, a „Turbinák hétköznapjai" cíuiű kitűnő színdarab szerzője 1927-ben megírta „Menekülés" című drámáját. Gorkij, miután elolvasta Bulgakov müvét, azt jövendölte, hogy a drá­mának óriási sikere lesz. A Moszfilm stúdióban A. Alov és V. Naumuv rendezők filmre vitték a darabot és ehhez felhasznál iák Bulgakov más müveinek és kéziratainak motívumalt is. A ,,Menekülés" a torradalom utáni orosz emigráció története, eszmé­nyek és illúziók összeomlásának tragikus története. A forgatókönyvben, valamint a színdarabban is négy főszereplő van-. Szergej Golubkov magántanár, Szeraflma Korzuhina, egy befolyásos fő­tisztviselő felesége, Csarnota tábornok és Roman Hludov tábornok, a Vrapgel hadsereg egyik vezetője a Krimben. H'ludov eredetije Szlas­csov tábornok volt, akiről Dmitrij Furmanov a következőket írta: „Szlas­csov hóhér volt, akasztott, s a történelem a hóhér fekete bélyegét sütöt­te rá ... A hófehér Szlascsov a régi cári hadserei; eleven megtestesítője, azt a nagy figyelmet, amelyet Bulgakov tanúsított drámájának egyik a legalávalóbb, a legaljasabb egyéniség". Furmanov szavai megokolják központi alakja Iránt. . A dráma címe jelképes. A pusztulásba rohanó fehérgárda menekülés® ez. A forradalomból a tragédiába, a magányosságba, a semmibe, a hon­talanságba való futás. A sors a darab hőseit elveti Konstantinápolyba, majd Párizsba is. Mindenütt gyötri őket a honvágy, a halálosan fájdal­mas nosztalgia. Ezért a menekülés egyúttal futás az életbe, a forrada­lomba. Oroszországba is. A bulgakovi hősök ,,Golgotája" újólag meggyőz róla, hogy az ember nem éltiet hazája, nem élhet népe nélkül. A rendezők ezt mondják: „A nézőt be akarjuk vezetni az emberről és a hazáról való gondolatok, töprengések, a hazához, szülőföldhöz fűződő kapcsolatok körébe, meg akarjuk mutatni, hogy nem lehet élni haza nél­kül. A vetítővásznon történelmi események elevenednek fel. Látjuk a Vörös Hadsereg hőstes átkelését a Szíváson, látjuk a Krímért vívott har­cokat, amelyekben Vranget hadserege végleg vereséget- szenvedett. Igyekszünk megmutatni, hogy az események forgataga hogyan sodorja el az értelmiség egyes képviselőit, ez megakadályozta őket abban, hogy megértsék az események lényegét. A film két részbőt áll. B!sö részének oíme: A haza. a másodiké: Idegenben A film főszereplői ismert kiváló színészek: Alekszej Batalov (Golub­k»v), Ludmilla Szaveljeva (Szeraflma KorzuhinaJ, Mihail Uljanov (Csar­nota tábornok) Jevgenyij [evsztignyejev (Korzuhtnl Viera és Jiri Ot testvér közös műsora a „Gondola-schow". Rendszerint saját szerzeményeiket adják elő csehül, szlovákul, németül és cigányul. Már külföldön is jár­tak. Legutóbb Karlovy Varyban léptek fel. Felvételünkön Viera és Jiŕí látható. Nagy sikert arattak „Cigánygyerek" című dalukkal, melyet háromszor is meg kellett ismételniük KOVÁCS ÁRPAD GIANNI RODARI TÖN iLmlMfá Mihaszna Jancsi, a nagy vi­lágjáró, addig utazott, utazott amíg egyszer csak elérkezett Tlan tlen országba. — Ugyan már miféle ország ez, kérem? — kérdezte egy odavalósi embertől, aki ott hű­sült a fa alatt. Az odavalósi ember válasz helyet elővef: valamit a zsebé­ből, és a tenyerén Jancsi orra alá dugta: — Látja? Mi ez? — Ez egy óra. — Másutt. De nálunk órát tan, vagy más szóval: időtlen. Láthatja, nincsenek rajta szá­mok. Éppen ezért sohase késik, sohase siet, hanem mindig.. • — Pontos — mondta Jancsi. — Másutt. De ez Tlan-tlen ország, ezért nálunk pontat­lan. — CsudaI — mondta Jancsi. — Sőt. csuda tlan — Meghiszem azt — bólinta.t ere Idevalósi ember. — De ez még semmi. Te biztos nagyon ügyes vagy. — Az hát. — Nálunk viszont mindenki éppen ellenkezőleg, ügyetlen. De azért jól megvagyunk. — Pompás ..., azaz, bocsá­nat, pompátlan' — leikende zett Jancsi. — fis tessék mon dani, mi van még ilyen szo katlan? — Mindenféle, Vegyük pél dául a számtanfeladaiot, amely nálunk nem példa, hanem pél dálián, és így könnyű kiszámí­tani. Aztán van rengeteg üzlet­lenünk, amely nem árutlan, ha nem áratlan, ezért semminek sincs ára. Aki például ruhát lan, az csak bemegy, leakaszt egy árd.lan öltönyt, és kész. így rengeteg pénzt takarítunk Virágok meg, és azért nálunk senki se bankótlan. ~ Hihetetlen! — rikkantotta lancsi, amivel természetesen azt akarta mondani, hogy az első szótól az utolsóig mindent elhisz. — És mi van még Tlan­tlen országban? — Van például tv-tlenünk, ami nem mutat semmiféle ké­pet. Aki nézi, az \etstése sze­rint akármilyen történetet, bár­milyen képet odaképzelhet a képernyőre. És van ágyútla nunk is. — /ej! RettenAesi — Ellenkezőleg. Az ágyútlan nem más, mint az ágyú ellen tété, és arra való, hogy véget vessen a háborúnak. — Igazán? És hogyan műkő dik? — Nagyon egyszerűen, akár egy gyerek is kezelni tudja. Amikor kitör a háború, ml meg fújjuk a trombitdilant, és el­sütjük az ágyútlant, amely el­söpri a háborút. Ezért aztán minálunk az élet sohasem bé­kétlen, hanem mindig háborút lan. • Bizonyos, csodáldios ország ez a Tlan-tlen ország. Magam is azonnal felkeresem, amint nem lesz megtalálatlan Valaki mondott egy gyönyörű verset a szekfű piros hajáról, és arról, hogy a virágok közt a szekfű a legszebb. Valaki a búzavirágot hozta szóba, ódát zengett róla — „A búzavirág szebb, mint a szekfű. szebb mint u rózsái" Én most arról dalolnék, hogy láttam a sínek mellett egy apró kék virágot, vékonykát, akár a szög, s azóta gondolnom rá gyakran kellett. Neve sincs tán, de ott áll és ragyog a sínek mellett magában, korom hull rá a mozdonyokról, szikrák sziszegnek a hajában BATT A GVORGV 1 z a. •t s 6 y­e 9 10 11 mm X * X 13 X n X 15 V X 1Y n X n x Zo x X n X M x ít VfQ ži • X u zr­X X i! Z9 X 3o X 31 X 31 X n 3 1 X 35 X 36 X x 3S 34 i-0 X X í/ « k x ti k X kS <tf k n \ x X so 51 X fi V x 53 VÍZSZINTES: 1. Illés Béla Kossuth-díjas magyar író legna­gyobb hatású műve (a nyíl irá­nyában folytatva). 12. Menj an gólul. 13. Akadály. 14. Takács az állatvilágban. 15. Görögül át, áltál, keresztül. 16. A labdarú­gó kapujában ls van. 17. Emész­tőszerv, a szájüreg mögött. 19 Fém szlovákul. 20. Szóelőtag­ként hegyet jelentő szó görö­gül. 22. Liba. 24. Nem szlová­kul (ék. felesi ). 25. Nád szélei 26. Veszteség. 28. Szarvasfajta. 30. Nóra, Gizella. 31. Legmaga­sabb hegységünk (Szlovákiá­ban). 32. Vonalzó. 33. Ottó fele. 35. Két hangszerre írt zenemű 37. Rajzok kihúzásához hasz­nált folyadék. 38. Mint a vízsz. 33. sor. Ági betűi felcserél­' ve. 41. Csak németül. 43. Három szlovákul. 44. Tó olaszul. 45. Só lyomféle ragadozó vágómadár (fordítva). 47. Szavazat ismert idegen szóval. 48. Menyasszony. 49. Nem oda. 50. Tengeri emlős 52. Légnemű anyag 53 Illés Bé la másik műve. FÜGGŐLEGES: 2 Fürdőtelep a Velencei-tó mellett (ék. fe­lesi.) 3. Redőny ajtón, vagy ah lakon. 4. Fa része. 5. Bő 6. Fo lyadék esetleg szomjúság oltá­sára. 7. Fogy. 8. Van ilyen tag is. 9. Saját kezűleg. 10. Régi. 11. Csehszlovák korcsolyabajnok (Károly). 16. Az író Magyaror­szág felszabadító harcáról szó­ló műve (a nyíl Irányában foly-^ tatva). 18. Nagyon csúnya. 21.' Sors, végzet. 23. Esthajnalcsil­lag. 24. Illés B. regénye a Ma­gyar. Tanácsköztársaságról. 26. Fürdőkellék. 27. Fordított ér­zékszerv. 28. Legelő. 29. Jugosz­láviai város. 34. Hármas pápai korona. 36. ... Béla magyar for­radalmár. 38. Igen erős szélv :­har 40. Bogas ikerszava. 41. A torkán leereszt. 42. Fegyházak ablakán van. 43. Köztársaság Nyugat-Afrikában. 45. Adta ré giesen. 46. KEZ. 49. Papírmér ték 51. Szovjet repülőgéptípus. Beküldte: MOLNÁR MÁRIA. Perbenyik 1971 június 20 i rejtvényünk helyes megfejtése: A társaságban született ember nem önmagáé. Könyvjutalomban részesültek: FHrstenzelIer Gyula Marcelová. Fehér Terézia Veíký Biel, Zsig mond Attila Kukučínov, Varga Éva Hadefov, Skerlik Péter Pre in

Next

/
Thumbnails
Contents