Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)
1971-06-03 / 130. szám, csütörtök
A Cseh Szocialista Köztársaságban a területi problémák megoldásánál a figyelem főként e következőkre összpontosuljon: # Prága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosa ős « környező vidékek, ez észak-csehországi kerület, valamint a sajátosságuk és a csehszlovák gazdaságban betöltött helyzetük szempontjából mind gazdasági, mind társadalmi szempontból döntő jelentőségű agglomerációk fejlesztésének tervezett feladataira; a határvidékeken a leginkább elmaradott helységek problémáinak megoldására kell koncentrálni és enyhíteni kell e területek rendkívüli viszonyainak kihatását; # annak szükségességére, hogy összhangot teremtsünk az új létesítményekben e munkaerőszükségletek és a lehetséges munkaerőforrások között. A Csehszlovák Szocialista Köztársasőg fővőrosában, Prőgőban neki kell lőtnunk a főváros további fejlődését alapvetően befolyásoló problémák megoldásához. Főként a lakásviszonyokról, a közlekedésről és a közművesítésről van szó. Biztosítanunk kell legalább 40 000 lakás, döntő fontosságú közlekedési építkezések és a metró építését; ugyanakkor az ennek feltételeit megteremtő beruházások keretében meg kell teremtenünk a probléma 1975 utáni gyorsabb megoldásának kellő feltételeit. Két nagy áruházat kell építenünk a lakosság vásárlási feltételeinek megjavítására. A többi ágazatokban a beruházást csupán a városi rezsimmel, és a lakosság életszínvonalának emelésével összefüggő építkezésekre, valamint azokra az építkezésekre kell Irányítanunk, amelyeket tekintettel a főváros funkciójára nem lehet az állam más vidékeire helyezni. A nagy beruházási akciókat az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság építési szervezeteinek a segítségével kell megvalósítanunk. Prága főváros komplex fejlesztésének, főként beruházási programjőnak biztosítása országos feladatnak tekintendő. Prága főváros folyamatos életének biztosítása végett nagy figyelmet kell szentelnünk a szolgáltatások növelésének és kellő számú dolgozóval kell ellátnunk a szolgáltatásokat. Az észak-csehországi kerületben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdaságfejlesztési szükségleteiből adódóan a figyelem a tüzelőanyag-energiabázis fejlesztésének gyors megoldására összpontosuljon. Főként barnaszénfejtésl kapacitások, mint pl. a Makszim Gorkij Nagybánya, a Šverma Bánya, a Csehszlovák Hadsereg Bánya, a Merkúr, a Bfezno Bánya, a Počerady II. és Tušimlce II. erőművek és a Žálužli vegyiművek építéséről van szó. Erre kell összpontosítanunk az eszközök szükséges részét, biztositanunk kell a megfelelő számú munkaerőt és a szükséges lakösépltést. Ezzel együtt beruházási és nem beruházási jellegű, elkerülhetetlenül fontos intézkedéseket kell tennünk az életkörnyezet megjavítására. Az Ipari agglomerációkban meg kell kezdenünk további fejlődésük határozottabb befolyásolását. A termelési alapok korszerűsítésével és rekonstrukciójával ágazati és területi kihatású hatékony Intézkedésekre kell törekednünk a munkaerők felhasználásában és a lakásépítés elhelyezésében. A fő figyelem Irányuljon a plzeftl, llbereci, fabloneci, a kelet-csehországi kerületi, a brnői, gottwaldovl és ostravai agglomerációra. 2. Szlovák Szocialista Köztársaság A foglalkoztatottság viszonylag alacsonyabb foka, új munkaerők nagyobb fokú gyarapodása és a Szlovák Szocialista Köztársaság iparosításának a Cseh Szocialista Köztársasághoz viszonyított alacsonyabb foka megköveteli, hogy továbbra is döntő feladatnak tekintsük az ipari fejlődés gyors fejlesztését. Ugyanakkor gyorsabban kell fejlesztenünk a vegyipart, a gép- és kohóipart. Növelnünk kell a műszálak, a lombfacellulóz, a petrokémia termelését, fejlesztenünk kell az autóipart, az elektrotechnika struktúrájában növelnünk kell a beruházősi Jellegű gyártmányok részarányút, fejlesztenünk kell az útépítő és építőipari gépek gyártásút, lényegesen növelnünk kell a cipő, bútor és textilgyártást. E fejlődés biztosításéra a lehető legnagyobb mértékben fel kell használnunk a munkaerőforrások lehetséges gyarapítását, minőségi struktúrájukat és korszerűsítenünk kell a termelési műszaki bázist. A mezőgazdaságban a termelés növekedése érdekében ki kell használnunk a talaj- és éghajlati viszonyokat, talajberuházásokat elsősorban Délnyugat-Szlovákia vidékein és a Kelet-szlovákiai Síkságon kell eszközölnünk. Feltételeket kell teremtenünk arra, hogy a termelés exportjellegű árukra irányuljon, és fokozódjék Szlovákia gazdaságának részvétele a kiviteli alapok képzésében. Az anyagi termelés fő ágainak gyorsabb növelésével és mind a Szlovák mind a Cseh Szocialista Köztársaság lakossága gazdasági aktivitásának fokozásával folytatnunk kell a lakosság életszínvonalában mutatkozó különbségek fokozatos kiegyenlítését. Meg kell gyorsítanunk a kutatási és fejlesztési bázis építését, főként a vállalati gazdasági övezetben, így meg kell teremtenünk a termelőerők további fejlődésének feltételeit. A termelőerők elhelyezését a lakásépítésnek és a nemtermelési övezetbe tartozó berendezéseknek a Szlovák Szocialista Köztársaság egyes területein való elhelyezésével is támogatnunk kell. így kell biztosítanunk, hogy a termelés koncentrációja és szakosítása elősegítse a lakosság kívánt összpontosítását a kiszemelt helyekre. Továbbra ls feltételeket kell teremtenünk a nők foglalkoztatottságának fokozására a kiszemelt helyeken. Továbbra ls figyelmet kell szentelnünk egyes területi körzetek gazdasági elmaradottsága megoldásának, különösen Északkelet-Szlovákiában, továbbá valamennyi terület kiegyensúlyozott fejlesztésének. Részt kell vennünk országos fontosságú létesítmények építésében a Cseh Szocialista Köztársaság területén, főként Prágában, a fűtőanyag- és energiaágazatban. Különleges figyelmet kell szentelnünk Szlovákia fővárosa, Bratislava fejlesztésének, hozzá kell fognunk a szlovák főváros funkciójával, közlekedési hálózata és belvárosi forgalma építésével, annak a vasúti közlekedéshez kapcsolásával, a lakásépítés, a kereskedelmi hálózat megoldásával és az elszállásolással összefüggő problémák megoldásához. Rendszeresen törődnünk kell a munkába járás és a lakosság mozgása problémáival. A városban a Szlovákia más vidékeiről való építési kapacitások áthelyezésével komplex feltételeket kell teremtenünk összpontosított beruházási tevékenységre. XI. A tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésének fö irányai A tervszerű irányítási rendszernek az a küldetése, hogy a társadalom gazdasági és szociális fejlődése érdekében elősegítse a dolgozó tömegek törekvésének hatékonyabb megszervezését. A tervszerű irányítási rendszer tovôbbl tökéletesítésének alapvető irányai a fejlődés tárgyi problémái megoldásának céljait követik. Az ötéves terv feladatai megkövetelik, hogy a tervszerű irônyltásl rendszer Igényesebb nyomást gyakoroljon a munkaerők, a nyersanyag, az energia és az állóalapok kihasználására. Nagyobb mértékben kell ösztönöznie a tudományos-műszaki haladős termelési érvényesítését, a munkatermelékenység gyorsabb fokozódását és a gyártmányok minőségének javulását. Feladata egyben támogatni népgazdaságunk szerkezeti változásait és bekapcsolódását a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. Ki kell alakítanunk a fejlesztési programok megvalósításának és a távlat nélküli termelési programok céltudatos korlátozásának hatékony rendszerét. A tervszerű irányítási rendszer fejlesztésével'egyidejűleg tökéletesítenünk kell a gazdasági Jogi előírások rendszerét. A népgazdaság további fejlődése megköveteli a népgaz14 i kaerőmozgás ösztönös volt. Jelentős mértékben kierőszakolták a csoportérdekeket, és elburjánzott az üzérkedés. Hanyatlott a munkafegyelem és erkölcs. A CSKP új vezetőségének 1969. áprilisa után mindenekelőtt ezt a válságos fejlődést kellett megállítania. A CSKP Központi Bizottságának 1969 májusi gyakorlati irányelve erélyes intézkedések foganatosítását határozta el arra, hogy az ország kilábaljon a politikai válságból és a gazdasági zűrzavartól. Politikai küzdelemben kellett legyőzni a jobboldali és antiszocialista erőket, leküzdeni a revizionista elméleteket, felújítani a megbomlott állami és gazdasági irányítást, a központi tervezést. A figyelmet a tartalékok mozgósítására, a termelés növelésére kellett összpontosítani. A CSKP Központi Bizottsága abból indult ki, hogy a kialakult helyzet nem az életszínvonal rovására, hanem csakis az anyagi erőforrások képződésének fejlesztésével oldható meg. 1969 második felének, főként 1970-nek gazdaságfejlődési eredményei a CSKP új vezetősége céltudatos gazdaságpolitikájának sikerét bizonyítják. Felújult a párt gazdasági vezető szerepe. Az állami népgazdaságfejlesztési terv Ismét a szocialista bővített újratermelés folyamata Irányításának alapja lett. Gátat vetettünk az inflációs folyamatnak, kielégítettük a belpiacot, helyreállt a bizalom pénznemünk szilárdsága iránt. 1970-ben sikerült túlteljesítenünk az ipari tervfeladatokat, ugyanakkor a munkatermelékenység teljes mértékben fedezte az ipari termelés növekedését. A lakosság pénzjövedelmének alakulása összhangban volt az értékképzéssel. Elértük az árukereslet és kínálat globális összhangját, feltöltöttük az előző években kimerült belkereskedelmi készleteket, melyeknek szerkezete részben megjavult. Rendeztük a nyugdíjakat, bevezettük a gyermekgondozási segélyt. A beruházások terén sikerült betartanunk a gazdaságilag elviselhető mértéket, irányt szabnunk az ágazati struktúrájának és megállítanunk a megkezdett építkezések arányszámának növekedését. Első Ízben sikerült egy év alatt több mint 100 000 lakást építenünk. A mezőgazdasági termelési tervet teljes mértékben teljesítettük. Határozottan javultak a külkereskedelmi eredmények, bár 1968 és 1969 kedvezőtlen fejlődésének hatását csak részben sikerült kiküszöbölnünk. így kedvezőbb kiindulási bázis Jött létre az ötödik ötéves terv megkezdésére. A konszolidációs időszak gazdasági eredményei egyidejűleg kedvezően befolyásolták általában az 1966—1970. évi gazdasági eredményeket. Az 1966—1970-es időszak gazdasági fejlődése nagyon egyenlőtlen volt. A viszonylag kedvező indulás után a Jobboldali opportunista erők hatása következtében elszalasztottuk a népgazdaság intenzív fejlesztésének lehetőségeit, sőt az ösztönösség és a koncepció hiánya mély válság szélére sodorta gazdaságunkat. A válságot csak a CSKP új vezetőségének céltudatos és erélyes lépései hárították el. Intézkedései lehetővé tették, hogy viszonylag gyorsan Javítsunk a gazdasági helyzeten. 1966 és 1970 között a nemzeti Jövedelem mintegy 39 százalékkal nőtt. Az elért dinamika ellenére sem értük el a népgazdaság kívánatos mértékű hatékony fejlődését és nem sikerült hatékonyan megoldanunk a népgazdaság hosszú érvényű szerkezeti problémáit és arányos fejlesztését. Az iparban rosszabbodott a munkaidőalap kihasználása. Rosszabbodott az állóalapok felhasználása is s a gépiparban a műszakok arányszőma 1,31-ről 1,24-re csökkent. Az ipari termelés — a munkatermelékenység 29 százalékos fokozódása mellett — 39 százalékkal nőtt. Az átlagbérek 33 százalékkal emelkedtek. Az ipari termelésben tovább bővült a gépipar és a vegyipar aránya. A fűtőanyag és energiabázis terén nőtt a cseppfolyós és gáznemű fűtőanyagok szerepe. A közszükségletre termelő ipar az előző évekhez képest jobban alkalmazkodott a szükségletekhez. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben nagyobb mértékben kezd érvényesülni a műszaki haladás. A mezőgazdaság a népgazdaság jelentŐ3 stabilizációs tényezőjévé vált. Termelése a legutóbbi öt évben az előző ötéves tervhez viszonyítva 19 százalékkal nőtt. A gyors növekedés lehetővé tette a műtrágyaellátás növelését, a nagy hozamú mezőgazdasági növényfajták elterjedését és a takarmánygyártó ipar fejlődését. A megjavult gazdasági feltételek is Jelentős szerepet Játszottak. Továbbra is probléma azonban a dolgozók kedvezőtlen korösszetétele, ugyanis a munkaerő létszámcsökkenését nem sikerült kellő Időelőnyben korszerű technológiával és technikával pótolni. A Szlovák Szocialista Köztársaság népgazdasága 1966 és 1970 között gyorsabban fejlődött, mint a Cseh Szocialista Köztársaság népgazdasága. így Szlovákia gazdasági színvonala tovább közeledett a Cseh Szocialista Köztársaság színvonalához. A Szlovák Szocialista Köztársaság részaránya a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ipari termelésében 21-ről 24 százalékra, mezőgazdasági termelésében 30 százalékról 32 százalékra nőtt. 1965-ben a Szlovák Szocialista Köztársaságban az egy főre jutó Ipari termelés a Cseh Szocialista Köztársaság egy főre számított termelésének 59 százaléka, 1970-ben már 69 százaléka, mezőgazdasági termelése 1961 és 1965 átlagában a Cseh Szocialista Köztársaság egy főre számított termelésének 98 százaléka, 1970-ben pedig már 104 százaléka volt. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a foglalkoztatottság gyorsabban nőtt, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban. A mezőgazdasági és erdészeti dolgozók arányszáma csökkent, viszont nőtt az iparban, az építőiparban és egyéb ágazatokban dolgozók részaránya. 1966 és 1970 között Csehszlovákiában lényegesen emelkedett az életszínvonal. A lakosság személyi fogyasztása 30 százalékkal nagyobbodott, a társadalmi fogyasztás keretében a lakosságnak nyújtott termékek és közszolgáltatások volumene mintegy 50 százalékkal bővült. Csökkent a heti munkaidő s általában bevezettük az ötnapos munkahetet. Ennek következtében a heti két egymás utáni szabadnap révén lényegesen nagyobbodott a dolgozók szabad ideje. Az ésszerű táplálkozás elveivel összhangban a fogyasztásban nagyobb az állati eredetű termékek részaránya, és csökkent a gabonafélék és a cukor fogyasztása. Az egy főre Jutó húsfogyasztás 1970-ben elérte a mintegy 72 kg-ot, a tejfogyasztás 17, a tojásfogyasztás pedig 13 százalékkal nőtt. Jobb minőségű újfajta textil és ruházati cikkek gazdagították a piacot. ' A lakáshelyzet javulásához hozzájárult 435 000 lakás építése, a lakótelepek jobb ellátása, a lakásalap nagyobb karbantartása és korszerűsítése. Az új lakások átlagosan terjedelmesebbek (az 1964. évi 37,5 négyzetméterről 1969ben 41,1 négyzetméterre bővültek) és belső berendezésük is jobb. Az egyéni családi házépítés fejlesztésére fokozatosan kialakítottuk a pénzügyi és anyagi támogatás széles körét, pl. kölcsönöket, állami hozzájárulást, adókedvezményes anyagellátást stb. Javult a háztartások felszerelése is. 1965-ben pl. a háztartások 30 százalékában, 1970-ben már mintegy 60 százalékéban volt hűtőszekrény, 1985-ben a háztartások 51 szőzalékában, 1970-ben már mintegy 75 százalékában volt televíziós készülék. 1960-ban minden 20. háztartásnak, 1970-ben már minden hatodik háztartásnak volt személyautója. A földművesszövetkezetek dolgozóinak évi átlagos tiszta névleges bére 1965-höz képest 4000 koronával, tiszta Jövedelme pedig mintegy 6000 koronával gyarapodott. így egy földművesszövetkezetl dolgozó átlagos tiszta pénzjövedelme megközelítette a munkások és alkalmazottak jövedelmének 88 százalékát, s összjövedelme (beleértve a háztáJJ gazdaságok jövedelmének a felét) kiegyenlítődött a munkások és alkalmazottak jövedelmével. Több intézkedés történt a társadalombiztosítás javítására. Folytattuk az alacsony nyugdijak emelését, megjavult az ellenállősi harc részvevőinek és a szövetkezeti parasztoknak járadékbiztosítása. A szövetkezeti parasztság nyug» dfjblztosítására vonatkozó előírások módosítása folytán 204 ezerrel nőtt a nyugdíjas szövetkezeti parasztok száma. A nyugdíjasok az említett intézkedések folytén 1970-ben négymilliárd koronával kaptak többet, mint 1965-ben.' Az alkalmazottak és a földművesszövetkezett tagok betegbiztosításában is sok javulás történt. A fizetett anyasági szabadságot 22-ről 26 hétre, az anyasági szabadság idején folyósított járadékot a tiszta bérek 90 százalékára, a gyermek születésekor juttatott egyszeri segélyt pedig ezer koronára emeltük. Ezen kívül havi 500 korona gyermekgondozási segélyt fizetünk ki azoknak a két- és többgyermekes anyáknak, akik az anyasági szabadság letelte után gyermekükről egyéves koráig otthon gondoskodnak. A családi pótlékok is emelkedtek. Az említett in* tézkedések évi hárommilliárd koronával növelték a ia» kosság említett csoportjainak Jövedelmét. i