Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-04 / 131. szám, péntek

Folytatódnak a harcok Nixont nem aggasztja a kambodzsai főváros közelében a szavahihetőségi szakadék A DNFF fegyveres erői szerdán tlz órán át aknavetőkkel lőtték a saigoni kormánycsapatok Khe Sanh környékén létesített állásait. A támaszpontokra ötszáz lövedék csapódott. Hat dél-vietnami katona életét vesztette, negyvenegy megsebesült. Szerdán egész nap folytak a harcok a kambodzsai fővárostól, Phnom Pehntől tizenhat kilométerrel keletre. A kormányhadsereg főparancsnoksága bejelentette, hogy a harcokban a csapatok negyvenkilenc fő veszteséget szenvedtek. A párizsi megbeszéléseken résztvevő VDK és DIFK-küldöttség szerdán nyilatkozatban bélyegezte meg Nixon amerikai elnök legutóbbi sajtóértekezletét. A Párizsban nyilvánosságra hozott két nyilatkozat hangsúlyozza: Nixon az úgynevezett hadifogoly-kérdés ürügyén próbálja elodázni, hogy kijelölje a Dél-Vietnamba vezényelt amerikai csapatok kivonásának határidejét. Az amerikai kormány valójában arra törekszik, hogy Vietnamban folytassa és kiszélesítse agresszióját — mutat rá a nyilatkozat. A Laoszi Hazafias Front küldöttsége befejezte a VDK-ban tett látogatását s elutazott Hanoiból — jelenti a TASZSZ. A laoszi delegáció, élén Szufanovung herceggel, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának elnökével baráti látogatáson tartózkodott a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A vietnami értekezlet 115. ülése Párizs — A vietnami helyzet békés rendezésének lehetőségeivel foglalkozó párizsi tárgyalások 115. plenáris ülése Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK küldöttségének vezetője felszólalásával kezdődött meg. Binh asszony az októberre tervezett dél-vietnami elnökválasztásokra utalva kijelentette, hogy Dél-Vietnamban százakat tartóztattak le amiatt, hogy az áruló Thieu-klikk politikája ellen tiltakoztak. Az elnyomás jelenlegi fokozásának az a célja, hogy előkészítse a talajt az ún. választások számára. A DIFK küldöttje elmondotta még, hogy a márciussal befejeződött kétéves időszak alatt 350 ezer amerikai katona vált harc képtelenné Dél-Vietnamban. A leglényegesebb kérdés — hangsúlyozta —, hogy az Egyesült Államok jelölje meg az amerikai csapatok végleges és teljes kivonulásának időpontját. Az ülés második felszólalója Xuan Thuy, a VDK küldöttségének vezetője megállapította, hogy azok a javaslatok, amelyeket a VDK és az DIFK a tárgyalóasztalra helyezett, megoldást kínálnak két döntő jelentőségű és egyben elválaszthatatlan kérdésre: az amerikai és más külföldi csapatok teljes és végleges kivonására, valamint a dél-vietnami nép önrendelkezési jogának biztosítására. Népirtás amerikai módra Washington — Sajtóértekezletet tartott szerdán Washingtonban az „Egyesült Államok vietnami háborús bűneit kivizsgáló polgári bizottság". A bizottság képviselői arról adtak tájékoztatást, hogy az Egyesült Államok által Vietnamban elkövetett háborús bűnök nem „elszigetelt incidensek", hanem a kormánypolitika tervszerű megvalósításának logikus következményei. A sajtókonferencián ismertették azt a levelet, amelyet D. Natley őrmester, a vietnami háború egyik veteránja intézett Nixon amerikai elnökhöz. Natley levelében elmondotta, hogy saját szemével látta, milyen brutális kegyetlenséggel bánnak el Vietnam polgári lakosaival. Az elnöknek javasolta, hogy hozzanak létre különleges bizottságot az Egyesült Államok indokínai háborús bűneinek hivatalos kivizsgálására. — Elnök úr, miért zárkózik el a felelősség felvetése elől? Miért engedélyezi Ön, mint a fegyveres erők főparancsnoka, hogy csupán egyes személyeket vonjanak felelősségre ahelyett, hogy kivizsgálnák azt a politikát és stratégiát, amelynek az indokínai háborús bűnök elkerülhetetlen velejárói? — tette föl a kérdést Natley. A CSKP XIV. kongresszusa és nemzetközi kapcsolataink „A kongresszus pozitívan értékeli azt a tényt, hogy a CSKP-nak ma jó, elvtársi kapcsolata van a kommunista- és munkáspártok abszolút többségével. Ezeket a kapcsolatokat tovább szilárdítjuk, támogatjuk a kapitalista országok testvérpártjait a tőke uralma elleni küzdelmükben, a munkásosztály jogos követeléseiért folytatott harcukban. Teljes mértékben támogatjuk Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fiatal nemzeti államai kommunista és forradalmi demokratikus pártjainak törekvését a gyarmati rendszer kedvezőtlen szociális, gazdasági örökségének kiküszöbölésére, az imperializmustól való függőségük megszüntetésére és harcukat a neokoloniálista kizsákmányolás ellen. Sokoldalú támogatást nyújtunk a rabságban levő nemzetek nemzeti felszabadító harcának." t A CSKP. XIV. kongresszusának határozatából) Washington — Nixon elnök sajtóértekezletén 30 perc alatt 21 kérdésre válaszolt, de amint a fehér házi tudósítók megjegyezték, nem sok újdonságot mondott. Az országos tv-hálózatok által élő adásban közvetített sajtókonferencián az amerikai elnök lényegében megismételte ismert állásfoglalásait. Külpolitikai tekintetben új mozzanat volt, hogy hosszú idő után ezúttal első helyre kerültek az Európát, illetve a kölcsönös haderőcsökkentést érintő kérdések. Ezzel összefüggésben Ijjixon elmondotta: „Laird hadügyminiszter a múlt héten konzultációkat folytatott a NATO katonai vezetőivel, Rogers külgyminiszter pedig jelenleg Lisszabonban tanácskozik a a NATO-ktilgyminiszterekkel, és amikor ezek a konzultációk befejeződnek, akkor az USA és a NATO-hatalmak a Szovjetunióval és más érdekelt országokkal meg fogják vitatni a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentés kérdését." A SALT-tárgyalásokon elérendő megállapodást illetően Nixon kifejtette: Az úgynevezett ABM rakétaelhárító rakétarendszerek kérdése „viszonylag egyszerűbb, mivel a tárgyalások ebben a vonatkozásban csupán egyféle fegyverrendszert érintenek." Kérdést tettek fel a szovjet —egyiptomi barátsági és együttműködési szerződésről is. Ezzel kapcsolatban Nixon utalt arra, hogy amennyiben ez az EAK-nak nyújtott szovjet katonai segítség növelését jelentené, akkor a térségben kialakult „erőegyensúly" fenntartására az USA a maga részéről hozzá fog járulni Izrael katonai megerősítéséhez. A Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságáról szólva az amerikai elnök bejelentette, hogy az elemző munka hat héten belül befejeződik, és akkor nyilvánosságra hozza, milyen álláspontot képvisel majd az USA •e kérdésben az ENSZ következő Ülésszakán. A Vietnamban levő amerikai csapatok teljes kivonása, illetve az amerikai hadifoglyok kérdésében Nixon megismételte korábban hangoztatott feltételeit. Kijelentette: „Nem aggaszt a szavahihetőségi szakadék, mert tény, hogy kifelé megyünk a háborúból és tény, hogy az amerikai katonák hazatérnek." A sajtóértekezlet figyelemre méltó vonása volt, hogy — elsősorban belpolitikai téren, és különösen a háborúellenes tüntetőkkel szemben alkalmazott rendőri módszereket illetően — rendkívül éles kérdések hangzottak el. Mao Ce-tung—Ceausescu találkozó Peking — Csütörtökön délelőtt Mao Ce-tung, a KKP Központi Bizottságának elnöke és Katonák a Kínai KP vezetőségében Varsó — Pekingben bejelentették, hogy a Kínai Kommunista Párt további tartományi szintű bizottságait hozták létre, elsősorban Kuej-Csou tartományban és Szin-Tyiang autonóm területen. Ezen a szinten összesen 29 adminisztratív egységben 23 bizottságot alakítottak. A Kínai KP bizottságainak élére 109 titkárt nevezték ki. Közülük több mint 60-an hivatásos katonák, akik a hadseregben parancsnoki tisztséget töltenek be. Lin Piao, a központi bizottság elnökhelyettese fogadta Nicolae Ceausescut, az RKP főtitkárát, az Államtanács elnökét, feleségét és az általa vezetett román párt- és kormányküldöttséget. A találkozó az Oj Kína jelentése szerint rendkívül szívélyes légkörben zajlott le. A felek biztosították egymást a két párt, a két ország és a két nép harci egységéről. Kínai részről jelen volt' többek között Csou En-laj miniszterelnök is. KELET-PAKISZTÁN lakosságával való nagyobb szolidaritásra szólított fel VI. Pál pápa. Felhívásában a pápa nyugtalanságának adott hangot a kelet-pakisztáni menekültek helyzete miatt. ben elsősorban az expanzív és neokolonialista politikát folytató rendszerek, érdekcsoportok elszigetelése, erkölcsi-politikai diszkreditációja áll. Szükségtelen tán különösképpen hangsúlyoznunk, hogy ennek a politikának immár beértek első gyümölcsei. Az imperialista érdekeket kiszolgáló rezsimek túlnyomó többsége saját zsírjában fulladozik, összeomlásuk a közeljövő kérdése. Közismert tény például, hogy az athéni katonai junta, éppen a haladó és de1971 VI. 4. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatának külpolitikai vonatkozású fejezeteit tanulmányozva első olvasásra megállapíthatjuk, hogy pártunk következetesen ragaszkodik a lenini békepolitika alapelveihez, nemzetközi politikai koncepciója kialakításakor a kommunista- és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozásásának dokumentumaiból, illetve a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának határozataiból indult ki. Ez a tény tán legmarkánsabban a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomhoz fűződő kapcsolatainkban, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmaknak nyújtott fokozott támogatásban nyilvánul meg. Ez utóbbival öszszefüggésben elmondhatjuk, hogy pártunk következetesen érvényesíti az Egyesült Nemzetek Szervezete számos határozatában, sőt alapokmányában foglalt elveket, hiszen egyik elsőrendű feladatának tartja a gyarmati uralom felszámolását, a neokolonialista törekvések kiiktatását a nemzetközi kapcsolatokból. Köztudomású, hogy az imperializmus agresszív katonai tömbök, terrorista rezsimek létrehoAz igazság oldalán zásával kíséreli meg fenntartani világuralmát. Ez a politika szinte törvényszerűen lokális háborúk kirobbanásához vezet, amelyek további eszkalációja súlyosan veszélyezteti a világ békéjét. Példaként az indokínai háborút említhetnők, amely a nemzetközi politikai légkör megmérgezésén, a feszültség további fokozódásán túlmenően mérhetetlen szenvedésekkei sújtja a térség népeit, hatalmas anyagi áldozatokat követel, amelynek terheit viszont az agressziót elkövető államok dolgozó tömegei kénytelenek viselni. Pártunk, a testvérpártok külpolitikai vonalvezetésével összhangban, a demokratikus és antiimperialista frontot szilárdítva, minden erkölcsi és lehetőségeihez mérten anyagi támogatást megad a népi-nemzeti felszabadító harc hatékonyságának fokozásához, győzelmes befejezéséhez. Ugyanakkor tudatában van annak, hogy az esetleges fegyveres konfrontáció — a jelenlegi világhelyzetben — szükségszerűen egy termonukleáris világégés kirobbanásához vezetne. így a küzdelem homlokterémokratikus erők nyomására, immár a nyugat-európai országokban sem lel számottevő szövetségesre, az utolsó fogózót a washingtoni érdekek feltétlen kiszolgálása, alapjában véve az ország árubabocsátása jelenti számára. Távol-keleti viszonylatban a szöuli, illetve tajvani rezsim jutott hasonló helyzetbe, míg az indokínai amerikabarát rezsimek — Saigon, Vientiane, Phnom Penh — az elszigetelődésen, a válsággal fenyegető belpolitikai helyzeten kívül katonailag is a tönk szélén állnak. De nem „rózsásabb" a helyzet Afrika földjén, sőt a latinamerikai országokban sem. Közel-Keleten — az arab országok egysége megszilárdulása és ütőerejük fokozódása eredményeképpen — az izraeli agresszív tervek futottak zátonyra, míg fekete Afrika országai a portugál gyarmatosítókat kényszerítik elsősorban távozásra. Nem vitás, hogy a dél-afrikai fajüldöző rendszerek is csak ideigóráig — az angol-amerikai érdekeknek lojálisán alávetve magukat — maradhatnak életben. Latin-amerikai viszonylatban elsősorban a kubai példa vonzereje ad ösztönzést a nemzeti felszabadító harcnak. Nem vitás, hogy a katonai diktatúrák és a mögöttük meghúzódó washingtoni monopóliumok ideje lejárt. A chilei események mindennél jobban bizonyítják: Latin-Amerika népei számára megértek a feltételek ahhoz, hogy a monopóliumok gyámkodását lerázva önálló, demokratikusabb és igazságosabb nemzeti életet kezdjenek. Kétségtelen persze, hogy a világ különböző térségeiben elszenvedett érzékeny veszteségek nyomán fokozódik az imperializmus agresszivitása, katonai potenciálja egyre nagyobb mérvű bevetésével kíséreli megzabolázni a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Éppen ez teszi szükségessé, hogy a szocialista tábor országai, a haladó és demokratikus, valamint antiimperialista politikát folytató országok, pártok és szervezetek fokozzák éberségüket, a világ közvéleményére apellálva fogják le az agresszorok kezét. A CSKP XIV. kongreszusán elfogadott határozat minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy pártunk, haladó hagyományaihoz híven, a szocialista közösséggel szilárd szövetségben folytatja küzdelmét a gyarmati, illetve félgyarmati sorban sínylődő nemzetek felszabadításáért, s e történelmi jelentőségű harcban egyértelműen a progresszív erők oldalán áll. Úgy ls mondhatnók, hogy ez a CSKP politikai platformjának törvényszerű velejárója, hiszen szükségszerűen következik a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség alapelveiből. BALOGH P. IMRE néhány WALTER ULBRICHT, az NDK államtanácsának elnöke tegnap fogadta Carlos Contreras Labarcát, Chile új NDK-beli nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. RAINER BAKZEL, a nyugatnémet CDU parlamenti csoportjának elnöke Párizsba érkezett, hogy -megbeszéléseket folytasson francia politikai vezetőkkel. Barzelt csütörtökön fogadta Pompidou elnök és ChabauDeltnas miniszterelnök is. A SZOVJET BÉKEVÉDELMI BIZOTTSÁG elnökségének Moszkvában megtartott kibővített ülésén a résztvevők határozatban szögezték le, hogy teljes egészében támogatják a Békevilágtanács budapesti közgyűlésén hozott határozatokat. A SZOVJET FŐVÁROSBAN tartózkodó Ilku Pált, Magyarország művelődésügyi miniszterét fogadta Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere. JEDRYCHOWSKI lengyel Külügyminiszter finnországi hivatalos látogatásának második napján rövid látogatást tett Kekkonen finn .köztársasági elnöknél. GOLDA MEIR szerdán tíznapos skandináviai körútja befejeztével visszaérkezett Tel Avivba. Az izraeli miniszterelnök részt vett a Szocialista Internacionálé helsinki ülésszakán, majd ellátogatott Stockholmba, Koppenhágába és Oslóba. RALPH ABERNATHY lelkész, az amerikai polgárjogi mozgalom jelentős személyisége felhívta az amerikai hatóságokat, hogy óvadék ellenében helyezzék szabadlábra Angela Davist. NEW YORK ÁLLAM az Egyesült Államok 31. állama, mely ratifikálta azt a kongresszus által jóváhagyott alkotmánykiegészítést, mely szerint az amerikai polgárok 18. életévük betöltése után elnyerik a választójogot. SZÖULBAN Pak To Csin kormányelnökkel az élen lemondott a dél-koreai kormány. Röviddel ez után Pak Csöng H i „köztársasági elnök" kinevezte az új dél-koreai bábkormányt, melynek az élén Csöng Pil Kim, a Demokrata Republikánus Párt alelnöke áll. BUDAPESTRE érkezett Andronyik Melkonovics Petroszjanc, a Szovjetunió állami atomenergia bizottságának elnöke. Részt vesz az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó KGSI állandó bizottság 20. ülésszakán. Az Internacionálé 100 éve Párizs — Tegnap volt 100. évfordulója annak, hogy Eugen Pottier, a Párizsi Kommün barikádjainak egyik utolsó védője megírta az Internacionálét, a proletariátus himnuszát. A Montmartre egy régi házának szobájában, amikor vérbefojtották a kommünt, Pottier, a kiváló költő Párizs 11. kerületének küldötte a kommünben, a Nemzeti Gárda tagja, az ellenség elől rejtőzve ragadott tollat és írta meg halhatatlan alkotását. Egy évvel halála után, 1888ban Pierre Degeyter egy Lille-i munkás zenésítette meg Pottier szövegét. Koppenhágában 1910 szeptemberében az Internacionálé nemzetközi kongresszuson a világ proletariátusának himnuszává nyilvánították Pottier szerzeményét. Moszkva — Moszkvában, a Marx Károly és Engels Frigyes Múzeumban kiállítás nyílt a proletár himnusz, az Internacionálé létrejöttének 100. évfordulója alkalmából. A terem, melyet azoknak a francia festőknek a metszetei díszítenek, akik Eugen Pottiernak, az Internacionálé szövege szerzőjének kortársai voltak, a hősi forradalmi harcok légkörét árasztja. \