Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-20 / 170. szám, kedd

KÍNAI KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG LÁTOGAT PÁRIZSBA Peking — Csou En-laf, kínai miniszterelnök vasárnap a Pekingbe látogatott francia parlamenti küldöttség tagjai előtt bejelentette, hogy még október i. előtt egy miniszterelnök-helyettes vezetésével kínai kormányküldöttség látogat el hivatalosan Párizsba. A kínai miniszterelnök kifejezésre juttatta azon óhaját, pogy Párizs és Peking kereskedelmi kapcsolatai erősödjenek. Csou En-laj közölte azt is, jpiogy a kínai és az angol korpán y között tárgyalások folyi<iak a két ország diplomáciai Kapcsolatainak nagyköveti szintre történő emelése céljától. A Figaro pekingi különtudősitója szerint a kínai kormányküldöttség látogatásáról a döntést Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke vasárnap este háromnegyed órás eszmecsere keretében közölte Alain Peyrefitte-tel, a francia parlamenti küldöttség vezetőjével. A Peyrefitte-tel folytatott megbeszélés során Csou En-laj — a Figaro tudósítója szerint — jelezte, hogy Kína szívesen bővítené gazdasági kapcsolatait Franciaországgal. Kijelentette, hogy a két ország közötti barátsághoz képest a kereskedelmi forgalom aránytalanul kicsi, s hogy Franciaországnak e téren meg kellene előznie Japánt. „Elsőbbséget fogunk biztosítani Franciaországnak a többi országgal szemben, ha azonos jellegű és minőségű termékekről van szó" — jelentette ki a kínai miniszterelnökhelyettes. Nixon magyarázkodik A kínai - amerikai kapcsolatok a figyelem előterében Washington — Nixon elnök vasárnap visszatért Washingtonba a kaliforniai San ClemenJe-ből, nyári rezidenciájáról, ahol bejelentette meglepetésszerű pekingi utitervét. Nixon azért szakította meg pihenését, hogy egyaránt megmagyarázza ezt a húzást a Kínával való kibékülés pártolóinak és elleníőinek. William Rogers külügyminiszter, aki pekingi látogatás hírének bejelentése miatt elhalasztott egy londoni utazást, már a reggeli órákban fogadta fames Sen tajvani nagykövetet. Kihallgatást kért a külügyminisztériumban Japán, Oj-Zéland, Ausztrália, Thaiföld és Dél Korea nagykövete is. A washingtoni diplomáciai hirek élén szerepel Arthur Cavshonnak, az AP szemleírójának az a feltűnő értesülése, hogy az angol kormány tájékoztatta Washingtont: ősszel fenntartás nélkül a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítása mellett fog szavazni a világszervezetben, „függetlenül attól, hogy mit tesz az Egyesült Államok". Amerikai hivatalos személyek szerint a Heath kormány azt is értésre adta, hogy többé nem támogat semmi olyan határozatot vagy eljárást, amelynek célja Peking megakadályozása a kínai mandátum megszerzésében, s ez mind a közgyűlésre, mind pedig a Biztonsági Tanácsra vonatkozik. Ilyenformán — folytatja fejtegetéseit Washingtonból az AP tudósítója — még az év vége előtt visszavonják állomáshelyéről, Tamszui tajvani tartományból, á brit konzult, s Anglia és Kína most első ízben nagykövetet cserél (eddig csak ügyvivők működtek Londonban, illetve Pekingben). Kommentárunk Az amerikai imperializmus „mindenütt uralomra törekszik, beavatkozik más népek ügyeibe, szemrebbenés nélkül megsértik azok törvényes jogait és szuverenitását, erőszakkal, vesztegetéssel, gazdasági behatolással próbálja rákényszeríteni akaratát má i államokra és a világ egész övezeteire". Az SZKP XXIV. kongresszusán hangzottak el ezek a szavak Leonyid Brezsnyev főtitkár beszámolójában, s érvényességüket napjaink .eseményei is Igazolják. Ugyanakkor az is igazolást nyer, hogy a népek mindinkább felismerik az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus ragadozó szerepét, s ellenállást tanúsítanak vele szemben még a nyugati világban is. Ezt bizonyítja az utóbbi időben Málta és Izland esete. Néhány héttel azután, hogy áz új baloldali máltai kormány ajtót mutatott a brit militaristáknak, s csakis az ottani brit támaszpont mielőbbi felszámolásáról és a