Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-20 / 170. szám, kedd

MAIQR ISTVÁNRA EMLÉKEZTÜNK. 1971. II. 20. Egy nagy család, a kommunisták családjának megpróbáltatásokban edzett 15 tagú csoportja jött össze a napokban a komáromi (Komárno) járást pártbizottság üléstermében és szeretettel emlékezett vissza a halhatatlan emlékű elvtárssal és baráttal, Major Istvánnal vívott közös harcokra. Megemlékeztek arról a kommunista vezetőről, akit a halál már elragadott közülünk, de akinek fényes tettei az 50 éves CSKP történetének arany betűkkel írt iapjaiu ragyognak. Szárnyra kell a hír, hogy Major elvtárs özvegye és lánya Komáromba látogatnak és megtekintik a Duna menti Múzeum emeleti termében megrendezett párttörténeti kiállítást. Patkó Béla, Sehlár József, Holczer I.ászló, Holczer Lászlóné, Kiss és Bölcskei elvtársak és még sokan mások szeretettel várták az egykori harcostárs közvetlen hozzátartozóit. Aztán nyílt az ajtó és megjelentek. Családtagként jöttek egy nagy család közé. A baráti kézfogások után Szabó Imre, a járási pártbizottság. titkára meleg szavakkal beszélt a nagy forradalmárról és pártharcosról, Major Istvántól. — Major elvtárs özvegyének a s lányának látogatása külön magy öröm számunkra — mondotta —, mert a nagy forradalmár és pártharcos emléke, munkássága erős és eltéphetetlen szálakkal kapcsolódik a komáromi munkásmozgalomhoz, annak szerves részét képezi. Nagyon hasznosak az ilyen találkozások, melyek során egyrészt felelevenítjük a mindanynyiunkat egybefűzö emlékeket és ápoljuk azokat a soha ki nem száradó gyökereket, melyekből szocialista jelenünk kisarjadt. Ennek a családi körnek a tagjait nem kell egymásnak bemutatni. Egykor valamennyien váll váll mellett harcoltak. Sokat tudnak egymásról. A közös harcok óta eltelt időszak folyamán a szocialista társadalmi rend nagyszerűségét bizonyítandó rengeteg új létesítménynyel gazdagodott Komárom és környéke. Akik 15—20 évvel ezelőtt jártak a városban, alig ismernek rá. Akik az egykori utcai tüntetésekben részt vevő tömegek mozgásának irányát mutató jelzéseket keresik a házak falán, ma már nem találják meg, mert az akkori épületek helyén újak állnak. A város- és járásfejlesztés nagy munkájában soha el nem évülő érdeme van Major Istvánnak és itt ülő harcostársainak. Ha a falvakon élő idős elvtársak — a kommunista mozgalom aktív tagjai — ma összehasonlítják az egykori agrárproletár életét a mai földművesek életével — úgy hiszem nincs is összehasonlítási lehetőség, annyira megváltozott, megszépült a mai dolgozó parasztság élete. A falusi emberek jól, rendezett körülmények között élnek. Soha el. nem múló hálával gondolunk Steinér, Mező és Major elvtársakra és azokra a sokszor életiikol kockáztató ezrekre, akiknek mindezt köszönhetjük. - 1921} május elsején láttam először Major elvtársat — emlékszik vissza Patkó Béla. Egy évvel később egy konferencián voltunk együtt. Mi, akkori fiatalok a marxizmus nagy tanítóját láttuk Major Istvánban, aki nemcsak nagy tudásra vailó szakszerűséggel, hanem szívének minden melegével szólt hozzánk. Egy-egy szónoklata olyan nagy hatással volt ránk, hogy hajlandók lettünk volna azonnal fegyvert fogni a munkáshatalom kivívásáért. Major elvtárs nagy barátja volt a Szovjetuniónak. Tanított bennünket a világ első szocialista államának munkamódszereire, melyeket mi is alkalmaztunk munkánkban. Amikor Kosuron eldördült a sortűz