Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-19 / 144. szám, szombat

VIGYÁZZATOK RÁNK! Gyermekbolesetekröl beszél az orvos, a rendőr, o gép­kocsivezető és a - statisztika A közép-szlovákiai sebész­orvosok egy csoportja a Banská Bystrica-i kerületi kórházban elhatározta, hogy a kötelező adatfeldolgozáson kívül statisz­tikát készít külön a gyermek­balesetekről is. A dr. Imrich Hudec balesetosztályi főorvos körül csoportosult szakértők véleményét tolmácsolja dr. Fa­bianová: — A gyermekbalesetek sta tisztikájának különválasztása, területi, okozati és környezeti megoszlásának vizsgálása je­lentős tényező a gyermekbal­esetek megelőzésében. Lehető­vé teszi, hogy felhívjuk az ille­tékes szervek, intézmények és szervezetek figyelmét a gyer­bekbalesetek leggyakoribb okaira, és elkötelezzük őket ak­tív segítségre a balesetek meg­előzésében. Mi orvosok már csak a megtörtént baleset után kerülünk kapcsolatba az áldo­zattal, de a szülő, az iskola, a rendőr, a gépkocsivezető már a baleset előtt, tehát még meg­akadályozhatja a szerencsétlen­séget. — Előbbi állításomat tények­kel is tudom bizonyítani — foly­tatja dr. Fabianová. — Néhány évvel ezelőtt ijesztő arányokat öltött a vízbe fúlt gyermekek száma. Akkor főleg az Iskolák­ban igyekeztünk befolyásolni az illetékeseket iskolai kötelező úszótanfolyamok bevezetésére. Törekvésünket siker koronázta. Az iskolák az év végi kirándu­lásokat úszőtanfolyamokra vál­tották fel. Az eredmény: Míg 1967-ben a vízbe fúlt iskolás­gyermekek száma 18 volt a ke­rületben, tavaly ez a szám 7-re csökkent. Vessünk egy pillantást a sta­tisztikára, amelynek segítségé­vel ilyen szép eredményt értek el a gyermekek védelmét szív­ügyüknek tekintő orvosok és pedagógusok. 1970-ben Közép­Szlovákiában az összes balese­tek több, mint egyötöde gyer­mekbaleset volt. Összesen 33 429 esetben kellett orvosi se­gítséget igénybe venni gyer­mekbaleseteknél. A halálos ki­menetelű balesetek száma 16 volt, eggyel több, mint 1969­ben. A gyermekbalesetek szá­ma egy év alatt 645-tel növe­kedett. Ne ringassuk abba az illúzióba magunkat, hogy hi­szen a gyermekek száma is megnőtt, mert a balesetek szá­ma gyorsabban nő, mint a gyer­mekeké. Ezt bizonyítja a 10 000 gyermekre eső balesetek szá­ma: mlg 1969-ben 10 000 gyer­mek közül 808-at ért baleset, addig 1970-ben 852-t. Érdekes a balesetek területi megoszlása: a legtöbb a žilinai, a Banská Bystrica-i és a Žiar nad Hro­nom-i járásban, a legkevesebb «i Veľký Krtíä-i járásban történt. A legfigyelemre méltóbb adat, hogy a balesetek többsége f a ­lun történt. Az okokat tekint­ve a legveszélyesebbek a közle­kedési balesetek, mert ezek ál­dozatai leggyakrabban súlyos sérüléseket szenvednek, sokszor tartós nyomokat hagynak. A 16 halálos gyermekbaleset közül 6 közlekedési volt, mind falun tör­tént, többnyire felügyelet hiá­nya miatt. A járda hiánya a falvakon gyakori oka annak, hogy a kisgyerek kifut a ház­ból, s azonnal az úttestre lép, ahol a robogó autó már képte­len lefékezni. A felügyelet szempontjából az orvosok főleg falusi óvódák, napközi ottho­nok szükségességére hívják fel a figyelmet. A vízbe fúlások ugyancsak többnyire falun tör­ténnek, mégpedig apró gyerme­kek esetében ott, ahol a kert­ben játszó gyermek akadályta­lanul eljuthat a patakig (ta­valy öt ilyen eset történt). Az iskoláskorú gyermekeknél több­nyire közlekedési balesetekről van szó, főleg kerékpározás közben történtekről. A fiúkat ért balesetek száma több mint kétszerese a leányokat ért bal­eseteknek. Sok a gyógyszer­mérgezés is a gyermekek elől el nem zárt orvosságok miatt... Pavel Malov kapitány,a