Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-03 / 130. szám, csütörtök

IV. Mezőgazdasági és élelmiszertermelés A párt mezőgazdasági politikájának célja, a szocialista termelési viszonyok további szilárdítása és teljes fel­használása a termelőerők fejlesztésére úgy, hogy a me­zőgazdasági termelés képes legyen tökéletesebben kielé­gíteni a lakosság növekvő szükségletelt. A fő feladat saját termelésű fő élelmiszerfélék növekvő fogyasztásának a fedezése. Ez megköveteli a mezőgaz­dasági termelés mintegy 14 százalékos növelését, az ál­lami alapokba történő mezőgazdasági termákfelvásárlás 18—19 százalékos növelését 1970-hez képest. Ennek min­denekelőtt az a feltétele, hogy folytatódjék a termelés belterjesítése, szélesebb körben érvényesüljenek a nagy­ipari termelési módszerek, bővüljenek a szolgáltatások, érvényesüljenek a tudományos és műszaki haladás ered­ményei, valamint a mezőgazdasági dolgozók kezdeménye­zése és tapasztalatai. A növénytermesztésben az előző ötéves tervben elért 27 mázsás általános hektárhozamot 31 mázsára kell nö­velnünk, s egyidejűleg a negyedik ötéves tervvel szemben mintegy az ötödével kell bővítenünk a szemes termények vetésterületeit. E cél elérésére 1975-ig az évi műtrágyaszállítmányokat egy hektár mezőgazdasági földre számítva átlag több mint 220 kg tiszta hatóanyagra, mészre és növényvédelmi vegy­szerre kell növelnünk. A műtrágya és a vegyszerek jobb felhasználása végett ki kell építenünk az agrokémiai szolgáltatások rendszerét. Bővítenünk kell a legkifizetődőbb vetőmag- és ültető­anyagfajtákat, csökkentenünk kell a begyűjtési vesztesé­geket, meg kell oldanunk a terményeknek főként beta­karítás utáni kikészítését, tervszerűen szárítókat és rak­tárokat kell létesítenünk. Biztosítanunk kell a földalap jobb kihasAiálását; védel­mét tekintsük társadalmi feladatnak. Az állattenyésztési termelesben fokoznunk kell a gaz­dasági állatok hasznosságát és a tehenek állományát. 1975-ig egy millió 260 000 — egy millió 270 000 tonnára (1970-hez képest 18 százalékkal) kell növelnünk a vágó­állatok, 140 000 tonnára (azaz 14 százalékkal) a baromfi, mintegy 4 és fél milliárd literre, (azaz 21 százalékkal) a tej és mintegy 2 milliárd 200 millió darabra (azaz 18 százalékk&U a tojás felvásáriását. A tehenek tejhozamát legalább évi 2450 literre (azaz mintegy 10 százalékkal) kell növelnünk. Ezért folytatnunk ked az állattenyésztési termelés in­tenzívvé télelét és ésszerűsítését. El kell terjesztenünk a silózás nagyüzemi termelési formáit és a takarmánynövények mesterséges szárítását. 1975-ben 5 millió tonnára (azaz 30 százalékkal) kell nö­velnünk a takarmánykeverékek termelését, meg kell vál­toztatnunk az állatok takarmányozásának hagyományos rendszerét, a szarvasmarháknál át kell térnünk az alap­vető takarmány két és egy komponensű adagaira, csök­kentenünk kell az élő munka ráfordítását és a szemes termények fogyasztását. Kukorica fokozott termelésével és jobb felhasználásával, fehérjekomponensek és egyéb takarmánypótlékok fokozott juttatásával tovább kell Ja­vítanunk a takarmánykeverékek minősegét. Meg kell Ja­vítanunk a terimés takarraányfélék dúsítását. Nagy kapacitású üzemegységek rekonstrukciójával és építésével, a munkafolyamatok szervezésének tökéletesí­tésével fokoznunk kell a munka termelékenységét és csökkentenünk a fárasztó munkál, s általában meg kell Javítanunk az állattenyésztési munkafeltételeket. A mezőgazdasági munkák gépesítését úgy irányítsuk, hogy a szocialista szektorban 1975-ig úgyszólván az ösz­szes szemes terményeket arató-cséplőgépekkel, a kuko­ricát 90 százalékban kombájnokkal takarítsák be, a bur­gonyát több mint 90 százalékban vetőgépekkel ültesáék, háromnegyedét kombáinok takarítsák be, egynegyedét pedig kiszántsák. A burgonya betakarítása utáni feldol­gozásakor háromnegyed részét cél gépsorokkal, egyne­gyedét pedig teljes gépsorokkal dolgozzák fel. A cukor­répát csiszolt, esetleg egycsírájú vetőmaggal vessék el és több mint 95 százalékát közvetlen és kétfázisú betakarí­tással gyűjtsék be, a szántóföldi takarmánynövények két­harmadát szecskázó gépekkel, a réti szénának mintegy a felét szecskázó gépekkel és 30 százalékát begyűjtőko­cslkkal takarítsák be. Hasonlóképpen kell bevezetnünk, az állattenyésztési termelés komplex nagyüzemi gépesítését, mind a meg­levő, mind az újonnan létesült berendezésekben. 1971 és 1975 között mintegy 20 milliárd korona értékű mezőgazdasági gépet, köztük, 56 000 traktort, mezőgazda­sági szállításokat lebonyolító teherautókat, mintegy 8000 gabonakombájnt, 3000 burgonyakombájnt, 800 but'gonya­osztályózó gépsort és a cukorrépa, a takarmánynövények begyűjtésére és az állattenyésztési termelés komplex gé­pesítésére szolgáló további gépi eszközt kell szállítanunk a mezőgazdaságnak, ugyanakkor emelnünk kell a gépek és berendezések színvonalát, javítanunk kell minőségüket, megbízhatóságukat és tartósságukat. Meg Kell javítanunk a mezőgazdasági gépek gondozását, karbantartását és üzemeltetését. Rendet kell teremtenünk a traktorok, me­zőgazdasági gépek pótalkatrész-ellátásában tovább kell tökéletesítenünk a javítótevékenységet és a mezőgazda­sági gépellátás egész rendszerét. A mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán az erők és eszközök jobb felhasználása és a vállalatközi munkamegosztás elmélyítése érdekében tervszerűen fej­lesztenünk kell a kooperációs kapcsolatokat. A mezőgazdasági beruházási eszközöket a termelés to­vábbi koncentrációjával és szakosításával összhangban koncentráljuk. A felvásárló és ellátó szervezetek tevékenysége érde­kében bővítenünk kell a gabonaraktárak befogadóképessé­gét. Fokozottan toboroznunk kell az ifjúságot a mezőgazda­sági iskolákba, és rendszeresen javítanunk kell a mező­gazdasági dolgozók munka- és életfeltételeit. Az élelmiszeriparban 1975-ig 18 százalékkal kell nö­velnünk a termelést, folytatnunk kell az állóalapok javí­tását, modernizálását és rekonstrukcióját, egymilliárd 700 millió liter tej, 225 000 tonna hús és húskészítmény, több mint 25 000 tonna vágottbaromfi feldolgozására, 114 000 tonna maláta és 2 700 000 hektoliter sör gyártására alkal­mas új kapacitásokat kell építenünk. Tovább kell fejlesztenünk a zöldség és a gyümölcs fel dolgozását, gyümölcsszörpök és szeszmentes italok gyár­tását. Főként az élelmiszerek tápértékének megőrzésére való tekintettel javítanunk kell az élelmiszercikkek csomago­lási színvonalát. ' V. Építőipar Tekintettel a beruházási, teladatokra és az állóalapok javítási szükségleteire, az építőipari szervezetek munkái­nak volumenét mintegy 38 százalékkal kell növelnünk. Meg kell teremtenünk az elengedhetetlenül szükséges feltételeket az építési határidő lerövidítésére. Az építő­ipari vállalatok termelési programját és irányzatát jobban kell idomítanunk a beruházás tervezésének szükségletei­hez és a beruházás elhelyezéséhez. Bővítenünk kell a komplex lakásépítés anyagi bázisát, növelnünk kell a panelgyárak teljesítőképességét és egy részt nagy teljesítőképességű gépi eszközökkel, másrészt kellő számú szakmunkás biztosításával meg kell Javíta­nunk a befejező munkálatokat. Így kell megoldanunk a lakásobjektumokon és a lakótelepek közművesítésén vég­zett befejező munkálatok problémáját. Határozottan tökéletesítenünk kell az építési munkála­tok irányításának modern módszereit, mindenekelőtt az összpontosított építés területein, és hatékonyabban kell megszerveznünk az építési kapacitások áthelyezését az állam más területeiről. Az építési szervezetekben az építkezések jobb minősé­gére kell törekednünk. Meg kell teremtenünk a normá­zott anyagfogyasztás betartásának szervezési és műszaki feltételeit, fokoznunk kell a szállítás és a raktározás gazdaságosságát. Az építési munkalatok előkészítésinek ós szervezésé­nek megjavításával lényegesen fokoznunk kell a munkaidő kihasználását, ami a műszaki fejlesztéssel együtt a munka­termelékenység fokozásának döntő tényezője. Így kell elérnünk, hogy a szállító-építési szervezetekben a munka termelékenysége több mint 30 százalékkal fokozódjék. Így az építőipari termelés növekedésének mintegy 90 szá­zalékát a munkatermelékenység fokozásával kell bizto­sítanunk. Fokozatosan szerkezeti változásokat kell eszközölnünk az építés anyagi bázisában, as haladó építési módszere­ket kell alkalmaznunk, gépesítéssel kell kiküszöbölnünk a fárasztó munkát. Biztosítanunk kell az építőipar folya­matos anyagellátását mind az építőanyagipar részéről, mind a kohó- és gépipar, a vegyipar és a közszükségleti cikkeket gyártó ipar részéről. A műszaki fejlesztésnek az építőipari termelés növelése szűk keresztmetszeteire, főként a befejező fázisnak nagy­ipari módszerekre alapozására, progresszív szerkezetek ős technológiák érvényesítésére, az anyagfogyasztás csök­kentésére, s elsősorban a befejező folyamat - előgyártott elemeinek fejlesztésével összefüggő progresszív anyagok és gyártmányok alkalmazására kell összpontosulnia. Fejlesztenünk kell a helyi építkezést, amelynek fő kül­detése a lakásalap javításainak és karbantartásának biz­tosítása. VI. Közlekedés és távközlés Az ötödik ötéves tervben a közlekedés fejlődésének biztosítania kell a népgazdaság növekvő szállítási Igé­nyelt, főként a vasúti közlekedés, a közúti hálózat kor­szerűsítésével, a gépjárműforgalom fejlesztésével. Sürgető feladat a prágai közlekedési helyzet megjavítása a közle­kedési hálózat, közte a metró és a vasúti gócpont, kiépí­tésével és átalakításával. Az áruszállítást legalább 20 százalékkal, a személy­szállítást mintegy 6 százalókkal kell növelnünk. A mű­szaki haladásnak is e feladatok teljesítésére és a szállí­tási folyamat minőségének fokozására kell irányulnia. A közlekedésben a racionalizálási törekvés a követ­kezőkre összpontosuljon: — A közlekedési eszközök és a közlekedés műszaki bázisa további részelnek maximális kihasználására; — a közlekedés egyes ágai és nemei legmegfelelőbb irányítási és szervezési formáinak érvényesítésére; — kombinált szállítási rendszer fejlesztésére a be- és kirakodási idő rövidítésével, szállítótartályos rendszer kiépítésére és a számítás-technika alkalmazására a köz­lekedési folyamat tervezésében és irányításában; — a közlekedési munka gazdaságos megosztásával össz­hangban a nem hatékony üzemrészlegek és munkaszaka­szok fokozatos kiiktatására, főként a kevésbé kihasznált vasútvonalak megszüntetésére. A vasúti közlekedésben tovább kell korszerűsítenünk a mozdony és kocsiparkot és fokoznunk kell a vasútvonalak és csomópontok ^áteresztő képességét. Feltételeket kell teremtenünk arra, hogy a gőzvontatás részarányát a Csehszlovák Államvasutak hálózatában 1975-ig mintegy 2 százalékkal csökkentsük. Prágában 1975-ig meg kell szüntetni a gőzmozdonyok üzemeltetését. 127 km új villamosított szakaszt kell üzembe helyez­nünk, s így el kell érnünk azt, hogy 1975-ben több mint 2600 km-es útvonalat villamosítsunk, azaz vasútháló­zat 20 százalékát, amelyen a teherszállítmányok 58 száza­lékát bonyolítjuk le. Egyidejűleg meg kell kezdődniük a munkálatoknak a Prága—DéCín és a Nové Zámky— Zvolen—Haniska szakaszok villamosításán. 190 villanymozdony, több mint 30 villanymotoregység, több mint ezer Diesel-mozdony és több mint 100 motoros kocsi beállításával korszerűsítenünk kell a mozdonypar­kot. A vontatás korszerűsítésével egyidejűleg át kell ala­kítanunk a mozdonytelepeket, Plzeftben, Zvolenban és Trnaván be kell fejeznünk a kocsijavító műhelyek épí­tését. A kocsipark megjavítása és bővítése végett biztosíta­nunk kell teher- és személykocsik szükséges szállítását. Az áteresztőképesség fokozása érdekében korszerűsí­tenünk kell főként a kralupyí, košicei, Čierna nad Tisou-1, bratislavai és žilinai vasúti gócpontokat. Fokoznunk kell a kelet-szlovákiai átrak ndó térség, a környező vasútsza­kaszok teljesítőképességét. A vasútvonalak műszaki állapo­tának megjavítására évente 750 km hosszú útvonal komp­lett rekonstrukcióját kell elérnünk. A közúti és városi tömegközlekedésben több mint 60 000 teherautó- és 10 000 autóbuszszállítmánnyal kell biztosí­tanunk a kapacitások szükséges fojlosztését, gondoskod­nunk kell a kocsipark és szerkezete műszaki állapotá­nak megjavulásáről. A tömegközlekedési eszközök szállít­mányaival elsődlegesen kell tedeznünk a tömegközlekedés szükségletét az üzemi szállítással szemben. Üzembe kell helyeznünk a prágai metró első vonalát és meg kell kezdenünk a második vonal építését. A közúti hálózat állapotának megjavítására 1975-ig mintegy 17 milliárd 700 millió koronát kell beruháznunk. Az eszközöket elsősorban a kiemelt«úthálózat összefüggő szakaszainak korszerűsítésére irányozzuk elő, folytassuk az autósztráda építését, a helységekből kivezető főutak és a kerülők megoldását, a helyi fogyatékosságok meg­szüntetését, felüljárós útkereszteződusek létesítését az erő­sen megterhelt vasúti átkelőhelyeken és a városi közle­kedés Javítását. A prágai közlekedési hálózatot ós a prágai észak-déli főútvonalat rá kell kapcsolnunk az autősztrádára. Elő • kell készítenünk egy Prága körüli körforgalmú bekötő út építését. A légiközlekedésben szovjet gyártmánvú repülőgépek vásárlásával korszerűsítenünk keU a szállítókapacitást. A vízi közlekedésben korszerűsítenünk kell a hajópar­kot és biztosítanunk kell megfelelő átrakó- és kikötőbe­rendezések kellő építését és jobban ki kell használnunk a vízi utakat. A távközlésben koaxiális kábelek és rádiórelé kapcso­latok építésével bővítenünk kell a távolsági távközlési hálózat teljesítőképességét, bővítenünk kell a helyi és helyközi távbeszélő-hálózatot és annak automatizálását, be kell fejeznünk az első televíziós adórendszer építését és folytatnunk kell a második televíziós adó- és közve­títő hálózat, valamint a színes televízió építését úgy, hogy 1975-ben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság terü­letének összesen 40 százalékát befedje a tv-szignál. Fokozatosan ki kell építenünk a helyközi távbeszélő összeköttetés automatizálásának tranzit központjait úgy, hogy a helyközi automata-távbeszélő üzemeltetésének részaránya 1975-ben elérje a 45 százalékot. Prőga főváros területén modernizálnunk kell a helyi távbeszélő-hálózatot és bővítenünk az automata központok kapacitását. 1975-ig 860 km hosszú helyi hírközlési kábelt kell lefektetnünk és 40 000 csatlakozást kell létesítenünk a távbeszélő központokhoz. Az ötödik ötéves tervben mintegy 430 000 távbeszélő állomást kell átadnunk rendeltetésének. Távbeszélő háló­zatokat kell létesítenünk az új lakótelepeken, és fokoza­tosan növelnünk kell a lakóházi távbeszélő-állomások számát. VII. Beruházás Az ötödik ötéves tervben a nagyszabású beruházás nem­csak a mostani ötéves tervből adódó gazdasági és társa­dalmi feladatok megoldására, hanent a további távlatot tekintve a folyamatos, arányos és hatékonyabb fejlesz­tésre is feltételeket teremt. Progresszív szerkezeti válto­zásokat szorgalmazó határozott irányvétele nemcsak a megjelölt tárgyi előirányzatok, hanem az időterv feltét­len teljesítését is megköveteli. Ily módon a beruházási feladatok megvalósítása a csehszlovák gazdaság hatékony­ságának fokozására irányuló törekvés egyik kulcsfontos-

Next

/
Thumbnails
Contents