Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-18 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó

• A jelenlegi helyzetre nem mondhatjuk hugy minden igényt kielégítő. Vajon mit terveznek a jövói illetően? — A felsőbb szervek végre tovahagylák terveinket. melvek CsíZ'fürdő korszerűsítését szorgalmaznák A terveken már dolgoznak. Szó van egy 140 ágyas korszerű szanatórium építéséről Itt nemcsak laknának a páciensek,- hanem étkeznének és gyógykezelésben is részesülnének. Szeretnénk Csízből egy kis fürdővárost létesíteni. Éppen ideje lenne, mert a mintegy 800 lelket számláló község az odatévedő idegenben egyáltalán nem kelti fürdőváros benyomását. Pedig, ha régebben nem is. de mintegy tíz esztendeje Kiss Béla, a hnb titkára. Gembicky János mindent megtesz, hogy Csíz megfelelő köntöst kapjon. Nekik köszönhető — ezt a csízi lakosoktól tudtuk meg —, hogy a tenyérnyi, de nagyon szép parkok sétányait s a község útjait aszfaltozták. Az állami részt kivéve, amely a forrás, az étterem közvetlen közelében. vezet,'

s melyei valószínűleg „kegyeletből" hagyták .eredeti", azaz múlt századbeli állapotában De hadd idézzük ismét a krónikást: „Csíznek klímája száraz, meleg ami — tekintve az itt gyógyulást1 kereső vendégek betegségeit — a fürilötelepnek csak előnyére szolgál. A vendégek szórakoztatását szolgálja 3 térzene, tombola játékok, biliiárd, lek'epá lya . Ma a tévé és a rádio jelenti a változatosságot a betegek számára. Rövidesen azonban /Iömör megyében, öt kilométerre Rima** szécstöl, a Rima patak legtermékenyebb völgyében fekszik Csíz község egy dombon, ahonnan messze ellát a szem: lankás, jó termő szántóföldek, buja rétek és szőlődombok váltakozva tűnnek elő. A távolban látjuk a Sajóvölgyet határoló, kőszénben dús hegyeket, délnek a Mátra' ormai tűnnek fel " igv kezdi a krónikás a mintegy nyolcvan évvel ezelőtti beszámolóját Csíz fürdőről, amely felelt — úgy tűnik — nyomtalanul elszaladtak az évtizedek. Illetve nem teljesen, mert az elmúlt tíz esztendő alatt mégis történt valami . . . De ne Vágjunk az» "stítnények elébe, idézzük Ismét a' krónikást: ,,1862-ben véletlenül, kútásás alkalmával fedezték fel a jódtartalmú sós forrást, melynek vizét 1865 ben Than tanár elemezte és kimu.tiitta, hógv egyike a legértékesebb jódos vizeknek. A víz csakhamar forgalomba jött, s meglehetősen keresett cikk volt. később azonban a kutal elhanyagolták és a víznek rossz híre kelt 18fef)-ben egy kisebb társaság vette meg, éjs új kutat ásatott. A régi 12.2 méter mély volt, a tőszomszédságában az új kút 33 méteres mélységében akadtak ásványvízre, melyet 1890ben Ludwig tanár Bécsben vizsgált meg, s jód tartalmát nagyobbnak találta a régi kút vizénél Ugyanabban az évben kis fürdőintézetet alapítottak a kutak mellett, melyet már akkor számosan látogattak. A fürdő tulajdonosai 1891 ben nagyobbították az intézetet, s még sokáig kénytelenek lesznek fejleszteni, hogy eleget tegyenek az igényeknek." ü « fc o E * o c e '-'f tsl o c t V) io .O ta -o o :

a — N .J. -5 »- o. <=H <u t «5 C c ezen is változtatnak, ami ugyancsak az említett két funkcionárius érdeme. — 1969-ben a jnb elhatározta, hogy Csízből fürdővárost létesit —- mpndja Genlbiczky titkár Persze nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a község lakosai szövetkezeti dolgozók, a termelést nem lehet felszámolni, hisz ebből élünk. Meg kell azonban találni a megfelelő megoldást. Amióta AndráS dr. irányítja a fürdőt, azóta jobb a község és a fürdő egy másközti viszonya. — Rövidesen gondoskodunk a lürdövendégek szórakoztatásáról is. 1968-ban a „Z"-akció keretében kezdtük a kultúrház építését, melyet augusztus 29-én adunk át rendeltetésének. A falu lakosai csupán az idén 6000 brigádórát dolgozlak le. A Járási Építőipari Vállalat ta valyra ígérte a központi fííles elkészítését, de sajnos, nem tartotta meg szavát, s ezért késünk az átadással. A kultúrház falát azonban már most szép márványtábla díszíti — melyet június 6-án kedves ünnepség keretében lepleztek le, rajta a következő felírással: „Ebben a községben 1922ben alakult meg a CSKP helyi szervezete, a forradalmi munkásmozgalom szervezője." — Igen, akkor alakult a párt helyi szervezete — mondja a hnb elnöke —, bár a táblán nem tüntettünk fel neveket, Csíz lakossága nagyon jól tudja, hogy az emléktábla Juhász József, valamint Demeterék, Csernokék lelkes munkáját hirdeti, akik dtt voltak a párt bölcsőjénél. A járástól kaptak anyagi támogatást a falu szépítésére, s igyekezetüket máris siker koronázta. Rövidesen kész lesz a szép kultúrház. Gondoltak egy tekepálya építésére is, de erre mintegy 200 OÍOO koronára lenne szükségük. A községnek nincs megfelelő ivóvize, de nemsokára kapnak vízvezetéket. Sőt, a falu közelében levő 14 hektáros víztároló mellett víkendház-várost szándékoznak létesíteni. Más egyebet is terveznek. Ha mindezt valóra váltják, Csíz fürdő méltó lesz vizének hírnevéhez. kollár júzsef Tehát pontosan nyolcvan évvel ezelőtt azt tanácsollak, hogy bővítsék a fürdő kapacitását. Ma pedig ott tartunk, hogy az elavult fürdő épületeket külföldi vendégeknek meg sem merjük mutatni. Csízben 1936-ban építettek egy kisebb szanatóriumot, ahol jelenleg 60 gyermeket ápolnak. Az illetékesek évtizedeken át vajnn keveset lettek annak érdekében, hogy minél több gyógyulást kereső beteg számára lehetővé • tegyék Csízben a gyógykezelést. Ma körülbelül 130 fürdövendéget fogadhatnak. Feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy a mostoha körülmények ellenére a fürdő orvosai nagyon lelkiismeretesen végzik munkájukat, törődnek a betegekkel, s igyekeznek enyhíteni fájdalmukat. Ebben a fürdő főorvosa dr. Rudolf Andráš jár elöl jó példával. 1965 óta tölti be ezt a tisztséget. Munkatársai és a betegek elismeréssel nyilatkoznak odaadó munkájáról. Sokat beszélgettünk András főorvossal a fürdő munkájáról és természetesen jövőjéről. • Igaz, hogy a csízi forrás idestova 110 éves? — Igen! Bár eddig még nem tudták kideríteni, mikor találtak a vízre. Tény, hogy 1860— 1862 között Harnócz András fedezte fel, de évtizedekre volt szükség ahhoz, hogy gyógyhatását elismerjék. 1896-ban már világhírre tett szert a csízi jódos-brómos víz. Több oklevelet Kapott, és az orvosi tekintélyek elismeréssel nvilatkoztak gyógyhatásáról. © Milyen betegségek gyógyítására alkalmas? — Juraj Henzel professzor, a Bratislavai Fiziátrlai Klinika főorvosa „Balneográfia Szlovákiában" c. könyvében a betegségek egész sorát tünteti fel, melyeknek gyógyítására a csízi víz alkalmas. így: csontmegbetegedés, tüdőn kívüli tuberkulózis, artériaszklerózis, neuralgia, anyagcserezavarok, bőrbetegségek, gyomor és bélbántalmak stb. — Tény, hogy a múltban sikerrel gyógyítottuk a különféle tuberkulotikus megbetegedéseket, 'mozgásszervi megbetegedéseket, artróíist és érelmeszesedést, érgyulladás utáni állapotot. 1952-től 1971 Januárjáig 25 000 beteget kezeltünk, akik közül számosan többször is ellátogattak Csízbe. BUDAPEŠTI LEVÉL MIT TUDUNK A HUNGEXPO -RBl? Lehet-e autoklávval együtt levegőt is eladni? Kinálhatunk-e napfényt a csillár mellett? Arulhatunk-e tájat, panorámát,' vizet, hegyet, pusztát, virágillatot, délibábot, naplementét. bográcsgulyást, hegedűszót, halasi csipkét, parlamenti márványtömböt. Halászbástyát, Munkácsy képet, színeket, szokásokat ritmust, romantikát, egy kiállításicsarnokban pultról, könyvből, tablóból, filmről felnagyított, keresztre feszített kéjjekről — ajánlani Budapestről, az igazi panorámától, a hangulatforrástól háromezer kilométerre, mondjuk Helsinkiben, vagy még távolabb: Tokióban? Igen, lehet!' Kínálhatjuk orosz léiben: jöjjön a magyar nyárba! Lát tam: a helsinki nemzetközi vásár nyüzsgő világában a magyar pavilon mennyezetéről a ragyogó csillár éppen úgy függött a látogatók feje fölött, hogy a sétáló emberek szemsíkja találkozott a hatalmas méretű, napfényben fürdő, plakáton is szikrát szóró balatoni tájképpel. Arra világított a lámpa sugara, oda csalta-vonzotta a tekintetet, megfogta a szőke finn fejeket, időzítette, álldogáltatta, marasztotta őket. Északi fényhez szokott szemek merengtek, hunyorogtak, recehártyák szűkültek, amikor ránéztek a delelő gulyára, még a fényképről is vakító, forrónak képzelt, érzett fényözönre. a déli napzuhatag pihenő csordájára, a szelíd állatsereget bekeretező táj hátterére: puszta, szikes, mező, itatővályú, csillogó víztükör, tornyos-habos gomoly-felhőfürt, a gémeskút fekete, ferde sžárú T-betűje. És: Azután: Tisza-táj. Arrébb: kazári utca, sokszoknyás kazári menyecskék Balatoni naplemente. Hortobágy. Képeken, könyvek fedőlapjain, prospektusokban, celluloidszalagok kockáin, városról városra járják a nagyvilágot, utaznak néma. mégis beszédes követekként, a magyar táj előhírnökeiként, kilépnek a bőröndök, a ládák mélyéből, pultra, keretre állnak — s azután: lehet kérdezni: — Hány fokos a Balaton vize nyáron? — Általában 22—24 fokos. — Ú, hiszen ez csodálatos! A hideg szelekben megreumásodott finn, svéd, norvég, dán, német, belga csontok langyos fürdőre, forró homokra vágynak, a ködös angol szirtek párájában isiászt szerzett derekak Hévízért bizseregnek, oroszok, lengyelek, csehszlovákok hallják: Hajdúszoboszló. — 0, hiszen ez csodálatos! Kőtáblákat hagynak a Lukácsban: „Köszönöm, hogy meggyógyítottak!". Emléksorokat írnak a balatoni szállók vendégkönyvébe, könnyezve búcsúznak egynyári barátaiktól, könnyű dallamokat visznek a fülükben, mezei virágillatot őriznek, egy balatoni vitorlás-siklás izgalmas emlék-filmszalagját pergetik vissza emlékezetükben. Mindezt egyvalami nyújtja: az ismertetés, majd a megismerés, az ismeretlen felfedezése, az új táj élménye. Az élmény formája sokféle. Az ismertetésé is. Mindez együtt: az idegenforgalmi propaganda. De ki gondolná, hogy a világ tájaira utazó magyar termékekkel, a LAMPART autóklávjaival, a VBKM Publicolorjával, eredményjelző rendszerével, a Glóbus konzervhegyeivel, a Herz—Pick szalámival, a kereskedőkkel, a miiszaki informátorokkal együtt vonul, utazik, jár városról városra, kiállításról kiállításra a képekbe zárt magyar táj. Vándorol földrészről földrészre a lefényképezett magyar levegő, a napsugár, s vele együtt az IBUSZ, a Volán-Ex press, a Copturist, a MAIÉV'. a Pannónia és a Hungarohotels „narrátora", hogy ne csak az írott szöveg, az élő szó is képet adjon a magyar táj szépségeiről, a pihenésre, szórakozásra, üdülésre, az ismeretlen felfedezésére vágyó külföldieknek. Mindezt a Hungexpo exponálja. A kiállításokkal, vásárokkal, bemutatókkal foglalkozó magyar vállalat évente sokszor fordul meg a világ nagyvárosaiban, szállást, területet, fórumot, dobíigót adva a magyar ipar, mezőgazdaság termékeinek. De alkalmat talál arra is — és egyszer sem mulasztja el —, hogy magával vigye a magvar táj írott és beszédes köveit. Természetesen a inagyar idegenforgalom propagandájáért elsősorban az Országos Idegenforgalmi Tanács és az utazás, vendéglátás közvetlen feladataival foglalkozó magyar vállalatok a leginkább felelősek, ók hivatottak arra — és teszik is —. hogy „teleszórják" a világot a magyar táj szépségét és vonzóerejét bemutató kiadványokkal. A Hungexpo azonban különleges helyet foglal el ebben a sorban. Egy élő, változó fórumon áll, kiállít, a sző szoros értelmében piacot csinál, vásárt rendez, és ennek keretében szervez, terjeszt, biztosít magyar idegenforgalmi propagandát. Nemcsak a világ nagy varosaiban:- Brüsszelben, Tokióban, Torontóban, Frankfurtban, Kölnben, Lipcsében, Poznanban. Rómában, Milánóban, Lagosbán. Izmirben, Moszkvában, Szófiában, Brnóban, Bratislavában —- hanem Magyarországon is, mert évente összesen 9 kiadványban népszerűsít, tájékoztat a világ minden földrészén Magyarország picike darabjának, mondjuk a Balatonnak, a Bakonynak, Göcsejnek, Sárköznek, Budapestnek, Bugacnak, a Hortobágynak, a Mecseknek, a Mátrának értékeiről, szépségeiről. Rendszeresen megjelentet a Hungexpo egy kiadványsorozatot: Magyarország jelentkezik címmel. Ezt a gondosan szerkesztett, képes, igényes kiállítású magazint mindig úgy állítják össze, hogy ahhoz a vásárhoz szóljon, orientáljon Magyarország ipari termékeiről, külkereskedelméről, s vele együtt Idegenforgalmi lehetőségeiről, ahol ezek a termékek találkozhatnak az adott ország érdeklődési körében, Igényeivel. Nem lebecsülendő az a reklám sem, amelyet a Hungexpo szervez a vásárokra készített kiadványainak lapjaival. Együttműködik a világ legnagyobb reklámügynökségeivel, és előnyös, kedvező feltételek között jelentet meg, helyez el Idegenforgalmi propaganda-reklámanyagokat, cikkeket, kiadványokat, neves újságok hasábjain, folyóiratokban, vásárokon. MORVÁI PAL