Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-25 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

A bajmóci (Bojnice) kórház több orvosa szenvedélyes vadász. MUDr. D. Kindernay dolgozószobájának falán fejedelmi trófeák tanúsítják, hogy a sebészeti osztály főorvosa otthon van a Felső-Nyitra-völgyet övező he­gyekben. Igen sok szép agancs és más erdei emlék díszíti MUDr. A. Morávek, a fog- és szájbetegségek járási főorvosának szobáját is. A fogorvos legújabb va­dászzsákmánya az e tájon ritkán elejthető fajdkakas, amelynek preparált díszpéldányát már sokan megcso­dálták. Szántó György Nyarainak Üj szobor A világhírű fürdőváros, Karlovy Vary új szobrot kapott. Nemrégiben leplez­ték le a Járási Nemzeti Bi­zottság épülete előtt Kle­ment Gottwald elvtárs el­ső munkáselnökünk szob­rát. Az ünnepélyes leleple­zésen nemcsak a hivata­los küldöttek vettek részt, hanem szép számban meg­jelentek a városban időző turisták és vendégek is. Kovács Árpád Kiállítások A Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Járási Nemzeti Bi­zottság termeiben egyszer­re két kiállítást is meg­nézhettek az érdeklődők. A járás műkedvelő képző­művészeinek kiállítása volt az egyik. Ezen a kiállítá­son festékkel, fával, fém­mel és náddal dolgozó, idős és fiatal képzőművé­szek alkotásai gyönyörköd­tették a látogatókat. Né­hány, igazán egyéni látás­mód alapján alkotott mű igazán meglepete a közön­séget, mert valóban mű­vészi értékű volt. A másik kiállítás anyagát a bősi (Gabčikovo) nyugdíjasok otthonának 129 lakója ké­zimunkáiból állították ösz­sze. Ez a kiállítás is meg­nyerte a közönség tetszé­sét. Horváth Márta Szepességi barangolása során sok érdekes történelmi emléket láthat a turista. Ha Génye (Gánovce) felől érkezve letér az aszfaitozott útról, alig egy órányi gya­loglás után feltűnik előtte Betlanovce gyönyörű, rene­szánsz stílusú kastélya, melyet 1564-ben építettek. Az első pillantásra azt hiszi, hogy egy jó állapotban levő erőd előtt áli. Tévedés. Hazánkban ez az egyetlen olyan reneszánsz stílusú kastély, mely nem erődként épült. A felvételen is jól látható lőrések mögött sohasem áll­tak ágyuk, vagy katonák. Villa gyanánt építették ezt a kastélyt. Az épület jellegzetes homlokzatán még ma is jól láthatók a díszítő rajzok, melyek ékesen bizonyít­ják, hogy ez az erődnek látszó épület villa volt s nem állt ki egyetlen ostromot sem. Honti Irén (A felvételt Dénes László készítette) Céltudatosan Még jól emlékszem a negyven évvel ezelőtti idők­re, amikor a zalabai (Za­laba) vízimalom „salandá­jában" esténként összejött a falu számottevő legény­sége és ott citeraszó mel­lett szórakoztak a késő éj­szakai órákig. Azóta már régen nem őröl a vízima­lom és kihalt a citeraszó is. Zalabán már csak Bár­czi Lajos bácsinak van ci­terája, de ő is csak nagy unszolásra játszik el egy­két nótát. Kár, hogy nem ismeri az ősi dallamkin­cset, többnyire műdalokat játszik. Valamikor tömeges népi hangszer volt a citera, mert elkészítésének egy­szerű volta és a játék elsa­játításának könnyűsége le­hetővé tette elterjedését. A citerák legősibb formája a topolyafából, vályúszerűen kifaragott citera. Újabb ke­letű' forma a deszkából összeszegelt, vagy enyve­zett citera. Anyaguk lehet topolyafa, szilfa, diófa, eperfa, vagy még fenyőfa is. Jellemzője a, két végén elhelyezett tőke, melybe a húrtartót és a húrcsavaró szegeket illesztik bele. Ez utóbbiakat a falusi ková­csok készítették. A citerák alakja egyszerű hasáb, de vannak oldalt hasas, azaz hajlított oldalú citerák is. Ezit a formát egy nagyobb darab fából fűrészelik ki. Az elkészített citera fedő­lapján egy, vagy esetleg több hanglyukat fúrnak ki. A „kottalap" fölé négy egy­forma húrt szerelnek, majd velük párhuzamosan szere­lik a kísérő húrokat. Még­pedig ugyanarra a hangra és az alatta levő ötödhang­ra, vagy esetleg egy egész oktávval mélyebbre is. Veszelei Sándor Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) a fiatalság művelődését, szó­rakozását szolgálná a klubhelyiség... Ha vol­na. A fiatalok szívesen vennék, ha az illetékesek felfigyelnének erre az igényre és intézkednének. Mi, fiatalok, szívesen vál­lalnánk, hogy tudásunk­hoz, erőnkhöz mérten ki­vesszük részünket azokból a munkálatokból, melyek nyomán megvalósulna ré­gi elképzelésünk és klub­helyiséggel rendelkeznénk. Dusik Veronika ÚjaiÉ nyelvemlékünk A magyarországi Orszá­gos Széchenyi Könyvtár­ban új magyar nyelvemlék­re bukkantak a tudósok, melynek érdekes szlovákiai vonatkozásai vannak. Egy 1483-ban megjelent ős­nyomtatvány könyvtáblájá­ban találtak néhány tele­írt papírlapot, melyekről a szakvizsgálat a következő­ket állapította meg: — A kérdéses könyvtáb­la szlovákiai, valószínőleg/ bártfai (Bardejovo) könyv­kötők munkája. — A papír, amelyre egy­kor írtak, a lengyel Tátrá­ban hajdan működő, régi papírmalmok valamelyiké­ben készült. — A talált latin ének­szövegeik között volt egy magyar nyelvű rövid hús­véti ének is az 1400-as évek elejéről, s ez az ed­dig talált legrégibb magyar verses nyelvemlék. — Az ének szövege ma­gyar, latin, német, lengyel és cseh nyelven volt egy­kor leírva, de a cseh szö­veg kissé megsérült. — Mindezekből arra le­het következtetni, hogy ez a z értékes nyelvemlék a középkori Magyarország többnyelvű vidékéről, va­lószínűleg Szlovákiából, Sárosból vagy a Szépősség­ből származik. Mindenesetre a talált nyelvemlék értékes doku­mentuma az itt élt népek akkori, békés együttélésé­nek is. Barabás József Már többször tapasztal­tam, hogy rendkívül talá­lékonyak a nyitrai (Nitra) emberek. Ha kényes hely­zetbe jutnak, egy-egy talá­ló ötlettel kivágják magu­kat. Ha nézeteltérésük van vaílakivel, humorral hárít­ják el az összeütközést. Naponta többször is ta­pasztalható találékonysá­guk. Csak figyelni kell. Valamelyik délután félket­tőtől négyig három olyan kis apróságra figyeltem fel, mely bizonyítja a nyit­rai ember találékonyságát. Délután félkettökor: Egy úr a kávéházban tíz külön, böző lapot rak maga mel­lé az asztalra. Mogorván elzavarja maga mellől azo­kat, akik szintén olvasni szeretnének. Szomszédja megúnja a várakozást, oda­megy a mogorva bácsihoz: „Nemde, abban a sorrend­ben óhajtja elolvasni a la­pokat, ahogy egymás tete­jére rakta?". Bólint a mo­gorva újságolvasó. Erre a másik: „Akkor a legalsóra csak hat órakor lesz szük­sége ... Szabad kérnem a legalsót?". Az ötletes kér­dés megdöbbenti a mogor­va urat, elmosolyodik: „Tessék, válasszon akár kettőt is a halomból...!". Déllíián félháromkor: A főutcán tilosat mutat a jel­zőlámpa, amikor egy férfi át akar szaladni az út má­sik oldalára: Rászól a köz­lekedési rendőr: „Nem lát­ja kérem, hogy pirosat mu­tat a lámpa?". Megtorpan a siető férfi, el akarja ke­rülni a büntetést, ezért ár­tatlan arcot vágva felel: „Színvak vagyok kérem, bocsásson meg ...". Délután négykor: Az au­tóbuszban nagy a tolongás. Valaki véletlenül rátapos az egyik férfi vadonatúj sárga cipőjére. Illedelmes bocsánatkérés következik. De a sárgacipős dúl-fúl: „Semmi bocsánat! Le fog­ja tisztítani a cipőmet!". Erre a másik: „Azt már nem! ... De itt van 5 ko­rona és ennyiért elvégez­heti helyettem önmaga is, ha leszáll". Kínos csend. Nemsokára a sárgacipős röstelkedve szabadkozik, szinte bocsánatot kér a másiktól. Száraz Pál A látszat csal Annál a katonai alaku­latnál, amelyiknél Bálák Anton őrnagy irányítja a politikai munkát, a pa­rancsnokok, a pártszerve­zet és a SZISZ vezetőségé­nek a munkája céltudatos. Ez tűnik ki, ha összeha­sonlítjuk a kötelezettség­vállalásokat a már teljesí­tett feladatokkal, ötvenné­gyen tettek ígéretet, hogy feladataik példás teljesíté­se nyomán megszerzik a „Példás katona" jelvényt. A legutóbbi kiértékeléskor 65 katona bizonyult, e jel­vény méltó viselőjének. A specialisták közül negyve­nen vállalkoztak arra, hogy tanulmányaik során magasabb minősítésű osz­tályba jutnak. 40 katona helyett 46 kapott maga­sabb minősítést. Az éleslö­vészeten az alakulat lét­számának 85 százaléka ki­tűnő eredményt ért el. 7 raj megkapta a „Példás raj" címet, két szakasz pe­dig a „Példás szakasz" cí­met. Huszonkét gépkocsi­vezető jelentős üzemanyag­megtakarítást ér el és bal­esetmentesen közlekedik. A katonák több mint ezer brigádórát dolgoztak s ez­zel csaknem 10 000 korona értéket hoztak létre. A parancsnokság nem te­kinti lezártnak a katonák között kialakult szocialis­ta versenyt. Hamarosan is­mét újoncok érkeznek s ezért az a cél, hogy az új kiképzési ciklusban leg­alább olyan eredményeket érjenek el, mint a mosta­niban. Ez sikerülni is fog, mert az alakulatnál céltu­datos a munka. Benyák József Minden tanév végén meg­rendezik az ógyallai (Hur­banovo) mezőgazdasági gépjavító szakiskolában az ügyességi versenyt, jnely­nek keretében a tanulók számot adnak szaktudásúk­ról, szakmai felkészültsé­gükről és ügyességükről. A versenyen az összes szakmai műveletek szere­peltek: lakatosmunkáik, he­gesztés, kovácsolás, gépja­vítás valamint a szerszám­gépeken való megmunká­lás. Az idei versenyben Both László, a II. B osztály ta­nulója bizonyult a legjobb­nak. Jutalomként egy szép kerámia szobrocskát ka­pott. Ezenkívül a nyár fo­lyamán, mint a legiobb ta­nulók egyike, részt vehet egy 18 napos bulgáriai ten­gerparti nyaraláson. Munka László Találékonyak •A Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom két járá­si bizottsága, a rimaszom­bati (Rím. Sobota) és a prievidzai, megegyeztek, hogy kölcsönös együttmű­ködés alapján 500 pionír számára biztosítanak üdül­tetést a nyáron. Így a Ri­maszombati Diákotthon sem mariad kihasználatlan a nyári szünidő alatt s ugyanakkor a prievidzai já­rás mintegy 30—35 üzemé­ben dolgozó szülők gyer­mekei számukra új, is­meretlen környezetben nya­ralhatnak. A rimaszombati járás pionírjai pedig a prievidzai járásban létesí­tett pionírtáborokban nya­ralnak. Králik István elv­társ, a rimaszombati pio­nírtábor vezetője elmond­ta, hogy a távoli járásból érkezett pionírok szántóra több, érdekes kirándulásit is szerveztek. Ádám Attila

Next

/
Thumbnails
Contents