Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-27 / 176. szám, kedd

ÖSSZPONTOSÍTOTT AMERIKAI LÉGITÁMADÁSOK Ismét fellángoltak az ellenségeskedések Észak-Írországban Saigon — Az amerikai B-52es légierődök koncentrált támadást intéztek a népi erők feltételezett légvédelmi állásai és csapa tösszevonásai ellen a Vietnam két részét elválasztó demilitarizált övezettől közvetlenül délre. Vasárnap és hétfő reggel összesen 90 tonnányi bombát dobtak le ebben a térségben, ahol a saigoni kormányhadsereg egységei előzőleg kisebb fajta lőszerraktárra és földalatti folyosőrendszerre bukkantak. A B-52-es egy másik köteléke vasárnap Dél-Vietnam egy másik északi vidékén, Quang Tri tartományban bombázott különböző célpontokat. A saigoni katonai szóvivő heves harcokat jelentett a hét végén a deltavidékről is, 170 kilométerre délnyugatra Saigontól. Itt a saigoni kormánycsapatok és a felszabadító erők öszszecsapása több áldozatot követelt mindkét fél oldalán. A hadműveletekről kiadott elmúlt heti jelentések egyértelműen arról tanúskodnak, hogy Dél-Vietnamban az utóbbi napokban megélénkült a harci tevékenység. A saigoni amerikai katonai parancsnokság újabban nem ad ki reggeli jelentést a harcok állásáról, a katonai szóvivő azonban hétfőn reggel úgy nyilatkozott, hogy kevés hadműveletről számolhatnak be, ha adhatna tájékoztatást. Hanoi — „Több mint három hét telt el azóta, hogy a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya új javaslatokat terjesztett elő a párizsi Washington — Tajvan washingtoni nagykövete egy televíziós interjúban célzott rá, hogy a csangkafsekísta delegáció esetleg kivonul az ENSZből, ha a világszervezet elismeri a Kínai Népköztársaság mand&umát. A nagykövet, James Sen, megjegyzéseinek hátterét azok a hírek szolgáltatják, hogy az Egyesült Államok hamarosan feladja a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságával kapcsolatos eddigi, mereven elutasító álláspontját. A televíziós interjúban Sen nagykövet kijelentette, hogy változatlanul nem tudja elképzelni, hogy Peking és Tajvan egyaránt részt vennének az ÉŇSZ munkájában. „Mindig is vietnam-értekezleten, az Egyesült Államok kormánya azonban mind ez ideig nem adott ezekre egyértelmű választ" — írja a hanoi Nhan Dan „A DIFK hétpontos javaslata kiút az Egyesült Államok számára" című cikkében. „A világközvélemény és nagyon sok kormány érdeklődéssel és helyesléssel fogadta ezeket a javaslatokat. A lakosság nagy része, még olyan országokban is, mint Dél-Vietnam és az Egyesült Államok, úgy értékeli ezeket a javaslatokat — mutat rá a hanoi lap —, hogy szilárd alapot biztosít a délvietnami probléma békés rendezésére. „Ezzel szemben a harci tevékenység megélénkülése mind Dél-Vietnamban, mind Kambodzsában és Laoszban, a VDK sűrűn lakott területei ellen intézett ismételt bombázások megint csak megmutatták, hogy az Egyesült Államok politikája Indokínában a gyarmatosításra törekszik — állapítja meg a Cikk. Saigon — A saigoni amerikai katonai parancsnokság hétfőn közölte, hogy az elmúlt héten 4100 Jövel csökkentették a DélVietnamban harcoló amerikai csapatok létszámát. Ezzel a Dél-Vietnamban bevetett amerikai csapatok létszáma 229 200 j őre csökkent — s ez 1965 decembere óta a legalacsonyabb szám. Nixon elnök korábbi bejelentései szerint az év végére 184 ezerre kelt csökkenteni az amerikai csapatok létszámát. ez volt az álláspontunk" — mondotta. A hétfői Shristian Science Monitor az amerikai—tajvani problémakört boncolgatja. Vezércikkében arra következtet, hogy az Egyesült Államok, amely mindeddig „elfogadta", hogy a kínai pépet Tajvan képviseli, most ezt a fikciót feladja, de nem Tajvant, és nem a tajv.ani kormányt. Az amerikai lap szerint Csang Kaj-sek száműzött kormánya" elkerülhetetlenül elveszti tagságát a Biztonsági Tanácsban. A Monitor is lehetségesnek tartja, hogy a tajvani rezsim a Nixon-politika elleni tiltakozás kifejezéséül kivonul a világszervezetből. ALEKSZEJ KOSZIGINNAK, a minisztertanács elnökének vezetésével szovjet küldöttség utazott repülőgépen Bukarestbe, hogy részt vegyen a KGST 25. ülésszakán. A CONAKRYI RÁDIÓ vasárnap esti adása szerint riadókészültségbe helyezték a guineai hadsereget, a milíciát és az összes politikai szervezeteket egy esetleges zsoldostámadás visszaverésére. A rádió az ország kormányzó pártjának, a Guineai Demokrata Párt Politikai Bizottságának közleményét olvasta be. MEGÉRKEZETT SZENEGÁLBA az ENSZ Biztonsági Tanácsának az a különbizottsága, amelyet a Szenegál és Portugál Guinea (Bissauj határán kialakult helyzet kivizsgálásával bíztak meg. A különbizottságot a Biztonsági Tanács határozata nyomán állították fel, amely elítélte Portugáliát a határ szenegáli oldalán elkövetett robbantásos merényletekért. AZ ELMÚLT NÉHÁNY HÓNAPBAN hét és félmillió kelet-pakisztáni menekült lépte át India határát — közli hivatalos forrásokra hivatkozva a Patrio című indiai lap. öt és félmilliót közülük sikerült elhelyezni a különböző menekült táborokban. A menekültek rendkívül komoly problémát jelentenek a beköszöntő esős évszakkal. AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN szóltak a harangok, amikor vasárnap Monrovia repülőterén leszállt az a repülőgép, amely a pénteken elhunyt Tubman libériai elnök földi maradványait szállította haza Londonból. Tubman 27 évig volt az ország elnöke. Temetéséig, amely jövő vasárnap lesz, nemzeti gyászt rendeltek el. TÖBB MINT KÉTSZÁZ SZEMÉLY — többségükben rendőr — sebesült meg a Tokió közelében épülő naritai repülőtér környékén, amikor mintegy 1000 főnyi diák és paraszt tömeg összecsapott a kivezényelt, rohamrendőrséggel. A tüntetők a repülőtér építése ellen tiltakoztak, mert — mint mondják — ez Japán és amerikai katonai -gépek fogadására készül. Több mint 150 személyt őrizetbe vettek. Beljast — Észak-Írország nagy városaiban, Belfastban, Londonderry-ben, Lurganban és Newryben vasárnap este és a hétfőre virradó éjszaka ismét fellángoltak az ellenségeskedések. Belfast katolikus negyedében a felizgatott tömeg egy labdarúgó-mérkőzés forró hangulatát használta fel ürügyként arra, hogy kőzáport zúdítson a szolgálatot teljesítő rendőrökre. Londonderryben az angol katonaság szorította vissza azokat, akik egy tejeskocsit támadtak meg, feltehetően a tejesüvegek miatt. Ezekből szoktak ugyanis benzinespalackokat készíteni. A városban több robbanás is volt. Newryben egy robbanás súlyos károkat okozott egy áruházban. Lurganban több mint ezren támadták meg a rendőrkapiMoszkva — A moszkvai nemzetközi filmfesztivál keretében tegnap a Szovjet Filmdolgozók Szövetségének székházában vita kezdődött „A film a társadalmi haladásért vívott harcban" témáról. Alekszandr Karaganov, a Szovjet Filmdolgozók Szövetsége elnökségének titkára vltanyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a film az egyik legerősebb fegyver világszerte a békéért és a kársadalmi haladásért vívott harcban. A filmnek reálisan kell tükröznie a valóságot. Ez a haladó irányzat már nemcsak a szocialista államokban, hanem Olaszország, Franciaország, az Egyesült Államok, valamint az ázsiai, az afrikai és a latintányságot. Két személyt, akiknél benzinespalackot találtak, letartóztattak. A belfasti hatóságok szerint házkutatások során olyan dokumentumokra bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy az IRA (a törvényen kívül helyezett ír köztársasági hadsereg) Londonra is ki akarja terjeszteni tevékenységét. A szervezet állítólag szabotázsakciókat tervezett brit ipari létesítmények ellen. Titkos fegyverraktárra bukkantak az észak-ír határ mentén az angol katonák hétfő hajnali razziájuk során. A raktárban több mint egy mázsa lőszert és robbanóanyagot, gránátokat, bombákat találtak. Feltételezik, hogy az illegális ír köztársasági hadsereg (IRA) titkos lerakodóhelyéről van szó. amerikai országok kinematográfiájában is megnyilvánul. A szovjet filmművészetnek most újabb ösztönzést adtak az SZKP XXIV. kongresszusa kö vAkeztetései. Híven fogjuk ábrázolni az emberek jelenlegi élletét és munkáját, a nép prob lémáit és sikereit. Kibővítjük együttműködésünket valamennyi szocialista országgal. Hiszem, hogy a moszkvai filmfesztivál és vitánk segítségére lesz az egész világ filmeseinek a társadalmi haladás magasztos eszményeiért vívott harcban — mondotat A. Karagamov. A vitában felszólalt dr. Sta nislav Zvoníőek is. Hangsúlyozta, hogy a szocialista kinematográfia kialakulására hatást gyakorolt a csehszlovák film is. Tudatosan szító Az amerikai kormánykörök és a NATO-szoldateszka a Földközi-tenger térségében levő katonai támaszpontok további kiterjesztésének terveivel tudatosan szítja a feszültséget a világ e térségében — írja a hétfői moszkvai Pravdában lurij Harlamov. Azok az óriási összegek, amelyeket az Egyesült Államok fordít dél-európai támaszpontjainak fenntartására és kiszélesítésére, csupán egy részét képezik a Földközi-tenger térségében levő amerikai és NATOerők megerősítésére irányuló általános programnak. Egy újabb t feszültség amerikai helikopter-anyahajót akarnak irányítani ebbe a térségbe a tengerészgyalogság gyors átirányításának céljaira. Az angolok azt ígérték, hogv újabb diverziós deszant ezredet helyeznek el Máltán. A NATOkörök fokozzák a nyomás': a cip rusi kormányra, miközben London és Washington zsaroló kampányt indított a munkáspárti máltai kormány ellen. A Földközi-tenger medencéjében szított feszültség rendkívül súlyos új veszélyeket rejt magában e térség népeire nézve, amelyek a békés együttműködésre törekszenek A tajvani rezsim kivonul az ENSZ-bol? VITA A MOSZKVAI NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁLON MOSZKVAI VÉLEMÉNY KÍNA ÉS AZ USA KAPCSOLATFELVÉTELÉRŐL Az SZKP központi lapja, a moszkvai Pravda vasárnapi ban Igor Alekszandrov aláírással hosszabb lélegzetű közöl Peking és Washington kapcsolatáról. számácikket A cikk aláhúzza, hogy a Szovjetunióban nem látnak a kínaiamerikai kapcsolatban semmi okot a szenzációra. Ezeket a kapcsolatokat a szovjet emberek abból a szempontból vizsgálják, ahogyan a XXIV. pártkongreszszuson marxista—leninista módon elemezték a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi helyzet fejlődésének alapvető tendenciáit. A kongresszuson világosan meghatározták a Szovjetuniónak a Kínai Népköztársasággal és az Egyesült Államokkal való politikáját, s az események alakulása igazolta e politika helyességét. Természetes — folytatódik a cikk —, hogy az események további alakulása Jobban feltárja majd Peking és Washington valódi szándékait, Az SZKP és a szovjet állam számol a kínai— amerikai kapcsolatok minden lehetséges következményével. Világos, hogy minden olyan számítás, miszerint Peking és Washington kapcsolatait a Szovjetunióra és a szocialista táborra gyakorlandó „nyomósként" használnák fel, csupán a realitás elvesztésének következménye lehet. A cikk ezután a többi között a következőket állapltja meg: Pártunk és államunk sürgeti a kapcsolatok normalizálását a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között, a barátság megteremtését a szovjet és a kínai nép között. Ez megfelelne mindkét ország, a szocialista világrendszer alapvető érdekeinek, az imperializmus ellen folytatott harc fokozása érdekeinek. Ugyanakkor mi következetes harcot folytatunk a kínai vezetőség antileninista platformja ellen, az antiimperialista front, a szocialista és mukásmozgalom aláaknázására irányuló bomlasztó tevékenység ellen, s elutasítjuk Peking soviniszta nagyhatalmi politikáját, valamint a kínai propaganda pártunk és államunk politikáját rágalmazó koholmányait. A Szovjetunió változatlanul betartja a békés együttélés elvét, kész fejleszteni kapcsolatait az Egyesült Államokkal ls, mert abból indul ki, hogy ez egyaránt megfelel mind a szovjet és az amerikai nép, mind pedig az egyetemes béke érdekeinek. A Szovjetunió azonban mindig határozottan szembeszegül az Egyesült Államok agreszszív cselekményeivel, az erőszakpolitikával. A cikkíró a továbbiakban felhívja a figyelmet arra, hogy Nixon bejelentését az amerikai kormányhoz közel álló körökben Washington „békéltető politikája" kifejezésre juttatásának tekintik. Megjegyzi azonban, hogy nagy különbség van az amerikai uralkodó körök szavai és tettei között. Az Egyesült Államok folytatja az agresszív indokínai háborút, támogatja az izraeli szélsőségeseket, akadályozza az európai feszültség enyhítését. Nem véletlen — húzza alá a cikk —, hogy a Pekinggel való kapcsolatokat az Egyesült Államokban sokan e reakciós, kommunistaellenes vonal folytatásának tekintik. Kínában hivatalosan nem kommentálták az amerikai elnök látogatását. Peking eközben folytatja antiiinperialísta kirohanásait, hangzatos ígéreteket tesz a népek antiimperialista harcának támogatására. Egyben folytatódik a szovjetellenesség, az antiimeperialista és forradalmi erők bomlasztásának politikája is. A bizalmas kínai—amerikai megbeszélések, Nixon pekingi látogatásáról történt megállapodás, valamint e lépés esetleges nemzetközi következményei élénk találgatásokat és vitákat keltettek a nemzetközi sajtó hasábjain. A kínai—amerikai kapcsolatokban történt messzemenő haladásról tanúskodó közleményt bizonyos körökben nagy szenzációként fogták fel. Mindez nyilvánvalóan azzal magyarázható, hogy olyan országokról van szó, amelyek valódi politikai szándékaikat átláthatatlan propagandafüggönny mögé rejtik. Olyan kormányokról, amelyeknek ünnepélyes és kevésbé ünnepélyes kijelentései gyakran szöges ellentétben állnak valódi politikai vonalukkal. Köztudott, hogy Peking ez alatt az egész idő alatt az amerikai imperializmus elleni kérlelhetetlen és megalkuvás nélküli harcra, a Nlxon-kormány megdöntésére szólította fel a világot, míg az Egyesült Államok ugyanilyen demonstratív módon bojkottálta a Kínai Népköztársaságot és támogatta a tajvani csangkajsekista rendszert. A Pravda megjegyzi, hogy Peking Washingtonnal való kapcsolatáról különféle vélemények, gyakran homlokegyenest ellentétes értékelések hangzottak el a sajtóban vagy az államférfiak és közéleti személyiségek reagálásaiban. A lap megjegyzi, hogy az értékelések általában megelégedéssel nyugtázták a kínai—amerikai kapcsolatok normalizálódásának lehetőségeit, de a megelégedést kifejező motívumok a legkülönfélébbek. Egyes értékelések szerint a Kínai Népköztársaság elismerése a reális fordulat jele az amerikai kormány politikájában. Megjegyzik azt is, hogy Nixon meghívásával a kínai vezetés nyilvánvalóan különleges hely elfoglalására törekszik a nemzetközi színtéren, mégpedig a tőkésállamokhoz, de különösképpen az Egyesült Államokhoz való közeledés útján. A cikkíró a külföldi sajtót idézve megállapítja: kommunistaellenes reakciós körökben arra számítanak, hogy a PekingWashington kapcsolatfelvétel aláássa az antiimperialista erők egységét, meggyengíti a szocialista világrendszer pozícióit. A leginkább reakciós amerikai sajtó az önző célok és a kommunistaellenes érdekek által diktált külpolitikai manőverként értékeli Nixon jövő évi pekingi látogatását. A haladó sajtó viszont azt húzza alá, hogy a világ népei szeretnék, ha a kínai —amerikai kapcsolatok előmozdítanák a nemzetközi feszültség enyhülését és a béke megszilárdítását. Megjegyzi azonban, hogy mindkét fél a kelleténél több okot ad a szándékaik őszinteségében való kételkedésre. A világsajtó reagálásából kifejeződik a modern politikai és osztályerök azzal kapcsolatos álláspontja, hogy milyen alapon és milyen céloktól vezérelve történik a közeledés Washington és Peking között. A haladó és békeszerető erők komolyan és éberen figyelik bizonyos körök manőverezéseit, amelyeknek nem volna ellenére, hogy a kínaiamerikai kapcsolatok normalizálását a szocializmus ártalmára a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom érdekei, az imperialista agresszió ellen küzdő népek érdekei ellen használják fel. A Pravda végezetül leszögezi: Mi abból indulunk ki, hogy az államok politikai döntéseinek nem a nemzetközi helyzet élezésére, hanem a feszültség enyhítésére kell irányulnia. Kétségtelen, hogy a kínai és az amerikai nép hosszabb távú érdekei éppúgy, mint a világ népeinek érdekei a béke és a biztonság szilárdítását előmozdító határozatokat követelnek, nem pedig politikai kombinációkat más államok ellen, mert az ilyen kombinációk, mint a történelem tapasztalata mutatja, végső soron visszaütnek a kezdeményezőkre. A Szovjetunió a múlthoz hasonlóan, most is kész aktívan együttműködni minden állammal, közte a Kínai Népköztársasággal és az Egyesült Államokkal is az egyetemes béke szilárdítása, a szabadság, a függetlenség, a népek haladása és fejlődése érdekében.