Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-03 / 130. szám, csütörtök

ságú láncszeme lesz. A népgazdaság fejlesztésének koncepciójával összhangban az ötödik ötéves tervben a negyedik ötéves tervhez viszonyítva 35—37 százalékkal kell növelnünk a beruházásokat, ebből az építőipari beruhá zásokat mintegy 33 százalékkal, a gépberuházásokat mintegy 37 százalékkal. Az ipari beruházások mintegy 37 százalékkal, a mezőgazdasági beruházások 21 százalékkal, a közlekedés és távközlési beruházások 50 százalékkal, a lakásépítési beruházások pedig 63 százalékkal növeked jenek. A beruházásnak a következő döntő fontosságú feladatokra kell irányulnia: 0 A tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztésére, beleértve az áthaladó gázvezetéket is; © az építőanyagok és építkezési anyagak gyártásának fejlesztésére; 0 a többi iparágak nagy horderejű fejlesztési programjaira: ® a mezőgazdaság termelési műszaki bázisának erősítésére; 0 a komplex lakásépítésre; 9 Prága főváros építésére; 0 a közlekedés és távközlés legfőbb fejlesztési problémáinak megoldására. Ez az irányzat a beruházási terv nagyon igényes tárgyi tartalmát alakítja egyidejűleg megvalósuló, műszakilag bonyolult és nagykiterjedésű akciók nagy számával együtt. Ehhez hozzájárul még a beruházási tevékenységnek bizonyos területeken történő, a műszaki-szervezési megoldással, az építési kapacitások összpontosításával és áthelyezésével szemben igényes, erős koncentrációja Az ötödik ötéves terv beruházási programjának megvalósítása megalkuvást nem ismerő magatartást kíván az eszközök eifecsérlésével szemben, bárminő időelőtti, túlzott és olyan utólagos követelések szorgalmazásával szemben, amelyek végeredményben elviselhetetlen feszültséget idéznének elő a beruházások terén, aláásnák a program hatékonyságát, veszélyeztetnék realitását és inflációs nyomást idéznének elő az egész gazdaságban. Tekintettel az elégtelen munkaerőforrásokra és újraelosztásuk szükségességére, alapvető módon meg kell Változtatnunk az ipari beruházás eddigi módját. Ott kell beruháznunk, ahol megvannak a reálisan felülvizsgált munkaerőforrások, vagy ahol rnunkaerőmegtakarftást akarunk elérni. Egész üzemek és résziegek komplex korszerűsítésének érdekében lényegesen jobban kell felhasználnunk a kis építésre és gépekre szánt, a költségvetésbe be nem vett beruházási eszközöket, s az ágazatok, szakágak és vállalatok keretében céltudatosan a döntő és hatékony akciókra összpontosítsuk őket. E célból 1.972-ig biztosítanunk kell komplex modernizációs és rekonstrukciós terveket. Az anyagi, kapacitásbeli és pénzügyi erőlorrásokat a megkezdett építkezések és a népgazdaság fejlődése szempontjából döntő fontosságú kapacitások gyors befejezésére kell összpontosítanunk Olyan terjedelemben kell megkezdenünk az új építkezéseket, hogy lehetővé váljék a befejezetlen építkezések számának fokozatos csökkenése és az építés idejének megrövidítése. Lényegesen emelnünk kell az építés előkészítésének és megvalósításának gazdasági és műszaki színvonalát, a munkák és szállítások minőségét, be kell tartanunk a műszaki-gazdasági jellemzőket és az építkezések költségvetését, az építés tervezett határidőit és a kapacitások üzembehelyezésének határidejét. Csak teljesen előkészített és biztosított építkezéseket kezdjünk el A beruházó, a tervező és a szállító elsőrendű kötelességének tekinthető a legnagyobb fokú gazdaságosság és hatékonyság betartása az építésben. A tervezésben, a gazdasági műszaki előkészítésben, az építőmunkák és a technológiai berendezések szállításának biztosításában meg kell teremteni ennek feltételeit azzal a céllal, hogy egyidejűleg csökkenjen a költségvetési és beruházási kiadások szintje. Meg kell akadályoznunk a megkezdett építkezések költségvetési kiadásainak állandó emelkedését, s ott ahol ez előfordul, szigorúan ki kell vizsgálnunk az eseteket. Minden újabb építkezés elkezdése és a termelési területek bővítése előtt következetesen vizsgáljuk felül a meglevő kapacitások kihasználását. A beruházást területi koncentrációjának helyén (Prága főváros és a hozzá tartozó közép-csehországi terület, az észak-csehországi kerület, Bratislava és a környező terület) idejében való területi és tervezési előkészítéssel és korszerű hatásos irányítási módszerek alkalmazásával kell biztosítanunk. VIII. Életszínvonal Az életszínvonal további emelésében a nép széles rétegei anyagi fogyasztásának elért magas fokából és társadalmi vívmányaiból indulhatunk ki. Ezért a következő szakaszban mind a társadalom, mind az egyének életének főként azokat a részeit fogjuk fejleszteni, amelyek mellett az anyagi szükségletek növekvő kielégítését az életkörnyezet javulása, a szocialista kultúra és műveltség fejlődése fogja kísérni. Tovább fog fejlődni az érdemek szerinti szocialista díjazási alapelv. Rendszeresen tökéletesedik a gyermekekről és a már megérdemelt nyugalomba vonult lakosokról való gondoskodás. Az életszínvonal emelkedése a személyi fogyasztás tartós növekedése mellett határozottabban fog irányulni az emberek életének és munkafeltételeinek megjavítására, hogy fokozatosan javuljon az életkörnyezet. Ez elsősorban attól függ, hogyan fogjuk tudni jobban irányítani a termelést, és hogyan fog jobban dolgozni mindenki a maga szakaszán. Az életszínvonal kiegyensúlyozott emelésének biztosítása végett feltételeket kell teremtenünk a fogyasztás szerkezetében a kereslet folyamatos kielégítése mellett történő fokozatos progresszív változásokra. Az életkörnyezetre, azaz a főként a lakásokra, a helyiségek és lakótelepek ellátására, közte a vízvezeték és úthálózat, az egészségvédelmi és oktatási bázis biztosítására előirányzott beruházásokat úgy kell irányitanunk, hogy hozzájáruljanak a jelenlegi fogyatékosságok gyorsabb megszüntetéséhez. A lakosság létbiztonságának megerősítése végett — a díjtalanul nyújtott szolgáltatások és a társadalmi fogyasztásban való részesedés eddigi körének meghagyása mellett — biztosítanunk kell a kiskereskedelmi árak maximális stabilitását, erősítenünk kell a bérrendszerek hatékonyságát, javítanunk kell a' járadékbiztosítási rendszert és a többgyermekes családoknak nyújtott segítség rendszerét. Biztosítanunk kell, hogy a lakosság pénzbeli reáljövedelme, amely lehetőséget teremt "az anyagi érdekeltség fokozására és a lakosság szociális ellátása legsürgetőbb problémáinak megoldására, évente átlag mintegy 5 százalékkal növekedjék. 1. Munkadíjazás A munkadíjazás jelentőségét az életszínvonal emelésében a munkaeredményekben való anyagi érdekeltség fokozásával kell növelnünk. Erősítenünk kell a teljesítmény és a kereset közötti függőséget. E célból: 0 szilárdítanunk kell a munkarezsimet, a fegyelmet és a felelősséget; 0 fel kell újítanunk a műszakilag megalapozott teljesítménynormák szerepét, s ezzel összhangban erősítenünk kell a bér ösztönző hatását úgy, hogy szembetűnőbben különböztessék meg a lelkiismeretes és jó munkát a rossztól, a szakmunkát a nem szakmunkától; 0 fokozatosan javítanunk kell a jelenlegi bérrendszereket, fokoznunk kell a bérformák és a tarifarendszer hatásosságát és erősítenünk kell a bérpolitika állami irányítását; 0 Az irányítás minden fokán szenteljünk megkülönböztetett figyelmet a hatásos bérpolitikának, az egyéni és társadalmi érdekek, anyagi és erkölcsi ösztönzők egybekapcsolására épülő helyes alapelvek érvényesítésének. A munkatermelékenység fokozódásától függően évente remtenünk arra, hogv a szállítmányok, a kivitel a gépipar termeléséhez képest gyorsabban növekedjék. A kivitel terén főként a nagy horderejű fejlesztési prog ramokhoz tartozó gyártmányokat és a többi progresszív gépipari gyártmányokat helyezzük előtérbe. A szűk keresztmetszetű gépipari közszükségleti cikkek fajtáinak fokozott gyártásával elégítsük ki jobban a lakqsság igényeit. A gépipar fő feladatai közé sorolandó pótalkatrészek kellő mennyiségű és választékú gyártása, az e téren hosszú ideje tartó nem kielégítő gyakorlat következetes leküzdése; a szervíz- és a javítószolgálat határozott bővítése és megjavítása. A beruházási eszközöket elsődlegesen irányozzuk elő olyan kiemelt fejlesztési programok támogatására, amelyek a gépipar progresszív szerkezeti változásainak meg oldására hivatottak; jelentős helyet foglal el a teher- és személyautók gyártásának fejlesztése. A numerikus vezérlésű gépek részaránya a belföldi beruházási célú szer számgépszállítmányokban 1975-ben több mint 20 szážalékra nő. Komplex szocialista racionalizálással, a géppark korszerűsítésével, a termelési programnak a meglevő üzemekben való megfelelő elosztásával feltételeket kell teremtenünk arra, hogy a gépipar további fellendülése elvben ne igényelje a dolgozók jelenlegi létszámának növelését. Ugyanakkor az elavult állóalapok határozottabb felszámolásával fokoznunk kell az állóeszközök kihasználását. 4. Vegyipar A munka társadalmi termelékenysége fokozásának jelentős feltételeként növelnünk kell a vegyipari gyártmányok felhasználását valamennyi népgazdasági ágban. A vegyipari termelést 55—60 százalékkal kell növelnünk. A fejlesztési beruházásokat főként a kőolaj feldolgozására és a petrokémiára fordítsuk. Az ötödik ötéves terv célévében 17—18 millió tonna kőolajat kell feldolgoznunk. egyidejűleg meg kell teremtenünk a feldolgozó kapacitások 1975 utáni továbbfejlesztésének feltételeit. A poliamid, poliészter és polipropilén műszálak gyártását kb. 60 000 tonnára, azaz a több mint kétszeresére kell növelnünk. Meg kell valósítanunk a higiéniai tulajdonságú szintetikus plasztikbőr gyárfását s így bővítenünk kell a közszükségleti cikkeket gyártó ipari nyersanyagbázisát. 1975-ben több mint 500 000 tonna plasztikanyagot kell gyártanunk, az 1970. évinek több mint a kétszeresét. Ugyanakkor gyártásukban el kell érnünk a termoplasztlk anyagok, főként a PVC, polietilén és polipropilén nagy részarányát. Bővítenünk kell a műanyagok alkalmazását, főként a csomagoló-technikában, a gépiparban és az építőiparban. 1970-el szemben legalább a két és félszeresére kell növelnünk a szemcsézett. több komponensű műtrágyafélék gyártását. A személy- és teherautók gumiabroncsainak gyártását legalább 70 százalékkal kell növelnünk. Az ötödik ötéves terv folyamán elő kell készítenünk a gyógyszerek, mezőgazdasági vegyszerek szerves festékanyagok és vegyi segédanyagok gyártásának további távlati fejlesztését. 5. Erdőgazdaság és fafeldolgozás Jelentősen meg kell javítanunk a faanyag, főként a szlovákiai lombfatartalékok komplex felhasználását, s meg kell teremtenünk a feltételeket az eddig kihasználatlan fahulladékfélék feldolgozására. Gondoskodnunk kell a? erdők termőképességéről és biológiai funkcióinak nöyp léséről. A fakitermelést az erdő termőképességével összhang ban 1975-ig 1970-el szemben mintegy 6 százalékkal, a haszonfa kitermelését legalább 9 százalékkal kell növel nünk. Ugyanakkor rendszeresen csökkentenünk kell a fakitermelési és manipulációs munkálatok fárasztó hatását. A fafeldolgozó iparban hozzá kéli járulnunk elsősorban a deszkát helyettesítő, nagy felületű szerkezeti anyagok gyártásának gyors fejlesztésével a faanyag jobb felhasználásához. A faforgácsos és farostos deszkák gyártását 1975-ig mintegy a kétszeresére, a ragasztott falemezek gyártását mintegy 150 százalékkal kell növelnünk. A termelés növekedését ugyanakkor főként a meglevő kapacitások korszerűsítésével kell elérnünk. Lényegesen növelnünk kell a bútorgyártást. A papír- és cellulőziparban 1975-ig kb. 735 000 tonna íehérítetlep cellulóz- és félcellulóz anyagot kell gyártanunk s a papír és papírlemez gyártást legalább 1,2 millió tonnára, azaz 43 százalékkal kell növelnünk. A cellulózgyártás szlovákiai növekedését a lombfa jobb felhasználásával kell biztosítanunk, s e célra bővítenünk kell a hencovcei ceilulózgyárat és korszerűsítenünk kell a žilinai ceilulózgyárat. A Cseh Szocialista Köztársaságban be kell fejezni a štétíi szulfátcellulózgyár építését. 6. Közszükségleti cikkeket gyártó ipar A közszükségleti cikkeket gyártó ipart úgy kell fejlesztenünk, hogy kielégítse a belpiac igényeit és a kivitel további bővítésének követelményeit. A termelés növekedését főként a meglevő kapacitások intenzívebb rekonstrukciójával és modernizálásával kel! biztosítanunk. A textilipari termelést kb. negyedével kell növelnünk Korszerűsítenünk és bővítenünk kell főként a kötöttáruk gyártását. Nagy teljesítőképességű, orsó nélküli szövőgépek beállításával korszerűsítenünk kell a gyapottfonógyárakat úgy, hogy 1975-ig az így gyártott szálak termelése a gyapottszálfeldolgozó ágazat egész termelésének kb. 22 százalékát érje el. Automata szövőszékek beállításával a gyapjúfonógyárakban 1975-ig 67 százalékkal kell növelnünk az automatizálás részarányát. A textiliparban 1970-ben a nyersanyag 11,5 százaléka volt műszál, ezt 1975-ben 20 százalékra kell növelnünk. Ki kell dolgoznunk felhasználásuk leghatékonyabb módját. Az üveg- és kerámiaipar termelését 1975-ig mintegy 45 százalékkal kell növelnünk azzal a célzattal, hogy megszüntessük az élelmiszer és gyógyszeripari üveghiányt, és biztosítsuk a lakásépítési szükségleteket. I Építőipar Az építőipar döntő fontosságú anyagbázisa az ötödik ötéves tervben is építőanyagok és épületelemeket szilikát nyersanyagok bázisán való termelésének fejlesztése lesz. Ezzel megjavulnak a lakosság egyéni építkezése és javításai ellátásának feltételei is. Az építöanyagipar 47—49 százalékos fejlesztésének biztosítására korszerűsítenünk kell d meglevő kapacitásokat és új, fejlett műszaki színvonalú üzemeket kell beindítanunk. Határozottan növelnünk kell az építőanyagipari beruházásokat és új cementgyárakat kell értenünk Cižkovicén, a Záhorien, legalább 11 új téglagyárat ke,l létesítenünk, panelgyárakat kell létesítenünk Maieglcán Chrlicén, Nové Mesto nad Váhomban, Michalovcén, pernyebetongyárakat kell létesítenünk Opatovicén, Štúrovóban, továbbá új építészeti-kerámiai ás szilikát-nyersanyag kitermelő üzemeket kell létesítenünk. Gyorsan be kell fejeznünk e megkezdett építkezéseket. A cementgyártást 33—35 százalékkal kell növelnünk, s meg kell javítanunk a cement minőségét. Az égetett és nem égetett falazóanyagok, elsősorban a pernyebeton anyagok gyártását 44—46 százalékkal kell növelnünk. Növelnünk kell még a kerámiai burkolóanyagok, csempék, csatornázási .kőcsövek és alagcsövek és egyéb termékek gyártását. Növelnünk kell a jobb minőségű termékek rész arányát, a műszakok számát és meg kell javítanunk a munkások munkafeltételeit. Intezíven fejlesztenünk kell a többi ágazatot szolgáló nem érc nyersanyagok fejtését és kikészítését. Ez vonatkozik például a mezőgazdaságot szolgáló mészpátra, a kaolinfélékre, az üveghomokra és az öntödei homokra, a betonitfélékre, a tűzálló agyagra, palára, Könnyű köagyagra. \