Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-26 / 150. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyaráza tunk | BÉKEPROGRAM A Szovjetunió új békekezdeményezésének lehettünk tanúi az elmúlt napokban. A nukleáris hatalmakhoz Intézett levél ismét tanújelét adta annak, hogy a Szovjetunió következetesen kitart a lenini békepolitika alapelvei mellett, s rendkívül kezdemé­nyezően látott hozzá a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa határozatainak külpolitikai vonatkozású teljesíté­séhez. Mind a mai napig viszonylag kevés hír érkezett arról, mi­ként fogadták a moszkvai levelet Washingtonban, Pekingben, Párizsban és Londonban. Tény azonban, hogy a világsajtó újabb jelentős lépésként tartja számon a szovjet javaslatot, amely egy öthatalmt értekezlet összehívását indítványozza. A csehszlovák kormány a napokban nyilatkozatban szögezte le, hogy támogatja a szovjet javaslatot, melynek megvalósulása nagy lépéssel vihetné előre az egyetemes béke ügyét. pette, a békemozgalom híveinek általános offenzívája következ­tében túl veszélyesnek tartja a határozott, nemleges válasz­adást. Nos, a közvélemény meg­tévesztésére épülő taktika egy­re kevesebbet hoz a „konyhá­ra", hiszen az elmúlt évek ta­tapasztalataa világosan bizonyít­ják: nem a Szovjetunión, nem a szocialista tábor országain múlott, hogy az általános és teljes leszerelés tulajdonképpen még mindig a jövő zenéje. A legújabb szovjet javaslat, amely a nukleáris hatalmak fe­lelősségére apellálva indítvá­nyozza egy magas szintű tárgya­lássorozat megkezdését, vitat­hatatlanul a lényegre tapint. Hi­szen amennyiben valóban ér­vényt akarunk szerezni a már előbb említett béketervezetek­nek és egyezményeknek, első­sorban a nukleáris hatalmaknak kell tárgyalóasztalhoz ülniük, szükséges konkrét tervet kidol­gozniuk a tömegpusztító fegyve­rek további terjedése megaka­dályozásának céljából. Figye­lembe véve a jelenlegi erőviszo­nyokat nem téveszthetjük szem elől, hogy a nukleáris hatalmak tömegpusztító fegyverei, a ren­delkezésre álló készletek, bőven elegendőnek bizonyulnának a civilizált világ többszöri elpusz­títására. Ezt a helyzetet nevezik külpolitikai szaknyelven „atom­patt"-nak. így tehát első lépés­ként a jelenlegi készletek befa­gyasztása mutatkozik logikus­nak. majd erre kapcsolna rá egy valóban hatékony nemzet­közi ellenőrzés biztosítása és végezetül a meglévő atomfegy­verek békés célokra történő felhasználásának megvalósulá­sa. A szovjet kormány nyilatko­zata rámutat, hogy csakis a nukleáris hatalmak képesek a leszerelés programjának gya korlati kidolgozására. A javaslat természetszerűleg a nukleáris leszerelés kérdését tartja szem előtt. Ugyanakkor rámutat: „Ez a feladat nem oldható meg va­lamely nukleáris hatalom egye­düli erőfeszítései révén, hanem valamennyi atomfegyverrel ren­delkező állam közös erőfeszíté­sére van szükség." • Egy koncepció megvalósulása Nem lenne egyszerű felsorol­ni, illetve összeállítani azoknak a javaslatoknak és béketerveze­teknek a jegyzékét, amelyek a szovjet fővárosban láttak elő­ször napvilágot. Hiszen az el­múlt hetek, hónapok is bizonyít­ják, hogy a moszkvai vezetés permanensen felszínen tartja a béke és biztonság kérdéskomp­lexumát, egyre sűrűbben tesz konkrét lépéseket a békés