kerü­leti rendőrparancsnokság dol­gozóját kérdezzük véleménye felől e szomorú statisztika lát­tán. így válaszol: — Való igaz, hogy első he­lyen, főleg a sérülések súlyos­sága tekintetében, a közlekedé­si balesetek állnak. Különös ve­szélyt jelent a kerékpározás i közlekedési szabályok ismerete nélkül. Ezért az iskolákon be­vezettük a „Fiatal kerékpáros igazolványát". Ezt minden gyer­mek megszerezheti, ha elsajátít­ja a közlekedési alapszabályo­kat. A kis igazolványban ábrák is vannak, amelyekből felidéz­hetik a gyermekek a jelzőtáb­lák jelentését, néhány kép a leggyakoribb közlekedési hely­zetet ábrázolja a helyes megol­dással. Ugyancsak megszervez­tük a vándor-autodromot. Ezzel a-lábhajtású autókkal, kerékpá­rokkal felszerelt akárhol fel­állítható közlekedési iskolával sok helyen jártunk már. — A gyermekek oktatása azonban csak a probléma egyik oldala — folytatja Malov elv­társ. — Fokozottabb gondot kell fordítanunk a jövőben az utakon a felnőtt gépkocsiveze­tők viselkedésére. Véleményem szerint a gyors járművek veze­tőinél nem elég a szabályok is­merete. A jó és balesetmentes vezetéshez bizonyos pszicholó­giai feltételekre is szükség van. — Kapitány elvtárs — tesz­sziik fel a kérdést —, hány he­lyen van a kerületben olyan út, amely csak kerékpározók­nak szolgál? — Az előírásokból jól ismert jelzés a kék kör, középütt ke­rékpárral, amely ilyen területei jelez. Sajnos, kerületünkben ilyen jelzést még nem láttam. A rendőrkapitány megállapí­tását e sorok írója is megerősít­heti, sőt, hozzáteheti: sok he­lyütt a gyermekek kerékpározá­sára alkalmas és szinte kínál­kozó helyeken, ahol nem fenye­get a forgalom veszélye — tilos a kerékpározás. Számos park­ban néhány ösvényt, forgalom­tól távol eső utcarészt ki lehet­ne jelölni a kerékpározóknak. Érdemes lenne megfontolni a kerékpáros sávok létrehozását is az országutak szélén, aho­gyan ezt például a Magyar Nép­köztársaságban sok helyütt megvalósították . .. De adjuk át a szót most a kö­zép-szlovákiai kerületi gépko­csiforgalmi vállalat képviselő­jének. Mit tesz a nehéz gépek­kel dolgozó vállalat a gyerme­kek megvédéséért? — Ez irányú tevékenységünk leginkább a gépkocsivezetők ki­választásában nyilvánul meg. Olyan gépkocsivezetőt, aki fi­gyelmetlen, vagy balesetet oko­zott, azonnal műhelymunkára asztják be és eltiltjuk a volán­tól. Sajnos, ebben sincsen min­dig szabad kezünk. A munka­erő-hiány, főleg gépkocsiveze­tőkben nagy és alig válogatha­tunk. — Vállalatunkban rendszeres alkoholpróbákat tartunk és a garázst senki sem hagyhatja el, ha előzőleg alkoholt fogyasz­tott. Persze, inni lehet a kapun kívül is. Ilyen esetben azonban a munkaerő-hiányra való tekin­tet nélkül igen erélyesen intéz­kedünk, szeszgőzös állapotban a vezetés azonnali elbocsátást vonhat maga után. Azt hiszem, e téren a rendőrség is Jó szol­gálatot tesz. A tavalyi 1798 köz­lekedési gyermekbaleset közül egyiknek sem volt oka az al­kohol. • Nehézautóink azonban így is veszélyt jelenthetnek a gyermekekre. Nagyobb eréllyel kellene fellépnie azok ellen, akik sározzák, csúszóssá teszik az úttestet. Javulhatna a közle­kedés folyamatossága, ha az út­jelzőtáblák elhelyezése sok esetben logikusabb lenne. Mi, persze, azon vagyunk, hogy el­sősorban a saját sofőrjeinkét vezessük óvatos, körültekintő, felelősségteljes munkára. Ide kívánkozik még olyan embernek a nyilatkozata is, aki a legtöbbet teheti a gyermekek fegyelmezett viselkedáséért — a szülő nyilatkozataI Sajnos, ilyen nyilatkozatot nem sikerült szereznünk. Akinek a gyermekét még nem érte bal­eset, az úgy véli, jól vigyáz a gyermekére. Akinek gyermekét már érte baleset, legszeretet­tebbje szerencsétlenségén okult, s nem kívánjuk a fájó sebet fel­tépni. De figyelmeztetnünk kell: ne higgyék a szülők, hogy elég­gé vigyáznak gyermekeikre. A 33 000 közép-szlovákiai baleset közül 25 000 lakáson belül, a szülők jelenlétében történtI VILCSEK GÉZA A lakásépítés számokban 4284 lakást adtak át az év első öt hónapjában az SZSZK Építésügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó vállalatok. Bár az átadott lakások száma lényegesen több mint tavaly volt, mégis nagyon alacsony, az évi terv 21,2 százaléka. Az építővállalatoknak júniusban még háromezer lakást kell át­adni, hogy teljesítsék félévi ter vüket. A tervteljesítésben jó eredmé­nyeket érnek el a nyugat-szlo­vákiai építők. Például a Bratis­lavai Magasépítő Vállalat az egész évre tervezett lakások 31 százalékát adta át eddig. Az ágazat 24 vállalata közül a Michalovcei Magasépítő Vál­lalat, a žilinai Váhostav, a bra­tislavai Staving és a košicei Montostav nem teljesítette ter­vét. Az ez évi tervben kitűzött 22 000 lakás közül csak 6757 építését kezdték meg. A meg­kezdésnél a legnagyobb prob­léma a hosszadalmas felkészü­lés és az új építőtelkek átadá­sa, amire gondosabban kellené ügyelniük a nemzeti bizottsá­goknak, az építövállalatoknak és a beruházó intézményeknek. Az Építésügyi Minisztérium vállalatai az építőanyag-terme­lésben 100 százalékra teljesítet­ték feladataikat, és az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 11,3 százalékkal növel­ték termelésüket. Hétvége a rádióban A falusi ember korán kel, ezért a Csehszlovák Rádió magyar adá sa szombaton már B óra 25 perc tői sugározza a Faluról talura r.f mű műsorát. Ez alkalommal arrál számol be a riporter, hogyan ké­szültek fel az aratásra a közép szlovákiai kerületben és hogy mi a helyzet az alkatrész ellátás te rén. 10 óra 15 perctől szimfonikus hangverseny hangzik el: Beetho von III. Eroica szimfóniája, az NBC szimfőnlkus zenekara adja elő ArthurO Toscanini vezényleté­vel. 12 óra 15 perckor egy kevesbé ismert operából, Francesco Ciléa: Adriane Lecovreur című dalművé bői hallhatnak részleteket Renáte Tebaldi, Giuletta Simionato, Mario dél Monaco, Franco Corelli és ma sok tolmácsolásában. 13 órakor a TUkör cfmfi polili kai magazin két időszerű belpoli­tikai és két külpolitikai kérdés sel foglalkozik: a párt és az ifjú ság kapcsolatával, a szocializmus építésének nemzeti sajátosságai val, az NSZEP kongresszusával, valamint a New York Times cikk sorozata körüli viharral. A Kontaktus ezúttal Ostraván járt vendégségben, ahol az ostra va-karvinái szénbányák ifjúsági szervezetének titkára a fiatalok életéről, problémáiról nyilatkozik. A műsor ezúttal is Idéz a hallga tők postájából, bemutatja a Gon dolán testvéreket, tudósít a fia talok akcióiról. A műsor zenés ré­szében a Gondolán együttesen kí­vül elhangzik Koncz Zsuzsa, Koós János, Aradszky László, az Illés, az Omega és a Bee Gees együttes egy-egy sikeres száma. A műsor 14 órakor kezdődik. 15 óra 1Q perctől a zenei szer­kesztő a szórakoztató muzsika új­donságait mutatja be a rádió le meztárából. Vasárnap B órakor a Barangolás zeneországban című műsor kere tében a Muzsikáló Felső-Ausztria címmel hallhatnak összeállítást. 9 órakor a Rádióegyetem kere tében Róják Dezső, az SZLKP Párt tijrténeti Intézetének dolgozója tart előadást. 9 óra 15 perctől operettzene Huszka |enő műveiből. 10 órakor az Egy hazában cimű irodalmi műsor Vladislai Vanču rára, a mártírhalált halt cseh Író­ra emlékezik. A komoly zene kedvelői három barokkművet hallhatnak 10 óra 20 perctől: Glovanni Battlsta Bassa ni: VII. Sonátáját, Alessandro Stradella: Serenátáját és Luigi Boccherini gordonkára és zene karra írt B-dur versenyművét. 13 órakor egyórás szórakuztató műsort sugároz a Csehszlovák Rá­dió magyar adása vidám karcola­tokkal, jelenetekkel. 14 órakor zenés köszöntőnkkel Jelentkezünk, amelyben — rész ben hallgatóink ajánlásai alapján — zeneszámokkal üdvözüljük a szocialista országépitésben érde meket szerzett dolgozókat, egye­bek közt a nemrég megjutalma zott Rozsnyói (Rožňava) Vnb dol gozólt, a Dolina Szénbánya Zaty­kó-brigádját, Pelrigán Ilona fejszé sl fejőnőt, a Kelet-szlovákiai Vas mű Köteles-brigádját és másokat. —elmá —. BELPOLITIKAI KOMMENTÁR Emelkedik az életszínvonal Az ötödik ötéves terv irány­vonala — a párt politikájá­nak szellemében — nagy fi­gyelmet fordít a lakosság életszínvonala emelésére is. Ezért is hangzott el gyakran a XIV. pártkongressztfcon több ezzel kapcsolatos követel­mény. Elöljáróban tisztázzuk, mit is értünk tulajdonképpen életszínvonalon? Csupán a bé­rek és jövedelmek növekedé­sét? Azt is, de ez korántsem fejezi ki pártunk politikájá­nak célkitűzéseit, melyek, mint mindenben, ebben a te­kintetben is igényesek, (avu­ló életszínvonalunkra ma már nemcsak az jellemző, hogy elegendő áru van a piacon, hanem az is. hogy korszerűen 'rendezték-e be munkahelyün­ket. milyenek a szolgáltatá­suk, megfelelő lakásokban laknak-e dolgozóink, hogyan töltik szabad idejüket, milye­nek a nyaralási és szórakozá­si lehetőségeik? Az életszínvonal alakulását illetően ugyanis figyelemre méltó változásnak lehetünk tanúi. Már nemcsak a meny nyiség a döntő, az, hogy min­denki elegendő élelmiszert és közszükségleti cikket biztosít­hasson magának. Noha ez is fontos, de a fejlődés folytán ugyanolyan lényeges követel­mény a kultúra ápulása, a mű­velődési tehetőségek biztosí­tása, vagy a tetszetős, jó mi­nőségű árufajták bő válasz­téka. Az életszínvonalhoz hozzá­tartozik a minőség is, mely — úgy is mondhatnánk — egyen­rangúvá válik a mennyiség­gel. Nem vitás, gazdasági ered­ményeinkért nincs okunk szé­gyenkezni. A kongresszusi ta­nácskozásokból is nyilvánva­lóvá vált, milyen nagy utat tettünk előre alig néhány év folyamán. A további követel­mények teljesítése szükséges­sé teszi a munkatermelékeny­ség emelését, a termelési programok maradéktalan tel­jesítését. A jövőben csak olyan árufajtákat és olyan mi­nőségben gyárthatunk, olyan szolgáltatásokat nyújthatunk, melyek iránt érdeklődés mu­tatkozik. Ha ezt figyelmen kí­vül hagynánk, ismét felborul­na a piaci egyensúly, a la­kosság elveszítené pénzünkbe vetett bizalmát. Ezt pedig nem engedhetjük meg többé! Ezért olyan sürgős a hiány­cikkek gyors pótlása, ezért olyan fontos, hogy elegendő olcsóbb, de jú minőségű áru kerüljön a piacra. Ezeket az igényeket figye lembe veszi az ötödik ötéves terv, mely szerint a kiskeres kedelmi forgalomnak 1975-ig 28—30 százalékkal kell emel kednie. Minthogy a fogyasz tók érdeklődése egyre inkább az időálló áruc !!tkik. többek közt pl. az étjí*ő~n -aguk leié fordul, tehetővé kell tenni a családi házak, víkendházak építését, a gépkocsik és a töb­bi fontos árucikk megvásárlá­sát is. Ezzel magyarázható, hogy 1975-ben mintegy 50 szá­zalékkal több építőanyag és kb. 170 ezer gépkocsi lesz a piacon. Az életszínvonal növelése megkívánja a lakásépítés üte­mének gyorsítását is, hogy a terv szerint legalább félmil­lió családnak biztosíthassunk otthont. Oj egészségügyi és szociális intézményeket, isko­lákat építünk, a meglevőket korszerűsítjük. A kórházak­ban a fekvőhelyek száma B ezerrel emelkedik és minden tízezer lakosra 25 orvosnak kell jutnia, ami a legfejlet­tebb országokhoz viszonyítva is kitűnő eredménynek szá mit. Az elmonduttak alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a párt rendszeresen és minden téren a lakosság élet­körülményeinek és munkafel­tételeinek a javítását szorgal­mazza. Az életszínvonal eme­lésében nem csupán az anya­giakat látja, hanem azokat az értékeket is, amelyek pénz ­ben ki sem fejezhetők. Ez pe­dig valamenyiünkre nézve örömteljes és megnyugtató. —km — Pillanatképek o nemzetközi tv-filmfesztiválról JÓ ESTÉT, EURÓPA Csak két nap zajlott le ugyan a tv-filmfesztiválon — bocsássa meg az olvasó, hogy mire ez az írás megjelenik, lezajlik már a harmadik, negyedik, talán az ötödik nap is. Rendkívül zsúfolt napok. Mégis nagyszerű napok. Ked­den délután 14 órákor a képer­nyő segítségével a Valdstejn palota Lovagi termébe tódult a világ. Idetódult Ausztria, Olasz­ország, Nyugat-Németország, Belgium, Dánia, Japán és Fran­ciaország, Jugoszlávia, Algéria és Magyarország. Mielőtt Ipper Pál megjeleni volna a képer­nyőn, és mielőtt ránkköszönt, hogy Jó estét, Európa, egy egé­szen rövid szünet következett, s ebben a rövid szünetben nem egy képernyőn megszólaló ma­gyarral, hanem egy eleven ma­gyarországi emberrel találkoz­tam. Bár Prágában ez, nem lehe­tetlen, de mégiscsak ritkaság. Az a magyarországi Sipor Ta­más volt. A fesztivál sajtóközpontjának irodahelyiségében pillantottam meg. Karcsú termet, sovány, is­merős vonásokkal kirajzolódó arc. Megfordult már nálunk is. Évekkel ezelőtt a Zoch utcai rádióépület magyar adásának szerkesztőségében akadtam ösz­sze vele. Akkor a budapesti rá­dió munkatársaként járt nálunk. Ma a Magyar Televízió fődra­roatúrgja. Forgatókönyveket is ír. Ismert írók novelláit és re­gényeit dolgozza fel. Köztük Lengyel József Igézőjét is dra­matizálta, legújabban Rózsa Sándorról készít filmet Móricz Zsigmond regénye alapján. A magyar tv-küldöttség vezetője­ként van jelen, s beválasztot­ták az Intervízió díját odaítélő zsűribe. Kutyafuttában, egy gyorsai) elfogyasztott feketeká­vé felett váltottunk néhány szól. Engem természetesen az ér­dekelt, milyen a benyomása az eddig lepergett filmekről. Vá­laszában előbb a drámai filmek­ről nyilatkozott: — az osztrák, az olasz, a japán, a francia film nagyon elkötelezett, pozitív ér­telmű alkotás. Mindegyikben különböző megfogalmazásban és különböző színvonalon jut kifejezésre ez az elkötelezett­ség. A japán film művészileg szuggesztív és nagyon színvona­las. De tetszett az osztrák film is. — S a dokumentumfilmek? — Rendkívül naturalista esz­közökkel dolgoznak. Ez ugyan természetükből adódik, de na­gyon hosszadalmasak. Egy 30 percre való film 60 percig pe­reg, úgy látszik, az olló hasz­nálata fáj minden rendezőnek. Szuggesztív hatást gyakorolt rám a jugoszlávok versenyfilm­je. Azonban itt is olykor az ol­ló használata hiányzik. — S a jó estét, Európa? — Ez ugyancsak most kerül sorra, de otthon Magyarorszá­gon ismerik. Ismerik a szlová­kiai magyar nézők is. Sipos Ta­más valahogy nehezen válaszol. Megértem. Zsűritag lévén kínos nyilatkoznia egy magyar film­ről, bár nem az alkotása, még­is a magyar tv filmje. Végül is megszólal: — Teljesen tv-szerö megoldás. Tipikusan a képernyő műfaja. Konstruktív szellemisé­ge és a feldolgozás metódusa az, ami újszerűvé teszi. Megittuk a kávét. Búcsú köz­ben még megígért egy találko zást a fesztivál végére. Néhány pillanat múlva ismét a Lovagi terem homályában ülök a kép ernyő előtt. Hirtelen megjele­nik Ipper Pál rokonszenves ar­ca és rámköszönt: — Jó estét, Európa. ... Ismét betódult közénk a világ. BABI TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents