Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)
1971-07-03 / 156. szám, szombat
jHétvégihírmagyarázatunk | A BÉKE HÉT PONTJA VIETNAMRÓL BESZÉL A VILÄG, s néhány nap óta még hangsúlyozottabban és megdöbbentebben mirt; eddig, hisz a Tímesbomba minden kétséget kizáróan bebizonyította, a hazugság a szakadék szélére, a bizalomveszt és szirtjére vitte az amerikai politikát. A New York Times leleplezése példátlan módon fént/i derített arra, hogy jóval a tonki ni incidens előtt megszövegezték már a „tonkini határozatot", hogy aftán az incidenst követően Johnson élnök farizeus módon így érvelhessen: „Agreszszióval nem lehet békét teremte ni, és ha valaki agressziót követ el, számolnia kell a megfelelő válasszal". íme, a tipikus eset, amikor a tolvaj FOGD MEG-et kiált. 1971. VII. 3. Akiket átejtettek ... A 34—A Hadműveleti Terv fedőnév alatt végrehajtott támadást, Észak-Vietnam megtámadását, az amerikai közvélemény teljes félrevezetésével hajtották végre. Érthető hát a megdöbbenés, melyet McGovern szenátor a Times-ben közölt Pentagondokumentumok után így fogalmazott meg: ,,A New York Timesban ... közzétett dokumentumok a megtévesztés csaknem hihetetlen történetét tárják fel: az amerikai kongresszus és az amerikai nép megtévesztéséi a kormányzat legmagasabb rangú tisztségviselőitől, beleértve az Egyesült Államok elnökét is. Benyomásaimról annyit mondhatok: bár hosszú idő óta bírálom (vi&namij szerepünket, szinte hihetetlen számomra mindez. Felülmúl szinte minden elképzelést, hogy annak az országnak a kormánya, melyről azt hittük, hogy a világ legnagyszerűbb országa, ilyen cinikusan képes becsapni saját népét és a kongresszust" . . . A botrányt követően világosodnak a fejek, s az ámokfutás szörnyűségét látva egyre többen teszik fel az Egyesült Államokban a kérdést: Kinek használ, s kinek az érdeke ez? A felelet aligha lehet vitás ... Ellsberg professzor mondta a napokban, hogy ez a bűnös kaland 50 ezer amerikai életébe került már, s több százezer a vietnami hazafiak vesztesége, akik hét év óta ádáz harcot vívnak az agresszorral. A megnyomorodott 300 ezer amerikai és a 125 milliárd dolláros amerikai „befektetés" elenyésző ahhoz képest, melyet a vietnami •népnek kell szenvednie a háború megszállottjai bűnös politikájáért . . . Minőségileg új szakasz kezdetét jelentheti a New York Times kétségbeesett akciója és azoknak az amerikaiaknak az igyekezete, akik megpróbálnak megállj1 mondani a további vérontásnak. Látványos és gyors fordulatokra aligha lehet számítani, az azonban, ami az amerikai nép „háta mögött" Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában történt, a leleplező dokumentumok révén az amerikai polgár asztalán van. S bármennyire is viszolyog ma még a hivatalos Amerika, hogy önmagával, hazugságaival, csalárdságaival szembenézzen, ez az idő elkerülhetetlenül közeleg. Sőt, a jobb későn, mint soha elv a mai vezetés számára hovatovább a „lenni, vagy nem lenni" kérdésfeltevéssel azonos ... Különösen most, közvetlenül az elnökválasztások előtt. De Gaulle 1961-es figyelmeztetése tehát igaznak bizonyult. „Beavatkozása Indokínában — mondta Kennedy elnöknek — végeláthatatlan lesz és megreked. Figyelmeztetem, bármilyen áldozatot lesz is hajlandó vállalni, katonailag és politikailag lépésről lépésre feneketlen mocsárba süpped." A mai amerikai politika a mocsár kellős közepén talán csak nem halasztást remél?! A megegyezés újabb lehetősége Nagyvonalú és nemes mindenképpen az a javaslat, mely a vietnami tárgyalások legutolsó ülésén hangzott el. Nagyvonalú, mert a My Lai-ok, és az agresszió kegyetlensége ellenére békét és megbékélést ajánl. A negyedik esztendeje tartó párizsi értekezleten Nguyen Thi Binh asszony, külügyminiszter, a DIFK-kiildöttség vezetője csütörtökön újabb részletes, minden kérdést felölelő dokumentumot terjesztett az Egyesült Államok elé. Mint ismeretes, júniusban múlt három éve, hogy Párizsban, az Aveneu Kléberen, a valamikor Hotel Majestic-nek nevezett kis palotában (ahol a világháború idején a Gestapo székelt), tárgyalóasztalhoz ült a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok küldöttsége. Az eddigi 119 ülés nem hozott eredményt, hacsak az nem mondható eredménynek, hogy a tanácskozás létrejüu, s a felek keresik a megegyezés lehetőségéi. A tárgyalások már-már megrekedő szekerét — mint annyiszor — most is a Dél-Viet. nami Ideiglenes Forradalmi Kormány küldöttsége segítette ki a kátyúból, melybe az amerikaiak kelletlensége, halogató és taktizáló magatartása miatt jutottak a megbeszélések. A rendezés átfogó terve A DIFK hétpontos javaslata alapos és körültekintő, felöleli a feleket érintő alapvető kérdéseket. Nemcsak az amerikai és más idegen csapatok kivonásáról, valamint a hadifoglyok szebadon bocsátásáról szól, hanem felveti Dél-Vietnam semlegesítésének, a k(\ ország békés egyesítésének a feltételeit is, beleértve a nemzetközi biztosítékok kérdését is. Teljesen új vonása a javaslatnak, hogy az idegen csapatok kivonását nem köti időponthoz, s a foglyok szabadon bocsátását ehhez kapcsolja. A rendezési terv nemcsak a sokat szenvedett vietnami nép javát szolgáló elképzeléseket veti fel, hanem a háború szörnyűségei ellenére az Egyesült Államokkal való együttműködés elől sem tér ki. A javaslat ugyanis leszögezi: „••• A háború befejeztével Dél-Vietnam és az Egt/esült Államok kapcsolatokat létesít majd egymással politikai, qazdasági és kulturális téren". Az amerikaiakon a sor ... Az Egyesült Államokra vár, hogy a világos, konstruktív javaslatra választ adjon. Az csak természetes, hogy a saigoni kormány eleve elfogadhatatlannak minősítette már a rendezési tervet, hisz ez eleve kizárja a mostani kormánnyal a közösséget. A hivatalos Amerika első válasza viszont se hideg, se meleg. Tanulmányozzák a javaslatot, egyes pontjait azonban eleve elfogadhatatlannak tekintik. A manőverezés érthető. A vietnami háború elleni tömeges megmozdulások, az amerikai politikát leleplező dokumentumok, valamint a szövetségesek részéről jelentkező bizalmi válság óvatosságra inti Nixonékat. S bármennyire is nehéznek mutatkozik visszautasítani a tárgyalási alapként szolgáló javaslatokat, nincs kizárva, hogy továbbra is tárgyalási, sőt megegyezési készséqet színlelve, NÉM-et mondanak, holott a világ már — a hazugságok és halogatások után.— végre IGEN-t szeretne hallani. Mert az ámokfutás, s az „utánam az özönvíz" katasztrófa politikája csak újabb szenvedéseket, megpróbáltatásokat hozhat a sokat szenvedett vietnami és indokínai népnek. S ezek után végre pontot kellene tenni. Kérdés, vajon a Times-bomba, az erősödő amerikai békemozgalom, s a párizsi javaslat képes lesz-e áttörni e bűnös politika megrögzöttségét... Hogy a szégyen politikája helyett elindulnak-e az önvizsgálat útján. FÖNOD ZOLTÁN néhány ťáSi • 111 IVAN PETERT, Csehszlovákia külkereskedelmi miniszterének 1 helyettesét a bolíviai főváros- I ban fogadták a kormány élen- 1 járó képviselői, így a bolíviai külügyminiszter is. A tárgyalások során a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok kibővítéséről tárgyaltak. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság elnöke befejezte ötnapos hivatalos ausztriai látogatását. DOLORES IBARRURI, a Spanyol Kommunista Párt elnöke a Román KP Központi Bizottsága meghívására Bukarestbe érkezett. ...... ™ Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter hasznos eszmecserét folytatott hivatalos látogatása során a szovjet vezetőkkel. (ČSTK — TASZSZj GOUGH WILLIAM, az ausztráliai Munkáspárt vezetője tanácsadói és több újságíró társaságában a Kínai Népköztársaságba érkezett. Elutazása előtt pártja győzelmét jósolta az idei választásokon és hangsúlyozta, hogy ebben az esetben Ausztrália elismeri a Kínai Népköztársaságot. TUPAMARO gerillák és civilruhás rendőrök között tűzharc robbant ki, amikor az utóbblak meg akarták hiúsítani a gerillacsoport egyik akcióját Montevideóban. A rendőrség két gyanúsítottat letartóztatott. ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Raul Roa kubai külügyminisztert. A rendkívül szívélyes légkörben megtartott eszmecserén Honecker méltatta azokat a sikereket, amelyeket Kuba a szocializmus építése során ért el. AZ IZLANDI Szociáldemokrata Párt vezetősége hivatalosan bejelentette, hogy nem kíván tárgyalásokat folytatni a három baloldali párttal, közös kormányalakításról. A JUGOSZLÁV kormány legutóbbi ülésén meghallgatta Mirko Tepavac külügyminiszter jelentését a jugoszláv kormányküldöttség múlt hónapban lebonyolított pekingi hivatalos látogatásáról. Londoni Fehér Könyv London — Az angol kormány a jövő héten teszi közzé az Anglia közös piaci csatlakozásának feltételeiről szóló Fehér Könyvet — jelentette be William Whitelaw, a kormánypárt vezére az alsóházban. A publikálás pontos Időpontját nem jelölte meg. Az angol kabinet a héten már harmadszor ülésezett, hogy elvégezze az utolsó simításokat a Fehér Könyvön. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a Fehér Könyv megjelenésének napján Edward Heath miniszterelnök rádió- és tv-beszédet mond, majd nemzetközi sajtókonferenciát tart. HASZNOS ESZMECSERE Moszkva — Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára fogadta Mahmud Riadót, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettesét és külügyminiszterét, aki a két ország barátsági és együttműködési szerződése ratifikációs okmányainak kicserélésével kapcsolatban tesz látogatást a Szovjetunióban. A szívélyes baráti véleménycsere során megvizsgálták a szovjet—egyiptomi kapcsolat kérdéseit, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány problémáját. Sokoldalúan megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek összefüggnek a közelkeleti helyzettel. Mahmud Riad fogadást adott, amelyen többek között megjelentek Alekszej Sityikov és fadgar Naszriggyinova, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának elnökei, Gromiko külügyminiszter, Patolicsev, külkereskedelmi miniszter, Szkacskov, a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke és más hivatalos személyiségek. Az Egyesült Arab Köztársaság elnökének utasítására magas kitüntetésben részesítették azoknak a szovjet specialistáknak a csoportját, akik részt vettek az alexandriai kikötő tervezésében. Az ő segítségükkel épült egyébként Egyiptom legnagyobb teherhajója is. Kairó — Mintegy hatmillió egyiptomi adta le szavazatát az Arab Szocialista Unió választásainak első fordulójában, amikor Egyiptom egyetlen politikai pártjának alapszervi vezetőségeit, a tíztagú „alapegységeket" választották meg. Az Arab Szocialista Unió tisztségviselőinek ujjáválasztását Anvar Szadat elnök rendelte el a májusban lezajlott hatalmi válság után. Bejrút — Megalakult a Perzsa-öbölben levő Abu Dhabi „ólajemlrátus" első kormánya. A 16-tagú kabinet vezetője Kalileh Ben Zajed trónörökös, a sejkség szultánjának fia, aki a miniszterelnökség mellett a hadügyminiszter! és pénzügyminiszteri teendőket Is ellátja. Részt vesz a kormányban — feltehetően tanácsadói minőségben — egy volt Iraki diplomata is, aki államminiszteri tárcát kapott. A kormányalakítást közel-keleti politikai megfigyelők a sejkség első lépésének tekinti a Perzsa-öböl államainak föderációja megteremtése felé. Készültségben a rhodesiai íováros rendőrsége Salisbury — Készültségbe helyezték a rhodesiai főváros rendőrségét. A hét derekán többszáz afrikai és fehér diák tüntetett a kormányhivatalok épülettömbje előtt, ahol a Rhodesiában tartózkodó brit kormánydelegáció rendszeresen találkozni szokott a rhodesiai kormány képviselőivel. A londoni konzervatív kormány képviselőinek az a megbízatásuk, hogy módot találjanak a kiegyezésre a fehér telepes rendszer vezetőivel. A brit delegáció megérkezése óta napirendem vannak a tüntetések az ország fővárosában és vidéken egyaránt. A NYUGAT-EURÓPAI UNIŰ TANÁCSÜLÉSE London — A Nyugat-európai Unió tagországainak képviselői, legutóbbi londoni miniszteri tanácsülésükön, egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben — és az Európai Gazdasági Közösség kibővítésének távlatát figyelembe véve — szervezetük a politikai és katonai kérdésekben kialakítandó együttműködés fontos eszköze marad továbbra Is. A miniszteri tanácsülés fő témája egyébként a kelet—nyugati kapcsolatok kérdése és a közel-keleti helyzet volt. Szó esett a Szovjetuniónak a kölcsönös európai csapat- és fegyverzetcsökkentésre Irányuló javaslatáról — a részvevők azonban semmiféle konkrét elgondolást nem alakítottak ki ennek előmozdítására. Másrészt Douglas Home brit külügyminiszter, a miniszteri tanács elnöke, a szovjet magatartás mércéjéül Ilyen vonatkozásban is „a nyugat-berlini négyhatalmi tárgyalásokat, illetve azok eredményességét" jelölte meg. Mint a lisszaboni NATO-tanácsülésen is, ismét hangot kapott az a vélemény, hogy a kölcsönös csapatcsökkentési tárgyalás megkezdése előtt a nyugati hatalmaknak még „puhatolózó tárgyalásokat" kell folytatnlok a Szovjetunióval. Máltai nyilatkozat New York — A máltai kormány nyilatkozatban közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsával, hogy Nagy-Britannia késlelteti annak a párbeszédnek a megkezdését, amelynek „a brit csapatoknak Málta szigetéről történő kivonásához kellene vezetniük" — jelentette az UPI. Dom Mintoff kormánya „tisztázni akarja álláspontját, mivel a nyugati sajtó, főként a brit és az olasz lapok Igyekeznek nyomást gyakorolni rá, hogy behódolásra kényszerítsék". A Biztonsági Tanácshoz eljuttatott dokumentum megállapítja, hogy a máltai és az amerikai kormány között nem létezik olyan megállapodás, amelynek értelmében az amerikai 6. flotta jogot formálhatna a máltai kikötőben val 5 tartózkodásra. A pénteki felvonulás résztvevői — túlnyomó többségükben diákok — „Le Ian Smith-szel! Le a 81 év óta tartó fehér imperializmussal! Le a rendőrség brutalitásával! — feliratú táblákat vittek. A salisburyl egyetem hallgatói július 1-ét a „nemzeti gyász napjává" nyilvánították mindaddig, amíg az afrikaiak nem foglalhatják el őket megillető helyüket a rhodesiai társadalomban. A rendőrség állítása szerint a házkutatások során fegyvereket találtak a külváros néhány házában. Mintegy húsz afrikait letartóztattak. Határozati javaslat New York — Etiópia, Afganisztán, Bulgária, Sierra Leone, Szíria, Tanzánia és Jugoszlávia határozati javaslatot terjesztettek elő az ENSZ gyarmati kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságában. A határozati javaslat elítéli a brit kormánynak azt a lépését, .hogy hivatalos delegációt küldött Rhodesiába „a törvénytelen fajüldöző rendszerrel" folytatandó tárgyalások céljából. A javaslat felkéri az ENSZ-bizottságot, fejezze ki „mélységes sajnálkozását" amiatt, hogy a brit kormány nem kezd tárgyalásokat azoknak a politikai pártoknak a képviselőivel, amelyek a rhodesiai népet valóban képviselik és a többségi rendszer bevezetését követelik. Indítványozza továbbá, hogy a Biztonsági Tanács vegye fontolóra, milyen intézkedésekkel lehetne biztosítani az ENSZ Rhodesiára vonatkozó határozatainak tiszteletben tartását. A FRANCIA kormány július l-l hatállyal 4,6 százalékkai növelte a minimális órabért. MADRIDBAN megkezdődött 19 baszk hazafi pere. A vádlottakat Illegális szervezkedés miatt állították bíróság elé.