Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-25 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1971. július 25. A NAP kel — Bratislava: 4.09, nyugszik: 19.44 órakor Košice: . 3.53, nyugszik: 19.29 órakor A HOLD kel: 7.20, nyugszik: 20.43 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük JAKAB nevű kedves olvasóinkai 1626 ban született GEERAERT BRANDT holland író, a 17. sz.-i „aranykori" hol land irodalom harmadik nemzedékének legjelentősebb életrajz- és történet írója (t 1B65) • 1831 ben ezen a napon tört ki Szécskeresztúron a ,,kolera"-fel kelés • 1891 ben született FOGARASI BÉLA marxista tilozófus (+ 1959) • 1956 ban halt meg BORBIRO VIRGIL építész, építészeti fró, a modern egyszerűséget, tárgyilagosságot hang súlyozó építészeti irányzat és városépítés egyik tű propagálója (szül.: 1893). RENDHAGYÓ ESZTENDŐ Teljes ütemben folyik az aratás. Ez a nagy munka azonban nem tükröződik vissza kellőképpen a szerkesztőségi postával érkezett levelekből, vagy legalábbis nem olyan mértékben, ahogyan az előző esztendőkben már megszoktuk. Az Oj Szó több mint két évtizedes tapasztalata azt bizonyítja — akármilyen meglepő is —, hogy levelezőink, tudósítóink éppen a legnagyobb munka idején küldték a legtöbb híranyagot: tudósítást, beszámolót, hírt tartalmazó levelet szerkesztőségünknek. Ez az esztendő — legalábbis az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni — mintha eltérne a szokásostól. Valahogy megcsappantak az aratással foglalkozó levelek. Mintha nem lenne miről írni. Ez viszont nincs így. Az idei esztendő — a jelekből ítélve — az aratás szempontjából talán valamennyi eddiginél a legígéretteljesebb. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében az idei hektárhozamok lényegesen meghaladják a tavalyiakat. Ezzel máris adva van a téifca. Vagy talán nem érdemes hírül adni, hogy egyegy szövetkezetben, állami gazdaságban három, négy, vagy ennél is több mázsával nagyobbak a hektárhozamok a múlt esztendei hozamoknál. Ne feledjük, hogy ezek a mázsácskák már egy-egy mezőgazdasági üzemben is vagonszámba mennek. Az idei aratás sem bizonyult valami könnyűnek. Egyaránt próbára teszt az ember és a gép erejét. Ss ha ez így igaz, máris adva van a további téma. Ezek az emberek — kombájnosok, traktorosok és mindazok, akik fáradságot nem ismerve részesei ennek a nagy munkának — megérdemlik a társadalmi elismerést, hogy nevük megjelenjen az újság hasábjain. | BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK IGÉNYESEBBEN... Már jó ideje hangsúlyozzuk, ismételjük ezt a követelményt, de úgy látszik csak az eddigieknél határozottabb intézkedések gyorsíthatják meg valóra váltását. Igényességünk nem éri el a kívánt szintet. Bizonyítja ezt a tervfeladatok félévi teljesítésének értékelése is. Bár Szlovákiában az ipari bruttótermelés tervét a vállalatok az eilső fél évben 101,3 százalék- J ra teljesítették, a globális tervteljesítés mögött jelentős fogyatékosságok rejtőznek. A gazdacági folyamatban nem sikerült teljes mértékben kialakítani a szükséges minőségi változásokat Még mindig sok vállalat nem teljesiti tervét, mások az új munkaerők bevonásával, és nem a munkatermelékenység növelésével érik el a termelés növelését. 