egy­más mellett élés lenini politi­kájának maradéktalan megvaló­sulása felé. Az eddig megtett utat érté­kelve leszögezhetjük, hogy egész sor pozitívan értékelhető megállapodást sikerült elérni, amelyek egyre közelebb hozzák az általános és teljes leszerelés ügyét. A világ haladó közvéle­ménye annak idején rendkívüli bizakodással fogadta az atomso­rompó egyezményt, majd ezt követően a tengerfenék fegyver­mentesítésével összefüggő meg­állapodást. Vitathatatlan, hogy e két alapvető fontosságú do­kumentum megszületésében a Szovjetunió kezdeményező sze­repet vállalt. Tény viszont, hogy a szóban forgó megállapodások — bár hozzájárulnak a leszere­lés ügyéhez — nem hárítják el a főveszélyt, nem akadályozzák kellőképpen a fegyverkezési verseny további kibontakozását. Pedig a Szovjetunió éppen ezt a célt követi, ennek érdekében folytatja a stratégiai fegyver­korlátozási tárgyalásokat is az Egyesült Államok kormányával. A S ALT-megbeszélések eddigi négy fordulója ugyan nem ho­zott konkrét eredményt, viszont kilátásba helyezte egy olyan egyezmény megkötését, amely a rakétaelhárító rendszerek ki­építésének befagyasztását, il­letve korlátozását rögzítené. Az elmondottakból kiderül, hogy a Szovjetunió egyidőben több szinten és több síkban foly­tat komoly tárgyalásokat a nuk­leáris lefegyverzés érdekében. Jól figyelemmel kísérhető ez a törekvés a genfi leszerelési ér­tekezleten is, ahol jelenleg a vegyi és biológiát fegyverek gyártásának eltiltását, illetve a meglévő készletek megsemmi­sítését szorgalmazza a szovjet küldöttség. Persze, nem kisebb fontossá­gúak azok a javaslatok sem, amelyek az Európában állomá­sozó külföldi csapatok és nem­zett hadseregek arányos lét­számcsökkentését Irányozzák elő. Kétségtelen, hogy a lét­számcsökkentési javaslat nagy­mértékben Járulna hozzá a kon­tinens biztonságának megszilár­dításához, s azon túlmenően csökkentené a fegyveres konf­rontáció veszélyét, kedvezőbb feltételeket teremtene a gazda­sági, tudományos-műszaki kap­csolatok további elmélyítéséhez. • Válaszra várva Mindenekelőtt rá kell mutat­ni, hogy a valóban konstruktív kezdeményezésekre nem mindig érkezik megfelelő és egyértel­műen pozitív válasz a nyugati hatalmak, elsősorban a NATO­országok részéről. Az Imperia­lista körök befolyása alatt álló kormányok a legtöbb esetben halogató taktikához folyamod­nak, majd különböző — lehető­leg elfogadhatatlan — feltéte­lek támasztásával kísérelik meg elgáncsolni a pozitív előjelű diplomáciai lépéseket. Persze, felvetődik a kérdés, vajon a NATO vezérkara miért kényte­len az említett taktikához folya­modni? Nyilvánvalóan azért, mert a mai körülmények köze­• Esélyek Politikai megfigyelők hangsú­lyozzák, hogy a Szovjetunió legújabb Javaslatára, figyelem­be véve annak rendkívül kedve­ző nemzetközi visszhangját, fel­tétlenül bizonyos pozitív mo­mentumokat tartalmazó vála­szoknak kell érkezniök. Elkép­zelhető tehát, hogy e válaszok pozitívumai kellő alapul szolgál­hatnak a tárgyalások megkez­déséhez. Nem vitás, hogy hosz­szú, bonyodalmas, sok türelmet igénylő tárgyalássorozatról len­ne szó, amelyre viszont roppant kedvezőtlenül hatnának a világ különböző térségeiben fennálló válsággócok. Az előkészületi stádiumban tehát mindenekelőtt arra kellene törekedni, hogy mind a közel-keleti konfliktus, mind az Indokínai helyzet kér­désében kimozduljanak a tár­gyalások a holtpontról. Ebben a vonatkozásban viszont elsősor­ban az Egyesült Államok kor­mányának kellene változtatnia álláspontján, hiszen a tárgyalá­sos rendezés kerete és feltételei adottak. Ezt követően — főként ha a lehető legrövidebb Időn belül sikerülne tető alá hozni az európai biztonsági értekezle­tet — valóban Jó kilátásokkal kezdődhetne meg az öthatalmi párbeszéd, amelynek akár rész­leges eredményei ls jelentős hozzájárulásnak számítanának az általános és teljes leszerelés­hez. BALOGH P. IMRE néhány sorban IVAN PETER, a Csehszlová­kia külkereskedelmi miniszte­rének helyettese Ecuadorban megkezdte tárgyalásait a kor­mány tagjaival. Ivan Petert fogadta Rodrigo Valdez, az ecuadori kormány elnökének helyettese is. JAROSLAV KOŽEŠNÍK, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia elnöke befejezte románi­ai látogatását. NIXON elnök ellen merény­letet készítettek elő Chicagó­ban. Az elnök érkezése előtt néhány órával a rendőrség tűz­harc közben lelőtt egy férfit, aki állítólag a merényletet elő­készítette. A NEVAOAI sivatagban két napon belül immár a második földalatti atomrobbantást haj­totta végre az Egyesült Álla­mok. MOSZKVÁBAN a szakszerve zetiek székházában tegnap meg­kezdődött a szocialista orszá­gok fővárosai ifjúságának ta­lálkozója. ROCCO A. PETRONE, az Apollo-program igazgatója sza­bad utat biztosított az Apollo —15 űrhajó július 26-án tör­ténő felbocsátásának előké­születeihez. Scott, Irwin és Wordén űrhajós az eddigi leg­hosszabb időt tölti majd a Holdon. A PENTAGON követeli a kongresszustól, hogy engedé­lyezze a Görögországnak nyúj­tandó nagyméretű katonai se­gítséget. KURT WALDHEIM Ausztria állandó ENSZ-képviselője levél­ben közölte U Thant főtitkár ral, hogy kormánya — ameny­nyiben a parlament is jóvá­hagyja — 100 000 dollárral já­rul hozzá az Indiába menekült kelet-pakisztániak helyzetének javításához. AZ ANGOL KORMÁNY által nyilvánosságra hozott adatok szerint Nagy-Britanniában és Észak-Írországban júniusban 762 407 volt a munkanélküliek száma. MAHMUD RIAD, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterel­nök-helyettese, külügyminisz­ter július 8—12 között hivata­los látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. INDIRA GANDHI kijelentette, hogy teljesen megszünteti az indiai maharadzsák privilégiu­mait. A kormány hamarosan a nemzetgyűlés elé terjeszti ez­zel kapcsolatos törvényjavas­latát. EISENHOWER „TERVEI" Fellebbezett az igazságügyminisztérium 0 Johnson a titkos dokumentumok fényében Chicago — Eisenhower volt amerikai elnöknek 1958-ban az volt a szándéka, hogy amerika­barát kormány alatt egyesítse Észak- és Dél-Vietnamot. Ez derül ki az amerikai hadügy­minisztérium dokumentumai­nak részleteiből, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát a Chi­cago Sun-Times pénteken, az egymást követő harmadik na­pon folytatta. A lap pénteki számában Ismertetett okmány, amelynek keltezése 1958. ápri­lis 2., arra világít rá, hogy Ei­senhower éppen abban az idő­pontban jutott erre az elhatá­rozásra, amikor a CIA amerikai hírszerző szervezet arról tájé­koztatta őt, hogy Ho Si Minh, a VDK vezetője rendkívül nagy népszerűséget élvez az ország mindkét részében. A chicagói lap egy másik cikkében szintén a Pentagon titkos okmányai alapján azt ír­ja, hogy Johnson elnök egy ma­gasszlntű tanácsadó testülete 1964 elején azt a véleményt fe­jezte ki az elnöknek, hogy Eszak-Vietnam bombázása nem segíti elő az amerikaiak győ­zelmét a háborúban. A bombá­zás a figyelmeztetés ellenére 1965 márciusában megkezdő­dött. A cikk rámutat, hogy 1967-ben Paul Nitze hadügymi­niszter-helyettes vezetésével alapos vizsgálatot hajtottak végre, amelynek az volt az eredménye, hogy a bombázás igen negatív következmények­kel járt. Az amerikai igazságügymi­nisztérium szóvivője kijelentet­te, hogy a Chicago Sun-Times ellen nem tesznek az eddigiek­hez hasonló lépéseket, mert az általa közölt okmányok titkos jellege megszűnt. Egy bostoni keltezésű AP-je­lentés szerint egy amerikai ke­rületi szövetségi bíróság módo­sította a korábbi rendelkezését, aminek folytán lehetővé vált, hogy a Boston Globe folytat­hassa a Pentagon titkos ok­mányairól szóló hírügynökségi vagy sajtójelentések közlését. Az igazságügyminisztérium nemzetbiztonsági okokra hivat­kozva fellebbezéssel fordult az amerikai legfelsőbb bírósághoz, hogy tiltsa meg a Washington Postnak a titkos dokumentu­mokról szóló cikkek folytatását. Az USA megszegi a nemzetközi megállapodásokat Befejeződött az amerikaiak háborús bűneit kivizsgáló nemzetközi bizottság ülése Oslóban befejezte munkáját az Egyesült Államok Indokíná­ban elkövetett háborús bűntet­teit kivizsgáló nemzetközi bi­zottság második ülésszaka. Az ülésszak záróokmánya ki­jelenti: A nemzetközi bizottság az elé terjesztett tényékből és bizonyítékokból egyértelműen• megállapította, hogy az Egye­sült Államok Indokínában elkö­vetett háborús bűntetteinek jel­lege és mérete kimeríti a nép­irtás fogalmát. Bizonyítottnak tekintette. hogy az Egyesült Államok és cinkosai rendszeresen megsze­gik az emberi jogokra, a pol­gári lakossággal valő bánás­módra, a mérgesgázok, a vegyi és biológiai fegyverek haszná latának tilalmára vonatkozó nemzetközi megállapodásokat. Végül a nemzetközi bizottság a záróközleménybea felszólítja a világ összes embereit, szerve­zeteit és kormányalt, hogy munkálkodjanak az indokínai népek elleni amerikai agresszlős háború azonnali beszüntetésén. A Fuller támaszpont senki földje"? Saigon — Ellentmondó jelen­tések érkeznek a Vietnam két részét elválasztó fegyvermentes övezettől délre levő Fuller tü­zérségi támaszpont környékén folyó harcokról. Csütörtökön több nyugati tudósító is azt je­lentette, hogy a támaszpontot védő dél-vietnami kormánycsa­patok a népi erők tüzérségének hatalmas csapásai miatt felad­ták a bázist. Az UPI pénteken közölte, hogy az amerikai tö­megbombázók miatt a népi erők sem szállták meg a hegy­Szigorú ítélet várható Santiago de Chile — A san­tiagói kettes számú katonai tör­vényszék és a katonai vésztör­vényszék hamarosan ítéletet hirdet a René Schneider tábor­nok meggyilkolásával és az ab­ban való közreműködéssel vá­dolt személyek ügyében —, je­lentik a hírügynökségek. Isme­retes, hogy a chilei fegyveres erők főparancsnokának életét tavaly október 22-én oltották kl. A főügyész két vádlottra élet­fogytiglani, további 24-re há­romtól tíz évig terjedő börtön­büntetés kiszabását kérte. A vád szerint Juan Luis Bulnes Cerda és Diego Izquierdo Menendez követte el a gyilkosságot. Egyi­kük sem tartózkodik Chilében: Bulnes valószínűleg az Egye­sült Államokba, Izquterdo {>edig Spanyolországba menekült. A merénylet „sugalmazőit" Ro­berto Viaux volt tábornokot és apósát, Raul Igualtot 15 évi el­zárás fenyegeti. Ehhez hozzá­számítanának még további öt évet, mivel két héttel ezelőtt egy bíróság az állam biztonsá­gát veszélyeztető cselekedetek­ben is bűnösnek találta őket. tmrnm MARAD A RENDKÍVÜLI Mimi Juan Lechin Oquendo a bolíviai parlament elnöke La Paz — Nagy többséggel Juan Lechin Oquendo volt al­elnököt választották a Bolíviai Népi Gyűlés elnökévé. A 221 tagú testületet, amely a maga nemében egyedülálló egész La­tln-Amerikában, Torre z elnök hozta létre a munkásság és diákság kérésére, hogy a bal­oldali kormányt támogató tö­megek e tanácsadó testület ré­vén jobban hallathassák hang­jukat az országos politikában. A Népi Gyűlés alelnökévé Humberto Pabon szenátort, a Bolíviai Kommunista Párt jelölt­jét választották. Bolíviában eközben továbbra ls érvényben van a rendkívüli állapot és mint forge Gallardo belügyminiszter közölte, mind­addig nem is oldják fel, amíg el nem múlik a Jobboldali puccs veszélye és le nem tar­tóztatják az összeesküvőket. A jobboldali sajtó illegális terrorista szervezetek provoká­ciós nyilatkozatalt közli, ame­lyekben azzal fenyegetőznek, hogy „minden frontoa" harcol­ni fognak a kormány ellen és minden erővel megvédelmezik a „magánkezdeményezést". Mint a belügyminiszter elmon­dotta, « közlemények a magát „Keresztény Nacionalista Had­seregnek" nevező tenorista szervezettől származnak. tetőn levő támaszpontot, amely jelenleg „senki földjének" szá­mít. Hivatalos jelentés szerint a támaszpont birtokáért folyó harcok során eltűnt három amerikai technikus, akik a tü­zérségi elektronikus berendezé­seket kezelték. Az amerikai helikopterek harci bevetéséről számol be az UPI Kambodzsából, ahol a foto­riporterek lefényképeztek fel­ségjelzés nélküli amerikai ka­tonai helikoptereket. Az ameri­kai hadsereg szóvivője először azt közölte, az újságírókkal, hogy a helikopterek sebesülte­ket szállítanak, később azon­ban elismerte, hogy a gépeit „olykor kambodzsai kormány­csapatokat és lőszert szállíta­nak barcl bevetésre". A beisme­rés azért érdekes, mert az amerikai hadvezetőség azt állí­totta, hogy az amerikai harci alakulatok Kambodzsából tör­tént kivonása óta amerikai he­likopterek szállítási műveletek­ben nem vettek részt. Ezzel szemben tény, hogy az ameri­kai légierő állandó segítséget nyújt a Phnom Penh-1 kor­mánycsapatoknak az egyre ak­tívabban előrenyomuló Khmer hazafiak ellen. CéHafos poli Lima — A perui katonai kor­mányzat az elmúlt két év so­rán céltudatosan és eredménye­sen hajtotta végre a földrefor­mot. Amióta Juan Velaseo Aiva­rado államelnök 1969. június 24-én meghirdette a földre­formra vonatkozó határozatot, Latin-Amerika negyedik legna­gyobb államában 3,7 millió hek­tár kiterjedésű föld került ki­sajátításra. A spanyol gyarmat­birodalom egykori gyöngyének számító Peruban a földreform­mal — amely a kőolajipar álla­mosítását követte és amelyhez fontos Iparágak állami tulaj­donba vétele csatlakozott — döntően megváltozott az ország gazdasági, szociális és politikai arculata.

Next

/
Thumbnails
Contents