Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-03 / 130. szám, csütörtök

A testvérpártok küldötteinek // beszédei Jakub Demir elvtárs, o Török Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára Kedves Elvtársuk! A Török Kommunista Párt Központi Bizottsága és a török kommunisták ne­vében szívélyesen köszöntöm önöket, Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának küldötteit. Néhány nappal azelőtt önökkel együtt emlékeztünk meg a CSKP 50. évfor­dulójáról. A CSKP XIV. kongresszusa mind Csehszlovákia népének politikai és társadalmi életében, mind a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom­ban nagy esemény. A XIV. kongresszus jelentősége nem­csak abban van, hogy új célokat tűz ki és új távlatokat nyit a fejlett szocia­lizmus csehszlovákiai építésében, ha­nem abban ls, hogy megtestesíti a cseh­szlovák kommunisták legújabb nagy győzelmét, amelyet a szocialista vív­mányok megőrzéséért, a marxizmus­leninizmus elveinek megvédéséért, az imperializmus ügynökeinek ideológiai és politikai aknamunkája ellen vívott küzdelemben arattak. Örömmel és büszkeséggel látjuk, mi­lyen fényes eredményeket értek el a szocializmus ellenségei és a jobbolda­li opportunizmus ellen vívott engesztel­hetetlen küzdelmükben. A csehszlová­kiai kommunisták szétzúzták az anti­szocialista jobboldali opportunista ele­meket, a világimperializmus ügynökeit. A közös eszményeink, a szocializmus és a kommunizmus ellenségein, közös tanításunk a marxizmus—leninizmus ellenségein aratott győzelmük erőt ad nekünk ugyanazon ellenségek ellen folytatott küzdelmünkben. Kedves Elvtársaki Már húsz éve annak, hogy Törökor­szág ismét az Imperialista monopóliu­mok zsaroló és kizsákmányoló öveze­tébe került, az imperialista hatalmak agresszív politikájának eszköze és ál­dozata lett, s nem tud kilábalni a tár­sadalmi, gazdasági és politikai válsá­gokból. Az imperialista monopóliumok­kal és agresszív államokkal folytatott együttműködés katasztrófába sodorja az ország gazdaságát. A fegyverkezési hajszában való részvétel, amelyre az imperialista szövetségesek kényszerí­tik Törökországot, a dolgozó lakosság által fizetett súlyos adók, a közszük­ségleti cikkek árának állandó emel­kedése rendszeresen süllyeszti a dol­gozó nép életszínvonalát. Csökkent a munkások reálbére. A munkanélküliség és a nyomor az ország átka lett. Hazánk munkásosztályának a már el­viselhetetlen életkörülmények meg­javításáért vívott küzdelme, főként az utóbbi időben, összeforrott a nép an­tiimperialista mozgalmával. Az Észak-atlanti Szövetséghez tarto­zó agresszorok, főként az amerikai im­perialisták e helyzet miatt nyugtalan­kodva fokozták nyomásukat az ország hivatalos reakciás köreire, szövetsége­seikre, és követelik tőlük, hogy lépje­nek fel azok ellen, akik az országban további szégyentelenségek elkövetésé­ben akadályozzák őket. A hazánkban nemrégen görögországi mintára bevezetett közvetett katonai diktatúra megfosztotta a népet a kor­látozott demokratikus jogoktól, amelye­ket a török nép hosszú és nehéz küz­delemben vívott ki magának. A dikta­túrát azonban hazánk sajátos viszo­nyaiból következő más módszerek is jellemzik. Hazánk magát polgári álarccal lep­lező fasiszta katonai diktatúra karmai közé került. A munkásosztály és más haladó erők számos társadalmi és po­litikai szervezetét ténylegesen betiltot­ták vagy tevékenységüket fegyveres erővel elnyomták, s nem tudnak mű­ködni. A munkásmozgalom úgyszólván va­lamennyi forradalmi személyisége, ha­ladó közéleti személyiségek, számos ta­nár, tanító, író, újságíró, ifjúsági veze­tő, hazafias katonatiszt börtönökben és katonai táborokban sínylődik. A reakciós bel- és külpolitika okozta mély és idült társadalmi, gazdasági és politikai válságokat azonban nem tud­ják leküzdeni a megtorlások és terror politikájával. Népünk antiimperialista küzdelme újabb nehezebb fázisba jutott, a nehéz­ségek azonban sohasem vették el né­pünk kedvét a nemzeti függetlenségért, a békéért a demokráciáért, és a szocia­lizmusért vívott harctól. A szocialista országok győzelme, a világ forradalmi erőinek sikerei szá­munkra kimeríthetetlen erőforrást je­lentenek az imperializmus és a reakció elleni küzdelemben. Nagyon örülünk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Marx, Engels és Lenin a tanításához hű párt maradt és marad, a szocialista rendszer elvá­laszthatatlan szerves része, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom támasza, a nemzeti és társadalmi fel­szabadulásukért küzdő népek megbíz­ható barátja maradt és marad. Urban Karlsson elvtárs, a Svéd Kommunisták Baloldali Pártja Politikai Bizottságának tagja Elvtársak! T. Engedjék meg, hogy a Svéd Kommu­nisták Baloldali Pártja nevében szívé­lyes elvtársi üdvözletünket tolmácsol­jam a CSKP most folyó XIV. kongresz­szusának. Nagyra értékeljük a csehszlo­vák kommunistáknak hazájuk szocialis­ta átalakításáért vívott hősies és nehéz 50 éves harcát. Meggyőződésünk, hogy az önök kongresszusa utat nyit további jelentős sikerek és a szocialista társa­dalom adta nagy lehetőségek még jobb kihasználása felé. Ennek fontos feltétele az európai bé­ke és biztonság megőrzése. Az e téren elért sikerek még nem elég szilárdak. Még nagy erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy elismerjék a jelenlegi európai határokat és minden viszályt békés eszközökkel oldjanak meg. Ezért aktívan támogatjuk az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet ösz­szehívásának előkészületeit. A Svéd Kommunisták Baloldali Párt­jának befolyása az utóbbi Időben foko­zódott. Ez jelentős mértékben annak az eredménye, hogy a párt küzd a dolgo­zók helyzetének megjavulásáért. Jelen­leg sok régebben elért vívmányt állandó áremelkedés és munkanélküliség ve­szélyeztet. Hatalmas ellenállásba ütköz­tek azok a tervek, hogy hazánkat be­vonják a monopóliumoktól uralt Euró­pai Gazdasági Közösségbe. Sikernek tartjuk azt, hogy hazánk eddig még nem kérte felvételét e gazdasági cso­portosulásba. Népünk túlnyomó többsége aktívan támogatja az indokínai népek hősies küzdelmét. Igazolja ezt az idei május elseje is, amely az Egyesült Államok és csatlósai összes fegyveres erőinek Indokínából való azonnali és feltétlen kivonását követelő nagy tüntetéssé vált. A nemzetközi szolidaritás jelenleg elsősorban az indokínai népek harcá­nak támogatásában nyilvánul meg. Mi is hozzá akarunk járulni e küzdelem­hez. Befejezésül engedjék meg, hogy újabb sikereket kívánjak Csehszlovákia Kom­munista Pártjának a békéért, a bizton­ságért és a szocializmusért vívott közös harcunkban. Rolf Nettun elvtárs, Norvégia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára 1971. VI. 3. Elvtársak! Engedjék meg, hogy Norvégia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága és a norvég küldöttség nevében üdvözöl­jem a CSKP XIV. kongresszusát. Mély hálánkat fejezzük ki Csehszlo­vákia Kommunuista Pártjának azért, hogy meghívta küldöttségünket erre a kongresszusra, melynek tárgyalásait nagy figyelemmel kísérjük. Norvégia Kommunista Pártja és az összes norvég kommunista nevében szívélyes üdvöz­letüket tolmácsolom. Meggyőződésünk, hogy a kongresz­szus tárgyalásai és határozatai nagy je­lentőségűek lesznek az egész csehszlo­vák nép számára. A csehszlovák és a norvég nép mindig a rossz és a jó idők­ben is közel állt egymáshoz. A második világháború alatt közösen harcoltunk a német megszállók ellen. Ma Norvégiá­ban a nemzeti szuverenitás korlátozásá­ra kifejtett törekvések ellen küzdünk. Országunkban erős ellenállási mozgalom keletkezett az ellen, hogy Norvégia be­lépjen a Közös Piacba. A monopoltőke, brüsszeli szerveivel együtt, új módsze­rekkel és eszközökkel fokozza támadá­sait a norvég nép ellen. Ennek követ­keztében a norvég nép valamennyi réte­ge egyesült. A szabadságért és függet­lenségért akarunk harcolni most is úgy, ahogy az utolsó világháborúban is har­coltunk. Minden elkötelezett norvég pol­gár megérti, hogy a szabad tőkemozgás, valamint a szabad munkaerő piac, ame­lyért, a Közös Piac keretében a monopol­tőke harcol, nem szolgálja a norvég nép érdekeit. A norvég munkásosztály sok éven keresztül harcolt demokratikus jogaiért. Mondjon most le ezekről a nemzetközi monopoltőke javára? Mi, norvég kommunisták aktívan bekapcso­lódunk a közös-piaci tagság elleni né­pi mozgalomba és harcolni fogunk nem­zeti szuverenitásunkért. A nép világszerte fokozza harcát az imperialista agresszorok, elsősorban a vietnami nép ellen folytatott amerikai agresszív háború ellen. Az összes nem­zetnek közös az ellensége ebben a harc­ban. Az ellenség nemcsak az egyes or­szágok munkásosztálya, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalom ellen tá­mad. Ezért a mai helyzet megköveteli a marxizmus—leninizmus pozícióin álló kommunista pártok egységét. Ebben a harcban közös cél áll a norvég és a csehszlovák nép előtt. Örömmel nyug­tázzuk azokat a sikereket, melyeket országuk különösen gazdasági téren ért el. Meggyőződésünk, hogy kongresszu­suk új feladatokat tűz ki életük összes területe további gyors fejlődéséhez. Engedjék meg, hogy szívélyes üdvöz­letünket tolmácsoljam önöknek pártjuk megalakulása 50. évfordulója alkalmá­ból. Carlos Masiel elvtárs, a Paraguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és titkára Drága Elvtársak! A Paraguayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága nevében forró testvéri üdvözleteinket tolmácsolom XIV. kong­resszusuknak és sok sikert kívánunk önöknek a kongresszus által kitűzött határozatok teljesítésében. Nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgattuk végig a pártnak a CSKP XIII. kongresszusa utáni fejlődésre vonatko­zó beszámolót, melyet Husák elvtárs adott elő, valamint a párt gazdasági politikájának 1971—1975. évi irányel­veiről Strougal elvtárs által előadott beszámolót. Ugyanilyen érdeklődéssel hallgattuk végig a küldöttek felszólalá­sait is. Testvéri kommunista pártunk küldött­sége nagyon örül azoknak a sikereknek, melyeket tevékenységükben elértek és értékeli azokat a távlatokat, melyeket a szocializmus további fejlesztésével kapcsolatban tűztek ki. Egyúttal érté­keljük azt a nyílt, bíráló szellemet, mar­xista—leninista önbírálatot, amellyel a csehszlovák kommunisták a XIII. kong­resszus óta eltelt időszakot értékelték, valamint azt a harci elszántságukat, hogy folytatják a fejlett szocialista tár­sadalom építését. Ilyen értelemben mély megelégedéssel és jogos interna­cionalista büszkeséggel hallgattuk ezen a történelmi jelentőségű kongresszuson, ahogy a csehszlovák kommunisták elemzik pártjuk és a szocialista tár­sadalom múltbeli, valamint mai politi­káját, kitűzik az utat, mivel a szocia­lista tábor tagjának tartják magukat és e közösség aktív elválaszthatatlan ré­szeként a marxizmus—leninizmus hal­hatatlan zászlaja alatt haladnak. Központi Bizottságunknak és egész pártunknak Paraguay munkásosztályá­nak és összes dolgozójának beszámo­lunk arról, hogy részt vettünk XIV. kongresszusukon s tanúi voltunk annak, hogy a csehszlovák hazafiságot mélyen és helyesen összekapcsolták a szilárd, következetes szocialista internaciona­lizmussal. A párt és a csehszlovák állam inter­nacionalista állásfoglalásának megnyil­vánulása, mély testvéri szövetsége Le­nin nagy hazájával a virágzó, hatalmas, legyőzhetetlen Szovjetunióval s bevált vezetőjével, az SZKP-val, valamint a szocialista közösség többi országával és pártjával, a kommunista és munkás­mozgalommal és a nemzeti, szociális felszabadulásért küzdő mozgalmakkal. Elvtársak! Véleményünk szerint kongresszusuk tartalma nagyon gazdag volt, történei-. mi jelentőségű az összes kommunista és forradalmár számára, akik valami­lyen formában részt vesznek korsza­kunk alapkonfliktusában, a szocializ­mus és imperializmus közti történelmi konfrontációban. Ilyen értelemben elv­társak azonosítjuk magunkat a párt ve­zető szerepével, a revizionizmus, az opportunizmus, a burzsoá nacionaliz­mus, az antiszovjetizmus ellen elfoga­dott határozataikkal, valamint azzal a nézetükkel, hogy abszolút mértékben be kell tartani a marxizmus—leniniz­mus, a proletár internacionalizmus el­veit. Mi, paraguayi kommunisták ezen el­vek alapján rövid időn belül megértet­tük a történelmi jelentőségű Varsói le­velet, valamint a szocialista országok 1968. augusztus 21-1 közös lépését. Pár­tunk és Központi Bizottsága egyértel­műen üdvözölte ezt a lépést, mint a szükségszerű, törvényszerű kötelesség teljesítését a proletár és szocialista in­ternacionalizmus szellemében. Nyilván­való volt számunkra, hogy a Varsói Szerződés csapatai a szocialista blokk és minden egyes imperialista agresszív akció és az ellenforradalmárok által veszélyeztetett ország fegyveres pajzsa a világbéke bástyája. Éljen a Varsói Szerződés és fegyveres ereje! Elvtársak! Mi, paraguayi kommunisták hasonló szellemben tartottuk meg ez év áprili­sában harmadik országos kongresszu­sunkat. A Paraguayi Kommunista Párt III. kongresszusa jóváhagyta a párt prog­ramját és alapszabályzatát. Kitűzte az utat az Amerika-barát katonai rendszer eltávolítására, egy olyan kormány ki­alakítására, amely változásokat eszkö­zöl a mezőgazdasági területen, megte­remteni a feltételeket, hogy előrehala­dást érjünk el a szocializmus felé ve­zető úton. Pártunk III. kongresszusa az új köz­ponti bizottság feladatául adta, hogy szilárd, következetes politikát folytas­son a marxizmus—leninizmus alapjai­nak védelmére, legyen hű a proletár internacionalizmushoz, ne tűrje meg a frakciós tevékenységet, az opportunista vagy baloldali állásfoglalásokat, me­lyek gyakran a burzsoá racionalizmus­sal és szovjetellenességgel párosulnak. Ennek alapján a központi bizottság, az összes pártszervezet, funkcionárius és párttag kötelessége, hogy védelmezzék a párt egységét, s minden erejüket a tömegmunkára összpontosítsák. Ebből az alkalomból köszönetet mon­dunk azért az üdvözlő táviratért, me­lyet a CSKP Központi Bizottsága kül­dött III. kongresszusunknak. Elvtársak! Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket pártunk, valamint a nemzetkö­zi harci szolidaritással támogatott né­pi erők legidőszerűbb feladatáról. Fel­adatunk, hogy küzdjünk a több száz szakszervezeti és politikai fogoly sza­badonbocsátásáért. A foglyok között van Antonio Maidana elvtárs is, akit a III. kongresszuson a Paraguayi Kommunista Párt elnökévé választottak, nagy forradalmi érdemei, valamint a marxizmus—leninizmushoz, a prole­tár internacionalizmushoz való hűsége elismeréséül. Maidana elvtárs az impe­rializmuá túszjaként már 13 éve em­bertelen körülmények között sínylődik a börtönben. Hasonló viszonyok kőzött élnek Julio Rojas, Alfredo Alcorta elv­társak és számos más hazafi. XIV. kong­resszusuk felhívását úgy értékeljük, mint értékes hozzájárulást a paraguayi hazafiak felszabadításáért küzdő nem­zeti és nemzetközi harchoz. Ricardo Contreras elvtárs, a Nicaraguai Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja Tisztelt Husák elvtárs! Tisztelt Elv­társak! Engedjék meg, hogy ezen a jelentős összejövetelen a Nicaraguai Szocialis­ta Párt és dolgozóinak nevében átad­jam pártunk és népünk üdvözletét Cseh­szlovákia dicső Kommunista Pártjának és a hős csehszlovák népnek pártjuk 50 évi súlyos, de győzelmes fennállása után tartott XIV. kongresszusa alkal­mából. Mi, nicaraguai kommunisták mély tiszteletet érzünk pártjuk és Csehszlo­vákia testvérnépe iránt. Tudjuk, hogy a marxizmus—leninizmus tanításának következetes, érvényesítésével le tudták küzdeni az összes akadályokat és győ­zelmesen előre vitték a szocializmus zászlaját. Csak így sikerült önöknek viszonylag rövid idő alatt teljesíteniük munkaszerető és áldozatkész népük leg­mélyebb vágyait. A CSKP XIV. kong­resszusa történelmük egyik legjelen­tősebb pillanatában ülésezik. A belső és külső csatamezőn vívott óriási küz­delmek után tanácskozik. A harcokban felszámolták azt a veszélyt, amelyet a pártra nézve a legfelsőbb pártszer­vekben ülő árulók jelentettek. Ezért tehát teljesen egyetértünk Leo­nyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP főtitkárának nagyszerű beszédében ki­iFolytatás a 14. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents