Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-25 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

Cígel Bánya dolgozói dicsérik a DVP-5-ös gépet • A bányásztanulók 75 százaléka tíz évre szóló munkaszerződést írt alá • Probléma a fejtési frontok haladása • Üjabb vállalás: 30 000 tonna szén terven felül Eurcsa érzés: fejünk fölölt száz méternél is • vastagabb kőréteg tartja a falut és az 1346 méter magas Madaras-hegy (Vtáčnik) tűzhányóra emlékeztető andezittömbjét. Furcsa érzés, de nem riasztó. Tudom, hogy fönn a fejem fölött sűrű szövetű füstfátyolt terít a völgyre Prievidza sok-sok kéménye, és Cígel Bánya épületében többen is ügyelnek arra, hogy biztonságosan működjön ebben a folyosóban az elszívóberendezés, az áramszolgáltatás. Körülöttem mindenki egyforma. Szürke vászonruha, bőrfoltokkal, csizma, sisak és rajta a lámpa, a vállon mentődoboz, a kézben lapát. Az egyik oldalon üres csillék hosszú sora, a másikon szénnel, meddővel, iszappal megrakottak. Itt próbálom megérteni, hogy néhány hónappal ezelőtt, Lenin elvtárs születésének 101. évfordulóján ez a bánya fennállása óta a legtöbb szenet, pontosan 6477 tonnányit küldölt fel. Vajon hány csillével? Vajon hány robbantási készített elő azon -a napon a Komjátiból (Komjaticej ideszármazott Cirok Rudolf előmunkás? Hány t ám fát állítottak fel azon a napon? Hány arc ráncába festődött bele a szénpor? Mosolyog hangosan kimondott gondolataimon az előmunkást. Megigazgatja sisakját és magabiztosan magyaráz: „A szén nem piszok. És különben is, más itt a probléma. Nézze kérem, helytelen, nagyon helytelen, ha követ, vasat, meddőt raknak a szén közé. Nem méltó a bányászhoz. De az sem tetsző, amikor a nyomás által tönkrement támfák értékének harminc-negyven százalékát ráírják a bányászra." Mások inkább az eredmenyekről beszélnek. Balaj Lajos szakszervezeti elnök a III. szakasz teljesítményét dicséri: „Május elsején ők álltak a menet élén." Veternik mérnök mindjárt bizonyít is: „Fejtési tervüket 154,5 százalékra teljesítették, terven felül 20 000 tonna szenet küldtek a felszínre." Valaki kiegészíti: „És vállalták, hogy az év végéig további 30 000 tonna szenet adnak terven felül és 400 méternyi bányafolyosót építenek." Keveset mond az idegen számára az a megjelölés, hogy a III. szakaszról van szó. Ezért elém terítik a bánya újságjának legfrissebb számát. Ebből tudom meg, hogy Buzalka fózsef és csapata rendszerint 7—8 nappal a hónap vége előtt már teljesíteni szokta a fejtés havi tervét. Az 1353-as fejtésnél hasonló eredményeket szokott elérni Sŕasný Vladimír munkacsapata. Még mindig idegennek érzem magam. Borzongató szél fúj a szállítóakna felől. Állandóan cserélik a levegőt, hogy a legtávolabbi vágatokban is elviselhető legyen. Különös szél. Ezt gondolom, de hogy némi fogalmam legyen egy-egy bányászcsapat létszámáról, megkérdeztem Scirok Rudolf előmunkástól, hány munkással szokott dolgozni? Elcsodálkozom a válaszon: „Mi kérem kjlencvenhatan vagyunk." Két ember nekifeszül a csilléknek. Odébb lökik. Az ősrégi erdőségekből keletkezett szén hamarosan a felszínre jut majd. Egybemosódik itt az idő, úgy rakódnak egymásra a percek és az órák. mint egykor a mélybe süllyedő fák. Csak a csillék csörgése, a távoli lövések robbanása bontja meg ezt a különös éjszakát. Erre fogok emlékezni, erre a képre, ha valaki kiejti a szót: bánya. Nem is olyan csúnya kép. Gyakran hallottam már bányát megjárt munkásoktól: „Nem megyek én vissza a bányába. Csak akkor, ha majd ablak ts lesz rajta." Úgy látszik, hogy ők nem vették észre ezt a képet. Nem vitatkozom velük. Nem, még gondolatban sem. Inkább itt, már fenn a bányaépülelben, megkérdezem Lajčiak Albin elvtársat, a bányásztanulók intézetének igazgatóját, hogy a fiatalok menynyire szerették meg a bányát. Nem magyarázkodik. Adatokat sorol: „A harmadéves tanulók 75 százaléka 10 évre szóló munkaszerződést Irt alá. Kilenc toborzónk járja az országol. Eridig 175 szerződést küldtek bf Ezek közül százketlen bányásznak jelentkeztek." Ha általános érvényű az, hogy a fiatalok rajon-, ganak a technikáért, akkor ez hangsúlyozottan érvényes a bányászfiatalokra. A Cígel Bányában is tudják ezt. Ezért ahol csak lehetsége a legmodernebb bányagépeket alkalmazzák. Mindenki dicséri a 14 012 N jelzésű, falfejtésnél alkalmazott DVP-5-ös gépet. És természetesen azokat is., akik vele dolgoznak. Chobot Viliam előmunkás csapatat. Nem értem pontosan az elém tett adat jelentését — 13 t/hl/sm — de feljegyzem, mert mindenki lelkendezik: Nagyon szép teljesítmény! Nincs időm arra, hogy meginagyarázlá;.sam magamnak az adat jelentését, mert az egyik mérnök a fiatalokról beszél: „És nemcsak a modern technikát kell biztosítani a fiatalok számára, hanem a modern életet is." Egyetértünk. De hogy bizonyítsák, mennyire szívügye ez Cígel Bánya vezetőségének, felemlítik, az üdülő építését. Alig négy és félórányi járásra a bányától gyönyörű üdülőt építtet a bánya. PÚŠŤ a neve annak a völgyrésznek, ahol a 160 személy befogadására alkalmas, fehér kövekkel kirakott üdülő épül. Mečiar Lajos ve2eti itt a munkálatokat. Véleménye szerint még a tájat is megszépíti majd ez a hatalmas, modern nciiiiő Az év végére elkészül. Ha igaz. akkor a bányászfiatalok már ebben az üdülőben fognak szilveszterezni. Szó kerül a kongresszusi határozatokra is. A bánya mérnökei jól ismerik. Szórói-szóra idézik: „1975-ben mintegy 115—118 millió tonna szenet és lignitet, ebből legalább 87—90 millió tonna barnaszenet kell bányásznunk." Őket főleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy a fejtési frontok halariusához szükséges feltételeket biztosítsák, mprt ez az alapja a tervteljesítésnek. Helyesnek, reálisnak tartják a tervet. Még jól emlékeznek arra, hogy a háború utáni újjáépítés, majd a dinamikus iparfejlesztés idején a "rohamosan növekedő energiaigények kielégítése érdekében a széntermelést milyen hősies erőfeszítéssel fokoztuk. Tudják, hogy árnyoldalai is voltak. Világviszonylatban már 1950-ben 7500 kcal/kg volt a felhasznált tüzelőanyagok fűtőértéke, ez pedig azt jelezte, hogy ha népgazdaságunk helyt akar állni a világversenyben, akkor kerülni kell az egyre drágábban bányászható szén készletek fejtéséi, de legalábbis kerülni kell a minden áron való jövesztést. Nagyon helyesnek tartják, hogy a párthatározat értelmében a lakosság tüzelőanyag-fogyasztásában csökkenteni kell a szén közvetlen égetésének részarányát. Tudják azt is, hogy ez nem jelenti majd a szénbányászat elhanyagolását, mert csupán arról van szó, hogy ésszerűsítik a tüzelőanyag, a szén felhasználásának módját. Ezért a kitűzött iervek megvalósítására szívesen vállalkoznak. Nem mondta ki hangosan Cirok Rudolf, az előmunkás, sem a III. szakasz vájárja, Buzalka József, nem szólt a mérnökök közül egyik sem, de Cígel Bánya mindegyik dolgozója tudatában van annak, hogy hangzatos „széncsata" meghirdetése nélkül is nagyszerű, ha naponta egyre több csillével egyre jobb minőségű szenet küldenek. Jó szerencsét, bányászok! HAJDÚ ANDRÁS A nyár sok fiatalt csábít a természetbe. Gyönyörködnek a természeti szépségekben, élvezik a táj változatosságát. Tekintetük nem kerüli el az égboltot sem, ameiy óriási gömbként hajlik a látóhatár fölé. Mélykék színe, vagy éppen vakító szürkesége csodálatot vélt ki mindenkiben. Miért éppen kék színű az égbolt? Ahhoz, hogy ezt megmagyarázhassuk, ismernünk kell légkörünk öszszetételét. Atmoszféránk különböző gázmolekulákbői tevődik össze (oxigén, nitrogén, széndioxid, nemesgázok stb.). Ezeken kívül még előfordul a levegőben vízpára és finom por. Ezek kis részecskékből állnak, melyeknek méretei különbözők, de általában kisebbek a látható fény hullámhosszánál. Elméletileg és kísérletekkel is igazolt tény, ha a fény olyan részecskékre esik, amelyek jelentősen kisebbek a fény hullámhoszszánál, akkor ezek a részecskék a fényt a hullámhossz negyedik hatványával arányos mennyiségben szórják szét. Ha a napfényben a vörös fény szórását egynek vesszük, akkor a kék fényé 6,4 lesz. Mivel a levegő molekulái kisebbek a látható fény hullámhosszánál, a fényt szórni fogják, mégpedig az emiitett szabály szerint. A kék fény szórása sokkal erősebb, mint a többi színé, ezért látjuk az eget kéknekl Ha a fény hullámhosszával megegyező vagy nagyobb molekulákba ütközik, akkor minden sugárfajta (ezen a fehér fény összetevőit értjük) egyenlő mértékben szóródik, és a szórt fény ugyanolyan lesz, mint a beeső fény (a ml esetünkben fehér). Ezért ha a levegőben nagyobb méretű részecskék vannak Jelen, az ég kék színéhez hozzátevődik a fehér szín is. Az égbolt kék színű lesz fehéres árnyalattal. Ez az árnyalat annál erősebb, minél nagyobb a légkörben található nagyobb részecskék tömege. Az égnek ezt a színét jól megfigyelhetjük aszályok idején, vagy erdők és tőzeges mocsarak égési helyén. Az ég kék színe akkor is fehéres árnyalatú fesz, ha a levegőben nagy mennyiségben fordulnak elő vízcseppek, vagy jégristályok, amelyek a légkör páratartalmának lecsapódásával keletkeztek. Az égnek a zenit környékén van a legszebb kék színe, míg a horizont felé közeledve egyre inkább fehéres árnyalatot kap. ERDiKES LEGKI Érdekes jelenségek játszódnak le napkeltekor ős napnyugtakor is. Ezeket mindennap megfigyelhetjük, ha kiderült az ég és jól láthatjuk a horizontot (nyíl terepen, síkságokon). A Nap a látóhatárhoz közeledve fokozatosan változtatja színét: először narancssárga majd gyakran vörös színű lesz. Közben változik a fényessége is, úgyhogy szabad szemmel is belenézhetünk. Nemcsak a nap, hanem a környező része (az ellentétes oldalon is) színeződni kezd. Az égbolton levő felhők is színt kapnak — az alsók vörösek, majd feljebb 6árgák, a legmagasabban levők fehérek lesznek. A szemben fekvő oldalon a felhők színeződése hamarabb következik be. A nap további ereszkedésével az említett objektumok színeződése erősebb lesz. Amikor a Nap eltűnik a látóhatár alatt, a napnyugta helye fölött legtöbbször élénk ragyogás marad, mely narancssárga vagy vörös színű. Az égen a lenyugodott Nap mindkét oldalán színes sávok kezdenek terjedni. Ezeknek a színeknek az összességét nevezzük esthajnalpírnak. A színes sávok eloszlása a színképhez hasonlít. A látóhatártól kiindulva követik egymást a vörös, a narancssárga, a sárga, a zöld, a kék szín, bár némelyik szín hiányozhat, de a sorrend azonos marad. Közvetlen napnyugta után az ellentétes oldalon (keleten kezd emelkedni a Föld árnyéka, amelynek sötét szürke színe kevéssé különbözik az ég többi színétől. Elég gyakran látható, hogy a Föld árnyékát egy keskeny bíbor színű öv szegélyezi — a Vénusz öve. A Nap további süllyedésével lassan eltűnnek az említett jelenségek, és ezzel vége a csillagászati szürkületnek. Ez az esthajnalpfr általános jellemzése. Kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók. Ilyen például a zöld sugár. Abból áll, hogy a Nap az utosó pillanatban a látóhatar alatt való eltűnése előtt (vagy a látóhatár alól való kiemelkedésének legelején) a látóhatárnak abban a pontjában, amelyben eltűnik (vagy megjelenik), fényes, zöld sugárzást bocsát ki. Keletkezése könynyen megmagyarázható. Tekintsük a légkört egy háromoldalú prizma részének, amelynek alapja a Föld felé van fordítva, Ebben az esetben légkörünk úgy viselkedik, mint egy prizma — a fehér színt alkotórészeire bontja. Ez a jelenség nagyon rövid ideig, kb. egy másodpercig tart Megtörténhet, hogy a kék sugár is látható, de ez csak nagyon ideális körülmények között következhet be. A Nap vagy a Hold a látóhatár közelében néha furcsa, szabálytalan alakot ölt. Ezt a Jelenséget, amely a légkör alsó részeinek inhomogenitásából (különneműsége) származik, a Nap, illetve a Hold látóhatár menti deformációjának nevezzük. A színkép színeivel ékesített ívet mutató jelenséget szivárványnak nevezzük, amely eső idején figyelhető meg. A szivárvány keletkezésének elmélete bonyolult, ezért e helyen bővebben nem is foglalkozunk vele. A szivárvány színei meghatározott sorrendben követik egymást. Az ív külső felén van a vörös, a belsőn pedig az ibolyakék. Ha a Nap a horizonton van, akkor a szivárvány félkör alakjában látható. Néha észrevehető a főszivárvány fölött egy ún. mellékszivárvány is. Jellegzetessége, hogy a színek fordított sorrendben vannak benne. Néha sikerül megfigyelni fényes, fehér szivárványt, amelyet csak a szélein szegélyeznek színes csíkok. Ezt a szivárványt csak igen ritkán, ködös időben lehet látni. Ha a Napot, a Holdat, esetleg a fényesebb csillagokat vékony felhőtakaró fedi, az égitest körül gyakran különféle méretű és színű gyűrűk láthatók. Ezek a koszorúk. Ha az égen jégkristályokkal telített felhők vannak (cirros, cirrostratus), akkor a jelenségek egy sorát láthatjuk. Ezeket közös néven „ha-, lóknak" nevezzük. A leggyakrabban a 22 fokos kör jelentkezik az égitest körül (a Nap és a Hold). A kör belső széle vörös, a külső ibolyakék. Ez a jelenség néha nem a légkörben, hanem a havon megy végbe (téli érdekesség). Megjelennek néha álnapok is. Ezek fényes foltokból állnak. Az álnapok néha olyan fényesek lehetnek, hogy olyan benyomást keltenek, mintha egy másik Nap is lenne az égen. Ezenkívül látható még 46 fokos kör, ellipszis alakú, parhelikus kör stb. Ez utóbbi egy 22 fokos halóból és fényes sávból áll, amely keresztülhalad a Napon és az égbolton párhuzamosan a horizonttal. Ezek a jelenségek még szebbé, változatosabbá, vonzóbbá teszik számunkra a természetet. Ifj. MOLNÁR IVAN