brit csapatok hazaszállításáról kíván velük tanácskozni, Izland ugyanezt a politikát kívánja folytatni az Egyesült Államok irányában. Július derekán választások voltak Izlandon, s meglepetésként egy baloldali kormánykoaA Fehér Ház szóvivője vasárnap közölte: Nixon elnöknek: "nincsenek olyan tervei, hogy bejelentett kínai látogatását követően Hanoiba látogasson a vietnami háború rendezésének megtárgyalása céljából. Nyilatkozatok az amerikai elnök tervezett pekingi látogatásáról Melvin Laird amerikai hadügyminiszter Japánból és DélKoreából visszatérve a washingtoni repülőtéren vasárnap újságíróknak azt mondotta, hogy jóllehet Nixon normalizálni akarja Pekinggel a viszonyt, ezzel egyidőben katonailag is erősnek kell maradnia, Laird most aláhúzta, hogy a Nixon-utazásban megnyilvánuló diplomáciai sikerrel és az amerikai—kínai tárgyalásokkal párhuzamosan készenlétben kell tartani Délkelet-Ázsiában a „megfelelő" katonai erőket. Paul McCloskey republikánus képviselő, aki az 1972 es elnökválasztásokon fel akarja venni a versenyt Nixonnal, vasárnap egy televíziós nyilatkozatban kifejtette: erőteljesen támogatja a kínai—amerikai viszony enyhítésére irányuló kezdeményezéseket, de nem hiszi. hogy. a vietnami háború ügyét rendezni lehet, A jugoszláv külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatban foglalkozott Nixon amerikai elnök tervezett pekingi látogatásával. A nyilatkozat szerint Jugoszlávia „különös jelentőséget tulajdonít" a Peking és Washington közötti megállapodásnak elsősorban azért, mert ez „két különösen fontos nemzetközi tényező közötti kapcsolatok normalizálására nyúft kilátásokat". MEGNYÍLT A 7. MOSZKVAI NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL 47 hivatalos és 21 versenyen kívüli résztvevő £ A moszkvai seregszemle a világérdeklődés középpontjában Moszkva — Hétfő reggel a Kreml Kongresszusi Palotája előtt felvonták a 7. moszkvai nemzetközi filmfesztivál' kék emblémás fehér zászlaját. Este mintegy ezer hivatalos vendég és más meghívottak jelenlétében a Kongresszusi Palotában ünnepélyes keretek között nyílt meg a nagyszabású filmművészeti seregszemle. Az idén 47 ország hivatalosan, további 21 nemzet művészei pedig versenyen kívül vesznek részt a fesztiválon. A hagyományos „filmnagyhatalmak" mellett a résztvevők jegyzékén ott látni többek közt Ciprust, Libériát, Szenegált. Mindamellett nemcsupán „geográfiáról" van szó. Mint Alekszandr Karaganov, a Szovjet Filmművészek Szövetségének titkára sajtóértekezleten kiemelte: a fesztiválon bemutatandó filmek egyrészt tükrözik korunk időszerű, haladó eszméit, másrészt a szó szoros értelmében képet adnak azokról a művészi keresésekről, amelyeket az élenjáró alkotók folytatnak a politikus-társadalmi film kimunkálása terén. A moszkvai filmfesztivál a világérdeklődés középpontjában áll. A fesztivál eseményeiről több mint 500 hazai és külföldi tudósító ad tájékoztatást. A fesztivál címére rendre érkeznek az üdvözletek és meleghangú jókívánságok. Jane Fonda, amerikai és Monica Vitti olasz filmszínésznő is sok sikert kívánt a művészeti seregszemlének. Különösen érdekes Barbara Birch Jameson amerikai rendező és forgatókönyvíró levele, amely hangsúlyozza: Jóllehet az Egyesült Államok a fesztivál „Amerika ellenes filmjei miatti tiltakozásképpen" hivatalosan bojkottálja a moszkvai filmfesztivált, ő mégis elküldte „Alaszka a 70-es évek földje?" című dokumentumfilmjét, mivel művével olyasmit akar közölni Amerikáról, amelyet a világnak meg kell tudnia. A „fesztivál-nagyüzem" kedden kezdődik. Az induló filmek vetítése napi 14 órát vesz igénybe. A játékfilmek, a rövidfilmek és a gyermekfilmek zsűrijének több mint száz filmről kell értékítéletet alkotnia. ÍRORSZÁG KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NYILATKOZATA London — Írország Kommunista Pártjának Végrehajtó Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben felhívja a politikai és a társadalmi szervezeteket, valamint a szakszervezeteket, hogy hozzanak létre széles ellenzéki szövetséget. A nyilatkozatot azzal kapcsolatban tették, hogy az északírországi parlamentből kivonultak az ellenzéki képviselők, mivel a hatóságok nem voltak hajlandók kivizsgálni az angol katonák ügyét, akik Londonderryben meggyilkoltak két békés lakost. A parlamenti válság — hangsúlyozza a Morning Síar című lapban közzétett nyilatkozat — megteremti annak lehetőségét, hogy Észak-Írországban új kormányt alakítsanak. AZ UGANDAI ELNÖK AZ ORSZÁG HELYZETÉRŐL Nairobi — Kampalai jelentések szerint Idi Amin ugandai elnök hazaérkezett nyugat-európai és izraeli látogatásáról. Az elnök Jinja városában mondott beszédében elismerte, hogy a múlt héten „lázadó" katonák kormányellenes megmozdulásokat hajtottak végre Jinja, Magamagi és Moroto városában. Idi Amin szerint a kormány ismét ura a helyzetnek az említett városokban. Az ugandai államfő fenyegetéseket intézett a szomszédos Tanzániához, amelynek hatóságait azzal vádolta, hogy állítólag elősegítették ugandai „partizánoknak" — Obote volt elnök híveinek — ugandai területre való érkezését. JAPÁN KÉSZ TÁRGYALÁSOKAT KEZDENI KÍNÁVAL Tokio — Japán kész magasszintű tárgyalásokat kezdeni a Kínai Népköztársasággal a két ország közötti kérdésekről — közölte Szato japán miniszterelnök a képviselőházban. A miniszterelnök — beszédét megelőzően — heves támadásban részesült Takeiro Josíkacu, a Komeitó Párt elnöke és Kitajama Airo, a Japán Szocialista Párt tagja részéről, akik az ország Kína-politikájával kapcsolatban „tehetetlenséggel" vádolták a miniszterelnököt és követelték, hogy levonva a tanulságokat, haladéktalanul nyújtsa be lemondását. Kitajama követelte, hogy a japán kormány a Kínai Népköztársaság kormányát a kínai nép „egyetlen és jogos" képviselőjének ismerje el. A felszólalók utaltak Nixon bejelentett kínai látogatására, mondván: az Egyesült Államok a kapcsolatok megteremtése terén megelőzte Japánt. líció győzött, amelybén a hangadó az Izlandi Haladó Párt, amelynek vezetője, Olafur Johannesson professzor alakította meg az új kormányt. A koalícióhoz tartozik még a kommunista irányítású Népi Szövetség Pártja és a baloldali Liberális Párt. Meglepetés volt ez a balszerepet játszik a Pentagon terveiben, mint amennyit a gejzírek országa gazdasági potenciáljával a világpolitikában jelenthet. Keflavik ugyanis a tengeri utak ellenőrzésére szolgál az amerikai hajóhadnak, s mint ilyennek nyilván fontos szereREPEDÉSEK A NATO-N oldali győzelem, mert 12 éven át konzervatív szociáldemokraták ültek az ország kormánykerekénél, akik külpolitikai vonatkozásban a NATO-politika hívei voltak. A szembetűnő parlamenti többséggel rendelkező új izlandi kormány azzal a bejelentéssel kezdte bemutatkozását, hogy felszámolja a keflaviki amerikai támaszpontot és kérni fogja Washingtont, szállítsa haza csapatait. Izlandnak nincs saját hadserege, de mint NATO-tagállam az előző kormányok közreműködésével rákényszerült, hogy bérbe adja az amerikaiaknak Keflavikot katonai támaszpont létesítésére. Máig is 3700 amerikai katonai személy teljesít szolgálatot e hírhedtté vált támaszponton, mely jelentősebb pet szántak egy esetleges háborúban. A reykjaviki bejelentés fejfájást okozott az amerikai katonapolitika irányítóinak. A kérdés lényege nemcsak az a találó megállapítás, hogy további fogaskerék esett kl a NATO katonai gépezetéből, hanem az, hogy újfajta kór terjed a NATO-országokban, s Málta után Izland is „megfertőződött". Meddig terjed a „ragály"? Ez a kérdés foglalkoztatja most Washingtont és a Pentagont. Hivatalos körökből eddig csak annyit közöltek, hogy „behatóan tanulmányozzák a kérdést", azaz azľ a javaslatot, hogy négy éven belül számolják fel a támaszpontot, s az amerikai csapatok hagyják el Izlandot, ám az amerikaiak a múltban folyton azt hangoztatták, hogy Izland kis ország s mindenképpen meg kell őt védeniük. Azt ugyan elfelejtették megmondani, hogy kitől kell megvédeni az izlandi népet, mely nemigen tolakszik szerepért a világpolitikában. A NATO-tagság viszont nem lehet ok arra, hogy egy ország kormányának akarata ellenére állomásoztassanak idegen, korántsem békés célokat követő hadsereget, esetleg veszélyes következményű konfliktus ütközőpontjává tegyék az országot. Egyébként Izlandot atomkatasztrófa is fenyegeti az amerikai csapatok ott-tartózkodása folytán, 'mert a grönlandi példa azt mutatja, hogy a szuverén ország által ellenőrizhetetlen támaszponton az amerikaiak nyugodtan tárolhatnak atomfegyvert, amelynek létezése nem feltétlenül veszélytelen véletlen folytán tudódhat ki. Képletesen mondva, repedező épület a NATO, egyre kevesebb az, ami összetartja. Ezért a washingtoni „nagypolitika" irányítói is arra a józan belátásra juthatnának, hogy a katonai tömbök helyett sokkal ésszerűbb az európai kollektív biztonság megteremtése. L. L. TITO jugoszláv elnök Brioni szigetén fogadta Khaled Haszszan Abbasz szudáni hadügyminisztert. Abbasz átadta Tito elnöknek Nimeri személyes üzenetét. VARSÓBAN hétfőn délelőtt megkezdődtek Abdul Halim Khaddam szírfai és Stefan Jedryehowski lengyel külügyminiszter politikai tárgyalásai. Ezek napirendjén a közel-keleti és az európai helyzet, valamint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése szerepel. LODONGIN RINCSIN, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere a szovjet kormány meghívására tegnap hivatalos látogatásra Ulánbátorból a Szovjetunióba érkezett. JACK JONES Nagy-Britannia legerősebb szakszervezetének, a másfél millió munkást tömörítő szállításmunkás szakszervezet főtitkára egy televíziós nyilatkozatban kijelentette, attól tart, hogy az ország belépése a Közös Piacba Nyugat-Németországot nukleáris hatalommá teheti és ez súlyos veszélyt jelentene az angolok számára. A PERZSA-ÖBÖL arab partján húzódó kilenc kis emirátus közül hat aláírta a közös alkotmány kidolgozásáról szó ló megállapodást. Ezzel eldől, hogy ezek a sejkségek még a brit csapatkivonások előtt politikai unióra lépnek. CARRINGTON brit hadügyminiszter tegnap a Málta szigetére utazott, ahol megbeszélést folytat Nagy-Britannia és Málta katonai egyezményének felülvizsgálásáról. AZ AFRICASIA című francia folyóirat legfrissebb számában az olvasható, hogy Portugália 1970 vége óta négyszer több növényirtó-lombtalanító vegyszert vásárolt az Egyesült Államoktól, mint a korábbi év hasonló időszakában. ROSTOCKBAN vasárnap este ünnepélyes külsőségek között befejeződtek az 1971. évi keleti-tengeri hetek. SCHEEL nyugatnémet külügyminiszter és Eppler gazdasági együttműködési miniszter tegnap fogadta Dzsallud líbiai miniszterelnök-helyettest, aki kétnapos nem hivatalos látogatáson tartózkodik Bonnban. A líbiai államférfi találkozik Brandt kancellárral is. Dzsal 1 ud a tudományos-műszaki együttműködés kérdéseit vitat ia meg az NSZK képviselőivel. Újabb Kohl—Babr találkozó Berlin — Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fő városában hétfőn délelőtt 10.00 órakor megkezdődött a 14. német államközi megbeszélés. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal államtitkára tárgyalássorozatának e 14. ülésén folytatta a két német állam közötti közeledés általános problémáinak megvitatását. A francia külügyminiszter Párizs — Maurice Schumann francia külügyminiszter hétfőn hatnapos skandináviai látogatásra utazott. A francia külügyminiszter Dániát, Svédországot és Norvégiát keresi fel. Párizsban hangsúlyozzák, hogy Franciaországnak egyik országgal sincsenek rendezetlen, vagy vitás kérdései, s a látogatás fő célja a személyes kapcsolatteremtés, mivel már tíz év telt el Couve de Murville, akkori külügyminiszter 1961-es északeurópai útja óta. A kétoldalú kapcsolatok alakulásán és a nemzetközi helyzet legfrissebb fejleményein kívül Schumann az európai biztonsági értekezlet tervével öszszefüggő kérdéseket és az Európai Gazdasági Közösség kibővítésének problémáit vitatja meg a dán, a svéd és a norvég külügyminiszterrel.