Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-20 / 170. szám, kedd

• ••••••••••••••• -ÚJ FILMEK0 • • • • u. • ••••••••• A KULCS (cseh) „A Kulcs című film olyan emberek történetét mondja el, akik valóban éltek, bár lehet, hogy a hősök másmilyenek voltak, és az események más sorrendben játszódtak le. A film nem a történelmet írja le, ám lényegében igaz történet." A rendező ezekkel a szavakkal bocsátja útjára a filmet, s egyben eloszlat minden esetleges kételyt az alkotás autentikus voltát illetően. 1942. május 27 — a cseh nemzet hóhéra, Heydrich ellen merényletet követnek el. A Gesta ságának a találkozóhelye. Az ismeretlen férfi pedig jan Zika. Tömören ennyi Vladimír Čech színes, szélesvásznú filmjének a cselekménye, mely a történelmi hitelesség ellenére nem történelmi, vagy dokumentumigénnyel készült munka, hanem politikai film, mélységesen elkötelezett alkotás. A Kulcs nemcsak a megszállás alatt levő Prága fojtott légkörét és a náci terrort ábrázolja, hanem Jan 7-ika életén és tevékenységén át érzékelteti a cseh ellenállási mozgalom tagjainak A Ku'ni c .uíi cseh fliin egyik jelenete. Középen: Vicena, a film főszereplője. František po tombol, s eszközökben nem válogatva, a cseh ellenállási mozgalom tagjain áll bosszút a hírhedt náci haláláért. A hitleri pribékek arra törekszenek, hogy elfojtsák és örökre elhallgattassák a cseh kommunistákat és hazafiakat. A merényletet követő napokban Prága egyik ódon utcájának udvarában egy súlyosan sérült férfinél a Gestapo emberei egy Jan Veselý névre kiállított igazolványt, pisztolyt és kulcsot találnak. A Gestapo mindenáron meg akarja tudni, ki rejtőzik e név mögött, s főleg, melyik lakásból való az áldozatnál talált kulcs. Ogy véli, hogy a kulcs az illegális kommunista mozgalom nyomára vezethet. A férfi azonban hallgat. S hallgatnak a letartóztatott kommunisták is — vállalva a kínzást és a vértanúhalált. A Gestapo hiába keresi a kulcshoz való lakást, mely tulajdonképpen a párt II. illegális központi bizottHIBERNATUS munkáját, becsületességét, céltudatosságát és odaadását, azt az önfeláldozást, mellyel a párt illegalitásban maradását segítették. Az elszabadult pokol, a Gestapo vérengzése, a hősök tragikus mártírhalála ugyan drasztikus és fájdalmas „látványt" nyújt, a film végső kicsengése azonban optimista: a nemzet és az emberiség jobb jövőjéért vívott harc győzelmének a reményét sugallja. A pártunk megalakulása fél évszázados évfordulójának tiszteletére készült film főszerepét František Vicena (Ján Zika), személyesíti meg. Szerepét a rendező és a forgatókönyvírók elképzeléseivel összhangban oldotta meg. A többi szereplő — az NDK-beli Wilhelm Koch-Hoo ge, Zdenek Kampf, Oldrich Velen, Eva Jiroušková és mások — játéka is szinkronban van az alkotással. A forgatókönyvet Vladimír Cech rendező, Kamii Pixa és Kristian TopiC írta. (francia) Louis de Funés fáradhatatlan: a francia filmipar szinte futószalagon gyártja azokat az alkotásokat, melyek a neves komikus tehetségét és népszerűségét igyekeznek kiaknázni. Az ismert francia színész az utóbbi években a legkülönfélébb szerepekben tűnt fel: póruljárt embert, vendéglőst, a hivatását mindennél többre becsülő csendőrt alakított. Örökös izgágasága, feltűnni vágyása és szellemi jelentéktelensége rendkívül mulatságos. Nem csoda, ha egyéniségével és eredetiségével a nevettetés nagyjainak a tündöklését is elhomályosította. A mozilátogatók most az Eduuardo Molinaro rendezte Hibernatus című filmben láthatják kedvencüket. Az alkotók szemmel láthatóan igen ügyelnek arra, hogy elkerüljék a Funés-filmek „mindent egy kapta fára" jellegét, s a legfurfangosabb ötletekkel „frissítik fel" a már ismert és oly sokszor látott arcfintorokat. Funés sajátos, komikusi képességei révén azonban minden újratalálkozás során meg tudja hódítani a közönséget. A most bemutatott film fantasztikus eseményen alapszik: egy északi-sarki expedíció Grönland legészakibb részén egy fél évszázaddal ezelőtt hajótörést szenvedett egyén testére bukkan. A férfit dehibernálják. Az „újjáélesztett" folytatja félbeszakított életútját, amiből — mint az sejthető — számos bonyodalom és félreértés keletkezik. (A feltámasztott férfi többek közt saját unokáit a szüleinek tartja.) A film alapötlete jó lehetőséget kínál Funésnek a komédiázásra, aki már puszta - jelenlétével is mulatságos helyzetet teremt, és játékával kellemes perceket szerez a közönségnek. —ym— ELKÉSZÜLT A RÓZSA SÄIMDOR TELEVÍZIÓ VÁLTOZATA Augusztus 20-án este mutatja be a Magyar Televízió eddigi legnagyobb vállalkozását, a Móricz Zsigmond műve nyomán forgatott Rózsa Sándor-sorozat első részét. A tizenhárom folytatásból álló filmet nagy várakozás előzi meg, hiszen Móricz Zsigmond könyve az egyik legnépszerűbb olvasmány. Mint a művet kamerák elé állító Szinetár Miklós, a televízió főrendezője elmondotta, a magyar nemzeti értékek televíziós bemutatása sorában a Bánk bán és Az ember tragédiája után került sorra ez a műremek. A televíziójáték 10 órán át, 600 percben tömöríti a híres regény jelentősebb epizódjait. A vállalkozás nagyságát tekintve a magyar televízió életében ez lesz az első „szuperprodukció". A forgatás több mint harminc helyszínen folyt, főként Szeged, Kecskemét és Kisújszállás környékén. Több mint 90 színész szerepel benne. A címszerepet Oszter Sándor főiskolai hallgató alakítja, mellette Horváth Terit, Szirtes Ádámot, Raksányi Gellértet és Mnszte Annát láthatja majd a közönség. Iflllllffl GÉPESÍTÉS A RAKTÁRBAN A technika és a termelési módszerek szédületes ütemű fejlődése új belső anyagmozgatási eszközök gyártását is megkövetelte. A felhasználók követelményei az anyagmozgató eszközök tekintetében egyre összetettebbek és igényesebbek lettek és lesznek a jövőben is. A raktározási problémák elsősorban új ráktárak építésével oldhatók meg, a Jelenlegi körülmények között azonban kevésbé gondolhatunk — szélesebb körben — erre. Ezért mindenekelőtt a meglevő raktárak korszerűsítésére, új raktártechnológiák kidolgozására kell gondot fordítanunk. A raktározásban többféle alapfeladatot különböztethetünk meg. Ide tartozik az anyag (ide számítva a félkész- és a készárut is) beérkezése és rakodása, maga a raktározás (tárolás), a készletellenőrzés és a készlet nyilvánartása, a megrendelés összeállítása, a csomagolás és az elszállítás. Egyes feladatokat gépesítéssel megoldottak ugyan, de az említett feladatok egységes rendszer szerinti gépesítésének és automatizálásának megoldása még sok helyütt a jövő feladata. Az alapvető tennivalók úgy oldhatók meg a legjobban, ha az anyagot minél kevesebbszer kell mozgatni, „kézbe venni". A legfőbb alapelv: csak egy irányba mozgassuk az anyagot, kerüljük a raktárban a keresztszállításokat. A raktárban három Irányú munka folyik: emelni, rakni, szállítani kell az anyagot. Ezeket a műveleteket nálunk még ma is zömében a dolgozók fizikai erejének igénybevételével oldják meg: gépesített (gyakran csak kisgépes) segédeszközök a raktáron belül jóformán csak a vízszintes mozgatáshoz állnak rendelkezésre. Kevesebb élőmunka - minél nagyobb gépesítés A modern mozgató- és szállítóeszközök helyes alkalmazása a nehéz fizikai munkát megkönnyiti, esetleg teljesen kiküszöböli. Ez a munkakönnyítés a termelékenység növeléséhez vezet, s fokozza a munkakedvet is. Az anyagmozgatással szemben támaszthaló főbb követelmények: — legyen termelékeny, tehát viszonylag kevés emberrel minél több anyagot lehessen mozgatni és rendeltetési helyére eljuttatni; — legyen balesetmentes; — legyen gazdaságos, csökkenjenek a költségek; — kímélje a munkaerőt: mentesítse a dolgozó embert nehéz, primitív munkától. A szállítóeszközök kiválasztásakor legfontosabb a szállítási feladat világos meghatározása. Ezután lehet az eszközöket kiválogatni. Már huzamosabb idő óta világszerte „kombinált hadművelet" folyik — az eszközök megfelelő kiválasztásával — a költségek csökkentésére, ez pedig elsősorban célszerű gépesítéssel valósítható meg. Nézzük az anyagmozgató folyamatot. Az auyagmozgatási tevékenység egy munkaciklusát elemezve azt Iájuk, hogy az anyagot — ezen a félkész- és a készárut is értjük — fel kell rakni a mozgató eszközre, el kell szállítani rendeltetési helyére és le kell rakni a tárolási helyre. A három tevékenység elemei közül kétségtelenül a rakodási idő igényli az anyagmozgatási időnek nagyobbik, néha túlnyomó részét. Mindebből adódik, hogy az anyagmozgatás önmagában való vizsgálatánál elsősorban a rakodást kell alaposabban elemezni, és ennek alapján a rakodási műveleteket jobban megszervezni. A legeiső szempont, hogy a raktárral jó legyen a kapcsolat, — hiszen a rakodás az a mozzanat, amelyen keresztül a szállítás a raktárhoz kapcsolódik. Ide tartozik az a követelmény, hogy az anyag a raktározási hely közelébe érkezzék, a szállításnál megfelelő helyen, hozzáférhetően, jól megfoghatóan legyen elhelyezve. Bármilyen furcsán is hangzik, de érdemes megjegyezni: a raktárban azért tárolják az anyagot, hogy onnan majd kivigyék. Azért tárolják állványokon vagy máglyában, hogy majd onnan tovább szállítsák, hiszen a raktár rendeltetése éppen a rövidebb-hosszabb ideig tartó, de mindig átmeneti jellegű tárolás. Anyagmozgató eszközök Mindenhol, ahol anyagot mozgatni, emelni, rakni kell, ott elsősorban a rakodólapos mozgatás jön ma már számításba. A szállítás során a rakodólapok végighaladnak az érdekelt vállalatok közbenső raktárain, és a rakodólapra helyezett nyersanyagot vagy félkész gyártmányt a termelőüzemek közvetlenül a munkagépekig szállítják, s így zárt szállítási lánc alakul ki a termelőtől a fogyasztóig. Az utóbbi években a rakodólapos anyagmozgatás egyre szélesebb körben való alkalmazása szükségessé tette a rakodólap szabványosítását is. A rakodólapos szállítás szinte természetes velejárója a villástargonca széles körű használatának. A kombinált vízszintes-függőleges anyagmozgatásnak ez a jól bevált eszköze sokféle előnyt biztosít. Legfontosabb közülük a munkafeltételek általános javulása, a fizikai munka csökkenése, a termelékenység megnövekedése, a költségek csökkenése, a szabad légtér főbb kihasználása révén a raktári kapacitás növelése, a szállítóeszközök gyorsabb fordulási ideje, a baleseti veszély és egyéb károk esökkenése. A nagy sorozatgyártású villás emelő targoncák általában 0,5 tonnától 3 tonnáig terjedő hord- és emelőképessóggel készülnek. Kisebb sorozatban egészen 10 tonnásig gyártanak villás targoncákat. A hasznos terhet 1 métertől 6 méterig terjedő magasságba tudják emelni. A villás emelő targoncák hatalmas választéka nagyjából a következő csoportokba sorolható: a) a gyalogvozérlésü emelővillás targoncák; IH vezetőüléses (-állásos) emelővillás targoncák} c) különleges emelővillás targoncák. A villás targonca sokoldalú felhasználásához nyújt lehetőséget a cserélhető munkaeszköz bevezetése. Az általában ismert ilyen munkaeszközök a darugém, a szorítópofák, a forgatószerkezettel ellátott munkaeszközök (üst, kád, tartályok kiürítéséhez), az emelőrudak (gyűrű alakú testek, abroncsok mozgatásához), s az ömlesztett anyagokhoz a vályúk, a kanalak, a szorítóvillás fogók. A raktárak korszerűsítése Mivel világszerte még éveken keresztül nein fog lépést tartani az új raktárak építése az egyre növekvő termelés és forgalom következtében jelentkező raktárigénnyel, feltétlenül szükséges, hogy a meglevő raktárakat korszerűsítsék és új raktártechnológia alkalmazásával a raktártér kapacitását, a raktárak átbocsátóképességét növeljék. A raktárak korszerűsítésekor a meglevő, forgalom alapján fényképezést kell végezni és az adottságok figyelembevételével kell a művelettervet elkészíteni. A termelékenység növelése az anyagmozgatás ésszerűsítésével oly módon érhető el, hogy egyes átrakási műveleteket megtakarítunk, az eddig fizikai erővel végzett munkát gépekkel végezhetjük el. Ezért mindenekelőtt a korszerű anyagmozgató gépek, eszközök felhasználására kell gondolnunk. A raktárak átrendezésének alapelvei: 1. a raktárkapacitás növelése megfelelő be-. rendezések alkalmazásával, a kubatúra jobb kihasználásával; 2. a raktárak áteresztő-képességének növelései megfelelő közlekedési utak kialakításával, a nehéz fizikai munkát kiküszöbölő gépek üzembeállításával; 3. az anyag be- és kiszállítási útvonalának különválasztása és lerövidítése; 4. az új adottságoknak megfelelő munkaszervezet kialakítása. Az adott raktárépületben is lehet — és kell is — a raktárterületet növelni. A belső raktártér-növelésének formái és lehetőségei: az álk ványoknak a terület formája és nagysága szerinti legmegfelelőbb elhelyezése, az áruátvétell hely, az összeállító és az expedíciós helyiség kialakítása. Az automata raktár Sok helyet igényelne, ha részletezni akarnánk a további gépesítési eszközök alkalmazás sát, a raktárak harmadik dimenziójának kihasz^ nálását, az új raktározási formákat. Feltétlenül meg kell azonban emlékeznünk az automatizált raktárakról, amelyeknek két alapvető részük van: az adatfeldolgozó rendszer és az anyagmozgató rendszer. Az adatfeldolgozó rendszer elkerülhetetlenül módosítja az ismertetett'anyagmozgató rendszert. Röviden: a raktáriroda a rendelés alapján elkészíti az automatikusan kiválasztandó cikkek lyukkártyáit, és a kézzel kiválasztandó cikkek jegyzékét. Ezek a központi Irányító állomásra kerülnek. A központi irányítóállomáson egy összesítő ládát megfelelő kódjelzéssel látnak el; ez automatikusan halad végig a maga útvonalán és gyűjti össze az árut, A lyukkártyákat a kártyaleolvasó berendezésbe helyezik, eközben a kezelő a kézzel kiválasztandó árukat maga szedi össze és az összesítő ládába helyezi. Az automatikus állványokról — a kártya leolvasási impulzusára — a megfelelő áru jut az összesítő ládába. Hasonló megoldásokat ismerünk nem csupán a kereskedelmi gyakorlatból, hanem különféle tömeggyártási cikkeket előállító vállalatok raktáraiból is

; fdjl t> e » Jí «o s» o Ä 0) o X 1971. VII. 20. 6