Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-01 / 128. szám, kedd

Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának vitája (Folytatás a 4. oldalról) viseleti szervek választásaira, arra késztet bennünket, hogy a pártmun­kának ezen a területén se bízzuk ma­gunkat az ösztönös fejlődésre. Ezen a téren figyelmet szentelünk a szervek, főként a járási bizottságok és aktívák tevékenysége fejlesztésének, hogy se­gítséget nyújtsunk a párt alapszerve­zeteinek. A Központi Bizottság irány­vonalával összhangban tanfolyamokat, szemináriumokat és tömegakciókat szervezünk, amelyek célja elmélyíteni az öntudatosságot, a forradalmi éber­séget a pártban és kerületünk lakossá­ga körében. Hatékonyabban akarunk szembeszállni a jobboldal mesterke­déseivel és taktikájával, valamint a nyugati propaganda rágalmaival. Kongresszusunk nagyra becsülte a testvérpártok internacionális segítsé­gét, amely a csehszlovákiai ellenforra­dalmi válság egyedüli helyes megoldá­sa volt. Kerületünk nevében kijelent­hetjük, hogy ezzel a nézettel azono­sítja magát és ezt egyre növekvő mér­tékben aktívan támogatja kerületünk lakosságának többsége. Lakosságunk teljes mértékben értékeli a szövetsé­ges hadseregek katonáinak és tisztjei­nek szilárd politikai állásfoglalását, fegyelmét és megfontoltságát is, akik annak idején provokációknak és táma­dásoknak voltak kitéve. Ehhez hozzá­járul az a tény is, hogy kerületünk lakosai a szovjet csapatokat nemcsak katonai tudásuk tökéletesítése alkal­mával látják, hanem találkoznak velük nyilvános gyűléseken és különféle kulturális akciókon is. S ami ennél is több, találkoznak velük mindenütt, ahol a köztársaságnak segítségre van szüksége, vagyis a földeken, és az üzemekben, ha valahol nehéz és bo­nyolult helyzet áll elő. A szovjet had­sereg katonái áldozatkészségükkel, po­litikai állásfoglalásukkal megnyerik az emberek szívét és hasznos politikai munkát végeznek a kölcsönös megis­merés és az internacionalista kapcso­latok megszilárdítása érdekében. Kovalčík elvtárs beszéde további ré­szében szólalt a kerület feladatairól az ötödik ötéves tervben. Többek kö­zött rámutatott, hogy az energetika és az ipar számára szükséges fokozott szénjövesztés túlnyomó részét az észak-csehországi barnaszénmedence biztosítja. Az építkezési beruházások értéke összesen 31 milliárd korona lesz. Az ötödik ötéves tervidőszak­ban 48 ezer lakás épül. A mezőgazda­sági termelés csaknem 16 százalékkal növekszik. A kerületi pártszervezet ve­zető szerepének elmélyítése és meg­szilárdítása nélkül e feladatokat nem teljesíthetnénk. Kovalčík elvtárs ezután megvilágí­totta, hogyan akar a kerületi bizottság eljárni, és első helyen hangoztatta a párt vezető szerepének elmélyítését és a pártszervek szakszerűbb eljárását mindazon kérdésekben, amelyeket a kerületben meg kell oldani. Az ötödik ötéves terv igényes feladatainak telje­sítése során maximális mértékben ki kell használnunk elsősorban a saját forrásainkat és saját tartalékainkat — mondotta Kovalčík elvtárs. Ezért a ke­rületi konferencia a pártszervek és szervezetek feladatává tette, hogy a párt vezető szerepének helyes érvénye­sítésével, az ellenőrzési jog gyakor­lásával szenteljenek fokozott figyelmet a vállalaton belüli irányítás és tervezés színvonalának, hatékonyabban befolyá­solják az anyag- és nyersanyag meg­takarítások, a teljesítmény és az anyag­normák kérdéseinek megoldását. Miroslav Novotný