Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-21 / 171. szám, szerda

Küzdelmes életút A közei múlt ban ünnepeiturf Csehszlovákia Komnnimsta Pártba megalapításának 50. évfordulóját. és a neves jubileum kapcsán - megemlékeztünk és ihegémlékezünk a párt vezetőiről 'és sorkatonáiról egyaránt, akik nélkül -i munkásosztály nem Vívhatta volna ki győzelmét. A régi párttagok nehéz körülmények között harcoltak a marxizmus—leninizmus eszméiért, és e harcok eredményeképpen győzhetett hazánkban is a kommunista nárt. A Bátorkeszin (Vojnice) élö Száraz Lajos elvtárs szintén kivette részét ebből a nehéz küzdelemből. Ügy érezzük, kötelességünk, hogy e rövid írás keretében bemutassuk olvasóinknak a szerény magatartású. bátor ember életútlát. Száraz Lajos 1902-ben BátorJteszin született. Sokgyermekes munkáscsaládban nőtt fel. és már egész fiatalon megismerkedett a kenyérkeresők küzdelmes életével. Az első világháború kitörése után apja bevonult ós mint a legidősebb fiú, ő lett a családfenntartó. Bérmunkásként mezőgazdasági birtokon dolgozott. Ebben az Időben orosz hadifoglyokat hoztak a vidékre. A több) fiatallal ogyütt ő is megtanult egynéhány orosz szót, annyit, hogy el tudtak beszélgetni a foglyokkal. Tőlük hallott először az orosz munkásosztály harcáról, Lenin eszméiről. Látóköre egyre jobban'kiszélesedett, s rádöbbent, hogy a munkásosztály helyzete csakis a burzsoázia uralmának megdöntésével javulhat meg. 1918-ban az Oroszországból hazatérő foglyok már a vörös gárdáról Is hírt hoztak. Bár elméleti tudásuk nemigen volt, mégis őtőlük sajátította el a marxizmus—leninizmus alapjait. Amikor Magyarországon 1919-ben megalakult a tanácsköztársaság, lelkesedéssel lépett a Vörös Hadseregbe. Bár a tanácsköztársaság megbukott, egyre szilárdabban hitte, hogy a jövő a munkásosztályé. 1920ban belépett a Szociáldemokrata Pártba, és ugyanebben az évben részt vett a decemberi nagy általános sztrájkban, amiért három hónapra a komáromi börtönbe került. Száraz elvtárs a Szociáldemokrata Párt balszárnyához tartozó többi társával együtt 1921. június 14 ,-.- \ megalapította Bátorkeszin a KotunuiiLjsta párt helyi szervezetét. Mint ifjúmunkás azt a megbízatást kapta, hogy alapítsa meg a kommunista ifjúmunkás szervezetet, melynek elnöke lett, és égyúttal tagja vált a kommunista párt helyi szervezete választmányának is. Ettől az időtől élete szorosan összekapcsolódott a párt életével. Annak ellenére, hogy a pártmunka sok áldozatot, megpróbáltatást követelt, ő mindig ott állt a harcosok első soraiban. Sztrájkokat szerveztek, harcoltak a munkások jogaiért, leleplezték az uralkodó osztály fondorlatait, és közben a nehéz körülmények között is nagy figyelmet szenteltek az ideológiai nevelésnek. AnTikor 1938-han behívták katonának, kapcsolata nem szakadt meg az illegalitásba kéáyszerített párttal. 1944-ig, kisebb megszakítással, amikor is csendőrfelügyelet alatt állt, katona volt. Alig szerelt le, internálták. 1945-ben a nyilasok ki akarták végezni. Csak a szerencsés véletlennek köszönheti, hogy életben maradt. Az eltévedt puskagolyó roncsolásának nyomait azonban még ma is arcán viseli. Amikor a szovjet tankok már Komárom alatt dübörögtek, sikerült megszöknie a börtönből. Hazament és mindjárt Ijozzálátott a párt új jászéi veréséhez. Május 1-ét már a púrt vörös zászlója alatt ünnepelték. Száraz elvtárs továbbra is. • egészén a mai napig, tagja maradt a helyi szervezet vezetőségének. Tevékenyen bekapcsolódott az új élet építésébe, fáradhatatlanul dolgozott. 1949 ben megbízták a falu vezetésé vei, a heiyi nemzeti bizottság elnöke lett! Ezt a funkciót 1965 ig töltötte be. amikor rnegévde meU oi'lenőre vonult. Száraz elvtárs nem olyan ember, aki hivalkodna gazdag múltjával. Számára mindez természetes volt. Beszélgetés közben véletlenül tudtam meg, hogv bátor helytállásáért számos elismerésben részesült, sok kitüntetést. oklevelet kapott. A sok közül ejnlítsük meg „Az építésben szerzett érdemekért" állami kitüntetést. Sok mindent mondhatnánk még Lajos bácsiról, de hét unokája közül a legkisebbet az ő és felesége gondjaira bízták, és a csöpp kislány nem nagyon volt tekintettel arra, hogy a félnőttek még sokat szeretnének megtudni nagyapjáról. Lajos bá esi pedig szívesen tett eleget a másféléves Marika követelésének. Neki már zavartalan gyermekkort biztosít a társadalom. Nem kell megismernie a megpróbáltatások keserűségét. A többi gyerekkel együtt sokat tanulhat nagyapja és társai küzdelmes életéből, bátor helytál ljjcíbó' nSIZMAR ESZTER Segítenek egymásnak (ČSTK) — Csehország északi részén az első 120 hektáron már learatták az őszi árpát. Harminc hektárról a Lounyi Magnemesítő Állami Gazdaság breznói farmjának kombájnosai gyűjtötték be a termést. Öt kombájn és négy kévekötő vesz részt az aratásban. Az átlaghektárhozam 32 mázsa. Az észak-csehországi mezőgazdasági dolgozókra az idén több mint 153 000 hektár gabo na aratása vár, ami több mint 419 000 tonna gabonát jelent. A múlt évi feladathoz viszonyítva ez csaknem 60 000 tonnával több. Befejező szakaszához érkezett az aratás a komáromi (Komárno) járásban. 270 kombájn 21 000 hektárról gyűjtötte be a termést. 35—36 mázsa az átla gos hektárhozam. Az aratás tempóját a kiadós esö zavarta meg. A 30 órás szünetet ebben a járásban is megérzik. A járási mezőgazdasági üzemek operatív módon irányítják át a kombájnokat, hogy a többi 9000 hektárról a termést minél előbb biztonságba he lyezzék. Ez az elgondolás valamennyi szövetkezetben meg értésre talált, ahol már befejezték az aratást. A szövetkezetek vezetőségei minden egyes felszabadult kombájnnal készségesen a szomszédok segítségére sietnek. A járásban mór 20 olyan kombájn van, amely az idén több mint 100 hektárról aratta le és csépelte ki a gabo nát. BELPOLITIKAI KOMMENTÁR Iranyítani-ellenörizni Elfogadni! — sőt a pártkongresszus halarozatából eredően kötelező érvényű alapelv hogy, aki irányit, annak kötelessége az ellenőrzés is. A gyakorlati tapasztalatok viszont azt bizonyítják, hetgj ezt az elvet nagyon sok szakaszon elégtelenül érvényesítik. Az elmúlt években kialakult egy helytelen szemlélet, amely szerint a/, ellenőrzés az üzemek, a vállalatok és a tárcák ellenőrzési osztályainak kötelessége. Viszont ezek a/, osztályok — helyenként Csupán egy két személyről beszélhetünk — nem rendelkez nek olyan lehetőségekkel és eszközökkel, hogy a rájuk hízott feladatokat a kívánt szinten teljesítsék. Ezt a megállapítási igazolta a népi ellenőrző bizottságok és az ellenőrzést végző állami szervek vezetőinek közelmúltban megtartotl tanácskozása is. Az elsn félévben az állami és népi ellenőrző szervek által végzeit ellenőrzések minden esetben felfedtek olyan hiányosságokat, amelyeket a vállalaton belüli ellenőrzésnek már rég le kellett volna lepleznie. Például az Állami Kereskedelmi Minőségellenőrzés dolgozói felülvizsgálták néhány fajta textilanyag minőségét. A kiválasztott üzemekben kizárólag olyan anyagokat ellenőriztek, amelyeket már megvizsgáltak és osztályokba soroltak az üzem minőségi ellenőrei. A felmérés eredménye szinte megdöbbentő: az ellenőrzött textilanyagok 43 százaléka nem felelt meg a minőségi követelményeknek. így alacsonyabb osztályba kellett sorolni. Felvetődik a kérdés: vajon tudatosan akarta-e az üzeni vezetősége megkárosítani a vásárlókat, vagyis valakik „sugallták" az osztályozóknak, hogy elnézők legyenek a minőségi követelményekkel szemben, vagy pedig nem megfelelő az osztályozást végző egyének szakmai képzeltsége, s ezért követték el a hibát. Valószínű, hogy a gazdasági vezetőktől származó ..sugallat" és függőség játszott közre az osztályozásnál. Az állami és népi ellenőrző szervek tapasztalatai e téren azonosak, minden esetben kitapintották a sugallatot. Ugyanakkor az elemzések megvitatása során a gazdasági vezetők állásfoglalásaiban kifejezésre jutott az emiitett téves szemlélet. Igyekeztek a vállalaton belüli ellenőrzésre hárítani minden felelősséget. Arról keveset besréltek. hngy miként ellenőrzik ők a kiadott utasításaik te'jesítését a termelésben. Mert ha például az igazgató termelési helyettese észreveszi hogy a készülő termék m<nősé<?e nem felel meg az elülrl követelményeknek, akkor kötelessége olyan intézkedéseket foga natosítani, amelyek biztosítják a kívánt minőségi szint elérését. Persze ez a munka sokkal több energiát és szakmai felkészültséget kíván, mint annak elintézése, hogy az osztályozók legyenek el nézőek. Az ellenőrzött vállalatokban az ellenőrzés nent képezi szerves részét a gazdasági vezetők irányító munkájának. Sőt, egész sor konkrét esettel bizonyítható, hogy a vállalati ellenőrző osztályok megállapításait a vállalat vezetői csupán „tudomásul vették", de nem büntették meg a technológiai fegyelem megsértőit, nem érvényesítették a személyi felelősség elvét. A válságus években meggyengült a vállalatokban a belső ellenőrzés, megszűntek az Üzemi népi ellenőrző bizottságok, fellazult a technológiai és a munkafegyelem, mindennek egyenes következménye volt a minőségi köve telmények csökkenése. Emelkedtek az árak, romlott a minőség, s nem volt könnyű a folyamat megfékezése. A válság hatását még sokáig érezzük. Egyetlen intézkedéssel nem lehet megszüntetni a téves szemléieteket sem. A gazdasági vezetők munkastílusának és munkamódszereinek formálásáról s nem utolsó sorban felelősségük tudatosításáról van szó. S ez nemcsak a termelésben dolgozó vezetőkre vonatkozik, mivel minden szinten érvényt kell sze rezni a pártkongresszus határozatának: aki irányit, annak kötelessége ellenőrizni is. CSETÖ JÁNOS 22. Jefremov oltóbomagy úgy vélte, hogy ez oz út túl hossszú lesz kifáradt csoportja szómára, ezért rádió útján közvetlenül a vezérkarhoz fordult, és engedélyt kért tó, hogy a rövidebb úton - az Ugra folyón keresztül törhessen ót. Sztálin azonnal felhívott és megkérdezte, egyetértek-e Jefremov javaslotóvol. Én kategorikus nemmel feleltem. A legtelsöbb főparancsnok azonban azt mond ta, hogy Jefremov toposztalt paroncsnok, és hogy egyet kell érteni vele. A főhadiszállás megparancsolta, hogy a trónt erőivel szervezzünk találkozó csapóst. Ezt o 43. hadsereg készítette elő és hajtotta végre, Jefremov tábornok csoportja részéről elmaradt a csapós. Mint később kiderült, amikor o németek az Ugra folyó felé nyomultak előre, teliedezték és szétverték az osztagot. Jefremov, aki Igazi hősként harcolt, súlyosan megsebesült, és nem okorva az ellenség kezére kerülni, agyonlőtte mogát. Ilyen tragikuson végződött ennek o tehetséges és bátor katonai vezetőnek az élete, akivel együtt csoportja hös kato náinok egy része is elpusztult Ha most ezeket az 1942. évi eseménye ket kritikailag értékelni akarom, azt kell mondanom, hogy abban az időben hibát követtünk el a Vjazma környéki helyzet megítélésében Túlbecsültük saját csapa tóink lehetőségeit és lebecsültük az ellenséget. A „dió" sokkal keményebbnek bizonyult, mint ahogy feltételeztük . . . Február és március folyamán a főhadí szállás azt követelte tőlünk, hogy a nyugati irányban fokozzuk a támadást, de a frontok élőerői és eszközei addigra mór kimerültek. Általában hadseregünk erőforrásai abban oz időben rendkívül korlátozottak voltak. A csapatok szükségleteit még nem tudtuk úgy kielégíteni, ahogy azt a feladatok és a helyzet megkövetelte. A dolog odáig fajult, hogy minden alkalommal, amikor hívattak bennünket a főhadiszállásra, a szó szoros értelemben úgy könyörögtük ki a legfelsőbb parancsnoktól a nehézpuskókat, géppisztolyokat, 10 - 15 páncéltörő ágyút, csekély mennyiségű gránátot és oknát. Mindazt, omit ilyen módon kqpni sikerült, ozonnol gépkocsíro raktuk és elküldtük a legjobban rászoruló hadseregnek. Különösen rosszul álltunk lőszer tekintetében. Valószínűleg nehezen hihető, de olyan löszerkiszabatot kellett meghatóroznunk, amely csövenként naponta 1-2 lövést engedélyezett. És mipdezt a támadás időszakóban! A frontnak a legfelsőbb főparancsnokhoz intézett 1942. február 14-i jelentésében ez állt: „Amint azt a harci tapasztalatok bizonyítják, a gránátok hiánya nem teszi lehetővé a tüzérségi támadást. Ennek következtében az ellenség tűzrendszere nem semmisül meg, és az ellenség alig lefogott védelmét rohamozó csopotoink igen nagy veszteségeket szenvednek, nem érve el megfelelő sikert." A főhadiszállás 194? február végén március elején elhotórozto, hogy d nyuga ti irányban tevékenykedő frontokat élőerőkkel és eszközökkel erősíti meg, de ezzel az elhatározásóval már elkésett. Az ellenség, amelyet nyugtalanított az események alakulása, jelentősen megerősítette vjazmai csoportosítását, és az előre megerősített állásokra támaszkodva aktív tevékenységet kezdett a Nyugati és a Kalinyini Front csapatai ellen. A teljesen kifáradt és legyengült csa patok egyre nehezebben tudták leküzdeni az ellenség ellenállását. Többszöri jelentéseinket és javaslatainkat, hogy meg kell állni és meg kell vetni lábunkat az elért terepszakaszokon, a tőhadiszállás elutasítotto. Sőt, az 1942. március 20 i direktívában a legfelsőbb főparancsnok újból azt követelte, hogy erélyesen folytassuk a korábban megszabott feladót végrehajtósót Március végén áprtlts elején a nyugati irány frontjoi megpróbálták végre hajtani ezt a direktívát, amely az ellenség rzsev - vjazmai csoportosításának o megsemmisítését rendelte el, eröfeszíté seink azonban eredményk^enek marod tak. Végül a főhadiszállás kenylelen volt elfogadni azt a javaslatunkat, hogy menjünk át védelembe a Velikije Luki - Velizs - Gyemidov Bel íj - Duhovscsina Dnyeper folyó - Nyelidovo Rzsev Pogoreloje Gorogyíscse - Gzsatsz Ugra folyó - Szpasz - Gyemenszk Kirov - Ljugyinovo Holmiscsi - Oka folyó vonalon. A Nyugati Front csapatai a téli támadás idején 70 - 100 km-t nyomultok előre és a nyugati iránybon némileg joví tottak az általános hadműveleti hadászati helyzeten. A moszkvai csatában a hitleristák öszszesen több mint félmillió embert, 1300 harckocsit, 2500 löveget, több mint 15 000 gépkocsit és sok egyéb felszerelési tárgyat vesztettek. A német csapatokat 150 - 300 km-re vetettük vissza Moszkvától nyugati irányban A hit'erísta csapatok Moszkva alatt elszenvedett vereségének nagy nemzetközi jelentősége volt. A néptömegek a Hitlerellenes koalíció valamennyi orszógóbon nagy lelkesedéssel fogadták a szovjet fegyvett/k kimagasló győzelméről szóló hírt. A haladó emberiség ettől remélte, hogy megszabadul a foSiszta igától. A német fosiszta csapatok védelembe mentek ót. A hitlerista katonai és politikai vezetésnek harcképességük helyreállítása céljóból egy sor totális intézkedést kellett végrehajtania, és arra kényszerült, hogy Franciaországból és más megszállt országokból tetemes mennyiségű csapatot szállítson a szovjet - német arc vonalra. Nyomóst kellett gyakorolnia Németország csatlós államaira, hogy újobb magasabbegységeket küldjenek o szovjet arcvonalra és további anyagi erőforrásokat nyissanak meg, aminek következtében ezekben az országokban rosszabbodott a belpolitikai helyzet. Gyakran teszik fel a kérdést, milyen szerepe volt Sztálinitok a moszkvai csato idején. Sztálin az egész idő alatt Moszkvában volt, szervezte az erőket és eszközöket az ellenség szétzúzására. El kell ismerni érdemeit. Az Állami Honvédelmi Bizottság élén és o népbizottsógok vezető állományára támaszkodva óriási munkát vég^ zett o szükséges hadászati tortalékok és anyagi-technikai eszközök megteremtése érdekében. Szigorú igényességével, mondhatni, a lehetetlent is elérte. Amikor azt kérdezik tőlem, hogy oz elmúlt háborúból mi maradt meg leginkább emlékezetemben, mindig azt feleltem: a moszkvai csato. A kegyetlen, gyakran rendkívül bonyolult és nehéz viszonyok között csapó taink megedződtek, erősödtek, tapasztalatokra tettek szert, és miután a minimált san szükséges mennyiségű technikai esz közt megkapták, visszavonuló, védekező erőből hatolmas támadó erővé vóltoz tok. Az ellenség május 8-án a Krími Front ellen fordítva csapásmérő csoportosítását, nagy repülőerők támogatásával áttörte o védelmet. A nehéz helyzetbe ke rülő csopataink kénytelenek voltak kiürí teni Kereset. Július 4-én kilenchónapi ostrom, hoszszú és elkeseredett ütközetek után, amelyekben a szovjet tengerészek és a szárazföldi csapatok harcosai halhatotlan dicsőséget szereztek, csapataink Szevasztopolt kiürítették. Á Krím teljesen elveszett. ez nagyon súlyosbitob'-i általános helyzetünket, és természeteser könnyí tette az ellenség helyzetét. /folytatjuk

j 1971 VIL