Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-22 / 146. szám, kedd

Káka tövén a ruca • • • A köbölkút! mocsarak múltja, jelenje és jövője - Ahol a vidrát fogják -• Mire jó a nád? Szlovákia déli részén, a Somlyó-hegy és a szőgyéni (Svodln) dombok között elterülő széles, tágas völgyben, Köbölkút (Gbelce) község határában található e vidék legvonzóbb természeti érdekessége, a „Párizsi mocsár". A mocsár vizét tápláló kanális egy kisebb, kb. 400 négyzetkilométert kitevő vízgyűjtő területről folyik ide, amely Holtától egészen Köbölkútig húzódik, ahol egy kilométernél szélesebb nádassá bővül. Vízbőséégbe törő buzogánya tesz érdekessé, fellűnővé. A víztükröt teljesen beborítja a hínár. A nádas szólén és közepén pedig füzek állnak, szolgálatkészen a fészekrakó madaraknak. Több melegvizű forrás is található a mocsár területén. Környékük még a téli erős fagyok idején sem fagy be. Az új és a régi csatorna között egy kisebb sziget, az ún. Mogyorós-sziget található. A nádas között több tavacska csillog. Főleg ott, ahol a víz mélyVadregényes a köbölkúti mocsár gót növelik a területén található források és a csapadék. A csatorna vizének esése ezen a területen már elenyészően kiesi, folyása lelassul, és csak egy nagyobb árok formájában folyik tovább, majd Kőhidgyarmat (Kam. Most j fölött a Garamba ömlik. A mocsár vízszintjének tengerszint feletti magassága 116 m, a kifolyó kanális 15 km-rel alább 114 tengerszint feletti magasságon torkollik a folyóba. A köbölkúti mocsár egyike a legértékesebbeknek Szlovákiában, sőt hazánk területén. Jelentőségét az adja meg, hogy tudományos szempontból egyenértékű a magyarországi Kis-Balatonnal és á Velencei-tóval, amelyek pedig Közép-Európa szerte ismerlek. Történetéről sokfélét beszélnek az emberek. Egy azonban bizonyos: a mai formájában inár évszázadok óta „Párizsi mocsárnak", a bele torkolló kanálist pedig „Párizsi csatornának "nevezik. írásbeli feljegyzés nincs arról, hogy valójában honnan, miről, kitől kapta nevét. Érdekesség mindebben az, hogy a mocsár mellett fekszik egy „Párizs" nevű major is, de elnevezésének eredete ennek sem ismeretes. Talán a majorról kapta volna nevét a csatorna? Vagy fordítva? A mocsár jelentősége már a régmúlt korszakokban is nagy lehetett. Ezt bizonyítják a nádas szélén talált, fiatalabb kőkorszakbeli (neolit) és egy későbbi, római korú település nyomai is. A századforduló idején a nádas egyházi birtok volt. Emberemlékezet óta kitermelték a mocsár területéről a nádat. A köbölkúti nádvágómesterek akkor messze környéken híresek voltak. Régi szerszámaikból ma is található még a faluban. Valamikor gazdag volt a mocsár halállománya is. A halászok körében „csíknak" nevezett halfajtából akkoriban még sok élt a mocsárban. Ma csak alig, va'gy egyáltalán nem lehet benne találni. A nádas nagysága az utolsó száz évben gyakran változott a csapadékos évektől függően, va lamint attól, hogy a közepét átszelő csatornának a Garamba kivezető részét • milyen gyakran tisztították. Legutoljára 1926-ban ásóval, lapáttal végezték el ezt a munkát. A mocsár területe jelenleg 140,6 hektárnyi. Nem lápos jellegű. Területének 85 százalékát nád borítja. Legalább 12 nádfajtát lehet itt megkülönböztetni. Megtaláljuk az ismert kákát ős a sást, melyet büszkén sége miatt már nem nő meg a nád. A jég elolvadása ulán a mocsár területe csónak nélkül, és néhol azzal is, járhatatlanná válik. Ennek okozója a több évszázados gyökerek, nádtörzsek sűrűn összefonódott tömege. Valamelyest hasonlít bizonyos afrikai tájakra, ezért itt forgatták hazánk egyik híres felfedezőjéről és utazójáról készített film egy részét. A „Dr. Holub utazásai" eímfi filmben többen is láthatták ezt a tájat. a Nagy tudományos értéke van a mocsárnak, ezért a Szlovák Nagyon érdekesek ezek az állatok. 5—10 cm szélességű lyukakban élnek. Ezeknek a lyukaknak a kijáratai mind a vízre néznek. A hódpatkányok jól úsznak a víz alatt, de a megfigyelések szerint 3—4 percnél tovább nem bírják ki. Hosszú, bozontos farkuk van. Bundájuk színe barnásvörös. Évente kétszer-háromszor kölykeznek 6—8 fiat. A nádast a hatvanas évek elején le akarták csapolni, de rájöttek, hogy eddigi formájában is jelentős népgazdasági hasznot biztosíthat. A mocsárnak jó hatása van a helyi időjárásra. Nyaranta fokozza a levegő páratartalmát és elősegíti az esőképződést. A terület most a Köbölkúti Efsz tulajdonában van. Gazdasági jelentőségét főleg a nád kitermelése jelenti. A termés mintegy 60—70 ezer kéve évenként. Értéke félmillió korona. Csakhogy a szövetkezet feldolgozza a nádat és évente mintegy 750 ezer négyzetméternyi stukatúranádat, 60 ezer négyzetméternyi melegágytakarót, és 5—6 ezer négyzetméternyi náddeszkát ériékesítve másfél milliós bevételre tesz szert. Téli aratásnak is nevezik a nádvágást, hisz a növénytermesztésben dolgozók szokták ezt a munkát elvégezni. A nádvágók saját készítésű kézi gépeikkel szokták levágni a nádat, mert a jégpáncél bármenynyire is vastag, nem tartja meg a traktort. Tehát gépi aratásról szó sem lehet. A munka meggyorsítása érdekében a dolgozók bakancsuk, csizmájuk talpára „kapaszkodókat" szerelnek. így könnyebben mozognak a jég felületén. Bár minden esetben kockázatot vállalnak, hisz a télira felduzzasztott tó jege nem mindig elég vastag, viszont a vize mély. jó kereseti lehetőséget biztosít a nádvágás, inert egy-egy dolgozó naponta 200—250 koronát is megkeres. Rendszerint A hódpatkányokal legügyesebben Monya Tibor fogja ki (Kovács Ferenc felvételei) Nemzeti Tanács 1966. május 25én védett területté nyilvánította. Az ornitológusok tudományos kutatásai kimutatták, hogy a mocsár a vízimadárvilágát ós állatvilágát illetően a legértékesebb helyek egyike. Vadászati szempontból jelentős, hogy sok vadkacsa fészkel itt. Némelyik esztendőben számuk eléri a 200 párat is. Rajtuk kívül több ritkaságba menő vízimadár otthona a mocsár. A nádi tücsökmadár csak itt található nagyobb számban. Érdekes a pettyes vízicsibe. A kékes réti héjából is fészkel itt néhány pár. Igazán ritkaság a fülemüle sitke, melyre hazánk területén először Z. Kurx és dr. E. Svoboda, a Morva Múzeum dolgozói bukkantak. A mocsárban, de inkább a csatorna partján élő hódpatkányokat a falubeliek közül néhányan rendszeresen „vadászszák". A legügyesebbek Mánya Tibor és Jezsó Gyula. Elmondták, hogy egy-egy kedvező évben 80—100 darabot is csapdába ejtenek. Prémjükért 35—40 koronát kapnak. sürgős munka a nádvágás, mert csak az időjárástól függően lehet elvégezni. Néha el is marad. Különösen olyankor, ha nem fagy be a tó, vagy nagy hó esik a jégre. Általában öt-tíz évenként szokott előfordulni, hogy elmarad a nádvágás. Oj arculatot kapott a mocsár,, mert az 1967-ben megkezdett munkálatok már lassan befejeződnek. A VÁHOSTAV nemzeti vállalat munkásai korszerű gépek segítségévei mintegy 4,5 millió korona értékű munkát végeztek el. A tó falu felőli részén a régi csatorna felújítása elmaradt ugyan, de egy teljesen új csatornát ástak. Ezzel az új csatornával párhuzamosan a nádas felőli parton gátat építettek a mocsár vizének lentartására. A régi csatorna kivezető részén zsilipet építettek a gáton belüli víz szintjének szabályozására. A „Párizsi mocsár" tehát megmaradt eredeti szépségében. Eredetiségével, érdekességével hazánk természeti kincseinek számát gazdagítja. IF). KOVÁCS FERENC 50 éve vették fel Csehszlovákia Kommunista Pártját a Kommunista Internacionáléba A pártunk megalapítása utá" ni hetekben, 1921. június 22. és július 12. között tartották meg Moszkvában a Kommunista Internacionálé III. kongresszusát. Ennek határozata Csehszlovákia Kommunista Pártja számára történelmi jelentőségű. mert itt döntöttek párlunk felvételéről a Kommunista Internacionáléba. E kongreszszus felmérhetetlen segítséget nyújtott a CSKP-nak az alapítása utáni időszakban felmerült vitás és bonyolult kérdések megoldásában. A Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottságának tanácskozásain hosszadalmas vitákban részletesen elemezték a pártban uralkodó helyzetet. A CSKP vezetőségét főleg a baloldali elhajlók támadták, akik különösen B. Šmeral hibáit felnagyítva bírálták. A csehszlovák kérdésről folytatott tárgyalásokba Lenin is bekapcsolódott, s Kreibichnek szemére vetette bizonyos baloldali elhajlásait. Nagy jelentőségűnek tartotta Šmeralnak a tömegpárt kiépítésére vonatkozó nézetét, különösen érdekelte a pártépítés szervezeti formája, a tömegek megnyerésének problémái. Lenin teljesen egyetértett a reformista szakszervezetekben való munka szükségességével, azonban nein támogatta Šmeralnak azt a nézetét, miszerint a német kommunisták még nem értek meg a CSKP-val való egyesülésre. A Kl III. kongresszusa folyamán a csehszlovák kérdés megvitatása előtt Lenin kezében a Liberecben szerkesztett Vorwártsszel — amely Kreibichnek a CSKP alapító kongresszusán elhangzott Šmeral referátummal kapcsolatos kritikáját tartalmazta, — irodájában Krelbichvel tárgyalt. Lenin és Kreibich beszélgetésének lényege a következő: „ .. . Nem helyes . . . Egy politikust nem szabad bírálni óvatossága miatt. Egy kommunista politikusnak, aki egy nagy tömegpárt élén áll, óvatosnak kell lennie. Mi szintén óvatosak voltunk a forradalmi időszakban". A további tárgyalások folyamán a Kreibich és Šmeral közötti elvi ellentétek kiküszöböléséhez Lenin ezekkel az ismert szavaival járult hozzá: „Ich sehe, das Genosse S meral muss zwei Schritte nach links, abe'f Genosse Kreibich mindenstens einen Schritt nach rechts mache". (Ogy látom, hogy Šmeral elvtársnak két lépést kell tennie bal felé, Kreibich elvtársnak pedig legalább egy lépést jobb felé.) Šmeral ellen élesen lépett fel Rákosi, Alpári és Kun Béla^ Rákosi kezdeményezésére határozatot hoztak, amely szerint a csehszlovák kérdésről szóló rezolúcióban úgy értelmezzék Šmeral nevét, hogy a „Smeralizmus" egyenlő a nemzetközi opportunizmussal. B. Šmeral a kongresszus bizottságának értekezletén mélyrehatóan elemezte a párton belüli viszonyokat. Kifejtette, hogy figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a tagság zöme a szociáldemokrata pártból lépett be a kommunista pártba. Majd kijelentette, hogy aláveti magát a KI minden határozatának és kész őket teljesíteni. A KI III. kongresszusán nagy* számú — 17 tagú — csehszlovák küldöttség vett részt. V. I. Lenin — túlzott radikális nézeteik miatt — fellépett a magyar kommunisták ellen.. Világosan tudomásukra adta, Hogy az emigrációs pszichózis hatása alatt állnak. (A KI llfc kongresszusának jegyzőkönyve* 935 -936. oldal.) A bizottságiban azután elérte, hogy a rezot* lúcióból törölték a Šmeral és „šmeralizmus" kitételt. -T A Kommunista Internácia** náiénak a fél évszázaddal ezelőtt lezajlott III. kongresszusa jelentős szerepet tölt be a CSKP történetében. Jelen* tősége a csehszlovák forradal* mi munkásmozgalom számára nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a CSKP-t felvették a KI kötelékébe, hanem ezen túlmenően a tárgyalások folyamán számos olyan elvi és taktikai kérdéseket tisztáztak, amelyek kerékkötőivé válhattak volna pártunk további fejlődésének. RÓJÁK DEZSŐ Emlékezetes este volt... Hétfőn este azért telt meg a CSEMADOK bratislavai terme, hogy a közönség kedves pesti vendégeinket Fehér Klárái és Nemes Lászlót, az író-házaspárt köszönt hesse és szeméi yeseai megismerkedhessek veliik. A könyveik, írásaik alapján róluk kialakult kép a közvetlen találkozás révén kiteljesedett, megszínesedett, s még Inkább szívünkbe togadtuk őket. Péterft Gyula magvas, a lényegre tapintó, a két író egyéniségét, művészi alkatuk, s a kor meghatározta munkásságuk jellegét vázolta fel megnyitó beszédében. Ezután Nemes László körvonalazta életrajzát. Szólt ifjúsá gáról, pesti otthonáról, ahonnét a Horthy-korszak ártó levegője elől húszéves fejjel Angliába menekült. A brit hadsereg tagjaként szállt szentbe a fasizmussal. A katonaiaknál erősebb fegyverei voltak: a szellem, az erkölcs, a világnézet, amellyel az ocsmány erabertelenség ellen küzdött s küzd továbbra is. A felszabadulás után hazatérve is tollal foglal állást a humánum, a szocializmus mellett. Fehér Klárát hasonló eszmék fűtik. Egy régibb regénye, a Tenger meztelen valóságában" művészi meggyőző erővel ábrázolja a csődöt mondott, lezárt múltat, s az új élet első küzdelmes éveinek lüktető történetét. Azóta elbeszélésekben, karcolatokban a humor és a szatíra erejével pécéai ki az emberi s társadalmi fogyatékosságokat és torzulásukat. A hibákat hatásos eszközzel; gúnnyal teszi nevetségessé, igazmondón, célratörőn, de sosem sértőn, mérgező szavakkal. Beszélgetett kedvesen, melegen, otthonosan, okosan és szellemesen olykor öniróniával. Felidézte írói tehetsége kibontakozását. Móra Ferenc megírta: „Hogy lettem én író?" Kláraassaony elmesélte nekünk, mikor, milyen alkalomból, talán még hatéves kora előtt, egy gyerekcsínyért édesanyja előtt hazudozássa! mentegetőzve találta ki, formálta meg első, igazi író tollára méltó kis történetét. Derült a közönség, felszabadult, jóleső nevetéssel fogadta minden szavát és szeretettel s e'lismeiessel búcsúzott el tőlünk. Szívesen emlékezünk viszsza a CSEMADOK színvonalas, sikerült estlére s érdeklődéssel várjuk a további hasonló rendezvényeket. I. Löffler fí-'la: Kózös út (svéd. gi ámt J