Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-27 / 176. szám, kedd

A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdasági fejlődéséről és az állami terv 1971. első félévi teljesítéséről 1971. IFolytatás az 1. oldalról) céé egynegyedével, a korai burgonyáé pedig 5 százalékkal. Jó eredményeket érnek el a hús- és a tojásfelvásárlásban. A hús, a tojás és a tejfelvásárlás a múlt év hasonló időszakához viszonyítva jelentősen megnövekedett. A húsfelvásárlás tervét a legjobban a trenčíní, a nitrai, a Veľký Krtíš-i és a poprádi járás teljesíti. Folytatódik a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása. Építőipar Az építővállalatok az első fél évben 8 milliárd korona értékű munkát végeztek el, és az időtervet 102,6 százalékra teljesítették. Az egész évi tervnek 45,5 százalékát teljesítették az első félévben, ami azt jelenti, hogy a befejezési munkák terén igényes feladatok előtt állnak. Az állami építőipar a Prievidzai Bányaépítő Vállalat kivételével teljesítete feladatait. 22 százalékkal megnövekedett a komplex lakásépítés, ami több a tervezettnél. Az építővállalatokban 163 000 ember dolgozott, ami 1000-re! több, mint az év elején' volt. Tovább tart a szakmunkások hiánya. Az építőipar is főleg a munkatermelékenység növelésével érte el eredményeit. A termelésnövekedést 71 százalékban érték el a munkatermelékenység növelésével. Az építőiparban a munkatermelékenység növelése 1970 első feléhez viszonyítva 8 százalékos. Közlekedés A teherszállítás mind a vasúton, mind a közutakon túlteljesítette feladatait. A tervteljesítésben csupán a folyami teherszállítás maradt le. A vasutasok a CSKP XIV. kongreszszusának tiszteletére felajánlást tettek, hogy a berakodási tervet az idén 2,5 millió tonnával túlteljesítik. Ezt a felajánlásukat már az első fél évben 73 százalékra teljesítették. A Csehszlovák Gépkocsiközlekedési Vállalat (ČSAD | ugyancsak sikeresen teljesíti feladatait. 1970 első feléhez viszonyítva a szállított áruk mennyisége 265 000 tonnával volt nagyobb, amit főleg a kocsipark jobb kihasználásával értek el. Az autóbuszok az első fél évben 333 millió személyt szállítottak, ami 3,9 százalékkal több, mint tavaly az első fél évben. Építkezési beruházás Az SZSZK-ban az építkezési beruházásra 13,3 milliárd koronát fordítottak. Az egész évi beruházási tervből 42,1 százalékot valósítottak meg. Lemaradnak a gépi szállítások és berendezések, ami kedvezőtlenül befolyásolja az új létesítmények befejező munkálatait. Az építkezési beruházások terjedelme 11,9 százalékkal nőtt. Fogyatékosságok a tervelőkészítésben, a kivitelezőiszállítói kapcsolatokban nyilvánulnak meg. Sok nehézségeket okoz a befejezetlen építkezések tervezettnél nagyobb száma, ami jelentős anyagi és pénzügyi eszközöket köt le. Tíz előnyben részesített építkezés közül, amelyeket a múlt évben nem helyeztek üzembe, ötben a meghosszabbított határidőket sem tartották be. Ezzel szemben üzembe helyezték a kosicei Kelet-szlovákiai Vasmű 10-es számú mélykemencéjét, a közel 6000 tonna kapacitású drótvonó-üzemet Hlohovecen, a bratislavai Slovnaft VI. számú desztilláló részlegét (2 millió tonna kapacitás j a nitrai műanyaggyár 3,7 tonnás üzemét, számos nagy kapacitású építőanyag-gyártó üzemet stb. Megkezdődött a nemzetközi tranzitgázvezeték építkezése több szakaszon, mégpedig 1,9 milliárd korona költségvetési árban. V». 27. A tervteljesítés a minőségi, ^ mm főleg pénzügyi mutatókban nincs arányban a termelés nö** velésében elért eredményekkel. Elégtelen az anyagszükséglet csökkentésére irányuló törekvés. A teljesítményekre jutó anyagköltségek nagyobbak, mint a múlt év hasonló időszakában. Nem sikerült lényeges javulást elérni a készletek növekedésének lefékezésében, bár a növekedés az első fél évben 3,4 százalékkal enyhébb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Életszínvonal Az anyagi lorrások létrehozásában elért eredmények megteremtették a lakosság életszínvonalának további emelését célzó pártpolitika alapvető céljainak elérését is. A lakosság bevételei további 5 százalékkal nőttek. A növekedés lényeges részét a bérek és a szociális juttatások képezik. Lassabban nőttek az efsz-ekből és a mezőgazdasági termények eladásából eredő bevételek. A múlt évvel szemben mérséklődött a bérek növekedése, mégpedig azért, mert lassabban növekedett a dolgozók létszáma, és szigorították a bérek mozgó részének kifizetésére szolgáló előírásokat és következetesen betartották őket. A lakosság bevételeinek 04,8 százalékát árubevásárlásra költötte. A szolgáltatásokra fordított összegek 5,5 százalékkal nőttek, a betétkönyveken és a folyószámlákon 4,3 százalékkal több pénzt helyeztek el. Jelentősen megnövekedtek a bevásárlásra kiutalt kölcsönök, azonban a lakásépítésre juttatott kölcsönök a múlt évi szinten maradtak. A kiskereskedelmi forgalom a íő kereskedelmi rendszerben elérte a 19 milliárd koronát, s ezzel 101 százalékra teljesítette a félévi tervet. A múlt év hasonló időszukával szemben a kiskereskedelmi forgalom növekedése 5,2 százalékos volt, s így túlszárnyalta a tervezett ütemet. Az első fél évben az élelmiszerellátás megfelelt a követelményeknek, kisebb fogyatékosságoktól eltekintve lényeges hibák nem fordultak elő. A piac ellátása hazai és importáruval bővült. Néhány, főleg textilárufajtában a választék azonban nem kielégítő. Az első fél évben 12 543 lakás építését fejezték be, ami 3812 lakással több, mint 1970 első felében. Az egész évi lakásátadási tervfeladatok 36,3 százalékát teljesítették. A legtöbb lakást Bratislavában, a legkevesebbet a kelet-szlovákiai kerületben fejeztek be. Iskolaügy és kultúra A kötelező oktatást az alapiskolákban az előzetes adatok szerint 90 675 tanuló fejezte be. Ez kevesebb, mint tavaly. A gimnáziumokra és a középiskolákra az 1971—72-es tanévre 13 737 tanulót vettek fel. A szakközépiskolákra, s a szakiskolákra 15 437 tanulót vettek fel. A főiskolák első évfolyamaiba 16 478-an jelentkeztek. Itt a felvételi eljárás még folyamatban van. A kulturális létesítmények tevékenységében lényeges változások nem történtek. 1101 moziban 135 344 előadást tartottak 15 millió néző előtt. A mozilátogatók száma 3,4 százalékkal csökkent, ami közvetlenül öszszefügg azzal, hogy a televíziókészülékek száma 21894-gyel nőtt. Az üzemben levő tv-készülékek száma elérte a 737 268-at. Egészségügy A múlt év hasonló időszakához viszonyítva az egészségügyi létesítmények 352 orvosi hellyel és 395 ággyal bővültek. A tervet e téren azonban nem teljesítették. Betöltetlen maradt 130 orvosi munkahely, ebből legtöbb a kelet-szlovákiai kerületben. A terv teljesítéséhez még 250 ágy hiányzik. A megbetegedések és a balesetek száma a múlt év hasonló időszakához viszonyítva kedvezőbb volt. Betegség miatt a munkaképtelenek száma 19 százalékkal csökkent. 12 százalékkal csökkent a betegség miatt történő műszakmulasztások száma is. A munkaképtelenség aránya az 1970 első félévi 5,57 százalékról 4,43 százalékra csökkent. A népjóléti politika célkitűzéseivel összhangban megnövekedtek a kiadások a szociális biztosításra, mégpedig 300 millió koronával (10,5 százalék). Ebből a nyugdíjak 98 százalékot tesznek ki. A nyugdíjak átlagos magassága 3 százalékkal nőtt. A népszámlálás adatai A népszámlálás 1970. évi adatai szerint a Szlovák Szocialista Köztársaságnak 4 543 000 lakosa van. Ebből 2 241000 férfi és 2 302 000 nő. 1961-gyel szemben a lakosság száma 369 000-rel nőtt (8,8 százalék). Szlovákia lakosságának részaránya az egész köztársaságban 1961-gyel szemben 1,2 százalékkal növekedett. Az elmúlt 10 év alatt a gyermekek részaránya a lakosság létszámában 4,2 százalékkal csökkent, és megnövekedett a 16—59 éves lakosok száma. 2,9 százalékkal növekedett a 60 éven felüli lakosok száma. A népszámlálás bebizonyította, hogy jelentősen emelkedett az életszínvonal. Különösen a Takáshelyzet javult meg. Az egy lakosra jutó lakóterület az 1961. évi 7,9 négyzetméterről 1970-ben 10,1 négyzetméterre nőtt. A központi fűtéses lakások részaránya 7,4 százalékról 27,3 százalékra nőtt. A lakások 48 százalékában van fürdőszoba. A háztartások 73 százalékában van mosógép, 56 százalékában hűtőszekrény (1961-ben csak 9 százalék), 68 százalékában tv-készülék és minden 9. háztartásban személygépkocsi. Ez év első felében. 