Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-25 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ ALAPSZABÁLYZAT A PARIELET KULCSFONTOSSÁ ÖRVÉNYÉ Pártunk életét és a kommunisták munkáját a párt alapszabályzata határozza meg. A XIV. kongresszus e fontos alapanyagon néhány módosítást eszközölt. A Pártélet egyik legutóbbi számában ezzel foglalkozik Miloš Jakeš,, A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke. Cikkét kissé rövidítve közöljük. A pártmunkában fontos szerepet játszik a párt alapszabályzata, amelyet joggal minősítünk a pártélet kulcsfontosságú törvényének. Rögzíti a párt marxi—lenini jellegét, alapvető célkitűzéseit, a pártépítés és a pártmunka lenini nor-máit, a kommunisták jogait és kötelességeit, valamint a párt sikeres tevékenysége szempontjából feltétlenül szükséges további számos követelményt. A párt forradalmi jellegéért viselt harc a múltban is elválaszthatatlanul összefonódott a pártépítésben és a párton belüli életben a lenini elvek érvényesítéséért és a kispolgári kötetlenség ellen folytatott harccal. Emlékezzünk csak arra, hogy Lenin milyen nagy szerepet tulajdonított a pártélet elveinek. így például a párttagság értelmezését tekintve követelte, hogy minden párttag aktívan dolgozzon valamelyik alapszervezetben, a párt legyen magasfokúan szervezett, mivel ez az erős burzsoázia elleni sikeres harcnak, a munkásosztály párt általi vezetésének és végső soron — miután a munkásosztály kivívja a hatalmat — a szocialista építés eredményes irányításának alapvető feltétele. Erről teljes mértékben meggyőződhettünk a pártban és a társadalomban az 1968-1969es években kialakult válságos fejlemények idején. Ezért az alapszabályzat bevezető része kiemeli, hogy a XIII. kongresszus után a pártban és a társadalomban kialakult politikai válság tanulságai bizonyítják: a lenini szervezeti alapelvektől való elhajlás és az alaszabályzat megszegése a párt egységének és akcióképességének, társadalmi vezető szerepének gyöngítésére vezetett, és kialakította a szocializmus vívmányai felszámolásának veszélyét. Pártunkban és társadalmunkban a jobboldali erők már jóval 1968 előtt szervezkedtek. A múltban a párt alapszabályzatának nem eléggé következetes alkalmazása és a megszegése fölötti napirendre térés már 1968 előtt gyöngítette a párt egységét és realizációs képességét, lehetővé tette a párttagok és a pártszervezetek passzivitását, az opportunizmus gyakorlati érvényesülését, a szavak és a tettek közti ellentmondás elmélyülését. A párt politikai munkája 1968 előtt sokkal hatásosabb lett volna, ha a párttagok következetesen igazodtak volna az alapszabályzathoz. Az alapszabályzat megszegése tette lehetővé, hogy a pártba és a társadalomba beszüremlettek a jobboldali opportunista, revizionista és polgári nézetek, hogy azokat nem leplezték le és a párt nem tisztult meg töltik. A párt alapszabályzatának tekintélye nem volt megfelelő és ez megkönnyítette a jobboldali erők tevékenységét. Ennek alapján két következtetés vonható le: Először: a XIII. és a XIV. kongresszus között érvényes alapszabályzat lényegében ebben az idő szakban megfelelt a párt szükségleteinek. Felölelte a párton belüli élet, a pártmunka, valamint a pártépítés legfontosabb lenini normáit és elveit. Másodszor: 1968 előtt és főleg az 1968—1969-es években a pártmunka súlyos fogyatékosságait nem az alapszabályzat hibái okozták, hanem az alapszabályzat meg nem tartása, sőt durva megszegése. Ezért a párt XIV. kongresszusa nem fogadott el új alapszabályzatot, hanem általában megerősítette