Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-27 / 25. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN tí ASÁRNAP 1971. június 27. A NAP kel — Bratislava: 3.43, nyugszik: 20.04 óra­kor. Košics: 3,27, nyug­szik: 19.48 órakor. A HDI.D kel: 8.29. nyug­szik: 22.23 órakor. Névnapjuknn szeretettel köszöntjük LÁSZLÓ •evő kedves olvasóinkat 1780-ban született JOHN BROUGHTON angol állam­férfi, irodalmár, az angol Királyi Földrajzi Társaság egyik alapítója (+ 1869). — 1916 ban halt meg STEFAN LUCH1AN a romín realista festészet egyik úttörője (szül.: 1868). Igazán jól Legtöbb tudósítónk ponto­san és jól dolgozik. Idejé­ben felfigyel az események­re, tájékozódik, és tájékoz­tat. Pontosan és jól, mert tudja, hogy a hírek, közle­mények akkor értékesek, ha frissek és megbízhatóak. Ifjú tudósítóink is jól dol­goznak. A szerkesztőségtől, a kör vezetőjétől kapott jel­zések és utasítások értelmé­ben egyre ügyesebben, egy­re gyakorlottabb módon old­ják meg feladataikat. Aki hozzáértő és figyelő szem­mel olvasgatja ifjú tudósí­tóink híreit, beszámolóit, könnyen megállapíthatja, hogy jó munkatársai lapunk­nak ezek a fiatalok. A nyár folyamán azonban rendszerint „lazítanak" a fiatalok. Meglepi őket a nyár öröme, a vakációzás boldogsága. Élvezik a gond­talan, szabad napokat. Ki­rándulnak, utazgatnak. Bele­feledkeznek egy-egy fó könyv olvasásába, kedvükre sportolnak. Tágranyitott szemmel nézik az élet színes változását, mozgását, fejlő­dését. Ha igazán jól akarják tu­dósítói munkájukat elvégez­ni, akkor ezeket a lehetősé­geket mind maguk, mind a sajtó számára jól felhasznál­ják. Az iffú tudósítók közül már többen jelezték, hogy mit fognak csinálni a vaká­ciózás folyamán. Néhányan már jelezték is, hogy mi a tervük, milyen témákhoz gyűjtenek majd anyagot, szabad idejüket felhasznál­va milyen közéleti, társadal­mi jelenség megfigyelésére készülnek. Igazán jól tehát akkor te­véknykednek majd, ha va­lóra váltják terveiket, elkép­zeléseiket és függetlenül a kör vezetőjének eddigi rend­szeres útmutatásától, irányí­tásától megpróbálkoznak ön­állóan is dolgozni. Reméljük, hogy az ifjú tudósítók a nyár folyamán is tartják szerkesztőségünkkel a kap­csolatot, és bizonyítanak, hogy igazán jól dolgoznak. A következő tartalmából HARC A KISPOLGÁRI IDEOLÓGIA ELLEN (Drahomír Kolder cikke a Tribunából) HALK SZAVÜ EMBEREK (Riport a nagysallói szövetkezetről) '/•'••' -v..": -. I' ' .>» ,S. i- '-.. ."• E heti karikatúránk BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Az igazság cáfolhatatlan Élénken az emlékezetünkben él még a közelmúltnak az az időszaka, amikor egyesek — főleg a nacionalizmus gőzétől elködösített aggyal — csaknem azt állítatták, hogy Szlovákia minden vonatkozásban a szegény rokon szerepét játszotta a szocialista Csehszlovákia Köztársaságban. Ennek a minden vív­mányt és eredményt könnyed legyintéssel letudó szemléletnek táptalaját akarva-akaratlanul dúsította a Novotný-korszak, el­sősorban a cseh—szlovák viszonylatban megnyilvánuló és az egészséges gazdasági fejlődést nem egy vonatkozásban kalodá­ba záró, rövidlátó nemzetiségi politikája. Csahogy ennek a politikának gyakran sértő és rossz vért keltő baklövései —, amelyek a porcelánboltban botorkálő elefántra emlékeztet­tek — nem változtathattak a lényegen. Azon, hogy Szlovákia felszabadulása óta olyan gazdasági és nemcsak gazdasági fel­lendülésen ment át, amilyenre hazánk és minden polgára jog­gal büszke lehet. Állításunk alátámasztására nem nehéz érveket találni. Szlo­vákia hét százalékkal részesedett a polgári köztársaság ipari termeléséből, és ez a hányad tavaly meghaladta a 25 száza­lékot. Óriási fejlődésről tanúskodik ez a tény, amely akkor válik teljesen érthetővé, ha tudjuk, hogy ebben a harminc­negyven évvel ezelőtti agrárországrészben 1945 óta az ipari termelés tizenkétszeresére emelkedett. A masaryki—beneši köztársaságban Szluvákia ipara esak mintegy százezer embert foglalkoztatott, ami döbbenetes tanú­bizonvsága volt elmaradottságának, míg manapság több mint félmillió dolgozót. A termelés eredményei is figyelemre mél­tóak. Talán az abszolút számoknál is többet mond egy-két összehasonlítás. Szlovákia ipara pl. ma annyit produkál, mint 1937-ben, vagyis a gazdasági fellendülés tetőfokán az egész első köztársaság. Sokatmondó adat az is, hngy Szlovákia ta­valy három hét leforgása alatt annyit érmeit, mint az egész 1937-es esztendőben. Lássuk ezeket az eredményeket kissé „aprópénzre váltva". Szlovákiának ma országos viszonylatban monopol helyzete van az alumínium, nikkel, bádoglemez, golyóscsapágy, rádió- és tv-készülékek, folvanii hajók, műszál stb. gyártásában. A fel­szabadulás óta például hozzávetőleg ötszázmillió pár cipő, több mint kétmillió tv-készülék került ki a szorgos szlovákiai dolgozók keze aló). Félmilliónál több lakás épült, úgyhogy minden harmadik szlovákiai család új lakásban talált otthonra. Ezeken kívül — s ez lényegéhen minden siker alapvető ma­gyarázata — felépítettek 300 és átépítettek 190 nagy, illetve középnagyságú üzemet. A fellendülés —. amelynek eredmé­nyeképpen ez az országrész a CSSZSZK nemzeti jövedelmének 17 százalékát állítja elő — nem torpan meg, sőt görbéje szün­telenül fölfelé ível. Ennek bizonyítására elég megemlítenünk, hogy Szlnvákia ijiari ágazataiba óriási B«s™m>k»t — naponta százmillió koronát ruházunk be. Folytathatnánk a példák, tények, adatok felsorolását, de nem ez a célunk. Hiszen így is nyilvánvaló, hngy az ország gazdaságának szerves részét képező szlovákiai ipar páratlan méretű átalakuláson ment át. Lépten-nyomon meglátszik ez az ország arculatán, népének életén. Mindezt tagadni, enyhén szólva dőreség lenne. Az igazságot ideig óráig el lehet kendőzni, de végülis cáfolhatatlanná válik. Ennek voltunk tanúi és cselekvő részesei. GÁLV IVAN KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK NESZE SEMMI!... Külpolitikai megfigyelők egyértelmű megállapítása szerint Okinawa a japán—amerikai szerződés aláírását követően is az Egyesült Államok megbízható támaszpontja marad. Mint az várható volt, a szerződés Szato miniszterelnök és Nixon el­nök megállapodásából indul ki, biztosítja az Egyesült Álla­mok különleges jogait a szigeten. Ez annyit jelent, hogy a mintegy 134 támaszpontból 88 továbbra is amerikai kézen marad, sőt a szerződés egyik pontja szerin' lehetővé válik nukleáris fegyverek tárolására Okinawán. Persze, a sziget japán fennhatóság alá helyezésének még ezen túlmenően is borsos az ára. A szerződés 320 millió dol­lár kártérítésre kötelezi Japánt, ennyire becsülték a szigeten levő amerikai beruházásokat, illetve annak a közei félszáz katonai objektumnak az értékét, amellyel a szerződés ratifi­kálása után a tokiói kormány rendelkezik majd. Tehát ennyit sikerült Szato miniszterelnöknek kialkudnia, ezt a szerződést tartja politikai pályafutása betetőzésének. At­tól függetlenül, hogy az ország közvéleménye mind a mai napig hevesen tiltakozik a megalázó feltételek miatt, egyre sürgetőbben követeli az amerikai támaszpontok felszámolását. Szato, persze, elégedett. Kétkulacsos pulitikai manőverezésé­nek eredményeképpen a sziget formálisan Japán fennhatósá­ga alá került, viszont a jövőben is maga mögött tudhatja, sőt bizonyos értelemben lekötelezettjének tekintheti az Egye­sült Államokat. Nixon sem panaszkodhat azonban, hiszen nagyvonalú gesztussal szolgáltatta vissza a szigetet gazdájá­nak, viszont az amerikai érdekek nem szenvedtek csorbát, sőt felvillant a japán—amerikai katonai együttműködés pers­pektívája. S ez rendkívül fontos momentum, szervesen illesz­kedik be a washingtoni kormány távol-keleti katonapolitikai koncepciójába. Nixon ázsiai doktrínájának alapvető elve, hogy nagyobb terheket rójon a térség országaira, elősegítse azok védelmi erejének fokozását* Nos, ebben a tekintetben a „védelmi erő" fogalma erősen megkérdőjelezhető, hiszen ezeket az országokat mindenekelőtt éppen az amerikai impe­rializmus veszélyezteti. }apán, a gazdasági csoda országa, valóban komoly helyet foglal el az amerikai elképzelésekben. Nem véletlen, hogy a felkelő nap országa számít az Egyesült Államok elsőszámú ázsiai szövetségesének. Nos. Washington számára nem elegendő, ha csupán a jól prosperáló japán iparra támaszkodhat. Szüksége lenne a japán militarizmus bár óvatos és rendkívül tapintatos felélesztésére is, hiszen így több figyelmet szentelhetne elsősorban az indokínai há­borúnak. Vitathatatlan, hogy ezt a célt szolgálja a Pentagon egyik régebbi keletű terve is, a csendes-óceáni katonai pak­tum létrehozása. Washingtoni katonai körökben nem is titkol­ják, hogy ebben a katonai tömbben vezető szerepet szánnak Japánnak. Okinawa kérdése, mint az előbbiekből is kitűnik, tehát nem szűkíthető le csupán a szigettel összefüggő problémákra. A japán—amerikai szerződés aláírása szerves részét alkotja egy immár évek őta folyó diplomáciai mesterkedésnek, amelynek egyik fontos állomása többek között a szöuli re­zsimmel kötött különbékeszerződés is. A japán—amerikai kapcsolatoknak ez a diszkrét kísérőzenéje persze eléggé han­gos ahhoz, hogy a közvélemény kifejezhesse elégedetlenségét, s tovább folytathassa a harcot az amerikai katonai jelenlét ellen. B. P. L A Pontkyn (Banská Bystrica-i járás/ megnyitott kiállítást — amely a hegyvidéki mezőgazdasági fejlődést szemlélteti — megtekintette Jozef lenárt, az SZLKP KB első titkára, és Peter Colotka, az SZSZK kormányának elnöke is. (CSTK felv.) A világ haladó közvéleménye a napokban emlékezett meg a hitleri fasiszták Szovjetunió ellen indított támadásának har­mincadik évfordulójáról. Az alattomos támadás váratlanul érte a Vörös Hadsereget, de a határmenti egységek hősies ellenál­lást tanúsítottak. M. G. Piszkun, a bresztt erőd voH katonája emlékeiről beszél a legújabb nemzedék tagjainak. íCSTK — TASZSZ) Világszerte nagy érdeklődés kíséri a Szai/ut űrállomás mun­káját. Felvételünkön a földi irányító központ. fŕíSTK — TASZSZ) Helyzetkép Amerikai „erőpolitika" (A Vietnam c. folyóirat karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents