Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-31 / 179. szám, szombat

\ Telnek a magtárak TUDÓSÍTÓINK, LEVELEZŐINK AZ ARATÁSRÓL A tüzei napsütés szinte pörköl. De ügyel sein veinek erre az aratók, a kombájnosok, a magtisztítók. Izzadtak, fáradtak az emberek, de sarkallja űket a tudat: már lelnek a magtárak. Erre figyeltek fel tudósítóink, levelezőink is, akik megfigyeléseikről az alábbi sorokhaan számolnak be. tu 971. 30. AZ ELŐZETES ÉRTÉKELÉS SZERINT A lévai (Levice) járásban „kombájnospáros", Urbán István és Uram Lajos, a nyírágói (Nýrovce) szövetkezet tagjai bizonyultak a legjobbaknak. Tíz nap alatt 126 hektárnyi gabonát arattak le, s gépjük munkája nyomán 4565 q gabonát szállítottak raktárba. Második helyen a Tőrei (Turá) Efsz kombájnosai, Rudas János és Szántai Mihály végeztek 105 hektáros teljesítménnyel. Harmadik helyre a nagyőlvedi (Veiké Ludince) Nagy István és Duchony István jutottak. A vendégkombájnosok versenyét a farnadi (Farná) határban dolgozó gottwaldovói Sery František ós Sery Ján nyerték, akik tíz nap alatt 128 hektárnyi gabonát arattak le. A bel Gábor SZÍVESEN SEGÍTETTEK A Cseklészi (Bernolákovo) Efsz-be húsz diák érkezett a Szovjetunióból. Az elmúlt három hét alatt munkájukkal is hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezet idejében befejezhette az aratást. Az elnök elégedetten nyilatkozott munkájukról: „Jól jött a segítség a csúcsmunkák idején." Dömötör Zoltán GAZDAG TERMÉST ARATTAK Somorja (Samorín) határában elhallgattak a kombájnok. Már valahol Csehország hegyes-dombos tájain gyűjtik az „életet", az ország kenyerét. Turcsán Károly agronómus tehát már magabiztosan számol be az elért eredményekről. Volt olyan táblája is a szövetkezetnek, ahol a Diana-fajta árpából 45 métermázsás, a Bezosztájából pedig 56 métermázsás hektárhozamot értek el. Átlagos hozamaik is szépek. Árpából 38,02 q, búzából 40,18 q termett egy hektáron. Óváry Péter . FÉLSZÁZ HRIGADOS Amikor valóban szükség volt a betakarítási munkálat ütemének meggyorsítására, Radnóton (Radnovce) a hnb tanácsa felhívással fordult a lakossághoz: Segítsen mindenki, hisz társadalmi érdekről van szó! Nem maradt hatástalan a felhívás, mert félszáz alkalmi brigádos vonult ki a gabonaföldekre. Tíz vagon szalmát kazalba raklak. Pósa Zoltán NAPONTA 250 MÉTERMÁZSA Zétény (Zatín) határában a jégverés 30 százalékos kárt okozott a gabonaneműekben. De így is 30 métermázsás hektárhozamot értek el és az állammal szemben vállalt kötelességüknek eleget teltek, mert 35 vagon búzát már beszállítottak az állami raktárba. Versenyszerű munka folyt a határban. Bobács Géza kombájnos naponta 250 métermázsa termést aratott, csépelt. Második helyen Vaszi Miklós végzett, napi 230 métermázsás teljesítménnyel. Derekasan helytálltak a többiek is. Munkájuk nyomán megteltek a magtárak. Szűrös Imre HEGYKK KÖZÖTT Négy község szövetkezetesei alapították meg az egyesített Otrokocsi' (OtroCok) Efsz gazdaságát. A rimaszombati (Rim. Sobota) járásban ennek a négy községnek a földterülete valójában hegyek között terül el, ahol a gépek sokszor megtréfálják kezelőiket s ugyanakkor a hozamok sem a legjobbak. Az idén azonban talán most először érte el a szövetkezet azt a hektárhozamot, melyet általában más szövetkezetek rendszerint könnyen elérnek. Tavaly például hektáronként 15 métermázsa búza termett, az idén 34 métermázsát arattak le egy hektárról, az árpa ts 30 métermázsát fizetett hektáronként. Remélhető, hogy többé nem fognak lemaradni a járás többi szövetkezetétől. Török Lajos TÖBB TERMETT, MINT TAVALY Magtárba került már az utolsó szem gabona is Nyitrabesenyőn (Bešefiov). Mind a 710 hektárról betakarították a gabonát. Hustopeceből két kombájn érkezett segítségükre. Ezek 238 hektárnyi gabonát arattak le. „Mindenki odaadással dolgozott — magyarázza Bukai Lajos elnök — de azért kiemelném Deinjén Károly és Szlovák Rudolf kombájnosok teljesítményét, akik egy gépen dolgoztak s 160 hektárról aratták le a gabonát." Azután számot vet az elnök az elért eredményekkel. A tavalyi hozamokhoz viszonyítva az idén búzából 3,8 métermázsával, árpából pedig 5,3 métermázsával több termett. Rövid számítás után felcsillan a szeme: „Az idén 35 vagonnal több gabonánk termett, mint tavaly!" Takáns Erzsébet NÉHÁNY NAPON BELÜL Az aratási munka itteniével, a mutatkozó terméseredménynyel nagyon elégedett Bató János elvtárs, a Tornaijai (Safárikovoj Efsz Munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke. Az idén 290 hektáron termesztettek búzát, 273 hektáron pedig árpát. A Mironovi búzafajtából néhány helyen 59 métermázsás terméshozamot is elértek. A Dvoran árpafajtából pedig 50 métermázsás hektárhozainot, mégpedig 13,5 százalékos szemnedvesség mellett. Az eddig learatott területek átlageredményeit számítva a tavalyihoz viszonyítva 9 métérmázsával több termett hektáronként búzából. Az árpa idei hozama is több 4—5 métermázsával a tavalyinál. Bizakodik az elnök: „Tervünket, mely 180 vagon gabona eladását jelenti, egészen bizonyos, hogy túlteljesítjük." Elismeréssel beszél az aratókról, dicséri az ötven brigádos munkáját, pedig azok zömükben 13—18 éves fiatalok. Megemlíti dr. Vincze Jenő orvos nevét, aki megszervezte, hogy az egészségügyiek közül egy héten át naponta két-két személy segített az aratóknak. Az elnök "számítása szerint néhány napon belül befejezik az aratást. Pierzchala józsef GOND A RAKTÁROZÁS Dojcsán Elek, a nagykéri (Milanovce) Efsz agronómusa nem titkolja: „Mglepetésben reménykedtünk, és íme: búzából 51,5 métermázsás, árpából 46 métermázsás átlagos hektárhozamot értünk el. Az idei termés 20 százalókkal jobb a tavalyinál." Egyébként minimális, alig 1,2—1,4 százalékos szemveszíeséggel takarították be a gabonát. Már a szalma begyűjtését és a tarlóhántást is megszervezték. Egyetlen gondjuk a raktározás. Kissé „bosszankodik" is az agronómus: „Nem tudjuk hová rakni a sok gabonái . . . Lassan már az istállók is megtelnek." Száraz Pál MÉG A GARÁZSOKBA IS JUT Három község, Ipolynyék (Vinica), Ipolykeszi (Kosihy n/I.), Kenlenye (Klefiany) határában terül el az Ipoly.uyéki Magtermesztő Állami Gazdaság földterülete. Öt kombájn naponta 18—19 vagon gabonát arat le. Van aratnivaló bőven, hisz az idén 431 hektáron termesztettek gabonát. A kombájnosok közül eddig az E—512-es kombájnon dolgozó Bali László érte el a legjobb teljesítményt (1767 mázsa). A tisztítás két műszakban, korszerű gépek segítségével folyik. Dobos Mihály raktárosnak bizony gondjai vannak. Ki kell használnia minden helyet, hogy a gabona „fedél alá" kerüljön. Kényszermegoldásként a gabona egy részét a leszenyei (Lesince) gazdaság garázsaiban fogja elhelyezni. De Dankó István üzemgazdász elégedett: „Ügy néz ki a helyzet, hogy 133 vagonos tervünket jóval túlteljesítjük." Böjtös |ánns IRÁNY A TÁTRA Papp Béla, a Leleszi (Leles) Efsz kombájnosa örömmel számolt be az idei aratásról: „Huszonegy éve aratok, így én vagyok járásunkban a legidősebb kombájnos, de ilyen hamar még nem végeztünk, mióta szövetkezetünk fennáll." Kilenc kombájnostársával együtt 14 nap alatt mindent learattak. Naponta 60 hektárról takarították be a termést. Búzából naponként négy vagonnal szállítottak tőlünk. Jól fizetett a búza: az idén átlagosan 36 métermázsás hektárhozamot értek el. Már befejezték a munkát, most két társával, Ruzsinszky Lászlóval és Kázsmér Józseffel a Tátrába készülnek, hogy a Tátra alatti gabonamezőkön dolgozó szlovák barátaiknak segítsenek betakarítani az idei termést. Diószegi Lujus Telnek a magtárak. Nem vnlt hiábavaló a munka, a fáradozás. Öröm, hogy gazdag termést kellett betakarítani. Még néhány nap és véget ér az idei kenyérnsata. Legkorszerűbb téglagyárunkban A helyes eszmék harcosa Centár Héla munkáscsalád sarjaként született. Tizenkét éves korában került Budapestre, ahol mint kifutó dolgozott, majd 16 éves korában, 1911 -ben belépett a Szociáldemokrata Pártba. Kilencszáztizenhatban arosz fogságba esett. Két évet töltött Oroszországban, ahol megismerkedett a marxista—leninistatanítással. Hazajövetele után 1919-ben több társával együtt hét és fél hónapig felügyelei alatt tartották Nyitrán. A felügyelet megszüntetését követően 1921-bon belépett a kommunista pártba. Szülőföldjén, Szőgyénben (Svodín) Major István és Steiner Gábor tartottak népgyűléseket. A lakosság körében mind nagyobb réteget nyertek meg és nagyszabású sztrájkokat, megmozdulásoIkat szerveztek. A sztrájk szervezőit kegyetlenül üldözték. A gyűléseket is csak titokban, hol erdőkben, hol eldugott helyen tartották. A legnagyobb sztrájk Szőgyénben, Ormokon (Ivanovo) és Hidegvölgyön (Studená) volt. 19338 l>an a szervezet őt tagját letartóztatták, és őt magát is egy évi megfigyelés alatt tartották. A magyar megszállás alatt a szervezet csak illegálisan működhetett. Ekkor hamis vádat emeltek ellene, kémkedés gyanújával a Banská Bystrica-i katonai bíróságra idézték. A kommunista párt egy kiváló ügyvédet biztosított számára, aki bebizonyította ártatlanságát. Felesége harcostársa volt a nehéz években. Hű élettársát még a csendőri brutalitás, verések sem kényszerítették meghátrálásra. Részt vett a május elsejei vörös lobogók és plakátok készítésében, amiért sokszor meghurcolták. A felszabadulás után egyike a szőgyéni szövetkezet megalapítójónak. Később a szövetke zet elnöke lett. Három évig dolgozott, mint oktató. Centár elvtárs 76 éves és ma is aktív tagja a pártnak. Jó munkájáért a CSKP 50 évfordulóján emlékéremmel tüntették ki. HIZELLÉR LÁSZLÓ n nžomberok határában a téglagyártás kiváló nyersanyagai találhatók. A pala és a vörös agyag feldolgozására itt létesítették Szlovákia egyiklegelső téglagyárát, melynek századik évfordulóját éppen ezekben a napokban ünnepelték. Ez alkalommal nemcsak a téglagyártás hagyományairól, a dolgozók forradalmi harcáról emlékeztek meg, hanem az ünnepség fénypontjaként próbaüzembe helyezték hazánk egyik legnagyobb és legmodernebb téglagyárát. A regi és az új gyár, az első és a második számú üzem egymás szomszédságában áll. Bár a régit időközben jelentős mértékben korszerűsítették, a termelési folyamatokat a lehetőségek szerint gépesítették, mégis alkalmat nyújt annak összehasonlítására, mennyire megváltoztatja az új technika a téglagyári dolgozók munkáját. „Az új gyár szanatórium a mi munkahelyünkhöz képest" — mondta az üzemben tett látogatásom alkalmából az egyik munkás, a régi üzem égető kemencéje mellett dolgozó munkacsoport tagja. „Itt a nagy hőségben kézzel rakjuk az anyagot, az új üzemben viszont a gépeket kezelik a dolgozók." Rudolf Kosiba, az építkezési beruházási részleg vezetője tájékoztatójában elmondta, hogy az új üzem építését a téglagyári termékek iránti megnövekedett kereslet már régen indokolttá tette. Az itteni kiváló nyersanyagból a legigényesebb, úgynevezett vékonyfalú, nagy szilárdságú téglafélék készíthetők, amelyek négyzetcentimétereként kétszáz kilogrammon felüli megterhelést bírnak el. Szlovákiában egyedül Ružomberokon készítik például a gyárkémények építésére szolgáló téglaféléket, azonkívül különféle méretű alagcsövek is szerepelnek a termelési programban, s egyebek között díszes kerítés készítéséhez is gyártanak téglákat. Az új üzem építését még 1959-ben kellett volna megkezdeni. Az akkori beruházási gyakorlat azonban nem kedvezett a téglagyártás fejlesztésének, ezt a termelési ágat elavultnak tekintették. Az a nézet uralkodott, hogy más anyagok, például fémek és műanyagok használatára fognak áttérni. Végül is a téglagyárak átszervezése, a szakágazati egyesülés megalakítása után jóváhagyták a ružomberoki új téglagyár építésének tervét és a termékfajták gyártási listáját. Ebben elsősorban födémanyagok szerepeltek. Az építőipar szükségletét ezekben az anyagokban mindmáig hiányosan tudjuk csak kielégíteni. A

z iizem alapkövét ünnepélyesen 1967 október végén helyezték el. Ez azonban csak jelképes kezdete volt az építkezésnek, mert az itteni zord időjárási viszonyok között télen nem lehet építeni. Az építkezés tulajdonképpen csak 1968 áprilisában indult meg. Ennek során számos problémával kellett megküzdeniük A téglagyártás szakaszán eddig páratlan méretű gyárcsarnokot kellett felépíteni. Különösen nagy feladatot jelentett az óriási csarnok acélszerkezetének szállítása és felállítása. Az építkezést a Stavoindustria Liptovský Mikuláš-i vállalata végezte, a gépek nagy részét a prešovi gépgyár szállította, a berendezés többi részét pedig külföldről hozták ' ite. Az új gyár kapacitása a próbaüzemelés után évi 61820 000 téglaegység lesz, a régi üzemé pedig 22 500 000 téglaegység. Az első számú üzem átépítését is tervbe vették, annak megkezdésével azonban mindaddig várni fognak, amíg a második számú üzem nem éri el a teljes kapacitású termelést. A termelőmunka a nyersanyag kibányászásától kezdve egészen a késztermék vagonba vagy gépkocsiba rakásáig gépesített, számos munkafolyamat pedig teljesen automatizált. A nyersanyagot kanalas kotrógépekkel fejtik ki, és gépkocsik szállítják az előkészítőbe, ahol a palát és a sárga agyagot - megfelelő keveréknek dolgozzák fel, majd az érlelőben a nyersanyag átmegy a szükséges kémiai folyamaton. Innen vedres kotrógépek szállítószalagra emelik az anyagot, amelyek a présházba viszik. Itt két préselőberendezés működik Az egyik a födémanyag készítésére szolgáló célgép, a másik prés pedig különféle téglaanyagok préselésére alkalmas univerzális berendezés. A présektől a kamrás szárítókba kerül a féltermék, ahol 48 óráig tartó