Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-17 / 142. szám, csütörtök

TERVEK — PROBLÉMÁK KÍVÜLRŐL nézve építkezés­nek is gondolhatná a szemlélő a gép- és traktorállomás rima­szombati központját. A város­széli tágas területen új csar­nokok épülnek, több épületen alig száradt még meg a vako­lat. A felépült műhelyekbe új gépeket szereltek be. Mindez arra mutat, hogy a gépállomás felkészül további feladatai tel­jesítésére, amelyek Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozatából hárulnak rá a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki bázi­sának szilárdításában. Ján Václavik elvtárssai, a Ri­maszombati Gtá igazgatójával beszélgettünk a gépállomás munkájáról, a megoldásra vá­ró számos problémáról és az új feladatokról. Szóba került, hogy annak idején, a mezőgazdaság szocialista átépítésének idősza­kában a tömegtájékoztatási esz­közök napirenden foglalkoztak a gépállomások tevékenységé­vel, amivel nagyban hozzájárul­tak a kezdeti lépéseiket próbál­gató egységes földművesszövet­kezetek Indulásának megköny­fcyítéséhez, majd fokozatos meg­szilárdításukhoz. Később szinte megfeledkeztek róluk, pedig a gép- és traktorállomások to­vábbra is jelentősen kiveszik ré­szüket a mezőgazdasági felada­tok megvalósításából, és a vál­tozó feltételekhez alkalmazkod­va igyekeznek a legnagyobb mértékben hozzájárulni a kitű­zött új célok eléréséhez. Az utóbbi évtizedben a gép­és traktorállomások ötszöri át­szervezésen mentek át jogi helyzetüket, munkatartalmukat, szervezeti irányzatukat, irányí­tásukat stb. illetően. A mező­gazdasági termelés fejlesztésé­nek új programjával összefüg­gésben a kooperációs ős integ­rációs kapcsolatok, a szakosí­tás és a termelési koncentráció elmélyítése, a mezőgazdasági üzemek gazdasági megerősödé­se és technikai felszerelése most minőségi szempontból új igényeket támaszt a gép­és traktorállomások szolgálta­tásaival szemben. A RimSszom­bati Gtá gazdasági vezetősége és összüzemi pártbizottsága eb­ből kiindulva részletes elemzést dolgozott ki az üzem helyzeté­ről, szem előtt tartva a további fejlődést. Az elemzést az elmúlt napokban a járási pártbizottság elnöksége is megtárgyalta, egyetértett a benne foglaltak­kai és azt javasolta, hogy en­nek alapján az üzem tájékozta tó jelentést küldjön az SZLKP Központi Bizottságának. A GÉP ÉS TRAKTORÁLLO MÄS vezetősége a hosszú idő­re szóló racionalizációs intéz­kedések keretében több szerke­zeti változtatást javasol az üzem tevékenységében. Abból indulnak ki, hogy a jövőben el­sősorban a gépjavítással és az állattenyésztési termelés gépe­sítésével összefüggő munkák növekednek számottevően. A növénytermesztés szakaszán a gép- és traktorállomás elsősor­ban a gabonafélék, a szálas ta­karmányok és a kapásnövények betakarításának komplex gépe­sítésére, az istállótrágya felra­kásának, kihordásának és te­rítésének gépesítésére, a mélyszántás és a speciális szán­tás növelésére, a vegyszeres nő­vényvédelemre, a fertőtlenítés­re és a vegyi tápanyagok talaj­ba juttatására, a talajjavítási és más földmunkák elvégzésére összpontosítja figyelmét. A Rimaszombati Gtá fő tnun­katartalma a szakosított és agg­regát-rendszerű gépjavítások elvégzése lesz. A tervek sze­rint a Super 50-es traktorok ja­vításának feladata hárul rá, s az országban egyedüli gyártó­ként a traktorok első futóművét és alkatrészeit kell elkészítenie a hazai javítóműhelyek és a külföldre szállított gépek szer­vizszolgálata számára. Emellett továbbra is gyártani fogják a