42 000 gyermek született, ami 1000-rel több, mint tavaly. 21100 lakos meghalt, ami 1300-zal kevesebb, mint 1970 első felében. A természetes szaporulat ezért 11,2 százalékkal nőtt. 1971 első fél évének végén az SZSZK-nak 4 564 000 lakosa volt. A népgazdaság fejlesztésében elért eredmények és az 1971 első félévi tervének teljesítése általában jó alapot teremtett az egész évi feladatok teljesítésére, annak ellenére, hogy a terv teljesítése nem volt egészen folyamatos, tekintettel néhány hosszú lejáratú problémára. A második fél évben különösen igényes feladat lesz a termelés gazdaságosabbá tétele, időbeni és strukturális egyenletessége, valamint a beruházásokat illetően az egész évi célkitűzések elérése. HÁROM ÚJ KÖNYV Speciális berendezéssel szerelték fel a Hradec Kálové-i Egyetemi Körház Idegsebészeti Klinikájának új pavilonját.. A felvételen dr. Vladimír Rozsypal és Marié Netíková nővér agykivizsgálásra készíti elő a rönlgentermet. Miloš Marko: A pszichológiai háború és a csehszlovák kísérlet Immár vaskos köteteket lehetne összeállítani azokból a különféle terjedelmű újságcikkekből, amelyek az 1968—69-es eseményekkel foglalkoznak, és amelyek az utóbbi hónapokban láttak napvilágot. A közleményekből alaposan megismerhettük az úgynevezett „prágai tavasz" hátterét és lényegét. A válságos évek irodalma most újabb jelentős művel, ezúttal már önálló kötettel gazdagodott. A közelmúltban megjelent szlovák kiadás után a napokban a Pravda Könyvkiadónál magyarul is megjelent Miloš Marko: A pszichológiai háború és a csehszlovák kísérlet című rendkívül érdekes és rengeteg adatot tartalmazó műve. ' A mintegy 200 oldalas kötet vázolja a kommunistaellenes ideológia keletkezését, célját, módszerét és azt, hogy az imperialista diverzió milyen szerepet játszott a csehszlovákiai eseményekben. Marko bebizonyítja, hogy ami történt, tulajdonképpen a pszichológiai hadviselés keretében történt, és ellenfeleink a pszichológiai hadviselést a propagandamódszerek komplexumának tekintik. Az amerikai stratégák békés időre legális eszközként a „fehér" propaganda mellett még „szürke" és „fekete" propagandát tartanak nyilván, illetve alkalmaznak. A „fehér" propagandának az ismert és a hivatalos hírforrásból származó anyagot tekintik. A „szürke" propagandánál nem ismeretes a hírforrás. A „fekete" propaganda esetében más a hírforrás, mint a megadott. A pszichológiai hadviselés sajátossága a propaganda és a kémkedés, a diverzió és a terror közötti határvonal elmosása. Célja u társadalom atomizálása, a működési területéül szolgáló ország politikai és társadalmi struktúrájának megsemmisítése, a nemzeti tudat olyan méretű megrendítése, hogy az állam erői képtelenek legyenek a felforgatásnak ellenállni. Általában kétféle propagandaelméletet szorgalmaznak és gyakorolnak. Az egyik a „pszichológiai apelláció", a másik az „ideológiai tájékoztatás". Lényege mindkettőnek az, hogy az embereket a nyugati világ érdekének megfelelően befolyásolják. Az említett "években e törekvés, ;iz emberek millióinak félrevezetése, sajnos, sikerült. A kötet mindegyfk fejezete konkrét tényre épül és dokumentumokkal bizonyít. Az újságolvasó figyelmét különösen a tömegtájékoztatási eszközökkel foglalkozó részek ragadják meg. Miloš Marko kendőzetlenül bemutatja, hogy a Literárni listy, a Kultúrny život, a Repor tér, a Svobodné slovo, a Smena, a Práca, a Študent és még több más újság hogyan szolgálta az ellenséges ideológia célját. Amit az elmúlt hónapokban megjelent publikációk részenként nyújtottak, azt most e kötet — sok új ismerettel kiegészítve — együtt tartalmazza. A pszichológiai háború és a csehszlovákiai kísérlet című mű amellett, hogy érdekes, egyben tanulságos olvasmány. Mindenki haszonnal forgathatja. Wirth Adóm: Lenin o filozófus Általános jelenség, hogy i polgári filozófusok közül sokan ma már nem a marxizmus cáfolására, hanem csupán „kiigazítására" vagy ahogy ők mondják, „továbbfejlesztésére" törekednek. Figyelmük előterében gyakran a leninizmus áll. A marxizmust „védve" és „továbbfejlesztve" megpróbálják bizonygatni, hogy a leninizmus nem szerves folytatása, vagy legalábbis nem egyetlen lehetséges folytatása a marxizmusnak. Szeretnék elhitetni azt is, hogy Lenin inkább csak politikus volt és nem filozófus. Egyesek a gyakorlati forradalmár Lenint, akit szerintük állítólag csak a gyakorlati cselekvés és nem az elméleti megismerés érdekelt, szembeállítják a teoretikus Marxszal, akit viszont, megintcsak szerintük, nem a forradalmi cselekvés, hanem csak a forradalmi megismerés érdekelt. Wirth Ádám: Lenin a filozófus című könyvében megcáfolja az említett helytelen nézeteket és bebizonyítja, hogy Lenin a filozófiában is nagyot és maradandót alkotott. Többek között elmondja, hogy Lenin személyes okmányainak foglalkozási rovatába mindig újságírónak, publicistának vallotta magát. Nem rendelkezett filozófiai katedrával és filozófiai tudományos fokozattal. A szó hagyományos értelmében tehát nem volt filozófus. Lenin elsősorban marxista volt a szó teljes értelmében, és ennyiben marxista filozófus is. Jelentősége a marxista filozófia szempontjából többek között abban van, hogy a leninizmus a legmagasabb példája a marxista filozófia szerves egységének. A marxista filozófia fejlődése nem válik el a marxizmus egyéb oldalaitól, hanem átfogja azok fejlődését, azokból nő ki, azokban realizálódik. A leninizmus filozófiai vonatkozásait, azt az újat, amit Lenin képviselt a marxista filozófia továbbfejlesztésében csak akkor értjük és látjuk a maga egészében és nagyságában, ha Lenin elméleti és gyakorlati munkásságának egészét nézzük. Lenint- nem lehet felosztani filozófusra, közgazdászra, szociológusra, politikusra, és más „szakemberre". Ö egy személyben ez is, az is. A lenini életmű nem darabolható fel egymástól élesen elváló, s többé-kevésbé önálló, független részekre. Lenin sokoldalúsága nem a polihisztor sokoldalúsága volt, aki otthonpsan mozgott az emberi tudás különböző területein, hanem, úgy volt sokoldalú, hogy a marxizmus különböző oldalainalt szerves egységét testesítette meg. Ha Lenin csak Filozófiai füzeteket és a Materializmus és az empiriokriticizmus című mtivet írta volna, akkor is nagy filozófusnak tekinthetnénk. Ám e két mű mellett még több —• a filozófia szempontjából is jelentős — művet is írt. A lendületes stílussal megírt kötet négy részre oszlik és a szerző a Filozófus volt-e Lenin?, Források és felkészülést Filozófiai tisztázás és A marxizmus eleven lelke: a dialektika című fejezetekben fejti kl véleményét. Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa Szlovákia Kommunista Pártja ez év májusában tartotta meg kongresszusát Bratislavában. A Pravda Könyvkiadó a kongreszszus anyagát most összegyűjtve magyarul is mejelentptte. A kiadványban megtalálható "az SZLKP Központi Bizottsága tevékenységéről, valamint az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tevékenységéről és a soron következő feladatokról szóló beszámoló, Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága vezető titkárának felszólalása, Ludvík Svoboda elvtársnak a kongresszushoz küldött levele, az SZLKP Központi Bizottságának határozata és több más fontos dokumentum. Hasznos, hogy külön közli a gyűjtemény a Központi Bizottság tagjainak, póttagjainak és az SZLKP Központi Bizottsága Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tagjainak jegyzékét. A kötetet a Központi Bizottság első üléséről kiadóit közlemény zárja, amely a Központi Bizottság elnökségének és titkárságának a névsorával ismertet meg. A gyűjteményre elsősorban a pártszervezetek vezetőinek és a propagandistáknak hívjuk fel a figyelmét.jzsaf [Felvételi J. Nősek — ČSTK) | ||