Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-01 / 128. szám, kedd

vsti Csehszlovákia Kommunista Partia XIV. kongresszusának vitása Anna Diechová elvtársnö felszólalása Minden becsületesen gondolkozó ember kell, hogy büszke legyen azokra az eredményekre, amelyeket társadalmunk a párt vezetésével elért. A szocializmus építése átütő sikereket hozott a társa dalmi élet valamennyi szakaszán, amelyeknek nincs párjuk még a fejlett tőkésországokban sem. És mégis, ezt az építőmunkát megzavarták, megkísérelték visszafelé fordítani a történelmi fejlődést, virágzó hazánkat a kizsákmányoló osztályok hatalmába akarták adni, és ezáltal meg akarták semmisíteni az elmúlt időszakban vívott hősies harcunk eredményeit. Miben keressük az előző évek válságának okait? Csupán pártunk gyenge, határozatlan vezetősége volt hibás? Hogyan lehetséges, hogy számos becsületes kommunista is engedett a jobboldali nyomásnak. Ennek oka a párt ideológiai munkájának bűnös elhanyagolása volt, minek következtében csökkent a párt befolyása a dolgozók soraiban. Az eszmei munka hatásának gyengülése már 1960 után kezdődött. Megszüntettük a marxizmus —leninizmus járási tanácsadó- és tanulóhelyeit, amelyek a szocialista nevelés központjai voltak. Elhanyagoltuk továbbá az alapszervezetekben a párttagok párton belüli nevelését. így azután nem csoda, hogy az emberek a nehéz helyzetekben nem tudtak tájékozódni, nem ismerték fel a jobboldal pártellenes céljait. Mindebből következik, hogy a párt elsőrendű feladata szüntelenül mélyíteni az ideológiai munkát, mert ez a munka mozgatja az egész társadalmat, a politikát, a kultúrát és a gazdaságot. Nemegyszer siránkozunk a rossz munkaerkölcs, a munkaidő ki nem használása, a rossz minőségű árucikkek stb. miatt. Vajon gondolunk-e arra, hogy e fogyatékosságok gyökerei éppen az emberek tudatában rejlenek? A kommunistáknak mindig tudniuk kell meggyőzni a többieket, hogy gondolkodjanak el munkájuk felett, hogy a párt eszméi és célkitűzései behatoljanak tudatukba, mert csak így fogják munkájukat céltudatosan végezni, csak így tekintenek majd -a jelenségekre osztályszempontból, és ez biztosítja az egész szocialista társadalom javáért végzett sikeres munkát. Mint a népi milícia tagja, főként azt szeretném kiemelni, hogy a bonyolult politikai fejlődésben a népi milícia tagjai helyes álláspontot foglaltak el. Ez nem véletlen. Ha elgondolkozunk ennek okain, arra a következetetésre jutunk, hogy a népi milícia egységeit döntő többségben munkások és munkásszármazású műszaki értelmiségiek alkotják. Mint minden szervezet, a nőszervezet is válságos időszakot élt át. A fogyatékosságok ellenére a nők közül sokan szilárdan álltak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus pozícióin. Merem állítani, hogy az esetek többségében ezek olyan nők voltak, akik átélték az első Csehszlovák Köztársaság rendszerét és a világháború megpróbáltatásait. Ezek a nők nem válhattak árulókká, szilárdan álltak férjeik, elvtársaik és barátaik oldalán az 1968—196-es évek bonyolult időszakában is, és főként a politikai és a gazdasági konszolidáció feladatainak teljesítése során, A nők, a párt vagy a nőszövetség tagjai, fontos szerepet játszanak, mert azonkívül, hogy felelős feladatokat teljesítenek munkahelyeiken, nevelési feladatot is végeznek. Ezért a nők nevelésénél minden formát felhasználunk. Külön ki akarom emelni járásunk nőinek a nemzeteink és a Szovjetunió népei közötti internacionális és testvéri kapcsolatok megszilárdítása terén kifejtett munkáját. Különböző nőtalálkozók szervezésével, a hazánk felszabadításáért vívott harcok színhelyeinek közös látogatásaival, amelyeken a szovjet hadsereg katonáinak a feleségei is részt vesznek, elmélyítjük népeink kölcsönös barátságát. A járásunk és kerületünk területén levő szovjet katonák, szovjet nők úgy érzik magukat körünkben, mint hozzátartozóik körében. Ez a legnagyobb hálánk azért, hogy két ízben is, 1945-ben és 1968-ban is meghozták szabadságun kat. Erről a helyről is hazánk Valamennyi nőjéhez, asszonyához fordulok, hogy nevelőmunkájukkal oltsák be gyermekeik tudatúba leghűségesebb barátunk — a szovjet nép iránti szeretetet. Nőinket továbbra is nevelni fogjuk és előkészítjük őket arra, hogy különféle funkciókat vállalhassanak mind politikai, tnind gazdasági szakaszon. A nők ma már minden területen beváltak, s ezért nem lehet mellőzni őket, amint ezt beszámolójában Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB első titkára is megerősítette. Mindeddig, sajnos, még sok esetben kevés nőt emelnek ki a párt- és az állami szervekbe, vagy vezető gazdasági tisztségekre. Sok olyan munkahely van, ahol a dolgozók 80 százaléka nő, de a vezető rendszerint férfi. Ha tehát a nők e munkahelyeken teljesíteni tudják a tervfeladatokat, akkor megfelelő kiválasztással, neveléssel és előkészítéssel bizonyára akad megfelelő nő a vezető tisztségre is. Ez a kérdés különösen most időszerű, amikor a nemzeti bizottságok választásaira készülünk, amelyekben a nőknek sokkal nagyobb százalékban kellene aktívan dolgozniuk, mint eddig. Hiszen éppen a nemzeti bizottságok azok a szervek, amelyek az elet kérdéseivel, az emberek együttélésének problémáival foglalkoznak. Ki oldhatná meg jobban e problémákat, mint a nők, akikhez e dolgok a legközelebb állnak, mert a legjobban érintik őket. Nőinket az emberek közötti kapcsolatok megszilárdítására fogjuk vezetni, jövőnk, életszínvonalunk emelkedése attól függ, hogyan fogunk dolgozni, milyen értékeket hozunk létre. A szocialista rendszer tervgazdálkodáson alapul. Mindnyájan tudjuk, mi a teendőnk, ismerjük feladatainkat. A tervfeladatok teljesítéséhez azonban a jó munkaszervezésen kívül baráti és elvtársi légkör, jó hangulat is szükséges, amelyben öröm a munka. A szocialista rendszer új erkölcsöt teremt, amely az embert más kritériumok alapján értékeli, mint a tőkés társadalom. Mi, nők, a zvoleni járás és a középszlovákiai kerület pártfunkcionáriusai, a Szlovák Nőszövetség funkcionáriusai e dicső jubileumot is felhasználjuk a nők politikai és munkaaktivitásának fejlesztésére, az üzemekben és más munkahelyeken megnyerjük a nőket, hogy aktívan részt vegyenek a „Mindenki szocialista módon" mozgalomban. amelyek egész népünk feladatai és célkitűzései voltak és lesznek. Dolgozóink millióinak az értékes és teljesített kötelezettségvállalásokban kifejezett üdvözlete, az a bizalom és szeretet, amelylyel ezt a tanácskozást fogadták, biztosítéka annak, hogy az igényes, ám szép távlatok mielőbb valóra válnak." Michal Zákovič felszólalásának befejező részében biztosította a kongreszszus résztvevőit, hogy a Csehszlovákia Kommunista Pártja által elfogadott valamennyi határozatot, célkitűzést, ösztönzést a Szabadságpárt is minden körülmények között támogatni fogja. Michal Žákovicnak, a Szabadságpárt elnökének felszólalása Felszólalásának bevezető részében üdvözölte a küldötteket és köszönetet mondott a CSKP XIV. kongresszusára való meghívásáért. Azután folytatta: „A gyönyörű ünnepélyes Prágába mély élményekkel, és azzal az örvendetes érzéssel érkeztünk, hogy a kongresszus küldöttei, a dolgozó nép tolmácsai itt kifejezik becsületes állampolgárainknak a szocializmus nagy eszméi iránti határtalan hűségét, közös hazánk — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság — iránti szeretetét, hűséges szövetségesünkkel és felszabadítónkkal, a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával való megbonthatatlan barátságát. Örökre a kommunista párt halhatatlan érdeme marad, hogy Szlovákia fejlett, korszerű országgá változott, hogy a testvéri cseh nemzet oldalán eléri évszázados vágyainak teljesülését. Szlovákia nagyszerű iparosítása, az igazságos lenini nemzetiségi politika, mindez a kommunista párt a nép jóléte, világos jövője érdekében vívott — fél évszázados küzdelmének gazdag gyümölcse. Mély hálával tartozunk a kommunista pártnak, vezetőségének, élén dr. Husák elvtárssal, öntudatos tagjainak és funkcionáriusainak azért, hogy valóban mint szemünk fényét védelmezte a Szovjetunióval való barátságunkat és szöMárie Barešová elvtársnő felszólalása vétségünkét, hogy szembeszállt a hazai és a külföldi reakciónak a január utáni válságos időszakban indított ármánykodó, gonosz támadásával. Az áldatlan időszak helyzetéből merített ismeretek megvilágításában világosan tudatosítjuk, milyen sorsszerű megpróbáltatásokon mentünk keresztül, s mit jelentett a testvéri szovjet nép és további szövetségeseink internacionális segítsége. Tapasztalatból tudjuk, hogy a CSKP köztársaságunk valamennyi egészséges erejét a nagy mű valóra váltására akarja vezetni, nevelni és erejüket összpontosítani. Programja — szocialista hazánk felvirágoztatása — az állampolgárok közös ügye, egész Nemzeti Frontunk tevékenységének tartalma. E program telejsítését őszintén, öntudatosan és felelősségteljesen vállaljuk mi is, a Szabadságpárt tagjai, és társadalmunk vezető erejébe vetett határtalan bizalommal, lehetőségeink szerint a Nemzeti Frontban részt akarunk venni e nagyszerű mű építésében. E dicső kongresszusról mindnyájan azzal a felemelő érzéssel távozunk, hogy nemzeteink jövője, a szeretett Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatása, jelen és jövő nemzedékünk jóléte, békés jövője jó és megbízható kezekbe került. Teljes felelősségérzettel tanácskoznak itt azon feladatok végrehajtásáról, A közszükségleti iparban dolgozom, ezért nemcsak az irányítómunka problémáival fogok foglalkozni, hanem munkásaink, és elsősorban a nők bonyolult problémáival is, akik a közszükségleti ipar egyes üzemeiben a dolgozók 80 százalékát alkotják. A közszükségleti ipar fontossága abban rejlik, hogy termékeink, a választék bősége, minősége és nem utolsósorban az ára is közvetlenül befolyásolja a lakosság legszélesebb rétegeinek gondolkodását. Ismerjük el, hogy az egyszerű, becsületes állampolgárt gyakran nem is érdeklik annyira a nagy országos számadatok, hanem politikai és gazdasági helyzetünk fejlődését aszerint ítéli meg, hogy a piacon megvásárolhatja-e azt, amire mindennapi életében szüksége van. Ezt tudatosítania kell a közszükségleti ipar valamenynyi dolgozójának, a vezető dolgozóktól kezdve a munkásokig. Mindenki végezze el lelkiismeretesen azt a munkát, amiért a rábízott szakaszon teljes politikai és gazdasági felelőssséget visel. Amikor a központi bizottság 1969ben és 1970-ben hozzánk fordult, hogy segítsük az ellátás biztosítását, nyugtassuk meg a belföldi piac felszínét, és járuljunk hozzá a súlyos devizaproblémák megoldásához is, sokan közülünk szabad szombatokon és vasárnapokon is munkába mentek, annak ellenére, hogy állandóan két műszakban dolgozunk. Nem titok, hogy a mi iparunkban a legnagyobb a műszakok száma, és a munka intenzitása jelentős. Meg kell említenem azokat a problémákat, amelyek kerületünkben, főként az egyes üzemekben gondot okoznak. Ilyen elsősorban a súlyos és hosszú ideje tartó munkaerőhiány és a nagy inunkaerőhullámzás, amit éppen az okoz, hogy az alkalmazottak nagy százaléka nő. A fiatal nők közül sokan jól bedolgozzák magukat, de két-három év múltán anyasági szabadságra mennek, vagy pedig férjhezmenetelük után férjüket követik. Bánt bennünket a munkából való távolmaradás nagy száma, amit egyrészt a betegség, más= részt pedig a családtagok ápolásának szükségessége okoz. További probléma, hogy a munkahe^ Iveken megfelelő beosztást biztosítsunk a terhes nők számára, mert az üzemek nagymértékben szakosítottak, és csak igen kevés olyan munka van, amit az új hirdetmény értelmében a terhes nők elláthatnak. Egy másik komoly probléma, hogy egyműszakos munkalehetőséget biztosítsunk azoknak az anyáknak, akik 15 évesnél fiatalabb gyermekükről gondoskodnak. Az igazsághoz híven meg kell mondani, hogy azon feladatok biztosítása érdekében, amelyeket teljesíteni akarunk és teljesítenünk kell, gyakran nehezen megoldható helyzetbe kerülünk. Barešová elvtársnő felszólalása további részében az új, korszerű technikának és technológiának a közszükségleti iparban történő felhasználásáról beszélt, továbbá a komplex szocialista racionalizálással és az ötödik ötéves terv irányelveivel foglalkozott. Mi, kommunisták kötelességünknek tartjuk e terveket feldolgozni minden egyes vállalat és üzem feltételeire, és főként megismertetni őket valamenynyl dolgozóval, és megnyerni őket teljesítésükre. A pártszervezeteknek a szakszervezeteket arra kell vezetniük, hogy a szocialista munkaversenyt a legfontosabb problémákra irányítsák, hogy a meglevő és az újonnan alakuló szocialista munkabrigádok a gazdasági vezetőséggel, a műszaki értelmiséggel és a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezeteivel kölcsönös együttműködésben további utakat keressenek a tartalékok feltárására. Nézetünk szerint a legszükségesebb — amint erről az irányelvek is szólnak —, következetesebben megkeresni a tartalékokat azokban az üzemrészlegekben és üzemekben, amélyek újonnan épültek, korszerű technikával, szociális és higiéniai berendezésekkel vannak ellátva, de csupán egy műszakban üzemelnek, és emellett többségükben férfiakat alkalmaznak. Leopold Kovalak elvtárs felszólalása Az észak-csehországi kerületi szervezet munkájában azokból az eredményekből indul ki, amelyeket pártunk új vezetősége elért az 1969 évi áprilisi plénum után a jobboldal elleni harcban és a realizációs irányelv teljesítésében. Életbe léptetjük a Központi Bizottság decemberi plénumának határozatait és elmondhatjuk, hogy azokat nemcsak az évzáró taggyűlések és konferenciák foglalják bele a pártszervek és -szervezetek munkaterveibe, hanem azokat ma már a pártmunkában elért konkrét és jelentős eredményekkel, kerületünk gazdasági eredményeivel is alátámaszthatjuk. A XIV. kongresszus alapanyagait, főként az ötödik ötéves terv irányelveit is népes aktívával tárgyaltuk le, és több irányban, például a mezőgazdaságot illetően részben már fel is dolgoztuk a kerületi pártbizottság plénumának legutóbbi ülésén. A pártaktíva és a pártszervek is értékelik ezt a dokumentumot, amely hosszú idő után újból konkrét módon kifejezésre juttatja a párt gazdasági politikáját, és a dolgok Ismeretében vázolja kerületünk fő problémáinak a megoldását is. Mindezek a tények megerősítik, hogy a párt irányvonala az áprilisi plénum után a párt, a gazdasági és a közélet megtisztítása a taktikai-politikai célkitűzések fokozatos kidolgozásával és megvalósításával együtt helyes. Megfelel nemcsak a párt belső szükségleteinek és a társadalom konszolidációjának, hanem pártunk internacionális feladatainak is a jelenlegi világviszonylatban folyó osztályharcban. Ezekre a következtetésekre jutott tárgyalásaiban és határozataiban kerületi konferenciánk is. Értékelte, hogy a konszolidáció, a párt eszmei, szervezeti és akcióegységének jelenlegi fokát éppen azért érhettük el, mert Központi Bizottságunkra támaszkodhattunk és teljesen megbízhatunk annak vezetőségében. Számunkra a kerületekben és a járásokban is ez gyakorlati iskola volt arra, hogy a bonyolult feltételek között hogyan kell értelmezni és megvalósítani a vezetés és a tagság egységét anélkül, hogy elszakadna a tn. megektől. A párt egysége és tekintélye szempontjából óriási jelentőségű pártunk vezetőségének a marxizmus—leninizmuson alapuló politikája. Ebben látjuk a párttagok elkötelezettsége, kerületünk lakossága politikai és munkaaktívitása növekedésének forrását is. Ezáltal fokozatosan megerősödik a párt és a nép kapcsolata. Kovalčík elvtárs a továbbiakban arról beszélt, milyen szükséges most ugyanilyen következetességgel irányítani a párt tevékenységét a dolgozók körében is, erősíteni a tömegpolitikai munkát, fokozni a párt nevelő hatását és színvonalát a lakosság valamennyi rétegében. Rámutatott, hogy az északcsehországi kerület kommunistái nemcsak a párton belül, hanem a Nemzeti Frontban és a nemzeti bizottságokban is tevékenykednek. Munkájukat a járás, a kerület kulcsfontosságú üzemeire összpontosították. Tárgyaltak értelmiségiekkel, miniszterekkel, kiváló munkásokkal, újítókkal és pártonkívüliekkel is, valamint olyanokkal, akiket töröltek, vagy kizártak a pártból. Nyílt állásfoglalásunkat és érveinket az emberek nemcsak elfogadták, hanem mint ahogy az élet tanúsítja, meg is valósították. Megerősítést nyert az, hogy a párt első állásfoglalása a társadalmi tudat pozitív fejlődésének erős katalizátora és egyre növekvő mértékben befolyásolja a lakosság gondolkodását. Ezen a téren azonban még távolról sem használtunk ki minden lehetőséget és tapasztalatot — folytatta Kovaldík elvtárs —, amelyek a nyilvános pártgyűlésekböl, a lakossággal folytatott beszélgetésekből, a kommunistáknak a tömegszervezetekben kifejtett munkájából stb. adódnak. Ugyanígy még komoly fogyatékosságok vannak elsősorban a személyes és a szemléltető agitációban. A Központi Bizottság azon szándéka, hogy még ez év őszén sor kerül a kép(Fulytatás az 5. oldalon) 1971. VI. 1.