traktorok kabinjainak védőrá­máit, amelyek felborulása ese­tén a traktorosok testi épségét védik. Ezeket a rámákat az utóbbi időben főképpen ma­gyarországi kivitelre készítik. Az említetteken kívül a mező­gazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatásaikat ki akarják ter­Egy kísérlet eredményei A mezőgazdaság különböző ágazataiban tudományos alapon kísérleti állomások és szakin­tézetek működnek azzal a cél­lal, hogy munkálkodásuk ered­ményeiből a mezőgazdasági szakemberek okuljanak. Egy ilyen kísérleti állomás működik Bratislavában a Va­janský utca 13/a szám alatt, amelynek dolgozói ötvenkét szövetkezetben kísérletet vé­geztek azzal a céllal, hogy meg­állapítsák, milyen jelentőségű az istállótrágyázás a mezőgaz­dasági termelés mai formája mellett. Tudjuk, hogy a talaj termőké­pessége fokozásának egyik leg­ősibb módja az istállótrágyázás. Az istállótrágya azon fontos alapanyagokon kívül, amelyek a növények növekedéséhez és fejlődéséhez, és a talaj tele­vénytartalmának kellő szinten tartásához szükségesek, egyéb olyan szerves anyagokat is tar­lalmaz, amelyek biztosítják a ta­laj biológiai tevékenységét. A modern mezőgazdaság a szerves trágyákon kívül műtrá­gyát is használ a talaj termő­erejének fokozására. A műtrá­gyahasználat hazánkban aZ el­múlt tíz év alatt megkétszerező­dött. A műtrágyázáson kívül azonban még mindig nagy je­lentősége van az istállótrágyá­val való trágyázásnak. A Német Demokratikus Köz­társaság szakemberei kísérle­tezés útján arra a megállapítás­ra jutottak, hogy a csak műtrá­gyával való trágyázás a talaj „túlkemizálásához" vezet, és csökken a talajban a mikroorga­nizmusok tevékenysége. Ogy kívánatos, ha a termőta­lajba a műtrágyákon kívül leg­alább négy-hat évenként hektá­ronként háromszázötven méter­mázsányi szerves trágyát is juttatunk. A fent említett kísér­leti állomás dolgozói arra a megállapításra jutottak, hogy a megfigyelt ötvenkét szövetke­zet közül még a felében sem használnak olyan mennyiségű szerves trágyát, mint kellene. Pedig a következő táblázatból kitűnik, hogy az istállótrágyázás milyen hatással van a hektár­hozamok nagyságára. Abban a szövetkezetben, ahol 4—6 évenként istállótrágyával is trágyáznak a hektárhozamok sokkal nagyobbak, mint ahol na­gyobb időközönként alkalmaz­zák. Az alábbi táblázat is ezt bizo­nyítja: Év: Gabona: 4— B B—8 8—10 33,7 q 31,3 q 28,5 q Kukorica: 42,5 q 37,9 q 30,2 q Cukorrépa: Helyes istállótrágyázással nö­velhetjük a hektárhozamokat és 533,3 q 422,9 q 410,0 q fokozzuk a bevételt is. Ezt szin­tén egy példával bizonyítjuk. 4— G évenkénti trágyázás esetén a bruttó jövedelem 6—8 81—10 Ennek alapján elmondhatjuk, hogy az istálíótrágyázással va­ló tápanyagadagolás még min­I dig nagy jelentőségű, s nagy figyelmet kell szentelni az is­^ tállótrágya-termelésnek. Nem helyes például az, ha a r. kukorica szárát, miután leszed­ték róla a termést, beszántják a földbe. Okosabb, ha almozáshoz k használják fel s így istállótrá­gyaként szórják ki a talajra. 8144 korona 6732 " 5025 " Ez ugyan több munkával, jár, de kifizetődőbb. A kísérleti állomások nem foglalkoznak termeléssel, gaz­dálkodással. Az ő feladatuk egy-egy törvényszerűség meg­állapítása. Munkájuknak mégis nagy a jelentősége, mivel a me­zőgazdasági termelés színvona­lának állandó emelkedését szol­gálják. VINCENT KAPANT jeszteni az állattenyésztési ter melés gépesítésének további munkáira. Ez iránt nagy érdek­lődés mutatkozik. Jelenleg is tizenöt borjúistállő gépesítését kell elvégezniük az üzem alkal­mazottainak. Az előbb említettük a Super 50-es traktor első futóművének gyártását. Ezzel összefüggés­ben már az idei terv négymil­lió korona értékű áru elkészíté­sére számított, amire az alkat­részek központi elosztását vég ző vállalatnak sürgős szüksége lenne. Ezen a téren azonban komoly problémák merültek fel. amelyek megoldására az ille­tékes központi szervek gyors intézkedésére lenne szükség. TAVALY júliusban országos értekezletet tartottak a mező­gazdasági üzemek szükségletei­nek kielégítésével foglalkozó üzemek képviselői. A felada­tok elosztásánál a Rimaszom­bati Gtá vezetői a pótalkatré­szek szakosított gyártásának keretében vállalták a Super 50­es traktorok első futóművének és alkatrészeinek készítését. A gépállomás a termelési prog­ram elvégzéséhez megteremtett minden szükséges feltételt. Fel­épített két nagy műhelycsarno­kot, s az építésre csaknem két­millió koronát fordított. Besze­rezték a szükséges gépeket, köztük több, csakis erre a mun­kára használható célgépet. Ren­delkezésre állnak a termelés­hez szükséges szakemberek is. Ez a befektetés azonban jelen­leg nincs megfelelően kihasz­nálva, mégpedig azért, mert azok az üzemek, amelyeknek az eredeti tervek szerint a futó­műhöz szükséges nyersöntvé­nyeket kellene elkészíteniük, elutasították gyártásukat, illet­ve a szükséges menyiségben történő szállításukat. Ezek az üzemek: az Uničovi Gépgyárak, a brnói Smeral Üzemek és a jihlavai Zbrojovka. Ez utóbbi már a jövő évi megrendelés tel­jesítését is elutasította. Ha ezt a helyzetet sürgős közbelépés­sel nem orvosolják, akkor a Ri maszombati Gtá-nak mielőbb más munkaprogramot kell ke­resnie termelési berendezése egy részének kihasználására. Pedig az említett alkatrészek nélkülözhetetlenek a hazai me­zőgazdasági javítóműhelyek és a kUllöldi javítószolgálat szá­mára. Az igazgató beszélgetésünk folyamán hangsúlyozta: a gép­és traktorállomás dolgozói a jövőben különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy minden szakaszon megjavítsák a mező­gazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatásaik minőségét. Egye­bek között erre irányul az a törekvésük is, hogy új, nagy teljesítőképességű gépeket sze­rezzenek be. Most kapnak egy Kirovec típusú szovjet trak­tort, amely naponta húsz hek­táron képes elvégezni a mély­szántást. Václavik elvtárs ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a nagy teljesítményű gé­pek beszerzése nagyon költsé­ges, amit figyelembe kellene venni a szubvenciók elosztásá­nál. Példaként elmondta, hogy az ammóniák szállítására szol­gáló tartály és a vontató több mint egymillió koronába kerül ne. Anyagi eszközök híján nem vehetik meg, pedig nagy szük­ség lenne rá, mert az ammóniá­kot szállító vasúti kocsi az idén sem érkezett meg a cukor­répa kapálásának idejére. To­vábbi komoly probléma, amely sürgős megoldásra vár, a gép állomás talajjavítási célokat szolgáló nehézgépei kihaszná­lásénak a biztosítása. Ezen a téren szükségesnek mutatkozik az Agrostav és a Gtá munkájá­nak megfelelő összehangolása. A RIMASZOMBATI GTÁ dol­gozói kezdeményező munkával igyekeznek feladataikat mara­déktalanul teljesíteni. Megmu­tatkozott ez a CSKP megalaku­lása 50. évfordulójának és XIV. kongresszusának tisztele­tére folyó munkaversenyben is, melynek keretében csaknem télmillió korona értékű kötele­zettséget vállaltak. A termelé­si részlegek csaknem valameny nyi dolgozója részt vesz a „Mindenki szocialista módón" mozgalomban. Fő céljuk, hogy a lehető legnagyobb segítséget nyújtsák a mezőgazdasági üze­meknek a korszerű technika al kalmazásában. GAL LÁSZLÓ Könyvkiállítás a Kossuth Könyvkiadó termékeiből Immár több mint egy évtize­des hagyománya van a PRAY­DA és a KOSSUTH Könyvkiadó együttműködésének, melynek egyik konkrét formája, hogy kölcsönösen megismertetik po­litikai és társadalomtudományi kiadványaikat mindkét ország Blvasóivai. Kiállításainkat az olvasók ér­deklődéssel fogadták a múltban is, és a most megrendezett bratisiavai kiállítás szintén nagy látogatottságnak örvend. Tavaly a PRAVDA és a prágai SVOBODA Könyvkiadó Buda­pesten rendezett könyvkiállí­tást. A Kossuth Könyvkiadó több mint negyed évszázada ápolja és terjeszti a marxista—leni­nista világnézetet, segíti a szo­cializmus építése során felme­rülő ideológiai, politikai, gaz­dasági és kulturális kérdések megoldását. Lépési tartva a tudományos fejlődéss'.'l, a technikai forra­dalommal, megszólaltatja a marxista—leninista filozófia, közgazdaságtan, szociológia, etika, esztétika kiváló mai ma­gyarországi ós külföldi meste­reit. Elsősorban Nemes Dezsőnek az elmúlt évben megjelent „A LENINI ESZMÉK EREJE" című munkáját emelném ki, amely a lenini eszmék további kibonta­koztatásához járul hozzá. A szerző foglalkozik Lenin tör­ténelmi szerepével, a két világ­rendszer harcával és a lenini politikával, továbbá a leniniz­mus és a szocialista világrend­szer, valamint a leninizmus ma­gyarországi fejlőtlésével és a forradalmi . küzdelem néhány magyar tanulságával. A szocializmus építése során a társadalmi és a poiitikai életben számos kérdés merül fel, melyekkel a leghivatottab­bak foglalkoznak. Ezek közül kiemelkednek Kádár János „A SZOCÍALIZMUS TELJES GYŐZELMÉÉRT" és Fock Jenő „A MAGYAR NÉPGAZDASÁG A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ÚTJÁN" című munkái. A ma­gyarországi kulturális élet ide­ológiai kérdéseivel, tudomány­politikájával és a közműveiődés legfontosabb kérdéseivel „AZ ESZMÉNK EREJÉVEL" című munkájában Acél György fog­lalkozik. A Kossuth Könyvkiadó kiad­ványainak jelentős része a ma­gyarországi, illetve a nemzetkö­zi munkásmozgalom történeti és elméleti kérdéseit elemzi. Ezek közül legjelentősebb ,.A MAGYAR FORRADALMI MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNE­TE" című, három kötetben meg­jelent kiadvány, ameíy a szocia­lista munkásmozgalom kezdeté­től Magyarországon, a XIX. szá­zad második felétől, egészen a szocialista építés általános fel­lendüléséig, a termelőszövetke­zeti mozgalom kibontakozásáig, valamint a szocializmus alap­jainak lerakásáig (1959—1962) ismerteti az olvasóval a szo­cialista munkásmozgalom fon­tosabb mozzanatait. Több nyelvre lefordították Hajdú Tibor „A MAGYAROR­SZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG" című könyvét, amely a Tanács­köztársaság történetének első részletes tudományos feldolgo­zása. A kötet a Tanácsköztár­saság katonai és diplomáciai síkon folytatott önvédelmi har­cát, s a belső ellenforradalom elleni küzdelmét elemzi. A szer­ző részletesen foglalkozik a forradalom gazdasági építő­munkájával, a szocialista társa­dalmi rend megalapozásával, szociális vívmányaival és kul­turális életével. Feldolgozta to­vábbá a párt gyakorlati tevé­kenységével, valamint a szovjet rendszer alkalmazásával s a proletárdiktatúra kiépítésével összefüggő kérdéseket. A nemzetközi munkásmozga­lommal számtalan kiadvány foglalkozik. Ezek közül a leg­jelentősebbnek tartom ,,A NEM­ZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM ÉS A NEMZETI FELSZABADÍTÓ MOZGALOM TÖRTÉNETE" című munkát, amely eredetileg 1962­ben Moszkvában jelent meg. Ez a könyv a XVIII. század hat­vanas éveitől 1917-ig részlete­sen elemzi a nemzetközi mun­kásmozgalom legfőbb esemé­nyeit. A Kossuth Könyvkiadó számos kiadványban foglalkozik a szo­cialista építőmunka feladatai­val, a népgazdaság hatékony­ságának növelésévei, a terme­lőszövetkezetek megszilárdítá­sával, a szocialista demokrácia kiterjesztésével, a gazdasági reformmal kapcsolatos külön­böző kérdésekkel. Csató István a marxista—le­ninista világnézet alapján elem­zi a kibernetikával kapcsolatos kérdéseket „A kibernetika az információ forradalma" és „A kibernetika és az ember" címft munkájában. A szerző népszerű ismerte­tést ad korunk legfiatalabb tu­dományáról, a kibernetikáról, mely jelentős vívmányokat ért el, eredményei nyomán új szem­lélet hatja át a tudomány szá­mos ágát, ösztönzést ad a tech­nika fejlődésének. Az életrajzok-sorozatban je­lent meg a múlt évben Vadász Ferenc „TENYÉRNYI ÉG" című könyve, amely Schönherz Zol­tánról szól. A szerző, aki együtt dolgozott Schönherz Zoltánnal az ifjú­sági mozgalomban, egyetlen napba sűrítve mondja el mind­azt, amit hőséről tud; gyermek­koráról, diákéveiről, hatalmas lendülettel, felkészültséggel végzett forradalmi munkájáról. Az idei ünnepi könyvhétre je­lent meg Galambos Lajos „NYÍLJ MEG, ÉG" című könyve. A szerző az új magyar próza­irodalom egyik legjelentősebb képviselője. Ebben a kötetében kisregényeket, elbeszéléseket talál az olvasó. Az ORSZÁG-VILÁG-sorozat­ban megjelenő egy-egy könyv gyakran felér egy nagyszerű élménydús utazással. Ezek közül Patkó Imre „SZI­GETLAKOK KÖZÖTT", amely Nagy-Britannia bonyolult prob­lémáival foglalkozik, valamint Buzási (ános „NAPFÉNYES ITÁ­LIA" című könyve hívta fel Í« olvasók figyelmét. Még néhány szót a KOSSUTH és a PRAVDA Könyvkiadó együttműködéséről. Számtalan közös kiadásban megjelent politikai és társada­lomtudományi mű bizonyítja az említett együttműködés konkrét eredményeit. Csak a legutóbb megjelent könyveket említem. Tavaly jelent meg Gustáv Hu­sák „TANÚSÁGTÉTEL A SZLO­VÁK NEMZETI FELKELÉSRŐL" című tanulmánya, s az idén je­lentek meg válogatott beszédei és nyilatkozatai, melyek főleg az elmúlt évek válságos idősza­kával foglalkoznak, s megmu­tatják a kibontakozás útját. A napokban jelent meg MiloS Marko a „PSZICHOLÓGIAI HÁ­BORÚ ÉS A CSEHSZLOVÁKIAI KÍSÉRLET" című könyv, amely úgyszintén az említett válságos időszakkal es előzményeivel foglalkozik. A két kiadó együttműködésé­nek célja az, hogy kölcsönösen megismertessük egymás irodal­mát a két baráti szocialista állam olvasóival, s e nemes cél érdekében valósul meg e könyvkiállítás is. DUŠEK IMRE Segítenek a Duslo dolgozóinak (ČSTK) — A vágséllyei (Sa­la) Duslo vegyikombinátban másfél hónappal ezelőtt történt baleset óta több mint száz vál­lalat és szervezet 600 dolgozója vesz részt a javítási munkála­tokban. A legtöbb brigádmunkás — 480 — a nyugat-szlovákiai kerületből érkezett, főleg a ve­gyipari vállalatok és a helyi gazdálkodási üzemek szakem­berei. A komáromi (Komárno) járás eddig 150 dolgozót, a ga­lántai járás 85-öt, a nyitrai já­rás 56 dolgozót küldött. Valamennyi szlovákiai vegy­ipari vállalat segítséget nyúj­tott a vágsellyei üzemnek. A brigádmunkások eddig több mint 7500 órát dolgoztak le, és lehetővé tették a Duslo dolgo­zóinak, hogy a kedvezőtlen fel­tételek mellett is teljesítsék má­jusi tervíeladataikat.

Next

/
Thumbnails
Contents