Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-03 / 130. szám, csütörtök

ságú láncszeme lesz. A népgazdaság fejlesztésének kon­cepciójával összhangban az ötödik ötéves tervben a ne­gyedik ötéves tervhez viszonyítva 35—37 százalékkal kell növelnünk a beruházásokat, ebből az építőipari beruhá zásokat mintegy 33 százalékkal, a gépberuházásokat mint­egy 37 százalékkal. Az ipari beruházások mintegy 37 szá­zalékkal, a mezőgazdasági beruházások 21 százalékkal, a közlekedés és távközlési beruházások 50 százalékkal, a lakásépítési beruházások pedig 63 százalékkal növeked jenek. A beruházásnak a következő döntő fontosságú felada­tokra kell irányulnia: 0 A tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztésére, bele­értve az áthaladó gázvezetéket is; © az építőanyagok és építkezési anyagak gyártásának fejlesztésére; 0 a többi iparágak nagy horderejű fejlesztési prog­ramjaira: ® a mezőgazdaság termelési műszaki bázisának erősí­tésére; 0 a komplex lakásépítésre; 9 Prága főváros építésére; 0 a közlekedés és távközlés legfőbb fejlesztési problé­máinak megoldására. Ez az irányzat a beruházási terv nagyon igényes tárgyi tartalmát alakítja egyidejűleg megvalósuló, műszakilag bonyolult és nagykiterjedésű akciók nagy számával együtt. Ehhez hozzájárul még a beruházási tevékenységnek bi­zonyos területeken történő, a műszaki-szervezési megol­dással, az építési kapacitások összpontosításával és át­helyezésével szemben igényes, erős koncentrációja Az ötödik ötéves terv beruházási programjának megvalósí­tása megalkuvást nem ismerő magatartást kíván az eszkö­zök eifecsérlésével szemben, bárminő időelőtti, túlzott és olyan utólagos követelések szorgalmazásával szemben, amelyek végeredményben elviselhetetlen feszültséget idéz­nének elő a beruházások terén, aláásnák a program ha­tékonyságát, veszélyeztetnék realitását és inflációs nyo­mást idéznének elő az egész gazdaságban. Tekintettel az elégtelen munkaerőforrásokra és újra­elosztásuk szükségességére, alapvető módon meg kell Változtatnunk az ipari beruházás eddigi módját. Ott kell beruháznunk, ahol megvannak a reálisan felülvizsgált munkaerőforrások, vagy ahol rnunkaerőmegtakarftást akarunk elérni. Egész üzemek és résziegek komplex korszerűsítésének érdekében lényegesen jobban kell felhasználnunk a kis építésre és gépekre szánt, a költségvetésbe be nem vett beruházási eszközöket, s az ágazatok, szakágak és válla­latok keretében céltudatosan a döntő és hatékony ak­ciókra összpontosítsuk őket. E célból 1.972-ig biztosíta­nunk kell komplex modernizációs és rekonstrukciós ter­veket. Az anyagi, kapacitásbeli és pénzügyi erőlorrásokat a megkezdett építkezések és a népgazdaság fejlődése szem­pontjából döntő fontosságú kapacitások gyors befejezé­sére kell összpontosítanunk Olyan terjedelemben kell megkezdenünk az új építkezéseket, hogy lehetővé váljék a befejezetlen építkezések számának fokozatos csökke­nése és az építés idejének megrövidítése. Lényegesen emelnünk kell az építés előkészítésének és megvalósításának gazdasági és műszaki színvonalát, a munkák és szállítások minőségét, be kell tartanunk a műszaki-gazdasági jellemzőket és az építkezések költ­ségvetését, az építés tervezett határidőit és a kapacitá­sok üzembehelyezésének határidejét. Csak teljesen elő­készített és biztosított építkezéseket kezdjünk el A beruházó, a tervező és a szállító elsőrendű köte­lességének tekinthető a legnagyobb fokú gazdaságosság és hatékonyság betartása az építésben. A tervezésben, a gazdasági műszaki előkészítésben, az építőmunkák és a technológiai berendezések szállításának biztosításában meg kell teremteni ennek feltételeit azzal a céllal, hogy egyidejűleg csökkenjen a költségvetési és beruházási kiadások szintje. Meg kell akadályoznunk a megkezdett építkezések költségvetési kiadásainak állandó emelkedé­sét, s ott ahol ez előfordul, szigorúan ki kell vizsgál­nunk az eseteket. Minden újabb építkezés elkezdése és a termelési területek bővítése előtt következetesen vizs­gáljuk felül a meglevő kapacitások kihasználását. A beruházást területi koncentrációjának helyén (Prá­ga főváros és a hozzá tartozó közép-csehországi terület, az észak-csehországi kerület, Bratislava és a környező terület) idejében való területi és tervezési előkészítés­sel és korszerű hatásos irányítási módszerek alkalmazá­sával kell biztosítanunk. VIII. Életszínvonal Az életszínvonal további emelésében a nép széles réte­gei anyagi fogyasztásának elért magas fokából és társa­dalmi vívmányaiból indulhatunk ki. Ezért a következő szakaszban mind a társadalom, mind az egyének életé­nek főként azokat a részeit fogjuk fejleszteni, amelyek mellett az anyagi szükségletek növekvő kielégítését az életkörnyezet javulása, a szocialista kultúra és művelt­ség fejlődése fogja kísérni. Tovább fog fejlődni az érdemek szerinti szocialista díjazási alapelv. Rendszeresen tökéletesedik a gyerme­kekről és a már megérdemelt nyugalomba vonult lako­sokról való gondoskodás. Az életszínvonal emelkedése a személyi fogyasztás tartós növekedése mellett határo­zottabban fog irányulni az emberek életének és munka­feltételeinek megjavítására, hogy fokozatosan javuljon az életkörnyezet. Ez elsősorban attól függ, hogyan fogjuk tudni jobban irányítani a termelést, és hogyan fog jobban dolgozni mindenki a maga szakaszán. Az életszínvonal kiegyensúlyozott emelésének biztosí­tása végett feltételeket kell teremtenünk a fogyasztás szerkezetében a kereslet folyamatos kielégítése mellett történő fokozatos progresszív változásokra. Az életkör­nyezetre, azaz a főként a lakásokra, a helyiségek és lakótelepek ellátására, közte a vízvezeték és úthálózat, az egészségvédelmi és oktatási bázis biztosítására elő­irányzott beruházásokat úgy kell irányitanunk, hogy hoz­zájáruljanak a jelenlegi fogyatékosságok gyorsabb meg­szüntetéséhez. A lakosság létbiztonságának megerősítése végett — a díjtalanul nyújtott szolgáltatások és a társadalmi fogyasz­tásban való részesedés eddigi körének meghagyása mel­lett — biztosítanunk kell a kiskereskedelmi árak maxi­mális stabilitását, erősítenünk kell a bérrendszerek ha­tékonyságát, javítanunk kell a' járadékbiztosítási rendszert és a többgyermekes családoknak nyújtott segítség rend­szerét. Biztosítanunk kell, hogy a lakosság pénzbeli reáljövedelme, amely lehetőséget teremt "az anyagi érde­keltség fokozására és a lakosság szociális ellátása leg­sürgetőbb problémáinak megoldására, évente átlag mint­egy 5 százalékkal növekedjék. 1. Munkadíjazás A munkadíjazás jelentőségét az életszínvonal emelésé­ben a munkaeredményekben való anyagi érdekeltség fo­kozásával kell növelnünk. Erősítenünk kell a teljesítmény és a kereset közötti függőséget. E célból: 0 szilárdítanunk kell a munkarezsimet, a fegyelmet és a felelősséget; 0 fel kell újítanunk a műszakilag megalapozott telje­sítménynormák szerepét, s ezzel összhangban erősítenünk kell a bér ösztönző hatását úgy, hogy szembetűnőbben különböztessék meg a lelkiismeretes és jó munkát a rossztól, a szakmunkát a nem szakmunkától; 0 fokozatosan javítanunk kell a jelenlegi bérrendsze­reket, fokoznunk kell a bérformák és a tarifarendszer hatásosságát és erősítenünk kell a bérpolitika állami irányítását; 0 Az irányítás minden fokán szenteljünk megkülön­böztetett figyelmet a hatásos bérpolitikának, az egyéni és társadalmi érdekek, anyagi és erkölcsi ösztönzők egybekapcsolására épülő helyes alapelvek érvényesítésé­nek. A munkatermelékenység fokozódásától függően évente remtenünk arra, hogv a szállítmányok, a kivitel a gép­ipar termeléséhez képest gyorsabban növekedjék. A kivitel terén főként a nagy horderejű fejlesztési prog ramokhoz tartozó gyártmányokat és a többi progresszív gépipari gyártmányokat helyezzük előtérbe. A szűk keresztmetszetű gépipari közszükségleti cikkek fajtáinak fokozott gyártásával elégítsük ki jobban a la­kqsság igényeit. A gépipar fő feladatai közé sorolandó pótalkatrészek kellő mennyiségű és választékú gyártása, az e téren hosszú ideje tartó nem kielégítő gyakorlat következetes leküzdése; a szervíz- és a javítószolgálat ha­tározott bővítése és megjavítása. A beruházási eszközöket elsődlegesen irányozzuk elő olyan kiemelt fejlesztési programok támogatására, ame­lyek a gépipar progresszív szerkezeti változásainak meg oldására hivatottak; jelentős helyet foglal el a teher- és személyautók gyártásának fejlesztése. A numerikus ve­zérlésű gépek részaránya a belföldi beruházási célú szer számgépszállítmányokban 1975-ben több mint 20 száža­lékra nő. Komplex szocialista racionalizálással, a géppark korsze­rűsítésével, a termelési programnak a meglevő üzemek­ben való megfelelő elosztásával feltételeket kell terem­tenünk arra, hogy a gépipar további fellendülése elvben ne igényelje a dolgozók jelenlegi létszámának növelését. Ugyanakkor az elavult állóalapok határozottabb felszá­molásával fokoznunk kell az állóeszközök kihasználását. 4. Vegyipar A munka társadalmi termelékenysége fokozásának je­lentős feltételeként növelnünk kell a vegyipari gyártmá­nyok felhasználását valamennyi népgazdasági ágban. A vegyipari termelést 55—60 százalékkal kell növelnünk. A fejlesztési beruházásokat főként a kőolaj feldolgozá­sára és a petrokémiára fordítsuk. Az ötödik ötéves terv célévében 17—18 millió tonna kőolajat kell feldolgoz­nunk. egyidejűleg meg kell teremtenünk a feldolgozó kapacitások 1975 utáni továbbfejlesztésének feltételeit. A poliamid, poliészter és polipropilén műszálak gyár­tását kb. 60 000 tonnára, azaz a több mint kétszeresére kell növelnünk. Meg kell valósítanunk a higiéniai tulaj­donságú szintetikus plasztikbőr gyárfását s így bővíte­nünk kell a közszükségleti cikkeket gyártó ipari nyers­anyagbázisát. 1975-ben több mint 500 000 tonna plasztikanyagot kell gyártanunk, az 1970. évinek több mint a kétszeresét. Ugyanakkor gyártásukban el kell érnünk a termoplasz­tlk anyagok, főként a PVC, polietilén és polipropilén nagy részarányát. Bővítenünk kell a műanyagok alkalmazását, főként a csomagoló-technikában, a gépiparban és az építőiparban. 1970-el szemben legalább a két és félszeresére kell nö­velnünk a szemcsézett. több komponensű műtrágyafélék gyártását. A személy- és teherautók gumiabroncsainak gyártását legalább 70 százalékkal kell növelnünk. Az ötödik ötéves terv folyamán elő kell készítenünk a gyógyszerek, mezőgazdasági vegyszerek szerves festék­anyagok és vegyi segédanyagok gyártásának további táv­lati fejlesztését. 5. Erdőgazdaság és fafeldolgozás Jelentősen meg kell javítanunk a faanyag, főként a szlovákiai lombfatartalékok komplex felhasználását, s meg kell teremtenünk a feltételeket az eddig kihasználatlan fahulladékfélék feldolgozására. Gondoskodnunk kell a? erdők termőképességéről és biológiai funkcióinak nöyp léséről. A fakitermelést az erdő termőképességével összhang ban 1975-ig 1970-el szemben mintegy 6 százalékkal, a haszonfa kitermelését legalább 9 százalékkal kell növel nünk. Ugyanakkor rendszeresen csökkentenünk kell a fakitermelési és manipulációs munkálatok fárasztó ha­tását. A fafeldolgozó iparban hozzá kéli járulnunk elsősorban a deszkát helyettesítő, nagy felületű szerkezeti anyagok gyártásának gyors fejlesztésével a faanyag jobb felhasz­nálásához. A faforgácsos és farostos deszkák gyártását 1975-ig mintegy a kétszeresére, a ragasztott falemezek gyártását mintegy 150 százalékkal kell növelnünk. A ter­melés növekedését ugyanakkor főként a meglevő kapa­citások korszerűsítésével kell elérnünk. Lényegesen nö­velnünk kell a bútorgyártást. A papír- és cellulőziparban 1975-ig kb. 735 000 tonna íehérítetlep cellulóz- és félcellulóz anyagot kell gyárta­nunk s a papír és papírlemez gyártást legalább 1,2 mil­lió tonnára, azaz 43 százalékkal kell növelnünk. A cel­lulózgyártás szlovákiai növekedését a lombfa jobb fel­használásával kell biztosítanunk, s e célra bővítenünk kell a hencovcei ceilulózgyárat és korszerűsítenünk kell a žilinai ceilulózgyárat. A Cseh Szocialista Köztársaság­ban be kell fejezni a štétíi szulfátcellulózgyár építését. 6. Közszükségleti cikkeket gyártó ipar A közszükségleti cikkeket gyártó ipart úgy kell fej­lesztenünk, hogy kielégítse a belpiac igényeit és a kivi­tel további bővítésének követelményeit. A termelés növe­kedését főként a meglevő kapacitások intenzívebb re­konstrukciójával és modernizálásával kel! biztosítanunk. A textilipari termelést kb. negyedével kell növelnünk Korszerűsítenünk és bővítenünk kell főként a kötöttáruk gyártását. Nagy teljesítőképességű, orsó nélküli szövőgé­pek beállításával korszerűsítenünk kell a gyapottfonó­gyárakat úgy, hogy 1975-ig az így gyártott szálak terme­lése a gyapottszálfeldolgozó ágazat egész termelésének kb. 22 százalékát érje el. Automata szövőszékek beállítá­sával a gyapjúfonógyárakban 1975-ig 67 százalékkal kell növelnünk az automatizálás részarányát. A textiliparban 1970-ben a nyersanyag 11,5 százaléka volt műszál, ezt 1975-ben 20 százalékra kell növelnünk. Ki kell dolgoz­nunk felhasználásuk leghatékonyabb módját. Az üveg- és kerámiaipar termelését 1975-ig mintegy 45 százalékkal kell növelnünk azzal a célzattal, hogy meg­szüntessük az élelmiszer és gyógyszeripari üveghiányt, és biztosítsuk a lakásépítési szükségleteket. I Építőipar Az építőipar döntő fontosságú anyagbázisa az ötödik ötéves tervben is építőanyagok és épületelemeket szili­kát nyersanyagok bázisán való termelésének fejlesztése lesz. Ezzel megjavulnak a lakosság egyéni építkezése és javításai ellátásának feltételei is. Az építöanyagipar 47—49 százalékos fejlesztésének biz­tosítására korszerűsítenünk kell d meglevő kapacitáso­kat és új, fejlett műszaki színvonalú üzemeket kell be­indítanunk. Határozottan növelnünk kell az építőanyag­ipari beruházásokat és új cementgyárakat kell értenünk Cižkovicén, a Záhorien, legalább 11 új téglagyárat ke,l létesítenünk, panelgyárakat kell létesítenünk Maieglcán Chrlicén, Nové Mesto nad Váhomban, Michalovcén, pernye­betongyárakat kell létesítenünk Opatovicén, Štúrovó­ban, továbbá új építészeti-kerámiai ás szilikát-nyersanyag kitermelő üzemeket kell létesítenünk. Gyorsan be kell fejeznünk e megkezdett építkezéseket. A cementgyártást 33—35 százalékkal kell növelnünk, s meg kell javítanunk a cement minőségét. Az égetett és nem égetett falazóanyagok, elsősorban a pernyebeton anyagok gyártását 44—46 százalékkal kell növelnünk. Nö­velnünk kell még a kerámiai burkolóanyagok, csempék, csatornázási .kőcsövek és alagcsövek és egyéb termékek gyártását. Növelnünk kell a jobb minőségű termékek rész arányát, a műszakok számát és meg kell javítanunk a munkások munkafeltételeit. Intezíven fejlesztenünk kell a többi ágazatot szolgáló nem érc nyersanyagok fejtését és kikészítését. Ez vonatkozik például a mezőgazdaságot szolgáló mészpátra, a kaolinfélékre, az üveghomokra és az öntödei homokra, a betonitfélékre, a tűzálló agyagra, palára, Könnyű köagyagra. \

Next

/
Thumbnails
Contents