Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-19 / 144. szám, szombat

I Hétvégi hírmagyarázatunk | A TURNER JOY MEGÉRKEZIK Amerikai viszonylatban is példátlan méretű botrányt robbantott ki a New York Times szerkesztősége az úgynevezett McNamara-tanulmány alapján készült dokumentum-sorozat közlésének megindításával. Nos, bár John Mitehell igazságügyminiszter közbelépésére a New York Times kénytelen volt a sorozatot leállítani, sőt bírósági eljárás kezdődött a szerkesztőség ellen, a botrány dagad, hullámverése elérte a Fehér Ház és a Pentagon legmagasabb köreit, pánikhelyzetet teremtett az Egyesült Államok törvényhozó testületében, a közvéleményről nem is szól2,5 millió szó Mind a mai napig nem tisztázódott, vajon milyen utakon jutott el a New York Times szerkesztőségébe McNamara tanulmánya. Az FBI tudomása szerint mindössze tizenöt példány készült a szigorúan őrzött dokumentumból, amelyek közül hat példány a Pentagon, egy a Fehér Ház, egy-egy Nicholas Katzenbach és William Bundy volt külügyminiszter-helyettesek, egy Lyndon Johnson, kettő az állami archívum, kettő a kutatóintézet, egy pedig Clark Clifford volt hadügyminiszter könyvtárának széfjében található. Egyes feltételezések szerint a „becses" dokumentum Daniel Ellsberg révén került a New York Times birtokába, aki egy időben a hadügyminisztérium és a külügyminisztérium munkatársa volt, jelenleg a Massachussetts-i műszaki főiskola kutatója. Persze lényegtelen, tulajdonképpen miként kerültek „avatatlan" kezekbe a dokumentumok, viszont tény, hogy a mintegy negyven kötetnyi anyag megkaparintása, a két és félmillió szót tartalmazó iratköteg lemásolása, valóban huszárvágásnak minősíthető. Persze felvetődik a kérdés, vajon mit tartalmaz a McNamaratanulmány, miért e nagy zűrzavar a washingtoni kormánykörökben. Nos, nem kevesebbet, mint az Indokínai háború eszkalációjának egyszeregyét, az Egyesült Államok kormányának döntéseit, titkos stratégiai terveit az 1963-tól 1968-ig terjedő időszakban. Az a tény, hogy McNamara volt hadügyminiszter az anyagot rendszerezte, feldolgoztatta, arra utal, illetve azt bizonyítja: a Pentagon néhai főnöke kísérletet tett arra, hogy eligazodjék a délkelet-ázsiai politika útvesztőjében, a különböző döntések, elképzelések tömkelegéből kihámozza az alapvető indítékokat, a casus belli mellett szóló érveket. Mennyiben sikerült ez McNamarának, nem tudhatni, viszont tanulmányából kiderül, hogy az Egyesült Államok kormánya az ország közvéleményét, a szenátust és nem utolsó sorban szövetségeseit megtévesztve, módszeresen félrevezetve, tudatosan terjesztette ki a háborút a világnak ebben a térségében. Mike Mansjield, a szenátus demokrata párti többségének a vezetője szenátusi kihallgatást óhajt napirendre tűzni, hogy „a botrányosan megtévesztett és félrevezetett" kongresszus és az amerikai közvélemény megtudhassa az igazságot: „miként keveredett bele az Egyesült Államok ebbe a tragikusan elhibázott háborúba! . .." Arthur Ochs Sulzberger, a New York Times elnöke és kiadója, akí a botrány hírére megszakította angliai üzleti útját hangsúlyozza: „A Pentagon dokumentumai részei a történelemnek és már régen nyilvánosságra kellett volna hozni azokat". Ezzel szemben az igazságügyminisztérium véleménye szerint a McNamara-tanulmány közlése „jóvátehetetlen károkat okoz az Egyesült Államok nemzetvédelmi érdekeinek". Ez pedig súlyos vád, annyit jelent, hogy a dokumentum megszerzője kémkedés és hazaárulás vádjával bíróság elé állítható, tlz év börtönbüntetés és tízezer dollár pénzbírság róható rá kl. Hasonlóképpen azokra a személyekre is, akik az anyagot „Jogtalanul" átvették, sőt nyilvánosságra hozták. Egy kis kronológia Az Egyesült Államok délkeletázsiai politikai koncepciója hivatalosan az „észak-vietnami agresszió" veszélyére, „Dél-Vietnam önkormányzct.i Jogának védelmezésére" épül. Más kérdés azonban, vajon az Egyesült Államok kormánya miként „alapozta" meg szóban forgó koncepcióját. Kiváló példa erre a Tonkini-öbölben lejátszódott incidens, amelynek néhány részlete éppen most, a McNamaratanulmány „jóvoltából" tisztázódott. A Vietnami Demokratikus Köztársaság felségvizeire 1964. július 30-án érkeztek meg az első amerikai hajók, s nyomban támadást indítanak Hon Me és Hon Ngu szigetek ellen, amelyek észak-vietnami tartományok tartozékai. A következő napokban megkezdik „őrjáratukat" a T—28 as és AD—6-os vadászgépek. hatékony támogatást nyújtva az amerikai Ivajórajnak. A Maddox torpedóromboló július 31-én jelenik meg a VDK felségvizein, két nappal később őrnaszádok űzik el onnan. Augusztus 3-án négy kisebb hajó támadja meg a VDK területén levő Ron és Deo Ngang településeket. Ezzel egyidejűleg megérkezik Johnson elnök parancsa is: megsemmisíteni az ellenálló hadihajókat. Amikor a Turner Joy a Tonkini-öbölben augusztus 3-án csatlakozik a Ticonderoga vezette hajórajhoz, az Egyesült Álla mok propaganda gépezete már világgá kürtölte: a Vietnami Demokratikus Köztársaság tengeri flof.ája amerikai hajókat támadott meg nemzetközi vizeken. A Constellation repiilőgépanyahajó augusztus 4-én indul Hongkongból a vietnami partok felé, aznap 20,00 órakor hangzik el a parancs az amerikai légierő vezérkari főnöke szájából: tűz! Az amerikai verzió szerint támadás érte a Turner Joy1 és a Maddoxot — a VDK illetékes szerveinek cáfolata belevész a kormánypárti sajtó üvöltésébe. Augusztus 5-én megindul a légitámadás a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, célpontja a Gianh folyó deltájában fekvő négy tengeri támaszpont. A következő nagyobb méretű támadásra augusztus közepén — 17-én, 18-án — kerül sor a Tonkini-öbölben. Az amerikai tálalás szerint ismét nemzetközi vizeken, a partoktól 42 mérföldnyire érte a támadás a 7. flotta hajóit. Nos, bármennyire is keserű pirula a Nixon-kormányzat számára, azonban tény: a Tonkinilegenda szertefoszlott. Ugyanakkor erősen megkérdőjelezi Johnson 1965. április 6-án kelt parancsát, amelynek értelmében megérkeznek Dél-Vietnamba az első nagyobb létszámú amerikai egységek. A partraszállás tervét természetesen szigorúan titokban tartották: kész Vények elé kell állítani a szövetségeseket — hangzott a Fehér Ház főnökének utasítása. Zsákutcában Mit tesz, mit tehet Nixon a jelenlegi helyzetben? Egy pillanatig sem lehet vitás, hogy kormányzata elvesztette mind a kongresszus, mind a választók bizalmát. Jóllehet- a New York Times szerkesztőségébe, adminisztratív eszközökkel, belefojtották a szót, a közvélemény hangjával szemben még az amerikai szuper-propaganda is szinte tehetetlen. A McNamara-tanulmány alapján készült cikksorozat első folytatásainak közlése elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy kártyavárként döntse romba Nixon „vietnamizációs" tervét, a csapatkivonásokkal összefüggő és olyan szépen hangzó elméletek hitelét. Persze figyelmet érdemel Rogers külügyminiszter kijelentése is: „A dokumentumok nyilvánosságra hozatala komplik'i'>a az Egyesült Államok viszon'icf. szövetségeseiveľ'. S tán éppen ez a kérdés kényesebbik oldala. Mert hiszen a szöve*sH°<:sek is részeseivé váltak a teljesen értelmetlen. hadüzenet nélküli, kizárólag az amerikai héják érdekeit szolgáló, agresszív háborúnak. fis hát ugyebár, madarat tolláról kormányt szövetségeséről" ismerni meg a legkönnyebben . . . BALOGH P. IMRE A szocialista országok gazdasági integrációja tudatosan és tervszerűen kialakított folyamai (Folytatás az 1. oldalról) tosságáról. Kiemelte, hogy a szocializmusban a tervezés áll a népgazdaság irányításának középpontjában. A gazdasági emelőket ésszerűen kell felhasználni. A tervezésnél erőteljesebben kell tanulmányozni a társadalmi szükségletek fejlődését, a gazdaság és a lakosság igényeit a javak és szolgáltatások területén annak érdekében, hogy a lakosság anyagi és kulturális szükségleteit mindjobban kielégíthessék — mondotta. A vezetés és tervezés munkájának tökéletesítése szempontjából nagyjelentőségűnek minősítette a Szovjetunió sokéves tapasztalatainak felhasználását, s a tapasztalatcsere fejlesztését a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Willi Stoph nagy tetszéssel fogadott beszámolóját követően megkezdődött az ötéves terv irányelveinek vitája. Husák elvtárs választávirata a szovjet veteránoknak Moszkva — A moszkvai Pravda és a Krasznaja Zvezda című szovjet lap közli Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának válaszát a 18. szovjet hadsereg veterán harcosainak üdvözlő táviratára, melyet a CSKP XIV. kongresszusához intéztek. A táviratot a 18. hadsereg több mint 70 volt tagja irta alá, azok, akik részt vettek Csehszlovákia felszabadításában, s akikkel együttműködött Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB jelenlegi főtitkára, mint politikai csoportfőnök. Gustáv Husáknak, a Háborús Veteránok Szovjet Bizottságához intézett távirata többek között a következőket tartalmazza: „Tolmácsolják kérem őszinte hálánkat drága testvéreinknek, fegyvertársainknak a fasizmus elleni közös harcban. Sohasem feledjük és mindig tisztelettel gondolunk a katonai parancsnokok, valamint a szovjet hadsereg sorkatonáinak nagy érdemeire, azokéra, akik meghozták a szabadságot és az igazi függetlenséget népeinknek. Szemünk fényeként fogjuk védeni barátságunkat és szoros együttműködésünket a szovjet néppel, és sokoldalúan szilárdítjuk egységünket a nagy Lenin pártjával". A NEW YORK TIMES nem szolgáltatja bs a Pentagon-doKwntumokat New York — Murray Gurfein szövetségi bíró fenntartotta a New York Times-ot sújtó ítéletének azt a részét, hogy a szerkesztőség nem köteles ellenőriztetés céljából beszolgáltatni az igazságügyminisztérium szerveinek azokat a Pentagon-dokumentumokat, amelyeknek alapján a vietnami háborúval kapcsolatos leleplező cikksorozatának első három részét megjelentette. Gurfein pénteken határoz arról, hogy feloldja-e a sorozat utolsó két részének eltiltását, vagy véglegessé teszi a cenzúrát. A csütörtöki bírósági ítélet után a New York Times felajánlotta, hogy önként átadja a kormányhatóságoknak a birtokában levő dokumentumok listáját. A lap szóvivője később közölte: valóban be is szolgáltatták azoknak az okmányoknak a jegyzékét, amelyek a lapban még nem jelentek meg. Az Egyesült Államok történetében példátlan sajtócenzúrát az úgynevezett McNamara-dokumentumok, az eredetileg 47 kötetből álló alapanyag esetére alkalmazták, amelyet állítólag Daniel Ellsberg volt külügyminisztériumi és hadttgyminisztériumi tanácsadó juttatott a szerkesztőség kezére. Ellsberg, aki negyvenéves és legutóbb a Massachusetts Inštitúte of Technology tudományos kutatója volt, 1964-ben került a hadügyminisztériumhoz, mint John T. McNaughton nemzetközi biztonsági ügyekkel foglalkozó hadügyminiszter-helyettes különtanácsadója. McNaughton volt a felelős az 1968-ig terjedő időszakot felölelő McNamara-kötetek összeállításáért és megszerkesztéséért. Ellsberg 1965-től 67-ig a külügyminisztériumban működött és idejének jó részét Saigonban töltötte, ahol az ottani helyettes amerikai nagykövet titkára volt. Később a Rand Corporationhoz, a kormány „ötletgyárához" került, amely ugyancsak résztvett a Pentagon tanulmányköteteinek elkészítésében. Ellsberg jelenleg sehol nem található. Utoljára szerdán látták hivatalában, de csütörtökön már nem ürítette ki levelesládáját. Az FBI, amely a legnagyobb apparátussal nyomoz a dokumentumok kiszivárogtatója után, nem hajlandó hivatalosan megerősíteni azt a hírt, hogy Ellsberg valóban bele van keverve az ügybe. Angela Davis üzenete Havanna — A Granma cfmű lap közzétette Angela Davisnak a kubai néphez intézett levelét. A bebörtönzött néger polgárjogi harcos köszönetét fejezte ki azért a széles körű szolidaritási mozgalomért, amelyet Kubában az amerikai négerek harcának támogatására indítottak. A forradalom első napjától kezdve — mutat rá levelében Angela Davis — a kubai nép az imperializmus, a háború és az elnyomás ellen küzdők oldalán áll. Határozottan támogatja a négerek polgárjogi mozgalmát csakúgy, mint az amerikai agresszió ellen harcoló vietnami népet. Csak a szocialista forradalom képes örökre leszámolni a fajüldözéssel — hangzik a börtönből írt levél. BRANDT BEFEJEZTE AMERIKAI LÁTOGATÁSÁT New York — Ötnapos Egyesült Államok-beli tartózkodásának utolsó napján Willy Brandt nyugatnémet kancellár látogatást tett az ENSZ-székházában. Ü Thant főtitkárral tanácskozott, aki később díszebédet adott vendége tiszteletére. A kancellár kijelentette, hogy U Thant főtitkárral a nemzetközi béke helyzetét vitatta meg. Eközben biztosította beszélgető partnerét, hogy Nyugat-Németország továbbra is eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek és feladatainak. New Yorkban többszáz ultraradikális fiatal tüntetett Willy Brandt látogatása ellen. A fiatalok transzparensei a „német és amerikai fasiszták összeesküvését" Ítélték el. Willy Brandt péntek este visszautazott a Német Szövetségi Köztársaságba. A BRAZIL HATÓSÁGOK bejelentették, hogy parancsot adtak két „külföldi" halászhajónak, hagyják el az ország területi vizeit. A „külföldi" hajók — mint más forrásból ismeretessé vált — amerikaiak voltak. GUINEA—BISSAU I portugál gyarmati egységek aknákat raknak le a szenegáli területen — közölte a szenegáli külügyminisztérium képviselője. SPIRO AGNEW alelnök Nixon elnök megbízásából eg*hónapos világkörüli útra inul. A Június 26-án kezdődő, 10 VĽszágot érintő körút első áldomása Dél-Korea lesz. Az USA 1. számú közellensége Washington — Nixon a kábítószer-fogyasztást az Egyesült Államok „egyes számú közellenségének" nevezte. Az amerikai elnök csütörtökön üzenetet Intézett a kongresszushoz, amelyben újabb 155 millió dollárt kért, hogy a komány felvehesse a harcot a kábítószer.'ogyasztás okozta egyre súlyosabb problémákkal. Ezzel az erre a célra fordított összeg 371 m<lLó dollárra emelkedne. Különleges problémát jelent a Dél-Vietnamban harcoló amerikai katonák körében elterj- dt heroinfogyasztás. A becslések szerint mintegy 30 ezer amerikai katona fogyaszt Dél-Vietnamban rendszeresen heroint. Az Egyesült Államokban is egyre súlyosabb helyzetet idéz elő a kábítószerfogyasztás. A szakértők szerint a kábítószerfogyasztók száma jelenleg az országban mintegy 250 ezer. Az amerikai kormány fokozni kívánja a harcot a kábítószercsempészek és kereskedők ellen. JÁN GREGOR, a csehszlovák kormány alelnöke a csehszlovák—román gazdasági és tudományos műszaki együttműköd isi vegyes bizottság 5. ülésén Bukarestben részt vevő küldöttségünk tagjaival együtt visszatért hazánkba. VLAGYIMIR NOVIKOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és Szalh Mahdi Ammas iraki alelnök Bagdadban megbeszéléseket kezdett a két ország közti kapcsolatok elmélyítéséről. Vlagyimir Novikov vezeti a szovjet párt- és kományküldöttségüt, amely kilencnapos látogatásra utazott Irakba. AZ ÍR KÖZTÁRSASÁGEAN, mely hasonlóképp, mint NagyBritannia, Norvégia és Dánia csatlakozni kfván az Európai Gazdasági Közösséghez, országos népszavazást rendeznek. A SZOVJET TUDÓSOK megkezdték „A második világháború története" című 9-kötetes munka készítését. A szerkesztőbizottságot Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió hanvédelmt minisztere irányítja. NAGÁBAN az okinawai törvényhozó gyűlés épületébe tegnap 500 tüntető hatolt be, hogy megakadályozza a sziget japán fennhatóság alá helyezésé-öl szóló nem kielégítő japánamerikai egyezmény jóváhagyását. EDWARD HEATH brit miniszterelnök fogadta Mihail Szmirnovszkijt, a Szovjetunió londoni nagykövetét. A találkozót a szovjet diplomata kérte. Nyugati hírügynökségek Jelentése szerint SzmirnovszkiJ Koszigin miniszterelnök üzenetét adta át a brit kormányfőnek. U THANT ENSZ-főtitkár szóvivője útján kijelentette, hogy üdvözli az atomfegyverrel rendelkező hatalmak értekezletének összehívására irányuló francia—szovjet kezdeményezést. LONDONDERRY katolikus negyedében mintegy 100 főnyi tömeg kövekkel ét- benzines palackokkal támadt a brit katonákra. Belfastban bomba robbant egy dohánygyár kertjében, sérülés nem történt. WALTER CUMMINGHAM űrhajós, aki 1968 októberében Walter Schirrával és Don Eiselével repült, bejelentette, hogy kiválik a houstoni központ munkájából. Távozásának okát az űrkutatási programra fordított összegek folyamatos csökkentésében jelölte meg. A FLORIDA ÁLLAMBELI Jacksonville városban faji zavargások robbantak ki. A rendőrséget, amely többször is megpróbálta „megtisztítani" a néger gettót a fiatal tüntetőktől, kétszer is visszavetették a tüntetők, míg végre harmadszor sikerült hatalmukba keríteni a városrészt.