elvtárs felszólalása A párt további sikeres munkája szem­pontjából jelentős, sőt döntő feladat hárul a járási bizottságokra. Viszonylag önálló egészet alkotnak, amelyek köz­vetlenül irányítják a párt politikáját a rájuk bízott területen és a gyakor­latban teljesítik a felsőbb pártszervek feladatait. Többnyire a járási bizottsá­goktól függ, hogy az alapszervezetek és a kommunisták milyen eredmény­nyel vesznek részt a párt munkájá­ban. Az utóbbi időben sok minden történt a járási bizottságok munkájának és tevékenységének megjavítására. A ro­hammunkáról áttértünk a tervszerűbb és rendszeresebb tevékenységre. A járási politika nem lehet csupán a fejlesztés és az építés valamilyen tárgyilagos terve. Arról sincs szó, hogy kiharcoljunk valamilyen 'lokálpatriota irányzatokat. Elsősorban a politikai jellegű problémák megoldására törek­szünk. A járás egyes városainak megvan­nak a saját politikai és egyéb problé­mái. így példáit) az egész járás problé­mái mások, mint a járási székhely, Karlovy Vary problémái tekintettel a város fürdő jellegére. Ezért a járási politikában megvan a szerepük az egyes alapszervezeteknek, a helyi és üzemi szervezeteknek. Ennek alapján differenciáltan foglalkozunk velük. A felsőbb pártszervek feladatainak teljesítése és a helyi problémák meg­oldása során igen fontos a járási bi­zottságok és az alapszervezetek szoros kapcsolata. Ezért rendszeresen dolgo­zunk a pártszervezetek elnökeivel és bizottságaival, s a szervezetekbe olyan képzett aktívát küldünk, amely haté­kony segítségre képes. Arra törek szünk, hogy e kapcsolat minél kevésbé legyen közvetett és hogy minél na­gyobb mértékben részt vegyenek ben­ne a szervek tagjai. A járási bizottság tagjai számára ez fontos, mert ezen az úton hatékonyan részt vesznek azok­nak a feladatoknak a teljesítésében, amelyeket a járási bizottság hagy jó­vá és közvetlen tájékoztatást nyernek a pártpolitikai munka helyzetéről a já­rásban. A legigényesebbek közé tartozik a pártaktívával végzett munka. A járás­ban és az alapszervezetekben is sok változás történt. Egyrészt sokéves ta­pasztalatokkal rendelkező elvtársak, másrészt fiatalabb, többnyire kevésbé tapasztalt elvtársak dolgoznak itt. En­nek a helyzetnek megvannak az elő­nyei, de a fogyatékosságai is. Ez utób­biakat főleg a muiikaeredmények rend­szeres értékelésével és elemzésével igyekszünk leküzdeni, valamint az így nyert ismeretek alapján az aktíva ne­velésének elmélyítésével. A rendszeresség és céltudatosság elő­feltétele a feladatok teljesítésének el­lenőrzése is. Bizonyos javulás ellené­re is ez még mindig munkánk egyik leg­gyengébb láncszeme. Készítünk ugyan áttekintéseket a feladatok teljesítésé­ről a járásban, de ezek eléggé általá­nosak. A határozatok jóváhagyása előtt már megtanultuk, hogy az elemzések módszerét alkalmazzuk, de a határo­zatok ellenőrzésénél ez inkább csak kivételesen fordul elő. £s mégis főként a fontosabb feladatoknál éppen ez a módszer teszi lehetővé annak megál­lapítását, hogy helyes célkitűzéseket választottunk-e. megfelelnek-e a munka formáinak és módszereinek, és hogy az emberek hogyan váltak be a feladatok teljesítésénél. Jelenleg az egyik döntő feladat a politikai tömegmunka fejlesztése. A siker feltétele e téren a világos esz­mei kiindulópont és az aktíva helyes ideológiai felkészítése. A negatív jelenségek értékelése alapján a pártpolitikai munkában nagy súlyt kell helyezni az eszmei nevefés­re, az offenzív politikai tömegmunká­ra. Jozef Štreba elvtárs felszólalása Mi, a nyugat-szlovákiai kerület me zőgazdasági dolgozói teljesen tudatá ban vagyunk annak, milyen igényes feladatok várnak ránk ebben az ötéves tervben. Tudjuk, milyen fontos helye van kerületünknek az országos mező­gazdasági termelésben. Az országos ku­koricatermés 76 százalékát, a cukor­répatermés 20 százalékát és a gabona termés több mint 22 százalékát kerüle­tünkben termeljük. A piaci alapokra kerületünk 1970-ben a mezőgazdasági földterület minden egyes hektárjárói 193 kg húst, 470 liter tejet és több mint 200 tojást adott. Jó eredményekkel dicsekedhetünk a növénytermesztésben is. Például a búza hektárhozamát az 1960. évi 22 mázsá­ról 1970-ben 32 mázsára, az árpáét 27 mázsáról 32 mázsára, a kukoricáét 32 mázsáról 43 mázsára, a cukorrépáét 347 mázsáról 395 mázsára növeltük. A hektárhozamok növelésében főként a használásának, és az öntözéses terüle­tek további kiterjesztésének, főként a déli járásokban, ahol a víz a vegetá­ciós időszakban a növénytermesztés biztosításának döntő tényezője. Kerületünkben az állattenyésztési termelés döntő ágazata továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés marad. A vá­gósertés-, a baromfi- és a juhtenyésztés fejlesztését fokozatosan farmok létesí­tésével biztosítjuk, ahol az eddiginél magasabb fokú a termelés koncentrá­ciója. A szarvasmarha-tenyésztésben különösen igényes feladatokat kell megoldanunk, mivel a szarvasmarha-ál­lományokat az 1970-es évhez viszonyít­va 30 ezerrel, ebből a tehénállományt 15 ezerrel kell növelnünk. E feladatok­ra irányulnak a kerületi konferencia bizottságainak és alapszervezeteinek a határozatai, valamint pártunk járási munkája is. A gépesítés fejlesztése, a szakosítás, a kooperációs-integrációs kapcsolatok megvalósítása a nagyobb gazdasági egységek kialakításának egyik fontos tényezője. Erőfeszítésünk most az egész kerületben erre irányul. Ezenkívül a galántai járásban éppen úgy, mint a kerületben, hiányoznak a hús- és a tejfeldolgozó üzemek, a konzervgyá­rak és a raktárhelyiségek. Úgy tűnik, hogy helytelenül magas azon szerveze­tek nyereségátírása, amelyek a mező­gazdaságnak szolgáltatásokat nyújta­nak, így például a GTÁ-ké, ami arra vezet, hogy különféle előnyösebb, nem gazdasági tevékenységet folytatnak. Bedrich Svestka elvtárs felszólalása Ha le akarjuk küzdeni az emberek tudatában mélyen gyökerezett csöke vényeket és kispolgári szokásokat, ak kor az iskola sem maradhat kívül a munkásosztály harcán, a párt poli­tikáján és a szocialista társadalom életén. Ez volt annak a jelszónak a tartalma, amelyet a párt még a XIII. kongresszus előtt kitűzött. E jelszó így hangzott: „Az iskola kapcsolata az élettel és a gyakorlattal". Ez a jel szó és ez az irányvonal mindmáig ér vényes. A marxista ideológiai és poli­tikai munka erős hanyatlása nemcsak a Károly Egyetemen, hanem valameny­nyi főiskolán, még az újonnan létesí­tetteken is összefüggött az oktatás és nevelés-struktúrájával és rendszerével Habár intézkedések kezdtek megváló sülni abban az irányban, hogy a főis kólák a szocialista társadalom szük­ségleteivel összhangban dolgozzanak és munkájuk struktúrájának és tartal mának következetes átépítésére töre kedtek,- sajnos gyakran erre nem ke rült sor. Sőt erősödött az az irányzat, hogy visszatérjenek a régi, burzsoá iskolarendszerhez. A bölcsészeti karon, amely 1959-ben a filozófiai és bölcsé szeti kar egyesítése folytán újból lét rejött, gyakorlatilag felújították a bur zsoá köztársaság régi, liberalista rend szerét. ' A fakultásokon igen szűk körű sza kosftások alakultak ki, tekintet nélkül a társadalom szükségleteire és lehető­ségeire. Az egyetem mint egész tulaj donképpen csak formális összekötő ka pocs volt a nagymértékben „önálló, autonóm" fakultások között. Ez a fo­lyamat folytatódott egészen a tanszé kig, úgyhogy már azt beszélték, a böl­csészeti kar tulajdonképpen a fakul tások fakultása volt. Minden tanszék csaknem önálló fakultás volt. A hall­gatók szigorú szakosítása folytán már az első évfolyamtól gyakorlatilag nem volt egységes a politikai-nevelő mun ka. Az idén a Károly Egyetemre több mint 14 ezer rendes hallgató iratko­zott be, és mintegy 7500 hallgató vesz részt a többi tanulmányi formákban Az egyetemen több mint hétezer dol­gozó van, ebből 2623 tanár és 1071 tu dományos dolgozó. Tudatában voltunk annak, hogy az egyetem megtisztításáért és politikai konszolidációjáért vívott harcot össze kell kapcsolnunk az egyes karok és a? egész egyetem új ' távlataival. Vala mennyi karon megkezdődött a kon cepció kidolgozása és ezekben hang súlyozták a fakultások társadalmi kül detését. Ma a koncepciókat lényegében már kidolgozták, és olyan alapot al­kotnak, amelyen fejleszteni lehet az oktatást, a nevelést és a tudományos munkát. Kidolgozásuk hozzájárult az egyes tanulmányi szakaszok abszolven­sei profiljának tisztázásához is. A szű­ken vett szakembernevelést a legkisebb mértékre akarjuk korlátozni. Ennek el­lenére a bölcsészeti karon még mindig számos hallgató részben szűk szakosí­tott tanulmányt folytat. Például a fel­nőttek oktatásának szakterületén 212 hallgató van, de a gyakorlat szükségle­tei szerint csak 37 végzett hallgató helyezkedhet el stb. Ügy tűnhet, hogy nincsenek problé­mák például az orvosi karokon, mert valamennyi végzett hallgató elhelyez­kedhet az egészségügyben. De már 15 éve állandóan mintegy 3000 fogorvos hiányzik. Ezért most konkrét feladato­kat állítunk az orvosi fakultások elé: oldják meg a fogorvosok kiképzését úgy, hogy mielőbb kielégítsék a sürge­tő társadalmi szükségletet. A főiskolák egyik fotnos feladata a fiatal emberekben kinevelni azt a be! ső szükségletet, hogy egész életükön át művelődjenek, és hogy önállóan tudjanak tanulni. Sokkal intenzívebben kell majd ki­használni a főiskolák tudományos ka­pacitását. E téren már igen jó tapasz­talataink vannak. Lényegében minden erőfeszítésünk harcot jelent a Károly Egyetem szo­cialista jellegéért. Ebben kulcsfontos­ságú szerepe van a tanárnak, aki az ifjú nemzedék neveléséért felelős. A tanár nemcsak szaktudásával hat az ifjúságra, hanem egész személyiségé­vel is, mint a szocialista haza állam­polgára. A múltban nem egyszer hang­súlyoztuk, hogy a szakértelem és a tu­dományos ismeretek döntő fontossá­gúak a tanár profiljának elbírálásánál. De kevésbé hangsúlyoztuk a céltudatos pedagógiai felkészítését és a pedagó­giai ismereteivel és képességeivel szemben támasztott igényességet. Néha nem értékeltük erkölcsi és jellembeli tulajdonságait sem. És főként figyel­men kívül hagytuk a szocialista főis­kolai tanár személyiségének olyan alapvető vonásait, mint az osztály- és politikai szilárdság, a marxi—lenini eszmei fejlettség. A tanítók ideológiia nevelése átgon­dolt rendszerének kialakításán dolgo­zunk, hogy megértsék azt a kötelessé­güket: harmonikusan fejlett állampol­gárokat kell nevelniük a szocialista társadalom számára. E célból a tanító­kat nemcsak az iskolában, hanem azon kívül is be kell vonni az aktív, elkö­telezett politikai-nevelő munkába. Miloš Axman elvtárs felszólalása búzánál nagy érdeme van a nagyho­zamú szovjet fajtáknak, amelyeket ke­rületünkben széles mértékben termesz­tünk. A termelési feladatok teljesítésében jelentős szerepet játszott a kötelezett­ségvállalási mozgalom. Kerületünk me­zőgazdasági dolgozói a kötelezettség­vállalások keretében 1970-ben a piaci termelést több mint 102 millió koro­nával túlszárnyalták. Jelentős feladatok várnak ránk ebben az ötéves tervben ls. Kerületünkben a mezőgazdasági bruttó termelést 1975-ig 15 százalékkal, a piaci termelést 56 százalékkal kell növelni. Az állami ala­pokba történő gabonaszállítást 17 szá zalékkal emeljük. A mezőgazdasági ter­melés növelését mindenekelőtt az egész földalap intenzív kihasználásával akar­juk biztosítani. Különös figyelmet szen­telünk a föld termővétételének, külö­nösen az öntözőberendezések jobb ki­A dél-morvaországi kerület és Brno városa köztársaságunk igen jelentős kulturális és művészeti központja. Ért­hető, hogy kerületünkben a politikai konszolidáció ennek következtében va­lamivel bonyolultabb volt és bonyolul tabb, mint társadalmi életünk más te rületén, ezért sajátos megközelítést kö­vetel és fog követelni. Kerületi pártszervezetünket és kerü létünkét is erősen és mélyrehatóan érin­tette a revizionizmus és a jobboldali opportunizmus hatása, amely nem ke­rülte el sem a kultúrát, sem a művé szetet. A kerületi bízottság ez év ja­nuárjában elég részletes értékelés alap­ján bírálta felül a kerület múltbeli kul turális és művészeti fejlődését, majd intézkedéseket és határozatokat foga­dott el a konszolidációs folyamat in­tenzív befejezésére és a kultúra s a művészet szocialista jellegének széles körű felújítására kerületünkben. Axman elvtárs a továbbiakban rámuta­tott, a kerületi elemzés megmutatta, hogy már az 50-es évek elÄ felének vé gétől kezdve fokozódtak az elméleti és eszmei ellentétek a párt kultúrpoli­tikájában és magában a kultúrpolitikai gyakorlatban is. Mellőzték azokat a kommunista és párton kívüli művésze­ket, akik a marxista—leninista világné­zetnek megfelelő szocialista alkotásra törekedtek, s ugyanakkor érvényre jut­tatták az ún. elitelméletet. Ezt az irány­vonalat az alkotócsoportok önhatalmi­' lag kinevezett képviselői érvényesítet­ték, egyre inkább osztályszempontok nélkül. Ezt minél tovább, annál jobban tagadták. Hangsúlyozását dogmatiz­musnak és szektásságnak jelölték meg és egyidejűleg szinte áhítatos módsze rekkel emelték ki azokat, akik külön­féle osztályidegen elméleteket hirdet­tek a világkultúra és művészet egysé­géről. A társadalmi fejlődés okainak és for­dulatainak, vereségeinek és győzelmei­nek különleges ismerete nem kabát, sem nadrág, amit egyszerűen a szükség szerint változtathatunk. De nem is az a közmondásos ing, ami közelebb van, mint a kabát. A művész társadalmi hatásának nagy­ságát nem az adja meg, hogy vala­melyik ideiglenesen uralkodó csoport, vagy egyenesen klikk elismeri-e vagy nem, hanem az, hogy a művész alkotá­sában mennyi a belső meggyőződés, mennyi a társadalmi meggyőződés, és­pedig nemcsak szavakkal kifejezve, hanem főleg, s elsősorban tetteivel iga­(Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents