Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-06 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

x » •a J* c f u Z I

ndira Gandhi India miniszterelnöke erélyesen leintette az egyik lelkes képviselőt, aki úgy vélekedett, hogy az 1971. márciusában aratott nagyarányú választási győzelem és a parlamentben szerzett kétharmados többség után a kongresszuspárt elérte a célját. „Nem — mondotta —, a választási győzelem csupán kezdetét jelenti annak a hosszú küzdelemnek, amelyet a társadalmi egyenlőtlenség és a szegénység ellen vívunk". Valószínűleg a még mindig megoldatlan mezőgazdasági problémára is gondolt iádokat. E családok tagjainak ugyanis ahhoz, hogy kunyhóikba beléphessenek, s azt elhagyhassák rendszerint át kellett haladniok a földesúr földjén. Ha ezt megtiltotta, a jogfosztott emberek számára nem maradt más, minthogy elköltözzenek, s feladják otthonukat. Ennek az állapotnak vetett véget 1970ben a keralai kormány. Mohammed Hannifa és Dávid Dass, amikor meglátogattuk őket, megmutatták gondosan őrzött tulajdonlevelüket. Az okmányból kitűnt, hogy a telek, amelyen kunyhójuk áll, valamint a körülötte levő földdarab a nem emeltek kitogást. Csupán amikor a termővé tett föld keserves, lemondással teli évek után jó termést adott (előzőleg a családnak csaknem a fele maláriában vagy mérges kígyómarás következtében elpusztult), az egyházi hatóságok egyszeriben érvényt szereztek tulajdonosi joguknak. Sok hasonló eset van. A dzsungelparasztoknak nem volt semmi sem a kezükben, amivel védekezhettek volna, sem bérleti szerződés, sem használati engedély, semmi. Érthető, milyen kétségbeejtő helyzetben voltak a földművesek, akiknek minden pillanatban attól kellett félniök, hogy elűzik őket s újra kezdhetik elölről. A kormány 1970-ben véget vetett a földesurak önkényének. A földreform alapján az összes bérelt föld kártérítés ellenében az állam tulajdonába ment át, az állam pedig azoknak adta el, akik tényleg e földeken doboztak, mégpedig méltányos áron, részletfizetésre, szükség esetén még ingyen is. Ugyanakkor az egyéni földtulajdon legmagasabb határát öt hektárban állapították meg. A parlagon heverő földek ugyancsak az állam tulajdonába kerültek, amely azután szétosztotta a föld nélküli parasztok között Így már több mint 200 000 család szabadult meg az állandó bizonytalanságtól és a jogtalanságtól KUDIKIDAPPUKUROK A falusi szegények milliói és millió', most újból reménykednek. Nem utolsósorban azért, mert az India Kommunista Pártja által vezetett koalíciós kormány a délnyugat-indiai Kerala államban nagyarányú földreformot kezdett, és e reformtörekvéseket 1970 óta Indira Gandhi pártja hatékonyan támogatja. > Kerala számos meglepetést tartogat. Kevés olyan része van Indiának, amely összehasonlítható volna ezzel a pálmafák övezte „zöld csodával". Kiterjedt erdőségek, csendes tavak, szelid sárga homokpartok, a rizsföldek zsenge zöldje, enyhe dombos terület, trópusi éghajlatú napsütötte vidék, ahol mindig virágzik valami, és mindig van valamilyen termés. Leginkább szembeszökő a községek kivételes tisztasága, a lakosság szorgalma, vidámsága és művészi érzéke. India egész területén Keralában a legmagasabb a műveltségi színvonal, de ugyanakkor a legnagyobb a munkanélküliség is az értelmiségiek körében. Sűrűn lakott vidék: egy négyzetkilométerre 500 lakos esik. Ipara azonban még gyermekcipőben jár. Mivel Keralában a családok többségének a megélhetése mindenekelőtt a mezőgazdaságtól függ, a földkérdés az ország elsőszámú problémája lett. KERAL Az egyik hegyoldal sűrűjében elrejtőzve fekszik Mohamed Hannifa és Dávid Dass egyszerű agyagkunyhója. Az egyikük muzulmán, 38 éves, felesége és két gyermeke van, s ezenkívül még egyik nagynénjét is eltartja. A másik katolikus, 26 éves, de már ő is nős, sőt háromgyermekes családapa. Mindkét család sokat köszönhet a földreformnak, amellyel a kommunisták vezette kormány Keralában százezrek életében gyökeres fordulatot ért el. Trivandrumban, Kerala barátságos, nagy kiterjedésű fővárosában, a kommunista párt székházában érdeklődtünk a földreform gyakorlati megvalósítása iránt. „Legjobb lesz — ajánlotta K. Govinda Pillái elvtárs, a pártvezetőség tagja, — ha kocsit bérelnek, s együtt kressük fel a kudikidappukurok települését Arimanoor közelében." Kudikidappukurok? Jól hallottuk? A magyarázatot útközben kaptuk meg, amikor gépkocsink déli irányba haladt. Kudikidappukuroknak hívják azokat a földmunkásokat, akik kunyhóikat idegen földön építették fel, az illetékes földbirtokos engedélyével, vagy néha anélkül. A múltban teljesen ki voltak szolgáltatva a földesúr kénye-kedvének. Ha úgy tetszett, a földbirtokos minden további nélkül elűzhette őket. Az első, már 1964-ben érvénybe lépett keralai földreform ugyan biztosította a kudikidappukurok jogát arra, hogy kunyhóikban lakhassanak, a földbirtokos azonban még így is elűzhette a neki nem tetsző csatulajdonukba ment át. Mohammed Hannifa esetében háromszáz négyzetméter területről van szó, itt áll a kis ház, s mellette a darabka dohány- és tapioaföld. Hatnapi bérébe (ami körülbelül 10 márkának felel meg) került a telek. Szomszédja, Dass 180 négyzetméternyi területet mondhat a magáénak. Ez elegendő kunyhója és kertje számára, amelyben hat most ültetett kókuszpálma áll. Életük éppúgy, mint a többi arimanoori földmunkás élete, akikre a reform vonatkozott — továbbra is nehéz. Ezentúl is bérmunkát kénytelenek végezni, és átlagosan csak heti három napot dolgozhatnak. S mégis, életükben először bizonyos minimális anyagi biztonságot éreznek. A kudikidappukurok Kerala lakosságának egyik nagy csoportját alkotják, amelynek a földreform segített. A másik csoportba a bérlők és a félbérlők serege tartozik, A trivandrumi takaros Sea Gull-étterem fiatal hindu pincére elmondott egy példát. Ö az állam északi részéből származik. A földéhség nagyapját egész családjával az őserdőbe hajtotta, nagyapja kunyhót épített ott, erdőt irtott, hogy egy darab termőföldje legyen. Természetesen a dzsungelnek ls van tulajdonosa, s ebben az esetben a katolikus egyház volt. A papok azonban India egész területén még mintegy 120 millió földmunkás van, akik évente csak 200 napi bérmunkát találnak, s naponta csupán néhány fillérnek megfelelő összeget keresnek Nincs törvényben megszabott munkaidejük, szabadságuk, nem ismerik a táppénzt, és szegényes hajlékukat a földesúr bármikor elkobozhatja. A nem kevésbé jogtalan bérlők és félbérlők száma még ennél ls nagyobb. Jóformán egyiküknek sincs a kezében kötelező érvényű szerződés. Ezek a megalázott, állandó egzisztenciális félelemben vegetáló emberek India legtöbb államában mindeddig hiába remélték helyzetük Javulását. Keralától eltérően a többi államban a göldreformtörvény túl sok kibúvót hagyott a földesuraknak. Csak Keralában került sor első ízben a tulajdonviszonyok tényleges megváltozására, habár itt is kemény ellenállásba, s még a baloldal körében is szektás előítéletekbe ütköztek ezek az intézkedések. Indira Gandhi és pártja, amely támogatja a keralai kormányt, most a nagy választási győzelem után alkotmányos lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy a keralai tapasztalatokat India egész területén felhasználja. (NBI) MOZAIKOK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBÓL BŐVÜL A VASÚTI FORGALOM A SZOVJETUNIÓVAL A legforgalmasabb vasútvoInalak közé tartozik az a CsehI Szlovákiába vezető vasútvonal, amely a Szovjetuniót 23 európai és ázsiai országgal köti össze. Csak az elmúlt évben a szovjet —csehszlovák határállomásokat több mint 88 000 utas lépte át. ami majd kétszer annvi, mini | 1965-ben volt. Jelentős mértékben einelke| dett az átszállított áru mennyisége is. Az elmúlt évi tervet a szovjet fél 102 százalékra, a i csehszlovák fél pedig 102,4 sza í zalékra teljesítette. Az áruk túl [ nyomó többsége a Csop—Tisza esernyő (Čierna nad Tisou) ha tárállomáson ment keresztül..* Rendkívüli jelentőséggel bír I az Uzsgorod—

Haniska vonal is. Ezeken az állomásokon keresztül vezet a vasútvonal a Kelet-szlovákiai Vasműbe, ahová a szovjet vasércet és a szenet is szállítják, melynek fő felhasználója a vajányi erőmű. A Szovjetunió azzal is segíti a csehszlovák gazdaság fejlesztését, hogy lehetővé teszi a Romániába irányított áruk szovjet területen való átszállítását. VASHENGERMÜ KAZAHSZTÁNBAN A liszakovszki ipartelepet olyan vashengerművel bővítik, mely évente 36 millió tonna vasércet dolgoz fel — tehát többet mint az NSZK. Az ipartelepet Észak-Kazahsztánban építik a barnavasérc (limanit) lelőhelyk területén. Itt a barnavasérc mennyiségét több milliárd tonnára becsülik. A liszakovszki ipartelep fogja gyártani a legolcsóbb vasérckoncentrátumot a Szovjetunióban. A barnavasérc lelőhelyek ugyanis 10 km-es távolságban úgyszólván a föld felszínén találhatók. Az új ötéves tervben a kazahsztáni vasércipart további hatalmas létesítményekkel bővítik, ami lehetővé teszi, hogy 1975-ig a kétszeresére emelkedjen a vasércfejtés. Ü] LENGYEL GÉPKOCSIK A lengyel gépkocsiipar ebben az évben 150 000 gépkocsit gyárt. Ez 30 000 autóval több, mint a tavalyi. Elsősorban a Sziréna jelzésű személygépkocsik gyártása emelkedik, valamint a Star tehergépkocsik és a Niss és Zsuk mikrobuszok gyártása is. A jelezi megkezdte a Jelez 316-os típusú új tehergépkocsik gyártását. A lengyel gépkocsik kivitele évről évre nő. Jelenleg már a lengyel gépipar kivitelének 21 százalékát képezi. A BKP X. KONGRESSZUSA {EGYÉBEN A bolgár dolgozók termelési eredményei, valamint szocialista kötelezettségvállalásai bizonyítják, milyen nagy támogatásra találtak a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusának határozatai az országban. A pleveni kerület ipari üzemei pl. az év első négy hónapjában 7 millió leva értéket termeltek terven felül. A legnagyobb eredményt a Kirkov Konzervgyár érte el, mely már teljesítette az öthónapi termelési tervét. Hasonló eredményeket jelentenek a Bolgár Népköztársaság többi kerületéből is. MÁSODIK TV-MÜSOR MAGYARORSZÁGON A Magyar Televízió 1973-tól kezdi meg második műsorát. A heti 20 órás műsort előbb az ország északkeleti része, a Dunántúl déli része és a főváros számára közvetíti. 1975-től a Magyar Népköztársaság területének 60 százalékán biztosítják a kifogástalan vételt. A jövő év végéig a kelet-magyarországi Tokajban és a dél-magyarországi Pécsett a fekete-fehér és a színes kép vételére tv-adóállomást építenek.