Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-01 / 128. szám, kedd

Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának vitáié naBaa

ü

ay

s

ma (Folytatás az 5. oldalról) zolva. Ezt kellene mindenekelőtt ismét tudatosítani a művészetelmélet, a művészetkritika és publicisztika egész területén. ahonnan a múlt gyakorlatában néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve a művészet osztályhű értelmezése alapvető elvei lényegében teljesen eltűntek. Nekünk utat kell nyitnunk mind annak. ami szocialista szabadság, ami a társadalmi érdekeket tudatosan a szubjektív érdekek elé helyezi. Vagy szabadon, Lenin szerint — ez a szabad értelmezése és tudatosítása annak, hol élek, miért élek, hol dolgozom és hogyan akarok élni. A Tanulságok, valamint a'dél-morvaországi kerület határozatai alapján igyekszünk következetesen megvalósítani a párt jelenlegi kultúrpolitikáját az intézményekben, a berendezésekben és az egyének munkájában. Ez azt jelenti, hogy következetesen akarjuk gyakorlatilag is megvalósítani Lenin alapelveit a kultúra irányításáról, amelyet éppen nálunk olyan gyakran szándékosan egyoldalúan magyaráztak és támadtak. Most arról van szó tehát, hogy Leninnek ezeket az alapelveit a kultúrában és a művészetben, valamint egész társadalmunkban konkrét tettekkel és intézkedésekkel realizáljuk. Nálunk erre törekszünk és ez nem könnyű munka. Az alkotó művészek ós a kulturális dolgozók között még ma is sok a tisztázatlan nézet. Türelmesen magyarázzuk álláspontunkat és elvárjuk, hogy megértsenek bennünket és támogassák szándékainkat. Azoktól, akik ezt nem akarják megérteni, megválunk. Meggyőződésem, hogy a kongreszszus olyan határozatokat fogad el, amely a fent jelölt területen javulást idéz elő. A dél-morvaországi kerület küldötteinek véleményével összhangban közölni akarom a kongresszussal, hogy a párt központi bizottságának segítségével a dél-morvaországi kerület ben teljesítjük azt az igényes és felelősségteljes feladatot, amelynek célja, hogy visszaadja a kultúra és a művészet kifejezetten szocialista jellegét és ebben a szellemben fejlessze tovább. Tomáš Kravendct elvtárs felszólalása Végtelenül örülök annak, hogy a CSKP XIV. kongresszusának küldötte lehetek, és, hogy e kongresszus tribünjéről elmondhatom nézetemet országunk mai politikai és gazdasági helyzetéről egy építőmunkás szemszögéből nézve. Engedjék meg, hogy rövid felszólalásom elején köszöntsem önöket, a CSKP XIV. kongresszusának küldötteit és vendégeit a Stavoindustria majdnem tízezres munkáskollektívájának, valamit vállalatunk kommunistáinak nevében. Vállalatunk dolgozói megvitatták pártunk megalapítása 50. évfordulójának és a CSKP XIV. kongresszusának tiszteletére vállalt feladatokat, majd számos egyéni és kollektív felajánlást tettek, amelyeket összüzemi szocialista kötelezettségvállalásban összegeztek. Ezt sikeresen teljesítik és túlteljesítik. Vállalatunk a tervfeladatokat az Idei év első négy hónapja alatt a következőképpen telejsítette: a saját munkaerőkkel létrehozott 259 millió korona munkaértéket 7 millió 400 000 koronával túlteljesítettük, ez az elmúlt év ugyanazon időszakához viszonyítva 11,4 százalékos emelkedést jelent. A vállalásokban kitűzött határidőkön belül átadtuk próbaüzemeltetésre a ružomberoki téglagyárat, mégpedig a Hurdis-tégla üzemrészlegét 1971. IV. 1-én, az idomcsöveket gyártó részleget 1971. V. 1-én. A 294 millió korona értékű teljesítményű tervet 10 millió 400 000 koronával túlteljesítettük, ami az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 10,9 százalékos emelkedést jelent. A tervezett munkatermelékenységet 3,8 százalékkal túlteljesítettük, ami az elmúlt év ugyanazon időszakához viszonyítva 9,2 százalékos emelkedést mutat ki. Az egy dolgozóra eső átlagos havi keresel az elmúlt év ugyanazon időszakához viszonyítva 4,7 százalékkal magasabb. Az egy korona értékű teljesítmény költségességét az 1970. évvel szemben 1,2 százalékkal csökkentettük. Az elmúlt évhez viszonyítva javítottuk a munkaidőalap kihasználását is. A javulás a távolmaradásnak 12,07 százalékáról 11.15 százalékra való csökkentésében nyilvánul meg. Elégtelennek tartom a- munkaidő kihasználását, s ezzel kapcsolatban a termelőeszközök és berendezések nem kielégítő kihasználását is. Az építkezéseken sok időt vesz el a várakozás a különböző anyagokra és anyagfajtákra, a munkák pedig gyártásmeneti szempontból nem kapcsolódnak rendesen egymáshoz. A munkaerők állandó hiánya és a munkafegyelemnek az utóbbi években észlelhető meglazulása abban nyilvánul meg, hogy sok ember nem becsüli a munkát, s különféle mellékes munkák ra összpontosul, ahol könnyebben jut keresethez. Az építkezéseken a nehéz munkafeltételeket — nézetem szerint — nem eléggé arányos mértékben értékelik. E fontos kérdés megoldása után érezhetően javulna az építőipari dolgozók munkakedve, munkalendülete és stabilizálása. Ezzel párhuzamosan meg kell javítani saját szervezési és irányító tevékenységünket is. Vállalatunk ma teljes felelősséggel készül az ötödik ötéves terv kidolgozására. Ebben az ötéves tervben vállalatunkra rendkívüli igényes feladat hárul — biztosítani Trnaván és Považská Bystricán az autógyár építésének egy részét. Biztosítani kell a dolgozók létszámának emelését, meg kell teremteni a feltételeket az összes kapacitásnak, az említett építkezésekre való összevonására. Még ezenkívül az a feladat vár ránk, hogy bizonyos kapacitásokat a Cseh Szocialista Köztársaságba helyezzünk át. Át kell értékelnünk a vállalatnak az 1972—1975-ös évekre szóló termelési programját, be kell pótolnunk a vállalatok és üzemek koncepcióját, hogy az ötödik ötéves terv feladatait sikerrel teljesíthessük. Befejezésül engedjék meg, hogy kifejezzem azon meggyőződésemet, miszerint Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapszabályzatában eszközlendő változások és módosítások indokoltak. Szeretném megemlíteni, hogy pártunk szervezeti felépítése nagy jelentőségű, és azt előnyös lesz az adott szükségletekhez alkalmazni. Vállalatunk a köztársaság egyik legnagyobb építőipari vállalata. Munkahelyei az egész köztársaságban megtalálhatók. Eddig vállalatunkban a CSKP Központi Bizottságának határozata alapján a pártmunka koordinálása céljából kísérletképpen megalakítottuk az állandó pártbizottságot. A vállalati pártszervezetnek ez a tormája már nem felel meg a vállalat politikai és gazdasági munkája irányításának, mivel nem rendelkezik a szükséges jogkörrel. Vállalatunk kommunistái közbsnjárnak azért, hogy a választott összüzemi pártbizottság legyen az a szerv, amelynek joga lesz az alapszervezeteket a vállalati szükségletekből eredő feladatokkal megbízni és joga lesz ellenőrizni a vállalat vezetőségét. Imrich Danis elvtárs felszólalása A CSKP megalapítása 50. évfordulójának alkalmából a nemzeti bizottságok, beleértve az újonnan alakult kerületi nemzeti bizottságot is, széles körű kezdeményezést tanúsítottak. Ennek eredményeképpen a nemzeti bizottságok szakaszán 800 millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tettek. Biztosítani akarom kongresszusunkat, hogy a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták szoros együttműködésben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom közép-szlovákiai kerületi helyi szervezeteivel és a Nemzeti Front többi társadalmi szervezetével, minden erőfeszítést megtesznek a politikai és a munkaaktivitás további fokozására, szocialista társadalmunk fejlődésének növelésére. A mezőgazdaságban jelenleg végbemenő integrációs folyamatot — az egységes föklművesszövetkezetek nagyobb egészekbe való egyesülését — kerületünkben helyesnek és racionálisnak tartjuk. A nemzeti bizottságok •azonban, mint az államhatalom szeradathoz az államhatalom HS igazgatás egybekapcsolásának szempontjából közeledjünk. A nemzeti bizottságok öszszevonását megfontoltan kell megoldani, tekintetbe véve a politikai és a gazdasági feltételeket. I)e először a gazdasági integrációt kell elérni, és csak azután kell kiépíteni a közös nemzeti bizottságokat. Az integrációs folyamat támogatására a nemzeti bizottságok szakaszán javasoljuk a megfelelő feltételek kialakítását. A részleges integráció — a községek egyesítése közös helyi nemzeti bizottságok formájában — már a XIII. pártkongresszus előtt megvalósult. Kerületünk tapasztalatai azt mutatták, hogy meg kell oldani egyes problémákat az államigazgatással kapcsolatban, az első fokon, vagyis a községekben, ahol közös helyi nemzeti bizottságok létrehozására került