1 Gazdasági fejlődésünket fékezi a beruházások terén ural- , kodó helyzet. Nyilvánvaló a tervezők, a kivitelezők és a beruházók felelőssége megkezdett építkezések befejezésének késéséért, a költségek növekedéséért, ugyanakkor a hatékony intézkedések feltételezik a felelősség arányának megállapítását. E téren az igazság kibogozása végtelenül bonyolult feladat. A szemlélő időnként úgy véli, egyes gazdasági vezetők több energiát fordítanak a mulasztásuk indoklására, mint gazdasági feladataik teljesítésére Az SZLKP Központi Bizottságának júliusi plenáris ülésén mélyrehatóan foglalkoztak gazdasági fejlődésünk kérdéseivel. Megállapították: a tervteljesítéssel foglalkozó jelentésből kitűnik, hogy nem minden kommunista gazdasági vezető biztosítja következetesen a gazdasági feladatok teljesítését. A pártszervek és -szervezetek feladata, hogy az egyes üzemekben és vállalatokban elemezzék a terv nein teljesítésének okait, s ennek alapján levonják a megfelelő következtetéseket az egyes dolgozókkal szemben. Nincsen okunk a „vészharang megkongatására", de tudatosítanunk kell, előbbre jutásunk egyik feltétele, hogy a munkahelyeken őszintén és nyíltan szóljanak a hiányosságokról, és gondoskodjanak az eltávolításukról is. Gazdasági fejlődésünk nem ad okot az aggodalomra, a dolgozók százezrei naponta meggyőződnek a konszolidációs folyamat eredményeiről. A válságos évek után az egyes munkaszakaszokon aránylag gyorsan kialakult az eredményes munkához szükséges nyugodt légkör, szilárdult a korona értéke, nőtt az emberek j bizalma. Persze rövidlátók lennénk, ha azt gondolnánk, en- f; nek mindenki örül. Nemcsak azokra gondolok, akiket a miénkkel ellentétes politikai elgondolások vezetnek — ezek száma vajmi kevés lehet —. sokkal többen vannak az önzők, a harácsolok, a csupán önmaguk érdekeit nézők, akik a munkahelyükön átlagon aluli teljesítményt nyújtanak, de megszokták. hogy annyit keresnek, mint a becsületesen dolgozók. Ilyen egyéneket minden munkahelyen, a termelésben, a hivatalokban és intézményekben is találunk. Tőlük aligha várhatjuk az igényesség növelését. Szükséges, hogv ezeket az egyéneket minden kollektívában nyíltan bírálják, s ha ez nem segít, akkor a helyzet javítása érdekében a párttagok javasoljanak megfelelő intézkedéseket, beleértve az egyes vezetők leváltását is. Mert igényes feladataink teljesítésének egyik előfeltétele, hogy mindenkivel szemben igényesebbek legyünk. CSETŐ JÁNOS | KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK | SAIGONI AGGÁLYOK Kumoiy üönlés előtt áll a Fehér Ház főnöke, nem töltheti Udito turdozésse] a vakációt, hiszen vegre-vatanara konkrét, és tegyük hozzá, korrekt választ kér tüie a világ kőzveie.iiKnye a párizsi béketárgyalásokon beterjesztett javaslatodra. Nos, Kissinger, akinek távol-keleti útja több meglepetései is szoigaUt, nyilván ellátta Nixon elnökut jó tanácsoK*^, oui kérdés, hogy a közeljövőben mennyiben modosul az bgjesuit Államok ázsiai politikája. Erre pedig sor kerül, ezt leizi a Q washingtoni—pekingi viszony alakulása, illetve az a bejeien- 3 tés, hogy Nixon elnök a Kínai Népköztársaságba látogat, t z a tény pedig arra utal, hogy az Egyesült Államok déikelelázsiai politikájában is bizonyos változásokat eszközöl majd, hiszen nem vitás, hogy a pekingi vezetés egyértelműen a háború eszkalációja ellen foglal állást, sőt, a maga módján támogatja az indokínai felszabadítási mozgalmakat. Más kérdés, vajon Nixon elnöknek sikerül-e valamiképp kibújnia a délkelet-ázsiai egérfogóból, illetve talál-e olyan megoldást, amely ún. „szövetségesei" számára is elfogadható. Nos, aligha . . . Viszont politikai megfigyelők rámutatnak, hogy a dél-vietnami fővárosban is megindult egy bizonyos szintű politikai erjedés, amelyet elsősorban Minh tábornok képvisel. Igaz ugyan, hogy a katonapulitikus egyik legutóbbi nyilatkozatában rámutat: az Egyesült Államok éppen rajta keresztül szeretné elérni, hogy a saigoni választások demokratikus létszámot öltsenek, ellenbe^ nem tudhatni, vajon Nixon adminisztrációjának tulajdonképpen mi a célja a hirtelenében „feltámasztott" állítólagos ellenzékkel. Mindezzel szemben a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslatai valóban reálisak, a békés rendezés egyedüli járható útjára mulatnak rá. Vitathatatlan, hogy Nixon elnök számára — a mindjobban közelgő amerikai elnökválasztások szemszögéből is — jól jönne, ha sikerülne bizonyos előrehaladást elérni a kérdesben. Arról nem is szólva, hogy a Pentagon titkos dokumentumainak nyilvánosságra hozatala alaposan megtépázta mind a Demokrata Párt, mind a Köztársasági Párt tekintélyét. , Túlzott optimizmusra persze azért az elmondottak ellenére sem lehet okunk, hiszen a Pentagon is bőven hallatja szavát, s mindent megtesz a katonapolitikai érdekek védelmében. Ellenben tény, hogy a guaini doktrína immár tarthatatlanná váló kitételeit rövid időn belül módosítani kell, a Fehér Háznak, a realitásokat figyelembe véve, szükséges megalkotnia ázsiai politikai koncepcióját. Természetes, hogy Nixon elnök legújabb ázsiai manővereit rendkívül bizalmatlanul fogadták a csatlósállamok kormányai. Aggályaik, jóllehet indokoltak, hiszen nincsen kizárva, hogy néhány diktátor kieshet Washington kegyeiből, sőt az is lehetséges, hogy a jelenlegi katonai diktatúrákat Nixon elnök megpróbálja szalonképesebbre sminkelni. Mindent egybevetve leszögezhetjük azonban, hogy a térségben felmerülő problémák megoldása így sem várható a legközelebbi időben. Eltart egy ideig, amíg sor kerülhet a ténvleges csapatkivonásokra, a szóban forgó rezsimek előbb említeti konszolidációjára. S ekkor még nem szólottunk arról, hogy a felszabadítási mozgalmak képviselői sem érik be félmegoldásokkal, hanem a végsőkig küzdenek majd hazájuk szabadságáért, függetlenségéért és szuverenitásáért. (B. P. I.) A következő tartalmából MI REJLIK A „SEMLEGES INFORMÁCIÓ" MASZKJA MÖGÖTT? (V. Artyomov cikke-) JÁMBOR ASSZONYSÁGOK (Hans Marchwitzer elbeszélése) AMERIKAI SZABADSÁG '71 Calley százados, a My Lai i hóhér szabadlábon védekezhet, Angela Davist még óvadék fejében sem engedik szabadlábra. , (Oganov rajza) Hétfőn, július 19-én, a bratislavai Komenský Egye.em aulájában ünnepélyesen zárult a XHI. nemzetközi matematikai olimpiász, amelyen 15 állam 115 matematikusa vett részt. Az olim piász abszolút győ&ese egy magyar diák, Rúzsa Imre volt Iképünkön balról), akinek Jozef Novák akadémikus J jobboldalt f adta át az elismerő oklevelet. (CSTK) Július 19-én, Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában ünnepélyesen megnyitották a VII. Nemzetközi Filmfesztivált, A vendégeket a fes&ivál szervező bizottsága nevében Alexej Romanov, a szovjet minisztertanács mellett működő Állami Kinematográfiai Bizottság elnöke üdvözölte. (ČSTKJ Bielik Györgyöt, a Magyar Népköztársaság új főkonzulját Iképünkön balról a második), aki hivatalba lépésekor tisztelgő látogatásokat tett a szlovák politikai és kulturális élet vezető képviselőinél, Fábry István, a Szlovák N.mzeti Tanács alelnöke fogadta {jobbról a második). (ČSTKI)