Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-25 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ ALAPSZABÁLYZAT A PARIELET KULCSFONTOSSÁ ÖRVÉNYÉ Pártunk életét és a kommunisták munkáját a párt alapszabályzata határozza meg. A XIV. kongresszus e fontos alapanyagon néhány módosítást eszközölt. A Pártélet egyik legutóbbi számában ezzel foglalkozik Miloš Jakeš,, A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke. Cikkét kissé rövidítve közöljük. A pártmunkában fontos szerepet játszik a párt alapszabályzata, amelyet joggal minősí­tünk a pártélet kulcsfontosságú törvényének. Rög­zíti a párt marxi—lenini jellegét, alapvető célki­tűzéseit, a pártépítés és a pártmunka lenini nor­-máit, a kommunisták jogait és kötelességeit, vala­mint a párt sikeres tevékenysége szempontjából feltétlenül szükséges további számos követelményt. A párt forradalmi jellegéért viselt harc a múlt­ban is elválaszthatatlanul összefonódott a pártépí­tésben és a párton belüli életben a lenini elvek érvényesítéséért és a kispolgári kötetlenség ellen folytatott harccal. Emlékezzünk csak arra, hogy Lenin milyen nagy szerepet tulajdonított a párt­élet elveinek. így például a párttagság értelmezé­sét tekintve követelte, hogy minden párttag aktí­van dolgozzon valamelyik alapszervezetben, a párt legyen magasfokúan szervezett, mivel ez az erős burzsoázia elleni sikeres harcnak, a munkásosz­tály párt általi vezetésének és végső soron — mi­után a munkásosztály kivívja a hatalmat — a szo­cialista építés eredményes irányításának alapvető feltétele. Erről teljes mértékben meggyőződhet­tünk a pártban és a társadalomban az 1968-1969­es években kialakult válságos fejlemények idején. Ezért az alapszabályzat bevezető része kiemeli, hogy a XIII. kongresszus után a pártban és a tár­sadalomban kialakult politikai válság tanulságai bizonyítják: a lenini szervezeti alapelvektől való elhajlás és az alaszabályzat megszegése a párt egységének és akcióképességének, társadalmi ve­zető szerepének gyöngítésére vezetett, és kialakí­totta a szocializmus vívmányai felszámolásának veszélyét. Pártunkban és társadalmunkban a jobboldali erők már jóval 1968 előtt szervezkedtek. A múlt­ban a párt alapszabályzatának nem eléggé követ­kezetes alkalmazása és a megszegése fölötti napi­rendre térés már 1968 előtt gyöngítette a párt egy­ségét és realizációs képességét, lehetővé tette a párttagok és a pártszervezetek passzivitását, az opportunizmus gyakorlati érvényesülését, a szavak és a tettek közti ellentmondás elmélyülését. A párt politikai munkája 1968 előtt sokkal hatásosabb lett volna, ha a párttagok következetesen igazod­tak volna az alapszabályzathoz. Az alapszabályzat megszegése tette lehetővé, hogy a pártba és a társadalomba beszüremlettek a jobboldali oppor­tunista, revizionista és polgári nézetek, hogy azo­kat nem leplezték le és a párt nem tisztult meg töltik. A párt alapszabályzatának tekintélye nem volt megfelelő és ez megkönnyítette a jobboldali erők tevékenységét. Ennek alapján két következtetés vonható le: Először: a XIII. és a XIV. kongresszus között érvényes alapszabályzat lényegében ebben az idő szakban megfelelt a párt szükségleteinek. Felölel­te a párton belüli élet, a pártmunka, valamint a pártépítés legfontosabb lenini normáit és elveit. Másodszor: 1968 előtt és főleg az 1968—1969-es években a pártmunka súlyos fogyatékosságait nem az alapszabályzat hibái okozták, hanem az alap­szabályzat meg nem tartása, sőt durva megszegé­se. Ezért a párt XIV. kongresszusa nem fogadott el új alapszabályzatot, hanem általában megerősítet­te a korábbi alapszabályzat érvényességét, és csak néhány módosítást hajtott benne végre. Énnek során a „Tanulságokéból s abból a követelmény­ből indult ki, hogy a CSKP XIV. kongresszusán jó­váhagyott feladatok teljesítése, a part vezető sze­repének érvényre juttatása folyamatában szüksé­ges elmélyíteni és tökéletesíteni a párt munkáját. A kongresszus leszögezte, hogy államunk föde­ratív elrendezése mellett is Csehszlovákia Kom­munista Pártja egységes, internacionalista és cent­ralizált párt. Egységes a programja és a politikai irányvonala, amelyet a kongresszusok határoznak meg, egységes az alapszabályzata, egységesek a párttagság feltételei és egységes a tagkönyv is. A kongresszus úgy döntött, hogy a párt egész CSSZSZK-ban kifejezésre jutó egységes tevékeny­sége kiemelése érdekében megváltoztatja az első titkári elnevezést, mégpedig a CSKP KB főtitkári elnevezéssé. Az alapszabályzat módosításának célja a párt egységének megszilárdítása, a párttagok aktivitá­sának fokozása, a fő veszélyt jelentő jobboldali opportunizmus elleni következetes harc követel­ményének kiemelése. A módosítások azt a célt követik, hogy összhangban a párttagság szociális és életkor szerinti összetétele, valamint a párt munkásjellege további szabályozásának követel­ményével, a pártba -főleg a munkásosztály és a többi dolgozó legjobbjait vegyék fel. Ezért legfontosabb változás a tagjelöltségi idő ismételt bevezetése. A tagjelöltségi időt két eszten­dőben állapították meg. Arra szolgál, hogy a tag­' jelöltek megismerkedjenek a párt programjával, politikájával meg alapszabályzatával, és munká­jukkal igazolják, hogy- kiérdemelték a tagságot. A pártszervezetek kötelesek segítséget nyújtani a tagjelölteknek, és figyelemmel kísérni eszmei, po­litikai, szakmai és erkölcsi tulajdonságaikat. A dolgozók 1948 februárjában aratott győzelme utáni időszak tapasztalatai azonban bizonyítják, hogy a tagjelöltségi idő bevezetése nem teljesítené küldetését és formálissá válna, ha az alapszerve­zetek szüntelenül nem foglalkoznának a tagje­löltekkel. A pártszervezetek és a kezességet válla­lók feladata tehát ügyelni azoknak a céloknak el­érésére, amelyeket a párt XIV. kongresszusa a tagjelöltségi idő bevezetésével követett. Egyidejű­leg módosították a felsőbb pártszervekbe való be­választáshoz szükséges párttagsági időtartamot is. Az alapszabályzat továbbá rögzíti, hogy a párt­kongresszusokat az eddigi négy esztendő helyett ötévenként fogják megtartani. Ennek célja össze­hangolni a pártkongresszusok közti működési idő­szakot a népgazdaságfejlesztési ötéves tervekkel, mivel a gazdaságpolitika szerves része a párt po­litikájának és a szociális építés sikereinek magva. A CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának mű­ködési ideje ezáltal szintén meghosszabodik öt év­re, s ebben az időszakban lehetőségük nyílik a gazdasági fejlődés feladatai teljesítésének ellenőr­zésére és politikai biztosítására. A kerületi, városi, járási és városkerületi párt­konferenciákat az alapszabályzatnak megfele­lően 2—3 évenként tartják meg. A XIV. kongresszus — a tapasztalatokból és a gyakorlatból kiindulva — az alapszabályzatban módosította, mégpedig két esztendőre, az alap­szervezeti pártbizottságok működési időszakát is. Az egyesztendős működési időszak túlságosan rö­vidnek bizonyult a céltudatos munka kibontakoz­tatásához, a megfelelő közösség kialakításához és képességei felméréséhez. A pártkongresszus továbbá olyan változást esz­közölt az alapszabályzatban, amely szerint a kon­ferenciákon és a kongresszusokon megválasztott pártszerveknek kivételesen joguk van rá, hogy a működési időszakban választott tagjai összlétszá­mának 10 százalékáig terjedően új tagokat koop­táljanak. A kooptálás bevezetése a káderek jelen­tős hullámzásával magyarázható, amit az kény­szerített ki, hogy az 1968—1969-es években szá­mos kommunista csalódást okozott, s bár törek­szünk a káderek állandósítására, az új káderek ilyen széles körű funkcióbalépése folytán nem zár­ható ki a változások szükségessége. A kooptálás, kezdve a járási pártbizottsággal és a járási ellen­őrző és revíziós bizottsággal, a felsőbb pártszerv megerősítése után lép hatályba. A CSKP Központi Bizottsága, illetve Központi Ellenőrző és Revízóis Bizottsága a soraiba való kooptálásról végső ha­tállyal dönt. Az alapszervezeti pártbizottságokba nem célszerű a kooptálás, mivel a havonta meg­tartott taggyűléseken lehetőség nyílik választással eszközölni a szükséges káderváltoztatásokat. Az 1968-as esztendőben és 1969 első hónapjai­ban számos tanújelét láthattuk annak, hogy szük­séges > a felsőbb pártszerveket feljogosítani az alapszabályzatot megsértő pártszervezet feloszla­tására. A módosított alapszabályzat a pártszervek­nek megadja ezt a jogot. Amennyiben az alapszer­vezet tevékenysége ellentmond a párt politikájá­nak, vagy ha az alapszervezet nem teljesíti a kongresszus és a CSKP Központi Bizottsága hatá­rozatait, illetve mély passzivitásban van, akkor a kerületi pártbizottság a kérdést megtanácskozva a járási pártbizottsággal, az ilyen alapszervezetet feloszlathatja. Ilyen esetben a járási pártbizottság felméri, hogy a pártszervezet egyes tagjai milyen mértékben felelnek a hibákért, a párt alapszabály­zatával összhangban Ievorvja a következtetéseket, és eldönti a párttagok besorolását más alapszer­vezetekbe. Az alapszbályzat rögzíti egyben az alapszervezet megszüntetését is, aminek nincs semmi köze a feloszlatáshoz. Erre szokványosán olyan esetekben kerül sor, amikor megszűnik valamilyen munka­hely vagy átszervezést hajtanak végre, ha csök­ken, illetve ellenkezőleg, jelentősen gyarapodik a párttagok száma és a pártszervezeteket meg kell osztani. A pártszervezet létesítését eldöntő járási pártbizottságnak egyben jogában áll a szervezetet megszüntetni A párton belüli demokrácia elmélyítése, a párt­politika kimunkálásában és valóra váltásában a tagság részvételének fokozása, a passzivitás elleni harc és a párt taggyűlései előkészítésének tökéle tesítése szempontjából nagy jelentőségű az a cik­kely, amelynek értelmében a párt szervei és szer­vezetei határozatképesek, ha jelen van tagjaiknak vagy a küldötteknek legalább a fele. A párt akcióképességének alapvető feltétele a demokratikus centralizmus elvének következetes alkalmazása, hogy a párt minden szerve, szerve zete és tagja teljesítse a felsőbb szervek határo-' zatait. A demokratikus centralizmus elvéből logi kusan ered a felsőbb szerv joga hatálytalanítani az alsóbb szerv vagy szervezet helytelen határozatát. Ennek ellenére a pártban ez a gyakorlat teljes mértékben még nem vert gyökeret, eltekintve a párttagsági ügyekben a fellebbezések megoldásá­tól. Most az alapszabályzat közvetlenül rögzíti ezt az elvet. A felsőbb pártszerv kötelessége hatály­talanítani az alsóbb szerv vagy szervezet határo­zatát, amennyiben az ellentmondásban á!l a párt alapszabályzatával. Természetesen úgy kell dol­gozni, hogy a felsőbb szervek ne legyenek kény­telenek élni ezzel a jogukkal. Ennek ellenére a párt egységes eljárásának biztosítása szempont­jából nagy jelentőségű ennek a cikkelynek beil­lesztése a párt alapszabályzatába. Tekintettel az eddigi gyakorlatra, fontos az az intézkedés is, amelynek alapján a felsőbb párt­szerv kötelessége megtárgyalni az alsóbb pártszerv észrevételeit és azokat megválaszolni. Ez jelentő­sen elmélyíti a párton belüli demokráciát, az alap­szervezetek és az alsóbb pártszervek jogait. Az alapszabályzat új cikkelye rögzíti a párttag­ság felfüggesztésének lehetőségét. Ez a lehetőség pártunk gyakorlatában nem újdonság, de eddig nem szerepelt az alapszabályzatban. Jelentős be­avatkozás ez a párttag jogaiba és kötelességeibe, amelyek az alapszabályzat fontos részét képezik. Ezért szükségesnek mutatkozott, hogy az alapsza­bályzatban rögzítsék a tagság felfüggesztésének lehetőségét is. A párttagság felfüggesztése ideiglenes intézke­dés. A párt központi bizottsága főleg azt szabá­lyozza, hogy az ilyen eseteket meddig kell végér­vényen megoldani. Az alapszabályzat szerint a párttagság akkor függeszthető fel, ha nem isme­retes a párttag vagy a tagjelölt kihágásainak ter­jedelme, de az a veszély fenyeget, hogy a nyilvá­nosság szemében kárt szenved a párt tekintélye. Az olyan párttag vagy tagjelölt, akinek tagságát felfüggesztették, nem vehet részt a párt életében és nem fizet tagdíjat. A tagkönyvet, a tagjelöltségi igazolványt az alapszervezet közvetítésével letétbe helyezi a járási pártbizottságon. Az alapszabályzatban új cikkelyek rögzítik az if­júság és a Szocialista Ifjúsági Szövetség iránti vi­szonyt is. Az alapszabályzat a pártszervezetek el­sűrendű feladataként emeli ki a gyermek és az if­júság marxizmus-leninizmus, proletár internacio­nalizmus és szocialista hazafiság szellemében va­ló nevelése iránti céltudatos gondoskodást, hogy rendelkezzék a kommunista ember erkölcsi voná­saival és a Szocialista Ifjúsági Szövetség legjobb tagjait felvehessék a pártba. Az alapszabályzatban az ifjúság és az ifjúsági szervezetek iránti viszonyt szabályozó új cikkelyek arról tanúskodnak, hogy a párt rendkívüli figyelmet fordít a fiatal nemzedék nevelésére. Fontos kiegészítés az is, hogy a párt alapsza­bályzatában beillesztették a népi milícia helyzeté­vel kapcsolatos cikkelyt is. Ezáltal a népi milícia, amely jelentős szerepet vitt a párt marxi—lenini jellegének megújításáért vívott harcban és a szo cializmus védelmében, az alapszabályzatban olyan helyzetbe jut, amely joggal megilleti. A párt alapszabályzatának a XIV. kongresszuson jóváhagyott módosításai kifejezik a párton belüli élet további tökéletesítésének igényét, önmagában azonban még a legjobb alapszabályzat is csak üres deklaráció maradna, ha nap nap után nem harcol­nánk gyakorlati érvényesítéséért, pontos megtar­tásáért, és megszegéséből nem vonnánk le a kö­vetkeztetéseket. Megengedhetetlen a korábbi helyzet, .hogy egyes párttagok és funkcionáriusok nem ismerték az alapszabályzatot. Ez volt 1968 előtt az alapsza­bályzat megszegésének és a pártmunka gyengülé­sének egyik oka és az 1968—1969-es években a jobbolüali opportunistáknak ez könnyítette meg a párton belüli élet destruálását. A tagjelöltek ese­tében az alapszabályzat ismerete a tagság soraiba való felvétel feltételeinek egyike lesz. Annál in­kább szükséges az, hogy az alapszabályzatot is­merjék és teljesítsék mindazok, akik tavaly, a tagkönyvcsere idején megkapták a tagkönyvet. A párt alapszabályzata csak így válhat a _párt mar­xi—lenini egysége, akcióképessége és minden egyes párttag aktivitása megszilárdításának hatal­mas eszközévé a CSKP XIV. kongresszusa határo­zatainak valóra váltása folyamatában. MILOS JAKES, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents