Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)
1971-06-03 / 130. szám, csütörtök
IV. Mezőgazdasági és élelmiszertermelés A párt mezőgazdasági politikájának célja, a szocialista termelési viszonyok további szilárdítása és teljes felhasználása a termelőerők fejlesztésére úgy, hogy a mezőgazdasági termelés képes legyen tökéletesebben kielégíteni a lakosság növekvő szükségletelt. A fő feladat saját termelésű fő élelmiszerfélék növekvő fogyasztásának a fedezése. Ez megköveteli a mezőgazdasági termelés mintegy 14 százalékos növelését, az állami alapokba történő mezőgazdasági termákfelvásárlás 18—19 százalékos növelését 1970-hez képest. Ennek mindenekelőtt az a feltétele, hogy folytatódjék a termelés belterjesítése, szélesebb körben érvényesüljenek a nagyipari termelési módszerek, bővüljenek a szolgáltatások, érvényesüljenek a tudományos és műszaki haladás eredményei, valamint a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezése és tapasztalatai. A növénytermesztésben az előző ötéves tervben elért 27 mázsás általános hektárhozamot 31 mázsára kell növelnünk, s egyidejűleg a negyedik ötéves tervvel szemben mintegy az ötödével kell bővítenünk a szemes termények vetésterületeit. E cél elérésére 1975-ig az évi műtrágyaszállítmányokat egy hektár mezőgazdasági földre számítva átlag több mint 220 kg tiszta hatóanyagra, mészre és növényvédelmi vegyszerre kell növelnünk. A műtrágya és a vegyszerek jobb felhasználása végett ki kell építenünk az agrokémiai szolgáltatások rendszerét. Bővítenünk kell a legkifizetődőbb vetőmag- és ültetőanyagfajtákat, csökkentenünk kell a begyűjtési veszteségeket, meg kell oldanunk a terményeknek főként betakarítás utáni kikészítését, tervszerűen szárítókat és raktárokat kell létesítenünk. Biztosítanunk kell a földalap jobb kihasAiálását; védelmét tekintsük társadalmi feladatnak. Az állattenyésztési termelesben fokoznunk kell a gazdasági állatok hasznosságát és a tehenek állományát. 1975-ig egy millió 260 000 — egy millió 270 000 tonnára (1970-hez képest 18 százalékkal) kell növelnünk a vágóállatok, 140 000 tonnára (azaz 14 százalékkal) a baromfi, mintegy 4 és fél milliárd literre, (azaz 21 százalékkal) a tej és mintegy 2 milliárd 200 millió darabra (azaz 18 százalékk&U a tojás felvásáriását. A tehenek tejhozamát legalább évi 2450 literre (azaz mintegy 10 százalékkal) kell növelnünk. Ezért folytatnunk ked az állattenyésztési termelés intenzívvé télelét és ésszerűsítését. El kell terjesztenünk a silózás nagyüzemi termelési formáit és a takarmánynövények mesterséges szárítását. 1975-ben 5 millió tonnára (azaz 30 százalékkal) kell növelnünk a takarmánykeverékek termelését, meg kell változtatnunk az állatok takarmányozásának hagyományos rendszerét, a szarvasmarháknál át kell térnünk az alapvető takarmány két és egy komponensű adagaira, csökkentenünk kell az élő munka ráfordítását és a szemes termények fogyasztását. Kukorica fokozott termelésével és jobb felhasználásával, fehérjekomponensek és egyéb takarmánypótlékok fokozott juttatásával tovább kell Javítanunk a takarmánykeverékek minősegét. Meg kell Javítanunk a terimés takarraányfélék dúsítását. Nagy kapacitású üzemegységek rekonstrukciójával és építésével, a munkafolyamatok szervezésének tökéletesítésével fokoznunk kell a munka termelékenységét és csökkentenünk a fárasztó munkál, s általában meg kell Javítanunk az állattenyésztési munkafeltételeket. A mezőgazdasági munkák gépesítését úgy irányítsuk, hogy a szocialista szektorban 1975-ig úgyszólván az öszszes szemes terményeket arató-cséplőgépekkel, a kukoricát 90 százalékban kombájnokkal takarítsák be, a burgonyát több mint 90 százalékban vetőgépekkel ültesáék, háromnegyedét kombáinok takarítsák be, egynegyedét pedig kiszántsák. A burgonya betakarítása utáni feldolgozásakor háromnegyed részét cél gépsorokkal, egynegyedét pedig teljes gépsorokkal dolgozzák fel. A cukorrépát csiszolt, esetleg egycsírájú vetőmaggal vessék el és több mint 95 százalékát közvetlen és kétfázisú betakarítással gyűjtsék be, a szántóföldi takarmánynövények kétharmadát szecskázó gépekkel, a réti szénának mintegy a felét szecskázó gépekkel és 30 százalékát begyűjtőkocslkkal takarítsák be. Hasonlóképpen kell bevezetnünk, az állattenyésztési termelés komplex nagyüzemi gépesítését, mind a meglevő, mind az újonnan létesült berendezésekben. 1971 és 1975 között mintegy 20 milliárd korona értékű mezőgazdasági gépet, köztük, 56 000 traktort, mezőgazdasági szállításokat lebonyolító teherautókat, mintegy 8000 gabonakombájnt, 3000 burgonyakombájnt, 800 but'gonyaosztályózó gépsort és a cukorrépa, a takarmánynövények begyűjtésére és az állattenyésztési termelés komplex gépesítésére szolgáló további gépi eszközt kell szállítanunk a mezőgazdaságnak, ugyanakkor emelnünk kell a gépek és berendezések színvonalát, javítanunk kell minőségüket, megbízhatóságukat és tartósságukat. Meg Kell javítanunk a mezőgazdasági gépek gondozását, karbantartását és üzemeltetését. Rendet kell teremtenünk a traktorok, mezőgazdasági gépek pótalkatrész-ellátásában tovább kell tökéletesítenünk a javítótevékenységet és a mezőgazdasági gépellátás egész rendszerét. A mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán az erők és eszközök jobb felhasználása és a vállalatközi munkamegosztás elmélyítése érdekében tervszerűen fejlesztenünk kell a kooperációs kapcsolatokat. A mezőgazdasági beruházási eszközöket a termelés további koncentrációjával és szakosításával összhangban koncentráljuk. A felvásárló és ellátó szervezetek tevékenysége érdekében bővítenünk kell a gabonaraktárak befogadóképességét. Fokozottan toboroznunk kell az ifjúságot a mezőgazdasági iskolákba, és rendszeresen javítanunk kell a mezőgazdasági dolgozók munka- és életfeltételeit. Az élelmiszeriparban 1975-ig 18 százalékkal kell növelnünk a termelést, folytatnunk kell az állóalapok javítását, modernizálását és rekonstrukcióját, egymilliárd 700 millió liter tej, 225 000 tonna hús és húskészítmény, több mint 25 000 tonna vágottbaromfi feldolgozására, 114 000 tonna maláta és 2 700 000 hektoliter sör gyártására alkalmas új kapacitásokat kell építenünk. Tovább kell fejlesztenünk a zöldség és a gyümölcs fel dolgozását, gyümölcsszörpök és szeszmentes italok gyártását. Főként az élelmiszerek tápértékének megőrzésére való tekintettel javítanunk kell az élelmiszercikkek csomagolási színvonalát. ' V. Építőipar Tekintettel a beruházási, teladatokra és az állóalapok javítási szükségleteire, az építőipari szervezetek munkáinak volumenét mintegy 38 százalékkal kell növelnünk. Meg kell teremtenünk az elengedhetetlenül szükséges feltételeket az építési határidő lerövidítésére. Az építőipari vállalatok termelési programját és irányzatát jobban kell idomítanunk a beruházás tervezésének szükségleteihez és a beruházás elhelyezéséhez. Bővítenünk kell a komplex lakásépítés anyagi bázisát, növelnünk kell a panelgyárak teljesítőképességét és egy részt nagy teljesítőképességű gépi eszközökkel, másrészt kellő számú szakmunkás biztosításával meg kell Javítanunk a befejező munkálatokat. Így kell megoldanunk a lakásobjektumokon és a lakótelepek közművesítésén végzett befejező munkálatok problémáját. Határozottan tökéletesítenünk kell az építési munkálatok irányításának modern módszereit, mindenekelőtt az összpontosított építés területein, és hatékonyabban kell megszerveznünk az építési kapacitások áthelyezését az állam más területeiről. Az építési szervezetekben az építkezések jobb minőségére kell törekednünk. Meg kell teremtenünk a normázott anyagfogyasztás betartásának szervezési és műszaki feltételeit, fokoznunk kell a szállítás és a raktározás gazdaságosságát. Az építési munkalatok előkészítésinek ós szervezésének megjavításával lényegesen fokoznunk kell a munkaidő kihasználását, ami a műszaki fejlesztéssel együtt a munkatermelékenység fokozásának döntő tényezője. Így kell elérnünk, hogy a szállító-építési szervezetekben a munka termelékenysége több mint 30 százalékkal fokozódjék. Így az építőipari termelés növekedésének mintegy 90 százalékát a munkatermelékenység fokozásával kell biztosítanunk. Fokozatosan szerkezeti változásokat kell eszközölnünk az építés anyagi bázisában, as haladó építési módszereket kell alkalmaznunk, gépesítéssel kell kiküszöbölnünk a fárasztó munkát. Biztosítanunk kell az építőipar folyamatos anyagellátását mind az építőanyagipar részéről, mind a kohó- és gépipar, a vegyipar és a közszükségleti cikkeket gyártó ipar részéről. A műszaki fejlesztésnek az építőipari termelés növelése szűk keresztmetszeteire, főként a befejező fázisnak nagyipari módszerekre alapozására, progresszív szerkezetek ős technológiák érvényesítésére, az anyagfogyasztás csökkentésére, s elsősorban a befejező folyamat - előgyártott elemeinek fejlesztésével összefüggő progresszív anyagok és gyártmányok alkalmazására kell összpontosulnia. Fejlesztenünk kell a helyi építkezést, amelynek fő küldetése a lakásalap javításainak és karbantartásának biztosítása. VI. Közlekedés és távközlés Az ötödik ötéves tervben a közlekedés fejlődésének biztosítania kell a népgazdaság növekvő szállítási Igényelt, főként a vasúti közlekedés, a közúti hálózat korszerűsítésével, a gépjárműforgalom fejlesztésével. Sürgető feladat a prágai közlekedési helyzet megjavítása a közlekedési hálózat, közte a metró és a vasúti gócpont, kiépítésével és átalakításával. Az áruszállítást legalább 20 százalékkal, a személyszállítást mintegy 6 százalókkal kell növelnünk. A műszaki haladásnak is e feladatok teljesítésére és a szállítási folyamat minőségének fokozására kell irányulnia. A közlekedésben a racionalizálási törekvés a következőkre összpontosuljon: — A közlekedési eszközök és a közlekedés műszaki bázisa további részelnek maximális kihasználására; — a közlekedés egyes ágai és nemei legmegfelelőbb irányítási és szervezési formáinak érvényesítésére; — kombinált szállítási rendszer fejlesztésére a be- és kirakodási idő rövidítésével, szállítótartályos rendszer kiépítésére és a számítás-technika alkalmazására a közlekedési folyamat tervezésében és irányításában; — a közlekedési munka gazdaságos megosztásával összhangban a nem hatékony üzemrészlegek és munkaszakaszok fokozatos kiiktatására, főként a kevésbé kihasznált vasútvonalak megszüntetésére. A vasúti közlekedésben tovább kell korszerűsítenünk a mozdony és kocsiparkot és fokoznunk kell a vasútvonalak és csomópontok ^áteresztő képességét. Feltételeket kell teremtenünk arra, hogy a gőzvontatás részarányát a Csehszlovák Államvasutak hálózatában 1975-ig mintegy 2 százalékkal csökkentsük. Prágában 1975-ig meg kell szüntetni a gőzmozdonyok üzemeltetését. 127 km új villamosított szakaszt kell üzembe helyeznünk, s így el kell érnünk azt, hogy 1975-ben több mint 2600 km-es útvonalat villamosítsunk, azaz vasúthálózat 20 százalékát, amelyen a teherszállítmányok 58 százalékát bonyolítjuk le. Egyidejűleg meg kell kezdődniük a munkálatoknak a Prága—DéCín és a Nové Zámky— Zvolen—Haniska szakaszok villamosításán. 190 villanymozdony, több mint 30 villanymotoregység, több mint ezer Diesel-mozdony és több mint 100 motoros kocsi beállításával korszerűsítenünk kell a mozdonyparkot. A vontatás korszerűsítésével egyidejűleg át kell alakítanunk a mozdonytelepeket, Plzeftben, Zvolenban és Trnaván be kell fejeznünk a kocsijavító műhelyek építését. A kocsipark megjavítása és bővítése végett biztosítanunk kell teher- és személykocsik szükséges szállítását. Az áteresztőképesség fokozása érdekében korszerűsítenünk kell főként a kralupyí, košicei, Čierna nad Tisou-1, bratislavai és žilinai vasúti gócpontokat. Fokoznunk kell a kelet-szlovákiai átrak ndó térség, a környező vasútszakaszok teljesítőképességét. A vasútvonalak műszaki állapotának megjavítására évente 750 km hosszú útvonal komplett rekonstrukcióját kell elérnünk. A közúti és városi tömegközlekedésben több mint 60 000 teherautó- és 10 000 autóbuszszállítmánnyal kell biztosítanunk a kapacitások szükséges fojlosztését, gondoskodnunk kell a kocsipark és szerkezete műszaki állapotának megjavulásáről. A tömegközlekedési eszközök szállítmányaival elsődlegesen kell tedeznünk a tömegközlekedés szükségletét az üzemi szállítással szemben. Üzembe kell helyeznünk a prágai metró első vonalát és meg kell kezdenünk a második vonal építését. A közúti hálózat állapotának megjavítására 1975-ig mintegy 17 milliárd 700 millió koronát kell beruháznunk. Az eszközöket elsősorban a kiemelt«úthálózat összefüggő szakaszainak korszerűsítésére irányozzuk elő, folytassuk az autósztráda építését, a helységekből kivezető főutak és a kerülők megoldását, a helyi fogyatékosságok megszüntetését, felüljárós útkereszteződusek létesítését az erősen megterhelt vasúti átkelőhelyeken és a városi közlekedés Javítását. A prágai közlekedési hálózatot ós a prágai észak-déli főútvonalat rá kell kapcsolnunk az autősztrádára. Elő • kell készítenünk egy Prága körüli körforgalmú bekötő út építését. A légiközlekedésben szovjet gyártmánvú repülőgépek vásárlásával korszerűsítenünk keU a szállítókapacitást. A vízi közlekedésben korszerűsítenünk kell a hajóparkot és biztosítanunk kell megfelelő átrakó- és kikötőberendezések kellő építését és jobban ki kell használnunk a vízi utakat. A távközlésben koaxiális kábelek és rádiórelé kapcsolatok építésével bővítenünk kell a távolsági távközlési hálózat teljesítőképességét, bővítenünk kell a helyi és helyközi távbeszélő-hálózatot és annak automatizálását, be kell fejeznünk az első televíziós adórendszer építését és folytatnunk kell a második televíziós adó- és közvetítő hálózat, valamint a színes televízió építését úgy, hogy 1975-ben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területének összesen 40 százalékát befedje a tv-szignál. Fokozatosan ki kell építenünk a helyközi távbeszélő összeköttetés automatizálásának tranzit központjait úgy, hogy a helyközi automata-távbeszélő üzemeltetésének részaránya 1975-ben elérje a 45 százalékot. Prőga főváros területén modernizálnunk kell a helyi távbeszélő-hálózatot és bővítenünk az automata központok kapacitását. 1975-ig 860 km hosszú helyi hírközlési kábelt kell lefektetnünk és 40 000 csatlakozást kell létesítenünk a távbeszélő központokhoz. Az ötödik ötéves tervben mintegy 430 000 távbeszélő állomást kell átadnunk rendeltetésének. Távbeszélő hálózatokat kell létesítenünk az új lakótelepeken, és fokozatosan növelnünk kell a lakóházi távbeszélő-állomások számát. VII. Beruházás Az ötödik ötéves tervben a nagyszabású beruházás nemcsak a mostani ötéves tervből adódó gazdasági és társadalmi feladatok megoldására, hanent a további távlatot tekintve a folyamatos, arányos és hatékonyabb fejlesztésre is feltételeket teremt. Progresszív szerkezeti változásokat szorgalmazó határozott irányvétele nemcsak a megjelölt tárgyi előirányzatok, hanem az időterv feltétlen teljesítését is megköveteli. Ily módon a beruházási feladatok megvalósítása a csehszlovák gazdaság hatékonyságának fokozására irányuló törekvés egyik kulcsfontos-