sor. F, kérdéseket nem oldották meg helyesen a XIII. pártkongresszus után sem, habár e kongresszus határozata hangsúlyozta a nemzeti bizottságok helyzetét és feladatait a szocialista társadalomban. A jelenlegi feltételek közölt a közös helyi nemzeti bizottságok kialakítása és a nemzeti bizottságok körzeti hivatalai rendszerének kísérleti kipróbálása során a Szlovák Szocialista Köztársaság területén nem oldódott meg a párt befolyása, és vezető szerepének érvényesülése a nemzeti bizottságok szerveinek munkájában. A nemzeti bizottságok választott szervei, képviselői és dolgozói erőfeszítését arra összpontosítjuk. hogy a beruházási politika terén következetesen érvényesítsék a párt gazdaságpolitikájának elveit. Kerületünkben a nemzeti bizottságok által Irányított gazdaság több milliárd korona értékat képvisel, és évente további kapacitások létesülnek a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Kötelességünknek tartjuk a meglevő termelési kapacitások teljes kihasználásának, és az új építkezési beruházások gazdaságosságának és maximális társadalmi hatékonyságának az elérését. Az eszközöket elsősorban ott kell befektetnünk, ahol a legsürgetőbb o társadalmi szükségletek kielégítése. Kétségtelenül ide tartozik a komplex lakásépítés, amely az elmúlt időszakban a valóságban nem volt komplex. Az 1966-tól 1970-ig terjedő években a kerületben 46 000 lakás épiilt, ebből 49 százalék egyéni lakásépítés, családi házak és szövetkezeti építkezés formájában. Az egyéni lakásépítés nagy hányada egyrészt azt bizonyítja, hogy a lakosság közvetlenül részt vesz a lakásprobléma megoldásában, másrészt pedig egyik oka unnak, hogy aránytalanság mutatkozik a lakásépítés, valamint « polgári és műszaki ellátottságot szolgáló létesítmények építése között. A dolgozók kedvező politikai aktivitása, a közelmúlt tapasztalatai és tanulságai megalapozzák azt, hogy kongresszusunk tanácskozásának szellemében még intenzívebbé tegyük a lakosság körében végzett politikai nevelőnevelőmunkánkat a marxizmus leninizmus eszmélnek és a proletár internacionalizmus szellemében úgy, hogy helyünk és munkánk mindenekelőtt az emberek körében legyen. Josef iirsík elvtárs felszólalása vei, ebben az időszakban szervezetileg még nem épültek úgy ki, hogy hatékonyabban támogathatnák ezt az integrációs folyamatot. A nemzeti bizottságok terén végzett eddigi átszervezések nem mindig járultak hozzá a nemzeti bizottságok politikai-hatalmi funkciójának megszilárdításához, főként azért nem, mert alapos előkészítés nélkül kezdtek az átszervezésekhez. Most már mindkét köztársaságunkban a nemzeti bizottságok elrendezése szervezetileg egységes. Ugyanakkor a kerületi nemzeti bizottságok munkájának tartalma jelentősen eltérő. Meggyőződésünk, hogy a közép-szlovákiai kerületben a nemzeti bizottságok választásai után érvényesül majd a nemzeti bizottságok egységes struktúrája a szervek mun ^tartalmát és az apparátus nagyságát iletően. Az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok munkatapasztalatai kerületünkben — tekintettel arra, hogy sok a kis község —, azt mutatják, hogy fokozatos összevonásokra van szükség. De szükségesnek tartjuk, hogy e felA közép-csehországi kerület mezőgazdaságának jelenlegi fejlődése mind politikai, mind gazdasági szempontból kedvező. Ez annak az eredménye, hogy a mezőgazdasági termelésben helyesen érvényesitik a párt politikai irányvonalát. A mezőgazdasági dolgozók a gyakorlatban győződtek meg a párt gazdaságpolitikájának helyességéről, s ezért munkájuk eredményeivel, a termelés növelésével támogatják. A mezőgazdasági termelés fejlesztése, az életszínvonal emelkedése és a falvak felvirágzása nemrégen fő támaszuk volt a jobboldali erők által kifejtett nyomással szemben. A mezőgazdasági dolgozók nem váltak hűtlenekké a szocialista gazdálkodás gondolataihoz. Kerületünkben az 1968-as é.s 1969-es evekben egy efsz sem hullott szét. egy tag sem lépett ki a szövetkezetből, nem voltak tiltakozó sztrájkok, nem szünetelt a termelés, mint ahogy a jobboldal szerette volna. A közép-csehországi kerületben az elmúlt ötéves terv alatt a mezőgazdasági bruttó termelés 15,9 százalékkal, a piaci termelés a feltételezett 19 százalék helyett 23 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság fokozatos iparosításának terve azonban az 1968 - 1969-es évek fejlődése folytán zavart szenvedett. A helytelen gazdasági irányzatok megzavarlak a tervezést, és főként a tehén- és a kocaállományok csökkenéséhez vezettek, s egyes helyeken lelassították a termelés koncentrációját is. A párt- és a gazdasági aktíva erőfeszítései, és főként a mezőgazdasági dolgozók áldozatkészsége következtében azonban még így is sikerült szilrád gazdasági alapot teremtenünk az ötödik ötéves terv megkezdéséhez. Elfogadtuk és teljesíteni fogjuk a XIV. kongresszusnak az ötödik ötéves tervvel kapcsolatos irányelveit. Ez nem formális kijelentés, mert szervező, alkotó és manuális munka támasztja alá. Ez év első négy hónapja alatt a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a kerület mezőgazdasági dolgozói 9,8 százalékkal több húst, 5,5 százalékkal több tejet és 17,7 százalékkal több tojást adtak el a tervezettnél. A középcsehországi kerület mezőgazdasági dolgozói ezzel meggyőzően hitet tesznek a párt politikája, a népgazdaság konszolidációjára és a nép életszínvonalának emelésére irányuló erőfeszítésük mellett. Ebben az Időszakban, amikor a mezőgazdaság fejlődésének minőségileg magasabb, újabb szakaszába lép, tovább kell bővíteni és mélyíteni a munkásság és a parasztság osztályszövetségét, hogy tovább erősödjék a parasztság öntudatossága, és a korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termeléshez való viszonya. Rajtunk, kommunistákon áll, hogy az eddiginél sokkal jobban megmagyarázzuk a mezőgazdasági dolgozók és a munkások részvételét a mezőgazdaság fejlesztésében. Elegendő tény áll rendelkezésünkre, s csak ezek alapján mutathatunk rá és győzhetjük meg az embereket, hogy mit tett a társadalom a mezőgazdasági dolgozókért, másrészt pedig, hogy mit tettek a mezőgazdasági dolgozók a társadalomért. Tudjuk, hogy nem mindenült rózsás a he.yzet. Tudatában vagyunk a fogyatékosságoknak, ismerjük a problémákat elsősorban a gabona , a hús és a tejtermelés terén. Tudjuk, hogy a növekvő élelmiszerigényeket saját mezőgazdasági termelésünk növelésével kell kielégíteni, s nem lehet fokozni az élelmiszer-behozatalt. Azok a feladatok, amelyeket a társadalom mezőgazdaságunk elé állít, összhangban vannak a lehetőségekkel, de csak akkor, ha komplex módon megoldjuk a mezőgazdasági problémákat. Ezért meg kell hallgatni a kommunista mezőgazdasági dolgozók véleményét, akik az évzáró taggyűléseken és konfernciákon hangsúlyozták, hogy a népgazdaság irányításának valamennyi szintjén következetesen felelősséget kell vállalni a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. A pártszervezetek jó munkája nélkül a mezőgazdaság igényes feladatait nehezen teljesítenénk. Ezen a téren sok munka vár ránk. Több olyan pártszervezetünk van, amelyeknek kevés a tagjuk és magas az átlagos életkoruk. A falun nyilvántartott párttagok aktív munkája, és a fiatal kommunisták további felvétele nélkül nem tudnánk elérni a pártmunka nagyobb hatékonyságát. Bodor Imre elvtárs felszólalása Az elmúlt időszak értékelése során megállapítottuk, hogy a jobboldali opportunizmus főként olcsó és népszerű szociális politikájával szövetségesekre és közvetlen hívekre talált a vasúti közlekedési dolgozók soraiban, főként a mozdonyvezetők körében. Az úgynevezett demokratizálási folyamat alatt a jobboldali opportunistáknak a fűtőházakban sikerült megbontaniuk az FSZM egységét, mégpedig olyan mértékben, hogy létrejött a szervezetileg kiépített úgynevezett mozdonycsapatok szövetsége saját programmal, saját központi bizottsággal, mint országos, az FSZM-től független szervezet. Ennek következtében szakadás állt be a szakszervezeti mozgalomban dolgozó kommunisták között is. E szervezet útján a gazdasági és az irányító szervekre gyakorolt nyomással harcoltak követeléseikért. A jobboldali opportunizmus a mozdonyvezetők részvételén kívül megnyilvánult a vasúti közlekedés más szakaszain is, főként egyes vezető gazdasági dolgozók körében és az irányító szervben. Milyen a helyzet ma a kelet-szlovákiai vasúti közlekedésben? Megmutatkozott, hogy még van néhány olyan tagja a pártszervezeteknek, akik paszszívan viselkednek pártkötelességeik teljesítésével szemben. Ezért minden (Folytatás a 7. oldalún)