Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-22 / 172. szám, csütörtök

Miről ír a világsajtó?

j M3BECTHH A vi 1 ágko z vei entány komoly, pozitív választ vér Washington tó! a DIFK új hétpontos békejavaslatára. Washington szemmel láthatóan nem hallgat a józan észre és halogatja a válaszadást. A Fehér Ház lázas tevékenységbe kezdett, hogy elvonja a világközvélemény és az amerikaiak figyelmét a T)IFK javaslatairól. Ezt a célt szolgálja az is. hogy a Fehér Ház Porterrel, a7. Egyesült Államok szöuli nagykövetével akarja felcserélni a párizsi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjét, Dávid Bruce-t, De ahhoz, hogy a Vietnammal foglalkozó párizsi tárgyalásokon előrehaladás történjék, Washingtonnak a személycseré helyett indokinai politikai irányvonalát kellene mogváltoz tatnla. Az Egyesült Államoknak véget kell vetnie az agreszsziónak, ki kell tűznie, még ebben az évben, az amerikai csapatok Dél-Vietnamból való kivonásának időpontját. Abba kell hagynia a saigoni rezsim támogatását és nem szabad megakadályoznia, hogy Dél-Vietnamban általános, valóban szabad választások eredményeként koalíciós kormány alakuljon. . a ** s -a. A A A jordániai kormánykalonák tömegmészárlást hajtanak vég re a palesztinai ellenállás felszámolására — írja a kairói AI Ahram. A cikkből kitűnik, hogy a jordániai hatóságok tőrbe csalták a gerillákat: a kommandókat azzal az ürüggyel csalogatták az ország északi részébe, hogy ott ,,a konfliktus elsimítására" találkozóra kerül majd sor egy szíriai katonai delegációval. Az állítólagos „találkozó" helyett azonban a jordániai ki rályi csapatok összpontosított tüzet nyitottak a kommandókra. D. Lulinszki, a Tribúna Ľudu-ban Tr<vKii n <t S Jiíltí kommentálja Nixon meghívását «7 a Kínai Népköztársaságba. A kommentátor többek között a kővetkezőket írja: „Az Egyesült Államok ázsiai politikája már negyedévszázada a Kínai Népköztársaság nemzeti érdekei és szocialista építése ellen irányul. Egyúttal ellentétben áll . az összes ázsiai haladó nemzeti felszabadítási erővel is. .." D. Lulinszki a továbbiakban leszögezi, hogy jól ismeretes, hogy Peking és Washington már két éve közeledik egymáshoz, tehát pont abban az időben, amikor Kínában fokozódik a szovjetellenes kampány. A továbbiakban a szerző felteszi a kérdést, vajon milyen mértékben befolyásolja Nixon Mao Ce-tunggal és Csou En laj-jal való tárgyalása az Egyesült Államok tízéves indokínai agresszióját? Duong Van Minh tábornok, akit Thieu egyik ellenjelöltjeként tartanak nyilván, amerikai hetilapnak adott nyilatkozatot. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy Dél-Vietnamban „komoly zavargások robbanhatnak ki, amennyiben az elnökválasztások nem lesznek szabadok és becsületesek". A tábornok nem tartja kizártnak egy esetleges államcsíny lehetőségét sem, amennyiben Thieu továbbra is — a népakarat megcsúfolásával — hatalmon akarna maradni. TIME Mietial Pikorng, u üvaiincel t trnaoai túrás) Magtermesztö Állami Gazdaság legjobb kom bájnosa: közé tartozik. Az idén 22-edszer dolgozott aratógéppel. Tavaly Köbb mint 70 vagon gabonát csépelt ki. Ezt az ered ményt az idén is el szeretné érni. (Z. Repová — ČSTK — felv.) TöiÉ munkaalkalom A rimaszombati járásban az utóbbi tíz évben jelentősen megnövekedett a munkaalkalmak száma. Míg 1961-ben 20 048 alkalmazott talált munkát a járás területén, addig 1970-ben már 26 059. Az átlagkeresetek a tíz év alatt 68 százalékkal növekedtek. A statisztikusok megállapították, hogy a munkaerőtartalékok mégis gyorsabban bővülnek, mint a munkaalkalmak. Ezért még ma is sokan a járáson kívül keresnek munkát, így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy pl. a Zornica üzemet építő Hutné stavby vállalat az alacsony alkalmaztatottsági átlag ellenére munkaerő-hiánynyal küzd. ív.) Vasutasok kiváló eredményei (CSTK) — A szovjet vasutasok Tiszacsernyőn (Ciema nad Tisou) az áruszállítás féléves tervét 100,52 százalékra teljesítették. A csehszlovák vasutasok a Csehszlovákiából a Szovjetunióba szállítandó áruk szállítási tervét 102,90 százalékra, az átrakás tervét pedig 100,73 százalékra teljesítették. BELPOLITIKAI KOMIMENTÄR Az ideológiai munka hatása nem marad el Az utóbbi evek egyik nagy tanulsága az ideológiai nevelés elhanyagolásának vészé lyc. Mrossága. Igen. az ideológiai tevékenység lebecsülése éppen azért veszélyes, inert súlyos következményekkel jár. Méghozzá olyanok kai. melyek nem távolíthatók e! egyik napról a másikra. Azt is mondhatnánk, hogv amil tegnap könnyű szerrel elvégezhettünk volna, azt ma nehezen oldjuk meg, s holnap pedig ínég nehezebben. Az ideulógiai tevékenységre is érvényes az az örök igazság, hogy mindent a maga idejében kell elvegezni. Ennek igazolására elég azt megemlítenünk, hogv például a fiatalok nevelését — politikai, erkölcsi. hazafiságra való neveflése — terén elmulasztottakat később, vagyis nem a megfelelő időben már csak üggyelbajjal lehet behozni. Röviden szólva: az ideológiai munka nem kampányjelenség; éppen ezért nem tűri meg az ingadozást, a kihagyá sokat. Az ideológiai nevelés lebecsülésének legsúlyosabb következményeit 1966-ban és 1969-bnn tapasztalhattuk, amikor az emberek — köztük becsületes szándékú dolgozók is — meginogtak, elvesztették politikai tisztánlátásukat. Olyanok is akadtak, akik két ségbe vonták a marxizmusleninizmus helyességét, a szocializmus végső győzelmét. Persze az igazsághoz tartozik az is. hogy a megtévesztés, az ellenséges propaganda határtalan tevékenysége nagyban hozzájárult a becsületes emberek megingásához. Éppen ez az egyik legfontosabb tanulságunk: ha mi elmulasztjuk az ideológiai tevékenységei, akkor a szocializmus ellenségei helyettünk is elvégzik azt, teret kap az ellenpropaganda. A becsületes dol gozók megtévesztésével kapcsolatban azl sem hallgathatjuk el. hogy a legtöbbjük idő közben rájött arra. kinek az oldalán áll az igazság. Időközben megértette, hogy a kommunista párt politikája az egyedüli helyes politika, melv mindannyiunk érdekeit képviseli. s ezért a dolgozók abszolút többségének támogatá sát élvezi. Ez egyáltalán nem szólam, hiszen mindenkit meg győző, konkrét tényekkel is bizonyítható. Mindenekelőtt a dolgozók egyre fokozódó munkakezdeményezésére gondu lünk, mely főleg a kommunis ta párt fél évszázados jubileu ma tiszteletére nyilvánult meg, így a pártonkívüliek is a legméltóbban köszöntötték a kerek évfordulót. Külön ör vendetes tény, hogy az úgynevezett demokratizálódás időszakában a legjobban fél revezetettek. vagyis a fiatalok is egyre jobban megértik pár tunk politikája lényegét és el kötelezik magukat a pártpolitika mellett. Ez szorosán öszszefügg a Szocialista Ifjúsági Szövetség létrehozásával és tevékenységével. Hiba lenne azonban azt hinnünk, hogy már minden nyomát eltüntettük a káros ellen propagandának, illetve, hogy már pótoltuk az £vek során elmulasztott ideológiai lévé kenységet. Ilyesmiről szó sem lehet. Ellenkezőleg: az ideo lógiai nevelés sohasem szűnhet meg. Arra kell töreked níink. hogy egyre tökéletesebb legyen. Arról sem feledkezhe tiink meg, hogy a szocializmus külső és belső ellensé gei továbbra is mindent elkövetnek annak érdekében, hagy az embereknek a szocializmus végső győzelmébe vetett bizalmát megingassák. Terveik azonban törvénysze rííen meghiúsulnak, hiszen eredményeink igazolnak ben nünket, s a dolgozók okultak a közelmúlt tanulságaiból. Az ideológiai nevelés egyik legbeváltabb formája továbbra is a pártoktatás marad. Ezért fontos minden dolgozó részvételének biztosítása. Az egyes előadások sikere nagy ban függ az előadótól, hiszen a témák eleve érdekesek. Sukan a marxizmus—leninizmus esti egyetemére is bejutnak. Ez megtisztelést, de egyben feladatot is jeleni az oda javasoltaknak, mivel az esti egyetemet (feak az végezheti el sikerrel, aki becsületesen tanul. FULOP IMRE 23. Júniws 20-án az ellenség szélesebb körű tómadó tevéfcsnységbe kezdett. A Krím elvesztése következtében cso potoink Borvenkovo környékén, o Donyec medencében ós Voronyezsnél vereséget szenvedtek, az ellenség ismét megtagadta a hadászati kezdeményezést és friss tartalékokat vetve be, gyors előre nyomulásba kezdett a Volga és a Kau kázus felé. Július közepén, miután csapa tóinkat Voronyezstől Kletszkojóig és Szurovikinótól Rosztovig o Don mögé vetették vissza, az ellenség csapatai megkezdték a harcot a Don-kanyarban, igyekezve előretörni Sztálingrád felé. Csapataink kényszerű visszavonulása tolytán az ellenség kezére került a gazdag Don-vidék és a Donyec-medence. Az o közvetlen veszély állt elő, hogy az el lenség előrenyomul o Volgóig és az Észak-Kaukázusba, elvész Kubány és átvágja o Kaukázushoz vezető utakat, s ezzel azt a gazdaságilag szerfölött fontos területet, amely o hadsereget és az ipart olajjal látja el A legfelsőbb főparancsnok kiadta ismert 227. sz. parancsát. Ez szigorú intézkedéseket léptetett életbe a pánikkeltők és a fegyelemsértők ellen, határozottan elítélte a „visszavonulási" hangulatot. A parancs kimondta, hogy a harcoló csapatok számára vastörvény, hogy „Egy lépést sem hátrálunk!" A parancsot fokozott pártpolitikai munka tómasztotto aló. A pórt központi bizottsógo, értékelve a frontoknál és a flottáknál folyó pártpolitikai munka eredményeit, a csapatoknál folyó pártszervező és politikai tömegmunka megjavítása érdekében több intézkedést léptetett életbe. A központi bizottság a kommunisták és komszomolisták külön mozgósításával erősítette a fegyveres erőket. 1941 végén a hadseregnél és a flottánál mór 1,3 millió kommunista volt, vagyis kétszer annyi, mint a háború elején. A központi bizottság utasította a frontok és o hadseregek haditanácsait, javítsák meg a katonák és parancsnokok körében végzett munkát, hogy erÓsen növekedjék a legyelem, a csapatok állóképessége és harcképessége. A Délnyugati Front csapatai a Harkovtói való visszavonulás során nagy veszte ségeket szenvedtek és nem tudták sikeresen feltartóztatni oz ellenség előrenyo múlását. A Déli Front ugyanezen oknál fogva szintén nem tudta megollltoni oz ellenséget a kaukázusi irányban. A Sztál.ingrádhoz vezető utakon megkezdődött a védelmi terepszakaszok kiépítése és megerősítése. Akárcsak Moszkva védelménél, a lakosság ezrei vettek részt itt is a műszaki munkában, és önfeláldozóan készítették elő a várost védelemre. A sztálingrádi területi ós városi pórtbizottság nagy szervező munkát véglett a népfelkelő munkás önvédelmi osztagok megalakítása érdekében, a termelést a front szükségleteinek megfelelően szervezte át és elszállította a városból o gyermekeket, öregeket, valamint az álla mi értékeket. •túlius végén - augusztus elején az észak-kaukázusi irányban nagyon kedve zőtlenül alakultak szómunkro az események. A túlerejű ellenség szívósan nyomult előre. A német csapotok hamarosan elérték a Kubóny folyót. A kemény megrópáltatásoknak és a halálos veszélynek ezekben a napjaiban a kaukázusi népek nem inogtak meg, nem vesztették el a szovjet népek cso ládjának erejébe vetett hitüket. Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán pártszervezetei az Állami Honvédelmi Bizottság utasításait követve magukra vállalták a harcoló csapatok ellátását és kiszolgálósót. A grúz, azerbajdzsán és örmény párt központi bizottságának felhívására fegyveres osztagok alakultak, önkéntesek léptek a Vörös Hadsereg soraiba Ezek a intézkedések lehetővé tették a harcoló frontok megerősítését. A hitleristáknak az a számítása, hogy a német csapatok megérkezésekor a kaukázusi népek elszakadnak a Szovjetuniótól, teljesen meghiúsult. Az ellenséggel harcoló csapatoknak nagy segítséget nyújtottak a kaukázusi népek partizánosztagjai, amelyek jól ismerték a terepet. Merész rajtaütéseik rettegésben tartottók az ellenséget, jelentős veszteségeket okoztak neki. A német főparancsnokság (OKW) 1942. július 23i 45. sz. direktívája értelmében o „B" hadseregcsoport észak te löt. a Don középső tolyása mentén (ahol egymás után vonultak fel a magyar, olasz és román csapatok) fedezve magát, igyekezett gyorsan elfoglalni Sztálingrádot, Asztrahónyt és szilárdan megvetni a lábát a Volgánál, hogy ezzel a Kaukázust elvágja a Szovjetunió központjótól . . Több napos elkeseredett harc után, az ellenség 14. páncélos hadteste betört Vertyacsij körzetébe és Latosinka - Rinok körzetében kettévágva a sztálingrádi védelmet, kijutott a Volgához. A német repülők barbárul bombázták Sztálingrádot és romhalmazzá változtottók. Pusztultak a békés lakosok, megsemmisültek az iparválallatok és kulturális értékek Augusztus 24-én hajnalban uz ellenség 14. páncélos hadtestének egy része támadást indított o Traktorgyár irányában, de eredménytelenül. Az ottani elkeseredett harcokban o sztálingrádi üzemek felfegyverzett munkásai is részt vettek. Ezzel egyidőben a Sztálingrádi Front északnyugatra visszavonult csapatai észok-déli irányban rohamozták az ellenséget, arra kényszerítve, hogy tetemes erőket vonultasson fel velük szemben, amelyeket egyébként Sztálingrád elfoglalására szánt. Ez a manőver lényegesen gyengítette az ellenségnek a város elleni csapását, és elvágta a 14. német páncélos hodtestet a mögöttes területétől. Ezért e hadtestet néhány napon át légi úton kellett ellátni. Az ellenség főeröi átkeltek a Donon és hatalmas légitámadásoktól támogatva erélyes támodást indítottak. Augusztus 30-án a Délkeleti Front csapotai az ellenséges túlerő nyomására visszavonultak a külső, majd utána a belső vé delmi vonalra. Altatóban meg kell mondanom, a legfelsőbb főparancsnok tudto, hogy az 1942 nyarán kialakult kedvezőtlen helyzet az ö személyes hibájának következménye, amelyet akkor követett el, amikor csapataink 1942. évi nyári hadjáratának a haditervét jóváhagyta. És nem keresett más bűnbakot a főhadiszállás és a vezérkor vezető beosztású személyei között. Nemsokáro közvetlen vonalon leihívott a legfelsőbb főparancsnok. A Nyugati Front helyzetéről kérdezősködve azt mondta: - Amilyen gyorson csak tud, utazzék a főhadiszállásra. A törzsfőnököt bízza meg a helyettesítéssel . . Anélkül, hogy a front törzsszállását érintettem volna, elutaztam. Moszkvába. Aznap késő este o Kremlben voltam. Sztálin a szobájában dolgozott. Az Állami Honvédelmi Bizottság néhány tagjo szintén nála tartózkodott. A legfelsőbb főparancsnok azt mondta, hogy délen rosszul mennek a dolgaink, és megeshet, hogy a németek beveszik Sztálingrádot. Nem jobb a helyzet Észak Kaukázusban sem. Az Állami Honvédelmi Bizottság úgy határozott, hogy Zsukovot kinevezi o legfelsőbb főparancsnok helyettesévé és Sztálingrád körzetébe küldi. Jelenleg Sztálingrádban tartózkodik Va szilevszkij, Malenkov és Malisev. Malenkov ott marad Zsukovval, Vaszilevszkij nek viszont Moszkvóbo kell repülnie. /Folytatjuk/ i97l. VII 22.