Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-04 / 131. szám, péntek

A testvérpártok küldötteinek üdvözlő beszédei Rilobert Padilijo elvtárs, a Hondurasi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja Drága Elvtársuk! A hondurasi kommunisták és az egész hondurasi nép nevében szívélyesen üd­vözlöm e gyönyörű ország összes kom­munistáját és általuk az egész cseh­szlovák népet, melynek hozzájárulását az emberiség történelméhez, az egész világ nagyra értékeli. Mi hondurasi kommunisták nagy lel­kesedéssel jöttünk el XIV. kongresszu­sukra. Ez a lelkesedés abból adódik, hogy tudjuk, mennyi harcol kellett foly­tatniuk népükkel együtt. íz elmúlt ötven év alatt a szabad, fejlett haza kiépí­téséért. Ezekben a gyönyörű májusi na­pokban ünnepli a párt fennállásának 50. évfordulóját. Tudjuk, milyen nagy áldozatokat kel­lett hozniuk Í938-tól 1945-ig, amikor a fasizmus barbár támadást indított ha­zájuk ellen. Ennek a barbárságnak leg­megdöbbentőbb bizonyítéka Lidice köz­ség, melyet teljesen megsemmisítettek s melynek sorsa az egész világ forra­dalmárait, az imperializmus brutális jellegére emlékezteti. Ezekben a pilla­natokban tisztelettel adózunk a lidiceí áldozatoknak, megemlékezünk arról a 25 000 kommunistáról, akik "további több százezer csehszlovák állampolgárral együtt hazájuk felszabadulásáért áldoz­ták fel életüket. Ismerjük a csehszlovák kommunisták harcát a marxizmus—leninizmus álta­lánosan érvényes elveinek védelméért és ezeknek az elveknek országukban való alkotó érvényesítéséért. Ez a mun­ka nem volt könnyű. Ugyanúgy, mint a fasisztaellenes harc, hősöket és áldoza­tokat követelt. Šmeral és Gottwald ide­jében ennek a törekvésnek a tengelyét az opportunista irányzatok elleni harc képezte. Az opportunisták meg akarták fosztani a munkásosztályt fő fegyve­rétől, a proletár diktatúrától és olyan társadalmi rendszert akartak kialakíta­ni, amely lehetővé tette volna a hazai és nemzetközi reakció térveinek valóra váltását, úgy, ahogy ezt Gustáv Husák elvtárs mondta, kiváló beszámolójával. Mi hondurasi kommunisták, távoli hazánkban nagyra értékeltük csehszlo­vák elvtársaink törekvését. Biztosíthat­juk önöket, hogy az internacionalizmus szellemében továbbra is támogatni fog­juk önöket nagy feladatuk teljesítésé­ben. Elvállalták azt a nagy feladatot, hogy tovább fejlesztik a szocializmus építését s megvédik mindattól, ami el­téríthetné önöket a marxizmus—leni­nizmus elvei alapján kitűzött irányvo­naltól. Megragadjuk az alkalmat, hogy kö­szönetet mondjunk önöknek a nekünk nyújtott szolidáris támogatásért. Har­cunk nehéz volt és továbbra is nehéz. Latin-Amerika általános forradalmi fel­lendülése keretében ennek a harcnak biztató távlatai vannak. Biztosltom önö­ket, hogy ez elsősorban a szocialista országok, legfőképpen a Szovjetunió növekvő tekintélyének, valamint né­pünknek az észak-amerikai imperializ­mus igája ellen folytatott harcának kö­szönhető. Kontinensünk demokratikus, imperialistaellenes és forradalmi erői­nek egységéért indított mozgalom, amelynek legfényesebb megnyilvánulá­sa a chilei népi egység győzelme, a mi országunkban is megnyilvánult. Tevé­kenységünknek két alapvető célja van: a hondurasi proletariátus élcsapata, a kommunista párt tevékenységének fej­lesztése, valamin! az egyesítési folya­mat meggyorsítása, melynek célja a de­mokratikus imperialistaellenes forrada­lom győzelme országunkban. Drága Elvtársak! Szilárd meggyőződé­sünk, hogy pártjuk XIV. kongresszusa rendkívül fontos lépést jelent azoknak a nagy céloknak a megvalósításában, melyeket most tűztek ki. További győ­zelmeket és sikereket kívánunk harcuk­ban, problémáik megoldásában, az im­perializmus ellen folytatott következe­les küzdelmükben es abban a törekvé­sükben, hogy hozzájáruljanak a nemzet­közi kommunista mozgalom egységé­hez. Drága elvtársak, annak ellenére, hogy országaink viszonyai között nagy a különbség, azok a tapasztalatok, me­lyeket pártjuk szerzett a legutóbbi években, az ellenforradalmi jobbolda­li opportunista és revizionista erők el­leni harcban, minket is megerősítettek és hatékony erkölcsi támogatási jelen­tenek az imperialista izraeli szövet­• ség, a reakció és El-Salfiti opportunis­ta kilkkje el'ieni harcunkban. Sok sikert kívánunk XIV. kougresz­szusunknak és újabb győzelmeket nemzeteiknek. Fiiad Nosszar elvtárs, Jordánia Kommunisto Pártja Központi Bizottságának főtitkára Drága Elvtársaki Pártjuk XIV. kongresszusa döntő ha­tárkő pártjuk és országuk történelmé­ben. Kongresszusuk azután jött ösz­sze, hogy megoldották az ország és a társadalom válságát, döntő csapást mértek az ellenforradalmi erőkre, vala­mint pártjukban a jobboldali oppor­tunizmusra és revizionizmusra. Kongresszusuk a marxizmus—leni­nizmus s a proletár internacionalizmus elveinek jelentős győzelmét jelenti pártjukban. Ez a kongresszus a szo­cializmus győzelmét a szocialista or­szágok nagy családjának, a nemzetközi kommunista mozgalomnak és a világ békeszerető, haladó erőinek győzel­mét jelenti. Megtestesíti a csehszlovák nép és a Szovjetunió, valamint a többi szocia­lista ország nemzetei legyőzhetetlen ba­rátságának győzelmét. Pártunk az első pillanattól kezdve feltétel nélkül támogatta azt az inter­nacionalista segítséget, melyet a Szov­jetunió és a többi szocialista ország nyújtott pártjuknak és népüknek. Kongresszusukon mégegyszer csatlakoz­ni kívánunk pártjuk nézetéhez, melyet Husák elvtárs beszámolójában ls kife­jezett és mély hálánkat akarjuk kife­jezni a dicső Szovjetuniónak és a töb­bi szocialista országnak azért a nagv testvéri segítségért, melyet az Önök országának az ellenforradalmi erők le­győzésével nyújtottak. Az ellenforra­dalmi erők tevékenységét támogatták a nemzetközi imperialista és cionista erők is. A békével és haladással szemben fellépő szocialistaellenes erők felszá­molása nemzeteik, valamint minden háború és agresszió ellen harcoló nem­zet, így az indokínai és arab nemze­tek győzelme is volt. Drága Elvtársak! Abban az időben, amikor az izraeli agresszorok folytatják három arab or­szág területének megszállását és to­vábbra is visszautasítják a biztonsági tanács 1967 novembei 22. határozatá­nak teljesítését, az amerikai imperia­listák folytatják harcukat az . arab nemzeti felszabadító mozgalom és ha­ladó nemzeti rendszerei ellen. Rogers, amerikai államtitkár közel-keleti útjá­val arra törekedett, hogy megakadá­lyozza a Biztonsági Tanács határoza­tának betartását, újabb segítséget aján r lott fel az izraeli agresszoroknak, meg akarta bontani az arab országok egy­ségét és csapást mért <iz arab nemzeti felszabadító mozgalom és a Szovjet­unió, valamint a többi szocialista or­szág barátságára és együttműködésére. Ugyancsak nem tudjuk teljesen megér­teni a jordániai eseményeket, tavalv szeptember, a palesztinai ellenállási mozgalom elleni megtorlások óta, ha elszigeteljük őket a folytatódó izraeli agressziótól és az imperialisták közép­keleti gyújtogató akcióitól. Az amerikai imperialisták és az iz­raeli agresszorok most arra akarják felhasználni a nemrégi egyiptomi ese­ményeket, hogy megbontsák a belső frontot, aláássák haladó vívmányait, megakadályozzák előrehaladását, s megbontsák barátságát és együttműkö­dését a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal. Az imperialisták és a cionisták fegy vertárához tartozik az arab országok kommunista pártja sorainak fellazítá­sa. Fahtni Elsaltiti jobboldali opportu­nista klikkjének egységbontó tevékeny­sége időbelileg egybeesik a Jordánia elleni imperialista—cionista offenzívá­val. Pártunk azonban ugyanúgy mint Közel-Kelet térségében a testvérpártok és a nemzetközi kommunista mozgalom is határozottan elítéli ezt a klikket. Az imperialistáknak térségünkben ve­szélyes tervei vannak a nemzeti felszaba­dító és kommunista mozgalom ellen, de ezek a tervek ingatag talajon áll­nak. Amennyiben a harcoló arab nem­zetek, valamint hazafiak és haladó erői éberek lesznek, minden egyes arab országban és az arab világban egye­sítik erőiket, ha megszilárdítják barát­ságukat >és együttműködésüket a Szov­jetunióval és a többi szocialista ország­gal, vissza tudják majd verni az impe­rialista-cionista offenzívát és arra kény­szerítik majd az agresszorokat, hogy megszégyenülve visszavonuljanak. Pártunk kitartóan harcol az izraeli agresszorok elleii, és az ellen, hogy a jordániai reakciós körök vessenek vé­get a palesztinai ellenállási mozgalom elleni megtorlásoknak. Egyúttal arra törekszik, hogy megszilárdítsa a pa­lesztinai és jordániai hazafias és ha­ladó erők egységét az imperialista iz­raeli szövetség ellen. Engedjék meg drága elvtársak, hogy pártunk Központi Bizottsága nevében mély hálánkat és köszönetünket fejez­zük ki Önöknek, a Szovjetuniónak és az összes szocialista országnak azért a nagy segítségért, melyet az arab nem­zeteknek nyújtanak az izraeli támadók ellen folytatott igazságos harcukban. Alcires Rodriguez elvtárs, Venezuela Kommunista Pártjának küldötte Kedves Elvtársak! Központi Bizottsá­gunk nevében testvéri üdvözletemet tol­mácsolom Csehszlovákia Kommunista Pártjának 50 éves tevékenysége alkal­mából. Rendkívül örülünk, hogy részi vehe­tünk a csehszlovák kommunisták XIV. kongresszusán, mivel tudjuk, hogy a kongresszus nagy feladata összegezni a legutóbbi évek tapasztalatait, és ezek a tapasztalatok nemcsak a csehszlovák elvtársak, hanem az egész kommunista világ számára is értékesek. Tudjuk, hogy a kongresszus hataro­zatai érvényesek az egész nemzetközi forradalmi mozgalom számára. Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy a világ nemzeteinek szük­ségük van arra, hogy elmélyítsék szö­vetségüket a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, hogy folya­matosan a szocializmus útján halad­hassanak, mivel ez a szövetség jelent biztosítékot az agresszió és az impe­rializmus veszélyével szemben azok­ban a pillanatokban, amikor a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért harcoló nemzetek ellen lép fel. Önökhöz hasonlóan tni is azon a né­zeten vagyunk, hogy a lenini elvek megsértése, a gyakorlat és a tömegek tapasztalatának hiányos általánosítá­sa, az osztályszempont mellőzése a tár­sadalmi problémák megítélésében, és a politikai, valamint ideológiai munka gyöngítése a burzsoá ideológia és a kis­polgári irányzatok elleni harcban sú­lyos hiba, amely általában a kommu­nista párt gyöngítéshez és vezető sze­repének elvesztéséhez vezet. Az imperializmus ma finomabb fegy­vereket használ, hogy elszigetelje és legyőzze a forradalmi mozgalmat. Egyik ilyen fegyvere a forradalmi moz­galom nemzeti és nemzetközi jellemvo­násának szembehélyezése, a nacionaliz­mus és az antiszovjetizmus támogatása, így akarják elszigetelni, majd elpusz­títani világviszonylatban a munkásosz­tály egves csapatait. A csehszlovákiai folyamat egyik legfontosabb tapaszta­lata az a tény, hogy a nemzeti szuvere­nitás nem képzelhető el absztrakt for­mában, az osztályösszefüggéstől elsza­kítva, mélyebb internacionalista elem­zés nélkül, mivel a nemzetek számára nem jelentene semmit az olyan „szuve­renitás", amely csak az imperializmus céljainak és terveinek leplezését szol­gálja. Feledhetetlen tapasztalat számunk­ra, hogy az imperializmus kezdeménye­zésének elvesztése ellenére még mindig arra törekszik, hogy a szocialista or­szágokban újból megszerezze a kezde­ményezést. Az imperializmus mindig azonos visszhangra talál: a nemzetek harca szoros szövetségben a szocialis­ta országokkal s mindig megfelelő vá­laszt ad az imperialisták szennyes ter­veire. Ez a szövetség teszi lehetővé annak állítását, hogy az arab nemzetek győzni fognak az imperializmus elleni harcuk­ban, és az izraeli agresszív csapatok ki­vonulnak a megszállt arab területekről. Ez a szövetség biztosítja a vietnami nép teljes győzelmét az amerikai fegy­veres intervenció ellen folytatott dicső harcában. Végül ez a szövetség biztosítja a füg­getlenségüket kivívott nemzeteknek, hogy a mély társadalmi változások útjá­ra léphessenek anélkül, hogy eleve ve­reségre lennének ítélve, ahogy ez u múlt században a dicső Októberi Szo' cialista Forradalom előtt megtörtént. Megelégedéssel tölt el bennünket az a tudat, hogy a szocialista világ hatá­rai sérthetetlenek, és hogy a szocialista országok gazdasági, politikai és katonai erejének eredményeképpen a kapitalista világban nem léteznek olyan erők, me­lyek egy talpalatnyi földet is kiragad­hatnának a szocialista dolgozók kezé­ből. A kongresszusuk megerősíti a mun­kásosztály és a párt vezető szerepét. A nemzetközi forradalmi mozgalom segít­ségével csapást mértek azokra, akik ma a nemzetközi burzsoázia ideológusai­val együtt tagadják a munkásosztály vezető szerepét a világforradalom ve­zetésében is feljesztésében. Amint a kommunista párt meghátrál és megfeledkezik Leninnek a munkás­osztály vezető szerepére vonatkozó ta­nításáról, a revizionista elemek nyomá­sa következtében a forradalom megtor­pan, meghátrál és veszélybe kerül. Ezért ma döntő fontosságú a marxiz­mus-leninizmus alapelveinek ideoló­giai védelme azokkal az elméletekkel szemben, melyek az új ürügyén, — mint pl. a Marcus-féle elmélet — a bur­zsoázia ideológusainak azokat a kísér­leteit leplezik, hogy megszerezzék az ideológiai fegyvereket, melyek aztán le­hetővé tennék annak az örök igazság­nak az elpusztítását, miszerint a mun­kásosztály nélkül nem lehet megvalósí­tani a forradalmat, sem pedig a szo­cializmus útján haladni. 1968-ban a csehszlovákiai válság dön­tő fontosságú napjaiban párlunk mindig határozottan a csehszlovák dolgozók pártján állt, és határozottan kifejezte szolidaritását azzal a segítséggel, melyet a szocialista országok nyújtottak orszá­guk munkásosztályának, amikor a szo­cializmus útját komoly veszély fenye­gette. Az volt a nézetünk, hogy Cseh­szlovákia szocialista útja nemcsak az Önök nemzetei, a csehszlovák dolgozók, hanem az a világ összes nemzete szá­mára fontos. Ahhoz, hogy elérjük ezt a célt, a mi szervezetünkön belül is le kellett győz­nünk Pettkofnak és társainak revizio­nista nézeteit, akik az ismert szovjet­ellenes, szocialistaellenes nézetek se­gítségével le akarták téríteni pártunkat a nemzetközi szolidaritás útjáról. E revizionista elemeket legyőzve, a párt megszilárdításának útján halad­tunk, és ma Jobban mind bármikor az­előtt megértjük, hogy sorsunk szorosan összefügg a forradalmi világmozga­lom győzelmes útjával. Ennek a moz­galomnak azzal nyújtjuk a legnagyobb támogatást, ha fokozzuk harcunkat az imperializmus ellen, és ezáltal megte­remtjük a feltételeket ahhoz, hogy a szocializmus felé haladjunk. Paolo Lacave elvtárs, a Guadeloupe-i Kommunista Párt Bizottságának tagja Kedves Elvtársak! Örülök, hogy a Guadeloupe-l Kommunista Párt nevében átadhatom önöknek a guadeloupei dol­gozó nép lestvéri üdvözletét. A Kis-An­tlllák szigete, Guadeloupe már régóta harcol az elnyomás ellen és a rabszol gaság alóli felszabadulásért. Már több mint negyed évszázad alatt a kommunista pártja vezetésével bizo­nyos vívmányókat csikart ki a gyarma­tosítóktól az iskolaügy és az egészség­ügy területén. A Francia Kommunista Párt és a francia nép hatékony, szoli­dáris segítségével, amely elsősorban a közelmúltban a Pointe-a-Pitre-i esemé­nyek során s az azt követő percekben nyilvánult meg, folytatjuk harcunkat az alacsony bérek, a munkanélküliség ellen, az önkormányzatért. Nem kell külön hangsúlyoznunk azt a tapasztalatunkat, hogy a kommunis­ták legfontosabb feladata egyesíteni erőikeit az imperializmus ellen. Azok, akik kizsákmányolják népün­ket, az antiszovjetizmust és az anti­kommunizmust tartják legfontosabb fegyverüknek. Ezért a Szovjetunió Kommunista Pártja, a többi szocialista ország és a nemzetközi felszabadító mozgalom harcai és győzelmei vissz­hangra találnak nálunk is és segítsé­get jelentenek harcunkban. Őszinte érdeklődéssel kísérjük Euró­pában kifejtett tevékenységüket. Érté­keljük a fasizmus és az imperializmus fölött aratott győzelmüket. Az imperia­lizmus és a fasizmus minden eszközt megragad arra, hogy éket verjen a szo­cialista tábor tagjai közé. Pártjuk konszolidálása a marxizmus —leninizmus alapján, a jobboldali és szocialistaellenes erők ellen folytatott határozott harc, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal megvalósí­tott közös akciók a népük és az egész szocializmus győzelmét jelenti. A fejlő­dő országok, amelyek még mindig az imperializmus fajüldöző igájában szen­vednek, nagy reményeket fűznek önök­höz. Az önök sikerei pgyúttal a mi si- . kérőink is. Guadeloupeben, melyet jogtalanul francia tartománynak neveznek, kizsák­(Folytatás az 5. oldalon) 1971. VI. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents