Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-03 / 130. szám, csütörtök

az energetikai berendezések, .főként az elavult kazánok rekonstrukcióját. Az energiai üzemrészlegekben meg kell szilárdítanunk a technológiai fegyelmet. 1975-ben mintegy 115—118 millió tonna szenet és lig­nitet, ebből 87—90 millió tonna barnaszenet és lignitet kell bányásznunk; biztosítanunk kell a kokszgyártás fej­lesztését. A barnaszénbányászatot főként a mosti szén­medencében kell fejlesztenünk. Nagy teljesítményű, rend­kívüli műszaki-gazdasági tulajdonságokkal rendelkező gépesítés segítségével tovább kell bővítenünk a külszíni fejtést és idejében meg kell teremtenünk a fejtési fron­tok haladásához szükséges feltételeket. Figyelmünk Brez­no, Most, Makszim Gorkij új külszíni bányák építésére irányuljon. Folytatnunk kell a folyamatos világítógáz- és földgáz­ellátást biztosító elosztó rendszerek építését. A vi'iágltó­gázt fokozatosan földgázzal kell felcserélni, s a csúcs­fogyasztás fedezésére fokozatosan megfelelő gázfejlesz­tő és tároló kapacitásokat kell létesítenünk. Az ötéves terv egyik legjelentősebb építkezéseként ki kell építe­nünk a Szovjetunióból a nyugat-európai országokba, az NDK-ba és Csehszlováklába földgázt szállító nemzetközi gázvezeték csehszlovákiai részét. 1975-ben 62—63 milliárd kWó villamos energiát kell termelnünk. 3700 megawatt összteljesítményű, túlnyomó­részt nagy energiablokkokkal működő új erőműkapacitá­sokat kell üzembe helyeznünk. Haladéktalanul fel kell számolnunk az^új erőműtelepek szervezésében mutatko zó fogyatékosságokat,, és fokoznunk kell az irányítás va­lamennyi fokának felelősségét ezeknek idejében való befejezéséért. Jelentősen javítanunk kell a villamosítási rendszer üzemmenetének műszaki-gazdasági mutatóit, fő­ként a Fűtőanyag- és Energiaipari Minisztérium erőmű­veiben 400 gnp/kWó alá kell csökkenteni az áramfej­lesztésre szükséges tüzelőanyag-fogyasztást. A Szovjetunióval együttműködve meg kell kezdeni két további, 1600—1800 megawatt összteljesítő képességű atomerőmű építését. Elő kell készíteni az 1975 után épülő atomerőművek terveit. A Liptovská Mara-i és dalešicei vízi szivattyús erő­művek építésével biztosítanunk kell a csúcsfogyasztás idején történő jobb áramellátást. A Fekete-Vágon további csúcsteljesítményű vízi erőmű építését kell megkezde­nünk. Tovább kell fejlesztenünk a városok központi hőellátá­sát, főként Prágában, Bratislavában, Brnóban, Plzeöben. Liberecben fűtőerőműveket kell létesítenünk. Rekonstruál­nunk kell az opatovicei erőművet Hradec Králové és Pardubice hőellátására. 2. Kohóipar A feketefémkohászatban jobban ki kell használnunk a már felépült nagy kapacitású nagyolvasztókat és a ha­zai, valamint a Szovjetunióból behozott vasérckoncentrá­tumok fémtartalmát fokozatosan növelve mintegy 8,8 millió tonnára kell növelnünk a nyersanyaggyártést. Az egy tonna nyersaeélra számított fajlagos kDkszfogyasztást 613 kg-ról mintegy 503 kg-ra kell csökkentenünk. 14 millió tonnára kell növelnünk az acélgyártást, meg kell javítanunk az acél minőségét és termelésének gaz­dasági jellemzőit. Ki kell építenünk a košicei Kelet-szly­vákiai Vasműveket és biztosítanunk kell, hogy a kon­vertoracél részaránya a mai 18 százalékról 27 százalékra növekedjék. A dfíni új elektroacélmű építésévei növel­nünk kell a nemesacél gyártását, s ezzel egyidejűleg lehetővé kell tennünk a kladnól SONP kis hatékonyságú elavult üzemrészlegeiben a termelés beszüntetését. 1975-ben 9,7 millió tonna hengereltárut kell gyártanunk. Fokozottabban kell szakosítanunk az egyes hengerműve­ket és növelnünk kell a nemesanyagok részarányát. A lemezek, a szalag és síkacél gyártásának részarányát 38 százalékról 49 százalékra kell növelnünk, s egyidejűleg jelentősen növelnünk kell az elektrolemezek, a burkoló­bádog, a karosszéria és a cínezett, clnkezett lemezek gyártását. Meg kell teremtenünk a feldolgozó Ipar olyan szerkezeti célkitűzéseinek műszaki feltételeit, amelyek le­hetővé teszik feketefémek megtakarítását. A Šverma Vas< i müvekben meg kell kezdenünk egy középfinom hengersor építését. A csőgyártást 1,3—1,4 millió tonnára kell növelnünk, főként a chomutovi VTŽ, a košicei Kelet-szlovákiai Vas­művek és a podbrezovái Šverma Vasművek új részlegei­ben. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a pontos csövek és a varratmentes, ötvözött acélból készült csövek gyártására. A csőgyártásban 35 százalékra kell növel­nünk a hegesztett csövek részarányát. FőkénKa termelés korszerűsítésével és nagyobb sza­kosításával biztosítanunk kell az öntvények és kovács­darabok gyártásának fejlődését. Mindenekelőtt olyan faj­ták gyártására törekedjünk, amelyek a gépiparban a fémszükséglet és a munkaigényesség csökkentését teszik lehetővé. Valamennyi kohóipar! vállalatban ]ó munkaszervezésre, a rend és a technológiai fegyelem erősítésére, a selejt csökkenésére, energia és adagérc takarékosságra töreked­jünk, ugyanakkor a legnagyobb mértékben használjuk fel a fémhulladékot. Fordítsunk különleges figyelmet a hazai nyersanyagbá­zis hatékonyabb kihasználására, az érc- és magnezitfej­tés és kikészítés gazdaságossá tételére. Fejlesszük rendszeresen a nagyolvasztói és acélműi salaknak elsősorban építőipari és mezőgazdasági célokra történő felhasználását. Biztosítsuk progresszív kohóipari termékek gyártásának fejlesztését, főként könnyített pro­filok, széles karimájú tartólemezek stb. gyártását a beru­házás és a karbantartás gazdaságossá tételére. 3. Gépipar A gépipari termelést legalább 45 százalékkal kell nö­velnünk. A hazai építés és a népgazdaság termelési bá­zisa korszerűsítésének Igényes szükségleteivel és a kül­földi megrendelők igényeivel összhangban határozottan meg kell javítanunk az összes gépipari gyártmányok műszaki-gazdasági jellemzőit és szállítási feltételeit. Biztosítanunk kell a gépipari termelés szerkezetének határozott javulását; komplex módon elő kell készítenünk és elsődlegesen meg kell valósítanunk főként a követ­kező műszakilag igényes nagy horderejű fejlesztési prog­ramokat: — A félvezető, gyenge áramú és az erős áramú tech­nikát, a számítástechnikát, az üzemi mérő, szabályozó és irányító technikát és a modern távközlési rendszere­ket; a félvezető, gyenge áramú technika és a mikro­elektronika gyártását mintegy ötszörösére, a számítás­technikai berendezések gyártását mintegy háromszorosá­ra kell növelnünk; — a progresszív, elsősorban numerikus vezérlésű szer­számgépek, formázógépek, szerelő és munkaműveleteket befejező géprendszerek és rugalmas automata termelési gépsorok gyártásának fejlesztését; a szerszámgépek gyár­tását legalább 50 százalékkal kell növelnünk; — progresszív mezőgazdasági technikát, főként a nö­vénytermesztési és állattenyésztési termelés komplex gé­pesítésére, traktorokat, függeszthető kocsikat, utánfutó­kat és vontatókocsikat; 1971 és 1975 között 160 000 trak­tort kell gyártanunk komponenseikkel együtt, s a mező­gazdasági gépek gyártását 35 százalékkal kell növel­nünk; — feljesztenünk kell a teher- és személyautók gyár­tását; — biztosítanunk kell technológiai egységeket külszíni és föld alatti szénfejtés céljaira, biztosítanunk kell ener­getikai berendezéseket az erőműveknek, és biztosítanunk kell az atomerőművek berendezéseinek gyártásában való kooperációt; fejlesztenünk kell a textil-, bőr-, cipő-, gumi­és műanyagipari gépek gyártását; a csúcsszínvonalú tex­til-, bőr- és cipőgyártó gépek gyártását 70—73 százalék­kal kell növelnünk; fejlesztenünk kell az építőipari és útépítési gépek gyártását. A szakosítás és a kölcsönös kooperáció bővítése, a termelésnek a KGST-államokkal való fokozatos integrá­lása feltételeinek intenzívebb megteremtésével fokoznunk kell a csehszlovák gépipar részvételét a szocialista nem­zetközi munkamegosztásban. Ezzel feltételeket kell te­átlag 2,5r-3 százalékkal kell emelnünk a munkások és alkalmazottak átlagbérét. 2. Szociális politika A lakosság szociális ellátásának elért magas fokából Induljunk ki és e gondoskodás továbbfejlesztésével a nemzeti jövedelem növekedésének megfelelően azon személyek életszínvonalát is emeljük, akik nem vehetnek részt a munkafolyamatban. Ezért fokozatosan módosíta­nunk kell a szociális ellátás színvonalát és rendszerét, ugyanakkor az eszközöket nem szabad szétforgácsolnunk részleges intézkedésekre. A gyerinekpótlékokat ügy kell módosítanunk, hogy erő­södjék a többgyermekes családok támogatósa, ugyanakkor a munkajövedelmek, általános emelkedésével arányban biztosítsuk ezt a segítséget. Jobb szociális-gazdasági fel­tételeket kell teremtenünk a gyermek születését követő első időszakban. Az anyaság társadalmi fontosságét, az egész társadalom nevelő és szervező intézkedéseivel, mindenekelőtt a nemzeti bizottságok, vállalatok és tár­sadalmi szervezetek részéről a többgyermekes családok és a foglalkoztatott anyák szükségletei iránt megnyilvá­nuló mindennapi általános gondoskodással is támogat­nunk kell. Bővítenünk és javítanunk kell a szükséges háztartási szolgáltatásokat. A járadékbiztosítás terén számítsunk az eddigi rend­szer szükséges folyamatos átépítésére, amely megszün­teti a lakosság egyes csoportjainak juttatott illetmények folyósítási módjában megnyilvánuló alaptalan különbsé­geket; rendezi a létszükségleti cikkek fedezésére szük­séges nyugdíj alapösszegét és kidomborítja a munkate­vékenység idején szerzett érdemeket; a jelenlegi bér­viszonyoknak megfelelően módosítja a régebben megsza­bott nyugdíjjáradékokat, elsősorban a leginkább lemara­dókat, és feltételeket teremt arra, hogy a nyugdíjak ne maradjanak le a gazdasági fejlődés mögött. Ezt az igényes programot fokozatosan kell megvalósí­tanunk, ám ugyanakkor olyan következetesen, hogy ne csak a megérdemelt nyugalomba vonult, hanem a még dolgozó személyek létbiztonságérzete is erősödjék. Kivá­lasztott ágazatokban tovább kell támogatnunk az öreg­ségi nyujdíjigőnyt elért személyek munkatevékenységé­nek Önkéntes folytatását. 3. A személyi fogyasztás A jövedelem növekedésével és a közszükségleti cikkek termelésének bővítésével összhangban mintegy 28—30 százalékkal kell növelnünk a kiskereskedelmi árufor­galmat. Elsőrendű, politikai ős gazdasági feladatnak tekinthető a belpiac színvonalának fokozatos emelése, azaz a lakos­ság folyamatosabb ellátása alapvető árufajtákkal és fő­ként a lakosság keresletének kielégítésében a termékek választéka, minősége, változatossága és a termékek összes árcsoportjai tekintetében mutatkozó fogyatékosságok fo­kozatos kiküszöbölése. A fogyasztás szerkezetében a mi­nőségi változásokat az iparcikkek eladásának az élelmi­szerekéhez viszonyított gyorsabb növelésével kell bizto­sítanunk. Számítanunk kell arra, hogy az iparcikkek eladása növekedési dinamikájának fő megtestesítői elsősorban a hosszabb élettartamú használati tárgyak lesznek; a laká­sok, háztartások és üdülési létesítmények építésére és korszerűsítésére szolgáló építőanyagok kínálatát 50 szá­zalékkal, a szállított áruk kínálatát több mint kétszeresé­re kell növelnünk; fokozatosan évi 170 000 darabra kell emelnünk a piac autóellátását, így meg kell oldanunk az eddig kielégítetlen keresletet. Teremtsünk feltétele­ket a háztartások hosszú használati fogyasztási cikkekkel való ellátottságának további fokozására; e célból s tekin­tettel számos árufajtában, már elért ellátottsági színvo­nalra, választékuk javítására és bővítésére helyezzük a nyomatékot. A fűtőanyag- és energiamérleg lehetőségeivel össz­hangban a nemesített energiaformák megfelelő fogyasz­tóinak gyártását és eladását is fejlesztenünk kell. Ezek­nek jelenlegi hiánya fékezi a progresszívabb fűtési mód­szerekre való gyorsabb áttérést. Ezzel összefüggésben fokozatosan több mint háromszorosára kell növelnünk a fűtőolaj, több mint 55 százalékkal a gáz, 70 százalékkal a villanyáram fogyasztását, és biztosítanunk kell a lakos­ság szilárd fűtőanyagokkal való folyamatos és kellő ellátását. Meg kell tennünk a szükséges tervezési-tech­nikai és gazdasági intézkedéseket, annak érdekében, hogy a háztartások áttérjenek a nemesített tüzelőanya­gok használatára. A rövid élettartamú használati és közszükségleti cikkek (elsősorban a ruhaneműek és cipők) választékának prob­lémáit is meg kell oldanunk, ily módon növelnünk kell a lakosság elégedettségét. Az élelmiszerek kínálatában növelnünk kell a biológiai­lag értékesebb élelmiszerek részarányát, bővítenünk kell a közvetlen fogyasztásra iparilag készített, nagyobb ház­tartási konyhai előkészítést nem igénylő ételek gyártását és eladását. Biztosítanunk kell, hogy kielégítsük a fo­gyasztóknak az élelmiszerek és italok választékával és minőségével szemben támasztott igényelt. A kereskedelmi hálózat bővítése során szenteljünk különleges figyelmet a kereskedelmi hálózat elhelyezé­sének, az eladás korszerűsítésének és progresszív formái­nak, valamint a kiszolgálás fokozott kulturáltságának, és a bevásárláshoz szükséges idő lerövidítésének. Tovább kell fejlesztenünk a lakosságnak nyújtott fize­tett szolgáltatásokat, amelyeket 25—30 százalékkal kell bővítenünk. Emellett különleges figyelmet kell szentel­nünk a nők háztartási munkáját megkönnyítő szolgálta­tásoknak. Meg kell javítanunk a különleges és egyéb szolgáltatásokat, a lakosságnak végzett karbantartó és javító munkálatokat és a megrendeléses termelést. A sze­mélyautók gyorsan növekvő számával összhangban javí­tanunk kell a gépjárművek javító és szervizbázisát. Ezt a feladatot mind a helyi gazdaság és a termelőszövetke­zeti mozgalom szervezeteiben, mind az állami ipar szer­vezeteiben hatékonyan biztosítanunk kell. A helyi gazdaság és a kisipari termelőszövetkezetek termelésének elsősorban az eddigi hiánycikkek és az állami ipar tömeggyártását célszerűen kiegészítő termé­kek szállításainak maximális biztosítására kell Irányul­nia. 4. Lakás és életkörnyezet Feltételeket kell teremtenünk az életkörnyezet fokoza­tos javulására. Az eszközöket komoly problémák megoldására kell összpontosítanunk, nem szabad szét­forgácsolnunk apró részleges akciókra, amennyiben nem eredményeznek szembetűnő haladást. Mindenekelőtt fokoznunk kell a lakísszükségletek megoldásának Intenzitását. Feltételeket kell teremtenünk arra, hogy legalább 500 000 lakás épülhessen, éspedig ezeknek mintegy 65 százaléka a Cseh Szocialista Köz­társaságban, 35 százaléka pedig a Szlovák Szocialista Köztársaságban. Növelnünk kell a szállító szervezetek által biztosított lakások számát úgy, hogy részarányuk mintegy 70 százalék legyen az új lakások számában, s mindenképpen növelnünk kell az önsegélyes lakásépí­tés feltételeit. Tegyünk komplex intézkedéseket a családi házak önsegélyes és szállítói módszerrel végzett építé­sének bővítésére és hatásossá tételére. Meg keü javulnia a lakóházak minőségének és meg kell rövidülnie építé­sük határidejének. Víz- és hőforrások, a csatorna- és utcai hálózat stb. idejében történő kiépítésével gyorsan biztosítanunk kell az új lakásépítési terület előkészítését. Kilátásba kell helyeznünk, hogy 1969-cel szemben mintegy 5 százalékkal fog bővülni a szállítói építés kere­tében épülő lakások hasznos felülete. Minél nagyobb számú lakás építése érdekében gazdaságilag korainak tekintendő a lakásstandard 1975-ig való aránytalanul gyors fejlesztésére Irányuló törekvés. Erélyes technikai, gazdasági és adminisztratív intézkedéseket kell tennünk a lakások árának és berendezési költségeinek emelkedé­sét előidéző eddigi ösztönös fejlődés leküzdésére. Az egy lakásra eső költségek tervezett költségvetési mutatóit fel kell ruházni az áthághatatlan árhatárok funkciójával,

Next

/
Thumbnails
Contents