Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-01 / 128. szám, kedd

Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának vitája (Folytatás a 4. oldalról) viseleti szervek választásaira, arra késztet bennünket, hogy a pártmunkának ezen a területén se bízzuk magunkat az ösztönös fejlődésre. Ezen a téren figyelmet szentelünk a szervek, főként a járási bizottságok és aktívák tevékenysége fejlesztésének, hogy segítséget nyújtsunk a párt alapszervezeteinek. A Központi Bizottság irányvonalával összhangban tanfolyamokat, szemináriumokat és tömegakciókat szervezünk, amelyek célja elmélyíteni az öntudatosságot, a forradalmi éberséget a pártban és kerületünk lakossága körében. Hatékonyabban akarunk szembeszállni a jobboldal mesterkedéseivel és taktikájával, valamint a nyugati propaganda rágalmaival. Kongresszusunk nagyra becsülte a testvérpártok internacionális segítségét, amely a csehszlovákiai ellenforradalmi válság egyedüli helyes megoldása volt. Kerületünk nevében kijelenthetjük, hogy ezzel a nézettel azonosítja magát és ezt egyre növekvő mértékben aktívan támogatja kerületünk lakosságának többsége. Lakosságunk teljes mértékben értékeli a szövetséges hadseregek katonáinak és tisztjeinek szilárd politikai állásfoglalását, fegyelmét és megfontoltságát is, akik annak idején provokációknak és támadásoknak voltak kitéve. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy kerületünk lakosai a szovjet csapatokat nemcsak katonai tudásuk tökéletesítése alkalmával látják, hanem találkoznak velük nyilvános gyűléseken és különféle kulturális akciókon is. S ami ennél is több, találkoznak velük mindenütt, ahol a köztársaságnak segítségre van szüksége, vagyis a földeken, és az üzemekben, ha valahol nehéz és bonyolult helyzet áll elő. A szovjet hadsereg katonái áldozatkészségükkel, politikai állásfoglalásukkal megnyerik az emberek szívét és hasznos politikai munkát végeznek a kölcsönös megismerés és az internacionalista kapcsolatok megszilárdítása érdekében. Kovalčík elvtárs beszéde további részében szólalt a kerület feladatairól az ötödik ötéves tervben. Többek között rámutatott, hogy az energetika és az ipar számára szükséges fokozott szénjövesztés túlnyomó részét az észak-csehországi barnaszénmedence biztosítja. Az építkezési beruházások értéke összesen 31 milliárd korona lesz. Az ötödik ötéves tervidőszakban 48 ezer lakás épül. A mezőgazdasági termelés csaknem 16 százalékkal növekszik. A kerületi pártszervezet vezető szerepének elmélyítése és megszilárdítása nélkül e feladatokat nem teljesíthetnénk. Kovalčík elvtárs ezután megvilágította, hogyan akar a kerületi bizottság eljárni, és első helyen hangoztatta a párt vezető szerepének elmélyítését és a pártszervek szakszerűbb eljárását mindazon kérdésekben, amelyeket a kerületben meg kell oldani. Az ötödik ötéves terv igényes feladatainak teljesítése során maximális mértékben ki kell használnunk elsősorban a saját forrásainkat és saját tartalékainkat — mondotta Kovalčík elvtárs. Ezért a kerületi konferencia a pártszervek és szervezetek feladatává tette, hogy a párt vezető szerepének helyes érvényesítésével, az ellenőrzési jog gyakorlásával szenteljenek fokozott figyelmet a vállalaton belüli irányítás és tervezés színvonalának, hatékonyabban befolyásolják az anyag- és nyersanyag megtakarítások, a teljesítmény és az anyagnormák kérdéseinek megoldását. Miroslav Novotný elvtárs felszólalása A párt további sikeres munkája szempontjából jelentős, sőt döntő feladat hárul a járási bizottságokra. Viszonylag önálló egészet alkotnak, amelyek közvetlenül irányítják a párt politikáját a rájuk bízott területen és a gyakorlatban teljesítik a felsőbb pártszervek feladatait. Többnyire a járási bizottságoktól függ, hogy az alapszervezetek és a kommunisták milyen eredménynyel vesznek részt a párt munkájában. Az utóbbi időben sok minden történt a járási bizottságok munkájának és tevékenységének megjavítására. A rohammunkáról áttértünk a tervszerűbb és rendszeresebb tevékenységre. A járási politika nem lehet csupán a fejlesztés és az építés valamilyen tárgyilagos terve. Arról sincs szó, hogy kiharcoljunk valamilyen 'lokálpatriota irányzatokat. Elsősorban a politikai jellegű problémák megoldására törekszünk. A járás egyes városainak megvannak a saját politikai és egyéb problémái. így példáit) az egész járás problémái mások, mint a járási székhely, Karlovy Vary problémái tekintettel a város fürdő jellegére. Ezért a járási politikában megvan a szerepük az egyes alapszervezeteknek, a helyi és üzemi szervezeteknek. Ennek alapján differenciáltan foglalkozunk velük. A felsőbb pártszervek feladatainak teljesítése és a helyi problémák megoldása során igen fontos a járási bizottságok és az alapszervezetek szoros kapcsolata. Ezért rendszeresen dolgozunk a pártszervezetek elnökeivel és bizottságaival, s a szervezetekbe olyan képzett aktívát küldünk, amely hatékony segítségre képes. Arra törek szünk, hogy e kapcsolat minél kevésbé legyen közvetett és hogy minél nagyobb mértékben részt vegyenek benne a szervek tagjai. A járási bizottság tagjai számára ez fontos, mert ezen az úton hatékonyan részt vesznek azoknak a feladatoknak a teljesítésében, amelyeket a járási bizottság hagy jóvá és közvetlen tájékoztatást nyernek a pártpolitikai munka helyzetéről a járásban. A legigényesebbek közé tartozik a pártaktívával végzett munka. A járásban és az alapszervezetekben is sok változás történt. Egyrészt sokéves tapasztalatokkal rendelkező elvtársak, másrészt fiatalabb, többnyire kevésbé tapasztalt elvtársak dolgoznak itt. Ennek a helyzetnek megvannak az előnyei, de a fogyatékosságai is. Ez utóbbiakat főleg a muiikaeredmények rendszeres értékelésével és elemzésével igyekszünk leküzdeni, valamint az így nyert ismeretek alapján az aktíva nevelésének elmélyítésével. A rendszeresség és céltudatosság előfeltétele a feladatok teljesítésének ellenőrzése is. Bizonyos javulás ellenére is ez még mindig munkánk egyik leggyengébb láncszeme. Készítünk ugyan áttekintéseket a feladatok teljesítéséről a járásban, de ezek eléggé általánosak. A határozatok jóváhagyása előtt már megtanultuk, hogy az elemzések módszerét alkalmazzuk, de a határozatok ellenőrzésénél ez inkább csak kivételesen fordul elő. £s mégis főként a fontosabb feladatoknál éppen ez a módszer teszi lehetővé annak megállapítását, hogy helyes célkitűzéseket választottunk-e. megfelelnek-e a munka formáinak és módszereinek, és hogy az emberek hogyan váltak be a feladatok teljesítésénél. Jelenleg az egyik döntő feladat a politikai tömegmunka fejlesztése. A siker feltétele e téren a világos eszmei kiindulópont és az aktíva helyes ideológiai felkészítése. A negatív jelenségek értékelése alapján a pártpolitikai munkában nagy súlyt kell helyezni az eszmei nevefésre, az offenzív politikai tömegmunkára. Jozef Štreba elvtárs felszólalása Mi, a nyugat-szlovákiai kerület me zőgazdasági dolgozói teljesen tudatá ban vagyunk annak, milyen igényes feladatok várnak ránk ebben az ötéves tervben. Tudjuk, milyen fontos helye van kerületünknek az országos mezőgazdasági termelésben. Az országos kukoricatermés 76 százalékát, a cukorrépatermés 20 százalékát és a gabona termés több mint 22 százalékát kerületünkben termeljük. A piaci alapokra kerületünk 1970-ben a mezőgazdasági földterület minden egyes hektárjárói 193 kg húst, 470 liter tejet és több mint 200 tojást adott. Jó eredményekkel dicsekedhetünk a növénytermesztésben is. Például a búza hektárhozamát az 1960. évi 22 mázsáról 1970-ben 32 mázsára, az árpáét 27 mázsáról 32 mázsára, a kukoricáét 32 mázsáról 43 mázsára, a cukorrépáét 347 mázsáról 395 mázsára növeltük. A hektárhozamok növelésében főként a használásának, és az öntözéses területek további kiterjesztésének, főként a déli járásokban, ahol a víz a vegetációs időszakban a növénytermesztés biztosításának döntő tényezője. Kerületünkben az állattenyésztési termelés döntő ágazata továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés marad. A vágósertés-, a baromfi- és a juhtenyésztés fejlesztését fokozatosan farmok létesítésével biztosítjuk, ahol az eddiginél magasabb fokú a termelés koncentrációja. A szarvasmarha-tenyésztésben különösen igényes feladatokat kell megoldanunk, mivel a szarvasmarha-állományokat az 1970-es évhez viszonyítva 30 ezerrel, ebből a tehénállományt 15 ezerrel kell növelnünk. E feladatokra irányulnak a kerületi konferencia bizottságainak és alapszervezeteinek a határozatai, valamint pártunk járási munkája is. A gépesítés fejlesztése, a szakosítás, a kooperációs-integrációs kapcsolatok megvalósítása a nagyobb gazdasági egységek kialakításának egyik fontos tényezője. Erőfeszítésünk most az egész kerületben erre irányul. Ezenkívül a galántai járásban éppen úgy, mint a kerületben, hiányoznak a hús- és a tejfeldolgozó üzemek, a konzervgyárak és a raktárhelyiségek. Úgy tűnik, hogy helytelenül magas azon szervezetek nyereségátírása, amelyek a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtanak, így például a GTÁ-ké, ami arra vezet, hogy különféle előnyösebb, nem gazdasági tevékenységet folytatnak. Bedrich Svestka elvtárs felszólalása Ha le akarjuk küzdeni az emberek tudatában mélyen gyökerezett csöke vényeket és kispolgári szokásokat, ak kor az iskola sem maradhat kívül a munkásosztály harcán, a párt politikáján és a szocialista társadalom életén. Ez volt annak a jelszónak a tartalma, amelyet a párt még a XIII. kongresszus előtt kitűzött. E jelszó így hangzott: „Az iskola kapcsolata az élettel és a gyakorlattal". Ez a jel szó és ez az irányvonal mindmáig ér vényes. A marxista ideológiai és politikai munka erős hanyatlása nemcsak a Károly Egyetemen, hanem valamenynyi főiskolán, még az újonnan létesítetteken is összefüggött az oktatás és nevelés-struktúrájával és rendszerével Habár intézkedések kezdtek megváló sülni abban az irányban, hogy a főis kólák a szocialista társadalom szükségleteivel összhangban dolgozzanak és munkájuk struktúrájának és tartal mának következetes átépítésére töre kedtek,- sajnos gyakran erre nem ke rült sor. Sőt erősödött az az irányzat, hogy visszatérjenek a régi, burzsoá iskolarendszerhez. A bölcsészeti karon, amely 1959-ben a filozófiai és bölcsé szeti kar egyesítése folytán újból lét rejött, gyakorlatilag felújították a bur zsoá köztársaság régi, liberalista rend szerét. ' A fakultásokon igen szűk körű sza kosftások alakultak ki, tekintet nélkül a társadalom szükségleteire és lehetőségeire. Az egyetem mint egész tulaj donképpen csak formális összekötő ka pocs volt a nagymértékben „önálló, autonóm" fakultások között. Ez a folyamat folytatódott egészen a tanszé kig, úgyhogy már azt beszélték, a bölcsészeti kar tulajdonképpen a fakul tások fakultása volt. Minden tanszék csaknem önálló fakultás volt. A hallgatók szigorú szakosítása folytán már az első évfolyamtól gyakorlatilag nem volt egységes a politikai-nevelő mun ka. Az idén a Károly Egyetemre több mint 14 ezer rendes hallgató iratkozott be, és mintegy 7500 hallgató vesz részt a többi tanulmányi formákban Az egyetemen több mint hétezer dolgozó van, ebből 2623 tanár és 1071 tu dományos dolgozó. Tudatában voltunk annak, hogy az egyetem megtisztításáért és politikai konszolidációjáért vívott harcot össze kell kapcsolnunk az egyes karok és a? egész egyetem új ' távlataival. Vala mennyi karon megkezdődött a kon cepció kidolgozása és ezekben hang súlyozták a fakultások társadalmi kül detését. Ma a koncepciókat lényegében már kidolgozták, és olyan alapot alkotnak, amelyen fejleszteni lehet az oktatást, a nevelést és a tudományos munkát. Kidolgozásuk hozzájárult az egyes tanulmányi szakaszok abszolvensei profiljának tisztázásához is. A szűken vett szakembernevelést a legkisebb mértékre akarjuk korlátozni. Ennek ellenére a bölcsészeti karon még mindig számos hallgató részben szűk szakosított tanulmányt folytat. Például a felnőttek oktatásának szakterületén 212 hallgató van, de a gyakorlat szükségletei szerint csak 37 végzett hallgató helyezkedhet el stb. Ügy tűnhet, hogy nincsenek problémák például az orvosi karokon, mert valamennyi végzett hallgató elhelyezkedhet az egészségügyben. De már 15 éve állandóan mintegy 3000 fogorvos hiányzik. Ezért most konkrét feladatokat állítunk az orvosi fakultások elé: oldják meg a fogorvosok kiképzését úgy, hogy mielőbb kielégítsék a sürgető társadalmi szükségletet. A főiskolák egyik fotnos feladata a fiatal emberekben kinevelni azt a be! ső szükségletet, hogy egész életükön át művelődjenek, és hogy önállóan tudjanak tanulni. Sokkal intenzívebben kell majd kihasználni a főiskolák tudományos kapacitását. E téren már igen jó tapasztalataink vannak. Lényegében minden erőfeszítésünk harcot jelent a Károly Egyetem szocialista jellegéért. Ebben kulcsfontosságú szerepe van a tanárnak, aki az ifjú nemzedék neveléséért felelős. A tanár nemcsak szaktudásával hat az ifjúságra, hanem egész személyiségével is, mint a szocialista haza állampolgára. A múltban nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy a szakértelem és a tudományos ismeretek döntő fontosságúak a tanár profiljának elbírálásánál. De kevésbé hangsúlyoztuk a céltudatos pedagógiai felkészítését és a pedagógiai ismereteivel és képességeivel szemben támasztott igényességet. Néha nem értékeltük erkölcsi és jellembeli tulajdonságait sem. És főként figyelmen kívül hagytuk a szocialista főiskolai tanár személyiségének olyan alapvető vonásait, mint az osztály- és politikai szilárdság, a marxi—lenini eszmei fejlettség. A tanítók ideológiia nevelése átgondolt rendszerének kialakításán dolgozunk, hogy megértsék azt a kötelességüket: harmonikusan fejlett állampolgárokat kell nevelniük a szocialista társadalom számára. E célból a tanítókat nemcsak az iskolában, hanem azon kívül is be kell vonni az aktív, elkötelezett politikai-nevelő munkába. Miloš Axman elvtárs felszólalása búzánál nagy érdeme van a nagyhozamú szovjet fajtáknak, amelyeket kerületünkben széles mértékben termesztünk. A termelési feladatok teljesítésében jelentős szerepet játszott a kötelezettségvállalási mozgalom. Kerületünk mezőgazdasági dolgozói a kötelezettségvállalások keretében 1970-ben a piaci termelést több mint 102 millió koronával túlszárnyalták. Jelentős feladatok várnak ránk ebben az ötéves tervben ls. Kerületünkben a mezőgazdasági bruttó termelést 1975-ig 15 százalékkal, a piaci termelést 56 százalékkal kell növelni. Az állami alapokba történő gabonaszállítást 17 szá zalékkal emeljük. A mezőgazdasági termelés növelését mindenekelőtt az egész földalap intenzív kihasználásával akarjuk biztosítani. Különös figyelmet szentelünk a föld termővétételének, különösen az öntözőberendezések jobb kiA dél-morvaországi kerület és Brno városa köztársaságunk igen jelentős kulturális és művészeti központja. Érthető, hogy kerületünkben a politikai konszolidáció ennek következtében valamivel bonyolultabb volt és bonyolul tabb, mint társadalmi életünk más te rületén, ezért sajátos megközelítést követel és fog követelni. Kerületi pártszervezetünket és kerü létünkét is erősen és mélyrehatóan érintette a revizionizmus és a jobboldali opportunizmus hatása, amely nem kerülte el sem a kultúrát, sem a művé szetet. A kerületi bízottság ez év januárjában elég részletes értékelés alapján bírálta felül a kerület múltbeli kul turális és művészeti fejlődését, majd intézkedéseket és határozatokat fogadott el a konszolidációs folyamat intenzív befejezésére és a kultúra s a művészet szocialista jellegének széles körű felújítására kerületünkben. Axman elvtárs a továbbiakban rámutatott, a kerületi elemzés megmutatta, hogy már az 50-es évek elÄ felének vé gétől kezdve fokozódtak az elméleti és eszmei ellentétek a párt kultúrpolitikájában és magában a kultúrpolitikai gyakorlatban is. Mellőzték azokat a kommunista és párton kívüli művészeket, akik a marxista—leninista világnézetnek megfelelő szocialista alkotásra törekedtek, s ugyanakkor érvényre juttatták az ún. elitelméletet. Ezt az irányvonalat az alkotócsoportok önhatalmi' lag kinevezett képviselői érvényesítették, egyre inkább osztályszempontok nélkül. Ezt minél tovább, annál jobban tagadták. Hangsúlyozását dogmatizmusnak és szektásságnak jelölték meg és egyidejűleg szinte áhítatos módsze rekkel emelték ki azokat, akik különféle osztályidegen elméleteket hirdettek a világkultúra és művészet egységéről. A társadalmi fejlődés okainak és fordulatainak, vereségeinek és győzelmeinek különleges ismerete nem kabát, sem nadrág, amit egyszerűen a szükség szerint változtathatunk. De nem is az a közmondásos ing, ami közelebb van, mint a kabát. A művész társadalmi hatásának nagyságát nem az adja meg, hogy valamelyik ideiglenesen uralkodó csoport, vagy egyenesen klikk elismeri-e vagy nem, hanem az, hogy a művész alkotásában mennyi a belső meggyőződés, mennyi a társadalmi meggyőződés, éspedig nemcsak szavakkal kifejezve, hanem főleg, s elsősorban tetteivel iga(Folytatás a 6. oldalon.)