és süvítetlek a golyók, mellelte álltak és nem mozdultak a földmunkások. Major elvtárs hős volt. Mindig az eszmét tartotta szem előtt, melyért kész volt akár az életét is feláldozni. Kommunista volt, aki példaképül szolgált a haladó gondolkodású emberek ezreinek a múltban és ragyogó példakép ma is. Én is azok közé tartoztam, akik vele együtt cikkeket írtak a Kassai Munkásba és nagy buzgalommal terjesztették a lapot. Tud juk jól, hogy nem élhetünk örökké, de míg vagyunk, ezt « rendszert építjük. Ha minden párttag mindig így gondolko dott volna, nem került volna sor 1968-ra! Holczer Lászlóné így emléKezett vissza Major Istvánra. — Major elvtárs politikai tevékenysége idején még fiatal voltam, de társaimmal együtt — lehetőségeinkhez mérten — kivettük részünket a harcból. Major elvtárs életművének, munkásságának példaképként kell állnia minden tisztségviselő előtt. A pártapparátus dolgozói ne alakuljanak át hivatalnokokká! Maradjanak mindig a nép között. Vegyenek példát Major István szerénységéről. Ö sohasem akart hivalkodni, kitűnni a többiek közül. Forradalmárnak született, úgy is halt meg. Meghallgatta a kisemberek problémáit, segített, ahol csak tudott. 1945 után sem pihent. Nem mondta, hogy elfáradt. Lelkesen dolgozott tovább. — 1932—1933 telén nagyon hideg volt — mondotta Schlár József. Az egyik vasárnap gyii lést szerveztünk az akkori Kossuth téren. Mínusz 20 fok hideg volt, ennek ellenére Major elvtár fedetlen fővel tartotta meg az iinnepi beszédet. Senki sem mozdult a helyéről, pedig a zúzmarás dermedetben a csendőrök fegyverei is ránk szegeződtek. Mi akkor kitartottunk. Éppen ezért nem szabadna előfordulnia, hogy a május elsejei felvonulásokon — tisztelel a kivételnek — többen szétszélednek és nem várják meg az ünnepség végét. Biilcskei elvtárs elmondotta, hogy ezen az összejövetelen azok a párttagok vannak jelen, akik a múltban együtt harcoltak. Bebizonyosodott, hogy nemcsak a csendőrsortüzek idején tartoztak össze, hanem a válságos 1968—69-es években is. A párt régi, hű harcosai nem inogtak meg. Kommunls fákhoz méltó magatartást tanúsítottak. — Major elvtárs a felszaba dúlás előtt gyakran beszélt a Moszkvai Rádióban — mondotta Trencsík elvtárs. Internáló táborban voltam és több társammal együtt egy közeli házból hallgattuk beszédét. Még ma is hallom erőre, lelkesedés re buzdító szavait. 1957-ben a Szlovák Nemzeti Tanácsban szólalt fel. A többi között a következőket mondotta: „A hazánkat felszabadító szovjet hadseregtől egy szép virágoskertet kaptunk. Vigyázzunk ennek a kertnek a virágaira! Ne en gedjük, hogy idegenek tönkretegyék." Igaza volt, 1968-ban nem vigyáztunk elég éberen a szocializmus virágos kertjére. Azl mondták az akkori vezetők: a párt kapuja mindenki előtt nyitva áll, de arra már nem gondoltak, hogy őrt is állítsanak a kapu elé ...! A komáromi elvtársak Major Istvánra emlékeztek. Harcos életútjának egy-egy epizódját elevenítették fel. Visszapillantottak a múltba és erőt merítettek azoknak a nagy feladatoknak az elvégzéséhez, amelyek előttük állnak. — A kommunisták — .mondotta az összejövetel végén Szabó Imre — előre tekintenek. A múltból pedig tanulnak, okulnak. Soha nem felejtik el azok emlékét, akik egész életükkel a haladás ügyét szolgálták és helytálltak a legnehezebb időkben is. Ezek közé tartozott Major István elvtárs ÍS. KOMLÔSI LAJOS „Erős pártalapszervezetek-erös párt" Beszélgetés FRANTIŠEK POCHYBA elvtárssal, zottság titkárával Túróé kertjének i.v szokták nevezni u martini járást zöldellő mezői, erdői, virágos rétjei után. Ma már méltán nevezhetnénk a szocialista ipcirositás szemléltető példájának is. Vállalatai és üzemei jelentós mértékben kiveszik részüket az ország ipari termeléséből. A CSKP XIV. kong resszusának népgazdaságunk ötödik ötéves tervére vonatkozó irányelvei a martini járás élőt* ís a fejlődés további tehetőségeit nyitják meg. A járás pártszervei és szervezetei most azon tevékenykednek, hogy minden tekintetben megalapozzák a CSKP XIV. kongresszusa eredményeinek realizálását. Erről beszélgettünk František Pochyba elvtárssal, a járási pártbizottság ipari titkárával. POCHYBA ELVTÁRS bevezetőben elmondta, hogy a XIV. kongresszus határozatait június 7-én megtárgyalta a járási pártbizottság plénuma. Ezt követően arra összpontosították igyeke zetüket, hogy a pártaktíva tagjaival megismertessék a kongresszus eredményeit. Június folyamán a párttagokat részletesen tájékoztatták a kongresszusi tárgyalások eredményeiről, és belőlük a járás feltételeire vonatkozó legfontosabb következtetésekről. A pártalapszervezetek elnökei és az aktivisták értekezlete után a járási pártbizottság és elnöksége tagjai, valamint az aktivisták tevékeny segítségével a pártalapszervezetek kidolgozták a CSKP XIV. kongresszusának döntéseiből eredő feladataikat, és ezeket összehangolták az évzáró taggyűléseken meg a járási pártkonferencián kitűzött célokká'). A kongresszusi határozatok megismertetésére irányuló kampány súlypontja júliusban az üzemekben, a szövetkezetekben és az egyes községekben folyó politikai munkára helyeződött át. Az üzemekben, az egységes földművesszövetkezetekben és a községekben nyilvános pártgyűléseken beszélték meg a vezetőségeknek és a pártszervezeteknek a kongresszusi határozatok megvalósítására irányuló munkaprogramját. A CSKP XIV. kongresszusa határozataiból a járásra háruló feladatok megvilágításakor nagy súlyt helyeznek arra, hogy a pártbizottságok és a kommunisták figyelmét minden vonalon, de különösen a kulturális élet területén a párt ideológiai befolyásának megerősítésére irányítsák. Az ideológiai munka egyik legfontosabb feladata, hogy az alapszervezetek működési területe konkrét feltételeinek megfelelően, a tudományos világnézet szellemé ben aktívan befolyásolják az emberek gondolkodásmódját. A pártszervezetek nevelőmunkájának arra kell irányulnia, hogy az emberekben elmélyítsék a szocialista öntudatosságot, a szocialista hazafiságot és a proletár internacionaliz must, megszilárdítsák a tudatos fegyelmet, és a feladatok teljesítésére mozgósítsák a dűl gozókat. Az erös pártalapszervezetek erős párt elvének alapján a martini járási pártbizottság nagy gondot fordít a pártszervezetek aktivizálására. A pártszervezetek munkájában nem tűrhetők meg a passzivitás és a formalizmus jelenségei. Emellett továbbra is alapvető feladatnak tartják a jü oldali opportunizmus és revizionizmus elleni harcot. „A jobboldali opportunizmus és revizionizmus képviselőit politikailag járásunkban is legyőztük, de szervezetileg is szét kell őket vernünk. Ezen a téren egyes üzemekben még vannak befejezésre váró feladatok" — hangoztatta Pochyba elvtárs. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG állandóan szem előtt tartja, hogy maximális segítséget nyújtson a pártalapszervezeteknek feladataik teljesítésében. E célból lényegében új alappártaktívát épített ki. A pártaktíva tagjait minden hónapban instrukciós-módszertani gyűléseken tájékoztatják az időszerű problémákról.. Teljes mértékben tudatosítják, hogy a CSKP XIV kongresszusán kitűzött igényes, de reális program megvalósítását csakis akkor biztosíthatják, ha rendszeresen növelik a pártalapszervezetek aktivitását, és minden kommunistát konkrét feladatokkal bíznak meg. Arra vezetik az a<apszer vezeteket, ragaszkodjanak hozzá, hogy minden párttag teljesítse a pártalapszabályzatból eredő kötelességeit és érvényesítse jogait. „Ebben a hónapban értékel-' lük a júniusi taggyűlések lefolyását — folytatta tájékoztatását a járási párttitkár. — Bíráltuk azokat a pártszervezeteket, amelyek nem dolgozták ki megfelelően a XIV. kongresszus határozataiból működési területükre háruló feladatokat. Egyúttal részleteztük a nyilvános pártgyűlések előkészületeit, amelyeket az alapszervezetek júliusban tartottak, illetve tartanak meg. E gyűlésekkel csúcsosodik ki a CSKP XIV. kongresszusa eredményeivel összefüggő felvilágosító munka azoknak az intézkedéseknek elfogadásában, amelyekkel a vállalatok és más szervezetek biztosítják az idei feladatok maradéktalan teljesítését, az 1972. évi terv kidolgozását és az optimális ötéves terv alapanyagának előkészítését. Az ötödik ötéves terv változatának kidoigozásánál a XIV. kongresszus irányelveiből indulunk ki. Szem . előtt tartjuk, hogy a vállalatokban és az üzemekben intenzív feladatokat lűzzenek ki, a komplex szocialista racionalizálással feltárják az üzemen belüli anyagmozgatásban, a munkaszervezésben, a munkaidő kihasználásában és más szakaszokon meglevő tartalékokat, melyek kihasználásával a munkatermelékenység és a bruttó termelés növelését legalább olyan mértékben biztosíthatjuk, amint azt az 1972. évi feladatok megszabják, és az ötödik ötéves terv irányelvei az 1972 1975-ös évekre előirányoznak." Pochyba elvtárs a következőkben foglalta össze a martini járási pártszervezet júniusi és júliusi tevékenységének lényegét a XVr. kongresszus határozatai megvalósításával öszszefüggésben: AZ ELSŐ FÉL ÉVI TERV egészében sikeres leljesítése után meg kell vizsgálni azokat az okokat, amelyek következtében egyes vállalatok nem valósították meg a terv minőségi mutatóit, elsősorban a munkatermelékenység és az átlagos bérek közti helyes arányt. Intézkedéseket foganatosítottak annak biztosítására, hogy a vállalatok és az üzemek a nyári szabadságidőben is maradéktalanul teljesítsék a tervfeladalokat, és jó feltételeket teremtsenek az 1972. évi feladatok valóra váltására. A vállalatokban és az üzemekben az ötödik ötéves terv kidolgozásához a pártszervezetek aktív hatást •fejtenek ki, hogy valamennyi munkahelyen a CSKP XIV. kongresszusa Irányelveinek szellemében járjanak el, és az ötödik ötéves terv az össztársadalmi érdekek megoldására irányuljon, s a szűk körű, helyi, üzemi és vállalati érdekek háttérbe kerüljenek a társadalmi érdekekkel szemben. Ez egyebek közt azt jelenti, hogy biztosítsák az állóalapok eddiginél jobb kihasználását, növeljék a műszakok arányát, ne eszközöljenek beruházásokat ott, ahol a meglevő állóalapokat nem használják ki kellően. Az anyagi-technikai alapot beruházással csakis abban az esetben fejleszthetik tovább, ha a rendelkezésre álló alapokat maximálisan kihasználják. a martini járási pártbiA további problémák, amelyekkel a pártszervezetek a taggyűléseken és a nyilvános gyűléseken foglalkoztak és foglalkoznak a munkaidő kihasználásának megjavítása, a technológiai eljárások lökéletesítése, a munkaszervezés és az irányító munka racionalizálása, és további intézkedések megvalósítása, amelyek arra hivatottak, hogy a feladatok teljesítése érdekében biztosítsák valamennyi erőforrás maradéktalan kihasználását. A járási pártbizottság gazdasági komisszió ja és a kiépített széles körű gazdasági aktíva rendszeres tevékenysége arra irányul, hogy sokoldalúan segítse a pártszerveket és az alapszervezeteket a CSKP XIV. kongresszusából eredő gazdasági feladatok maradéktalan megvalósításában. NAGY GONDOT FORDÍTANAK továbbra is a következetes agitációs és propagandamunkára. Ennek során népszerűsítik a kiváló dolgozókat és munkakollektívákat, akik, illetve amelyek példát mutatnak a feladatok öntudatos teljesítésében. A járásban működő, országos hatáskörű intézményekkel öszszefüggésben a járási párttitkár elmondta, hogy a propagandában és az agitációban, a CSKP 50 éves történetének ismertetésében jelentős munkát végzett a vrútkyi Klement Gottwald Forradalmi Sajtó Múzeum, a martini Szlovák Nemzeti Múzeum és más intézmények. „Járási pártszervezetünk egyik fontos ieladata a Matica slovenská, mint szlovák nemzeti intézmény konszolidálása problémájának megoldása — mondotta a továbbiakban Pochyba elvtárs. — A Matica slovenská pártszervezetének évzáró taggyűlése és a CSKP XiV. kongresszusa utáni taggyűlése határozatában magáévá teszi a párt jelenlegi politikáját és konkrét intézkedéseket tűz ki annak érdekében, hogy a Matica slovenská tevékenységében érvényesítsék a pártkongresszus következtetéseit. A járási pártbizottság elnöksége júniusi fll&« sén foglalkozott a Matica slo* venská helyzetével. Megállapította, hogy az intézmény konszolidálódása azoknak a céloknak megfelelően megy végbe, amelyeket a járási pártbizottság kitűzött, káderintézkedéseket foganatosítanak azokkal a dolgozókkal szemben, akik jobboldali opportunista és nacionalista pozíciókon álltak. Az 1971. augusztus 3l-ig megvalósításra kerülő intézkedések, a járási pártbizottság elnöksége és plénuma határozatának teljesítése megteremti annak feltételeit, hogy a Matica slovenská betöltse küldetését" A járási pántlikai a beszélgetés végén hangoztatta, tudatában vannak annak, hogy a XIV. kongresszus által kitűzött igényes feladatok teljesítése minden egyes párttag és valamennyi pártonkívüli dolgozó maximális erőfeszítését kívánja meg. Tudatosították, hogy ennek megfelelő munkarendszert kell kiépíteni, melynek egyik legfontosabb láncszeme az ellenőrzés. Áttekintésük van a járási pártbizottság elnöksége és plénuma minden egyes határozatának teljesítéséről, s az alappártaktíva, tagjai valamint a vezető dolgozók útján olyan munkamódszert vezetnek be, hogy a taggyűlések és a pártbizottsági ülések, továbbá a felsőbb pártszervek valamennyi határozatának megvalósítását következetesen ellenőrizzék. A MARTINI JÁRÁSNAK a felszabadulás óta megtett fejlődése nagyszerűen szemlélteti a kommunista párt tevékenységének, a dolgozók érdekében kifejtett Igyekezetének eredményeit. „Meggyőződésünk, hogy az ötödik ötéves terv feladatainak megvalósításával járásunk még meggyőzőbb példája lesz Szlovákia szocialista iparosításának" — fejezte be a beszélgetést František Pochyba elvtárs. GAL LASZtO