szárítási folyamaton megy keresztül. A szárításra alacsony nyomású gőzt használnak. A szárított termékek szállítószalagon az alagútkemencébe kerülnek. Két alagútkemence van, 115 méter hosszúak. Az égetést nehéz olajjal 980 fokon végzik. Az égetési idő kereken ötven óra. Amikor a kemence elején betolnak egy megrakott kocsit, a másik végén a kiégetett késztermékkel egy kocsi kikerül a kemencéből. Ezután magas emelésű targoncával leemelik a termékeket az égető kocsi krol ós a rakodőtérségre szállítják, ahol vagonokba vagy gépkocsikra rakják. Az üzemelés kétműszakos. A dolgozók tervezett száma 129. Egymillió téglaegység előállítására tvem egészen 2,5 dolgozó jut. A mikor Anton Sp:inko ter** melési vezető kíséretében a hatalmas gyárcsarnok korszerű gépi berendezésével ismerkedem, akaratlanul is a XIV. pártkongresszuson elhangzott beszámolónak arra a részére gondolok, amelyekkai Gustáv Husák elvtárs rámutatott, hogy a jelenlegi feltételek között a tudományos-műszaki fejlődés eredményei érvényesítésének üteme terveink teljesítésének fő feltétele, a szocialista gazdaság fejlődésének legfontosabb lendítőkereke. Most. a próbaüzemelés első napjaiban még rengeteg problémát kell leküzdeni a ružomberoki téglagyárban. A dolgozók, akiket más üzemekben képeztek ki a modern gépek kezelésére* még csak most ismerkednek űfmunkájukkal. Sok mindent pótolni kell még az igazi üzemelés megkezdéséig, egyebek között be kell rendezni a külöiyféle segédrészlegeket, műhelyeket. Máris el lehet azonban képzelni, mire lesz képes ez a hatalmas mechanizmus, ha teljes üzemben megindul. Španko elvtárs elmondta, hogy a dolgozók számára nemcsak jó munkakörnyezetet biztosítottak, hanem megfelelő szociális létesítmények is rendelkezésükre állnak. A továbbiakban a ružomberoki téglagyártás múltjáról, az egykori téglagyári dolgozók küzdelmes életéről, forradalmi harcairól beszélt, ami a felszabadulás előtt a Szlovák Nemzeti Felkelésben való aktív részvételben csúcsosodott ki. A felszabadul lás után a forradalmi hagyományok tovább élése legnagyobb mértékben a dolgozók munkakezdeményezésében, a feladatok példás teljesítésében nyilvánult meg, amiért a téglagyár egész sor kitüntetést nyert el, és számos dolgozót, valamint munkacsoportot is kitüntettek. A téglagyári dolgozók elvhűsége teljes mértékben megnyilvánult a válságos 1968—1969-es években is, amikor az üzemi pártszervezet vezetésével szilárdan kitartottak a szocializ- mus pozícióin, hűek maradtak a proletár internacionalizmus eszméihez. A tervfeladatok megvalósí** tását nagyban elősegíti a széles körű munkaverseny, a. kötelezettségvállalási mozgalom. Az elmúlt napokban, az „Építésben szerzett érdemekért" állami kitüntetés átvételének, a helyi téglagyártás megkezdése 100. évfordulójának és az új üzem átadásának alkalmából a téglagyári dolgozók újabb szocialista kötelezettséget vállaltak. Ebben mintegy négyszázezer korona értékű tégla terven felüli gyártását vállalták a második fél évben, ezenkívül megígérték, hogy az új gyár próbaüzemelésének idejét egy hónappal lerövidítik, a selejt csökkentésével, energia és tüzelőanyag megtakarításával 150 000 korona terven felüli nyereséget érnek el. A továbbiakban konkrét feladatokat tűztek ki a dolgozók szakképzésében, és elhatározták, hogy ötszáz munkaórát dolgoznak le az új üzem építésének befejező munkálatainál. GAL LASZLO