a korábbi alapszabályzat érvényességét, és csak néhány módosítást hajtott benne végre. Énnek során a „Tanulságokéból s abból a követelményből indult ki, hogy a CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyott feladatok teljesítése, a part vezető szerepének érvényre juttatása folyamatában szükséges elmélyíteni és tökéletesíteni a párt munkáját. A kongresszus leszögezte, hogy államunk föderatív elrendezése mellett is Csehszlovákia Kommunista Pártja egységes, internacionalista és centralizált párt. Egységes a programja és a politikai irányvonala, amelyet a kongresszusok határoznak meg, egységes az alapszabályzata, egységesek a párttagság feltételei és egységes a tagkönyv is. A kongresszus úgy döntött, hogy a párt egész CSSZSZK-ban kifejezésre jutó egységes tevékenysége kiemelése érdekében megváltoztatja az első titkári elnevezést, mégpedig a CSKP KB főtitkári elnevezéssé. Az alapszabályzat módosításának célja a párt egységének megszilárdítása, a párttagok aktivitásának fokozása, a fő veszélyt jelentő jobboldali opportunizmus elleni következetes harc követelményének kiemelése. A módosítások azt a célt követik, hogy összhangban a párttagság szociális és életkor szerinti összetétele, valamint a párt munkásjellege további szabályozásának követelményével, a pártba -főleg a munkásosztály és a többi dolgozó legjobbjait vegyék fel. Ezért legfontosabb változás a tagjelöltségi idő ismételt bevezetése. A tagjelöltségi időt két esztendőben állapították meg. Arra szolgál, hogy a tag' jelöltek megismerkedjenek a párt programjával, politikájával meg alapszabályzatával, és munkájukkal igazolják, hogy- kiérdemelték a tagságot. A pártszervezetek kötelesek segítséget nyújtani a tagjelölteknek, és figyelemmel kísérni eszmei, politikai, szakmai és erkölcsi tulajdonságaikat. A dolgozók 1948 februárjában aratott győzelme utáni időszak tapasztalatai azonban bizonyítják, hogy a tagjelöltségi idő bevezetése nem teljesítené küldetését és formálissá válna, ha az alapszervezetek szüntelenül nem foglalkoznának a tagjelöltekkel. A pártszervezetek és a kezességet vállalók feladata tehát ügyelni azoknak a céloknak elérésére, amelyeket a párt XIV. kongresszusa a tagjelöltségi idő bevezetésével követett. Egyidejűleg módosították a felsőbb pártszervekbe való beválasztáshoz szükséges párttagsági időtartamot is. Az alapszabályzat továbbá rögzíti, hogy a pártkongresszusokat az eddigi négy esztendő helyett ötévenként fogják megtartani. Ennek célja összehangolni a pártkongresszusok közti működési időszakot a népgazdaságfejlesztési ötéves tervekkel, mivel a gazdaságpolitika szerves része a párt politikájának és a szociális építés sikereinek magva. A CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának működési ideje ezáltal szintén meghosszabodik öt évre, s ebben az időszakban lehetőségük nyílik a gazdasági fejlődés feladatai teljesítésének ellenőrzésére és politikai biztosítására. A kerületi, városi, járási és városkerületi pártkonferenciákat az alapszabályzatnak megfelelően 2—3 évenként tartják meg. A XIV. kongresszus — a tapasztalatokból és a gyakorlatból kiindulva — az alapszabályzatban módosította, mégpedig két esztendőre, az alapszervezeti pártbizottságok működési időszakát is. Az egyesztendős működési időszak túlságosan rövidnek bizonyult a céltudatos munka kibontakoztatásához, a megfelelő közösség kialakításához és képességei felméréséhez. A pártkongresszus továbbá olyan változást eszközölt az alapszabályzatban, amely szerint a konferenciákon és a kongresszusokon megválasztott pártszerveknek kivételesen joguk van rá, hogy a működési időszakban választott tagjai összlétszámának 10 százalékáig terjedően új tagokat kooptáljanak. A kooptálás bevezetése a káderek jelentős hullámzásával magyarázható, amit az kényszerített ki, hogy az 1968—1969-es években számos kommunista csalódást okozott, s bár törekszünk a káderek állandósítására, az új káderek ilyen széles körű funkcióbalépése folytán nem zárható ki a változások szükségessége. A kooptálás, kezdve a járási pártbizottsággal és a járási ellenőrző és revíziós bizottsággal, a felsőbb pártszerv megerősítése után lép hatályba. A CSKP Központi Bizottsága, illetve Központi Ellenőrző és Revízóis Bizottsága a soraiba való kooptálásról végső hatállyal dönt. Az alapszervezeti pártbizottságokba nem célszerű a kooptálás, mivel a havonta megtartott taggyűléseken lehetőség nyílik választással eszközölni a szükséges káderváltoztatásokat. Az 1968-as esztendőben és 1969 első hónapjaiban számos tanújelét láthattuk annak, hogy szükséges > a felsőbb pártszerveket feljogosítani az alapszabályzatot megsértő pártszervezet feloszlatására. A módosított alapszabályzat a pártszerveknek megadja ezt a jogot. Amennyiben az alapszervezet tevékenysége ellentmond a párt politikájának, vagy ha az alapszervezet nem teljesíti a kongresszus és a CSKP Központi Bizottsága határozatait, illetve mély passzivitásban van, akkor a kerületi pártbizottság a kérdést megtanácskozva a járási pártbizottsággal, az ilyen alapszervezetet feloszlathatja. Ilyen esetben a járási pártbizottság felméri, hogy a pártszervezet egyes tagjai milyen mértékben felelnek a hibákért, a párt alapszabályzatával összhangban Ievorvja a következtetéseket, és eldönti a párttagok besorolását más alapszervezetekbe. Az alapszbályzat rögzíti egyben az alapszervezet megszüntetését is, aminek nincs semmi köze a feloszlatáshoz. Erre szokványosán olyan esetekben kerül sor, amikor megszűnik valamilyen munkahely vagy átszervezést hajtanak végre, ha csökken, illetve ellenkezőleg, jelentősen gyarapodik a párttagok száma és a pártszervezeteket meg kell osztani. A pártszervezet létesítését eldöntő járási pártbizottságnak egyben jogában áll a szervezetet megszüntetni A párton belüli demokrácia elmélyítése, a pártpolitika kimunkálásában és valóra váltásában a tagság részvételének fokozása, a passzivitás elleni harc és a párt taggyűlései előkészítésének tökéle tesítése szempontjából nagy jelentőségű az a cikkely, amelynek értelmében a párt szervei és szervezetei határozatképesek, ha jelen van tagjaiknak vagy a küldötteknek legalább a fele. A párt akcióképességének alapvető feltétele a demokratikus centralizmus elvének következetes alkalmazása, hogy a párt minden szerve, szerve zete és tagja teljesítse a felsőbb szervek határo-' zatait. A demokratikus centralizmus elvéből logi kusan ered a felsőbb szerv joga hatálytalanítani az alsóbb szerv vagy szervezet helytelen határozatát. Ennek ellenére a pártban ez a gyakorlat teljes mértékben még nem vert gyökeret, eltekintve a párttagsági ügyekben a fellebbezések megoldásától. Most az alapszabályzat közvetlenül rögzíti ezt az elvet. A felsőbb pártszerv kötelessége hatálytalanítani az alsóbb szerv vagy szervezet határozatát, amennyiben az ellentmondásban á!l a párt alapszabályzatával. Természetesen úgy kell dolgozni, hogy a felsőbb szervek ne legyenek kénytelenek élni ezzel a jogukkal. Ennek ellenére a párt egységes eljárásának biztosítása szempontjából nagy jelentőségű ennek a cikkelynek beillesztése a párt alapszabályzatába. Tekintettel az eddigi gyakorlatra, fontos az az intézkedés is, amelynek alapján a felsőbb pártszerv kötelessége megtárgyalni az alsóbb pártszerv észrevételeit és azokat megválaszolni. Ez jelentősen elmélyíti a párton belüli demokráciát, az alapszervezetek és az alsóbb pártszervek jogait. Az alapszabályzat új cikkelye rögzíti a párttagság felfüggesztésének lehetőségét. Ez a lehetőség pártunk gyakorlatában nem újdonság, de eddig nem szerepelt az alapszabályzatban. Jelentős beavatkozás ez a párttag jogaiba és kötelességeibe, amelyek az alapszabályzat fontos részét képezik. Ezért szükségesnek mutatkozott, hogy az alapszabályzatban rögzítsék a tagság felfüggesztésének lehetőségét is. A párttagság felfüggesztése ideiglenes intézkedés. A párt központi bizottsága főleg azt szabályozza, hogy az ilyen eseteket meddig kell végérvényen megoldani. Az alapszabályzat szerint a párttagság akkor függeszthető fel, ha nem ismeretes a párttag vagy a tagjelölt kihágásainak terjedelme, de az a veszély fenyeget, hogy a nyilvánosság szemében kárt szenved a párt tekintélye. Az olyan párttag vagy tagjelölt, akinek tagságát felfüggesztették, nem vehet részt a párt életében és nem fizet tagdíjat. A tagkönyvet, a tagjelöltségi igazolványt az alapszervezet közvetítésével letétbe helyezi a járási pártbizottságon. Az alapszabályzatban új cikkelyek rögzítik az ifjúság és a Szocialista Ifjúsági Szövetség iránti viszonyt is. Az alapszabályzat a pártszervezetek elsűrendű feladataként emeli ki a gyermek és az ifjúság marxizmus-leninizmus, proletár internacionalizmus és szocialista hazafiság szellemében való nevelése iránti céltudatos gondoskodást, hogy rendelkezzék a kommunista ember erkölcsi vonásaival és a Szocialista Ifjúsági Szövetség legjobb tagjait felvehessék a pártba. Az alapszabályzatban az ifjúság és az ifjúsági szervezetek iránti viszonyt szabályozó új cikkelyek arról tanúskodnak, hogy a párt rendkívüli figyelmet fordít a fiatal nemzedék nevelésére. Fontos kiegészítés az is, hogy a párt alapszabályzatában beillesztették a népi milícia helyzetével kapcsolatos cikkelyt is. Ezáltal a népi milícia, amely jelentős szerepet vitt a párt marxi—lenini jellegének megújításáért vívott harcban és a szo cializmus védelmében, az alapszabályzatban olyan helyzetbe jut, amely joggal megilleti. A párt alapszabályzatának a XIV. kongresszuson jóváhagyott módosításai kifejezik a párton belüli élet további tökéletesítésének igényét, önmagában azonban még a legjobb alapszabályzat is csak üres deklaráció maradna, ha nap nap után nem harcolnánk gyakorlati érvényesítéséért, pontos megtartásáért, és megszegéséből nem vonnánk le a következtetéseket. Megengedhetetlen a korábbi helyzet, .hogy egyes párttagok és funkcionáriusok nem ismerték az alapszabályzatot. Ez volt 1968 előtt az alapszabályzat megszegésének és a pártmunka gyengülésének egyik oka és az 1968—1969-es években a jobbolüali opportunistáknak ez könnyítette meg a párton belüli élet destruálását. A tagjelöltek esetében az alapszabályzat ismerete a tagság soraiba való felvétel feltételeinek egyike lesz. Annál inkább szükséges az, hogy az alapszabályzatot ismerjék és teljesítsék mindazok, akik tavaly, a tagkönyvcsere idején megkapták a tagkönyvet. A párt alapszabályzata csak így válhat a _párt marxi—lenini egysége, akcióképessége és minden egyes párttag aktivitása megszilárdításának hatalmas eszközévé a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak valóra váltása folyamatában. MILOS JAKES, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke