Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-16 / 141. szám, szerda

SZÓLJON HOZZÁ...! Olvasóink levelei között tallózva megállapíthatjuk, hogy legtöbbjük a kereskedelmi dolgozók modorával, a kiszolgálás higiéniájával elégedetlen, vagy pedig az ilzletek áruellátásá­val kapcsolatos fogyatékosságokat bírálja. Eddig is helyet ad­tunk ezeknek a panaszoknak és közlésüktol a jövőben sem zár­kózunk el. Szeretnénk azonban, ha írásaikban többet foglal­koznának az üzletek félkész árukkal való bővebb ellátását biz­tosító és általuk jónak látott intézkedések megvalósításával és — főleg az üzemekben dolgozó munkások, technikusok — megírhatnák azzal kapcsolatos nézetüket, hogyan lehetne to­vább javítani az üzemi étkezdék munkáját. TÖBB EZER TONNA KÉSZÉTEL Egy kimutatás szerint Szlo­vákiában 1948-tól napjainkig hatszorosára emelkedett az élelmiszeripari termeíés. Ez lehetővé tette, hogy a piagot a hagyományos fogyasztási cikkek mellett olyan élelmi­szerekkel is elláthassuk, me­lyeknek elkészítése rövid időt vesz igénybe és így a munká­ból hazatérő háziasszonynak nem kell órákig a tűzhely körül forgolódnia, hanem aránylag gyorsan ízletes ételt tehet az asztalra. A munkavi­szonyban levő asszonyok ház­tartási munkáját jelentősen megkönnyítik a konzervek, a félkész ételek, melyek egy ré­szét hűtve tartósítják. Szlová­kiában jelenleg több ezer ton­na iparilag előállított kész, félkész, sterilizált, hűtött vagy szárított ételt hoz forgalomba a kereskedelem. Az utóbbi időben sok új készítmény ke­rült a piacra. Szakemberek kísérletei bizonyítják, hogy hosszabb ideig tartó tárolás­ra legjobban a sterilizált, gyors felhasználásra pedig a hűtött ételek felelnek meg. Ez utóbbit nagyra értékelik a szakértők, mert a fagyasztott élelmiszer megőrzi eredeti za­matát. Sajnos azonban — an­nak eilenére, hogy legtöbb háztartásban már van hűtő­szekrény, ami az áru további tárolását lehetővé teszi — a fogyasztók mérsékelten érdek­lődnek a fagyasztott eljárással tartósít ott élelmiszerek iránt. Az érdekesság kedvéért felso­roljuk, milyen hűtött ételek kaphatók üzleteinkben: gu­lyás, paprikás, sertéshús ga­luskával, juhtúrós galuska, rizses marhaszelet és több­féle leves. Ezúton is felhív­juk a háziasszonyok figyel­mét, ne idegenkedjenek ezek­től a készítményektől, mert jók, megbízhatók, ízletesek! PILLANTÁS A JÖVŐBE Az ötödik ötéves terv vé­géig, tehát 1975-ig megkétsze­rezzük a sterilizált ételek elő­állítását, hűtött ételekből az eddigi termelést ötszörösen, a szárított készítményeket há­romszorosan emeljük. A ter­vek szerint már jövőre olyan hűtött ételkészítményeket hoz forgalomba a kereskedelem, amelyek két részből: a fő ételből és külön körítésből ál­lanak majd. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a házi­asszony szabadon választhat a húsétel tneilé ízlésének megfelelően körítést. 1975-ig megközelítőleg 50-féle hűtött eljárással tartósítótt készételt árusítanak majd üzleteink­ben. Főleg a levesek választé­ka bővül. Készítenek tájjelle­gű ételeket, különféle ínyenc­ségeket is. Az idén a har­madik és negyedik negyedév­ben a gazdasszonyok megta­lálják üzleteinkben az ízletes hasábburgonyát, az úgyneve­zett túróstáskákat, krumplipü­rét, burgonyástésztából készí­tett palacsintát. A diétások nem kis örömére nyolc ste­rilizált eljárással készült dié­tás étel kerül forgalomba. Ugyancsak kapható lesz na­gyobb mennyiségben a steri­lizált tejfeles bableves, gom­bás daraleves, bővül a pásté­tomok választéka is. Ezeknek a termékeknek nagy része azonban csak akkor kerülhet az üzletekbe, ha a kereskede­lem vezető dolgozói gondos­kodnak arról, hogy a nagy­teljesítményű hűtőpultokat minden üziet megkapja. E sorok elolvasása után a háziasszonyok biztosan öröm­mel sóhajtanak fel, mondván: no, végre! Lehet azonban, hogy az elmondottakkal kap­csolatban értékes kiegészítő gondolataik támadnak: mi mindent kellene még tennie a kereskedelemnek a vásárlók érdekében. Kérjük: javaslatai­kat, észrevételeiket írják meg szerkesztőségünknek. Szeret­nénk, ha főleg az alábbi té­makörökkel kapcsolatban kapnánk hozzászólásokat: ELSŐ TÉMAKÖR Olvasóink véleménye sze­rint milyen félkész és kész ételekkel lehetne tovább bő­víteni a kínálat skáláját? Fő­leg olyan ótelekre gondolunk, melyek esetében feltételezhe­tő, hogy a fogyasztók megsze­retik és nagyobb mennyiség­ben vásárolják. Az 'ételek le­hetőleg tartalmazzanak to­jást, fehérjét (sajtot, tejet), készüljenek halból, baromfi­ból, készítésüknél használja­nak zöldséget. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a javasolt ételeket nem házilag, hanem iparilag állít­ják majd elő, ezért ezt a kö­rülményt szükséges figyelem­be venni. Ami a zöldségfélék felhasználását illeti, a hagyo­mányos és gyakran használt zöldségen kívül gondoljunk a spárgára, baklazsánra, rebar­barára, továbbá a kevésbé ismert hazai és külföldi fű­szerekre. Ne feledkezzünk meg a csomagolás technikájá­ról, az előre kimért adagok legalkalmasabb súlyáról, a diétások követelményeiről se! MÁSODIK TÉMAKÖR Javasoljanak olyan szállítá­si módozatokat, melyek meg­gyorsítanák az üzletekbe az áruszállítást. írják meg, néze­tük szerint hogyan lehetne ki­küszöbölni a hétvégi vásárlá­si csúcsforgalom idején a to­longást. Az utóbbi időben sok szó esik az iskolákba való tejszállításról. Nézetük szerint hogyan lehetne biztosítani az iskolás gyermekek tejjel való ellátását? A javaslat vonatkozhat a tej, hús, péksütemény, vasár­napi árusítására is. A legjobb és főleg használható elképze­léseket megjutalmazzuk. Szin­tén jutalmat kapnak azok a levélírók, akik a hűtött, steri­lizált, szárított készítmények alkalmas és hatékony propa­gálására adnak javaslatot. EGY NYÁRI JAVASLAT Budai József írja: A hentes­üzletben a vásárlók rendsze­rint az áru megtekintése alap­ján vásárolnak, ezért az árut kiakasztják. Nézetem szerint helytelen, hogy a nagy meleg­ben a szaiámi, kolbász, hús <i szabad levegőn lóg. Az ilyen árut nem szívesen veszik meg a vásárlók. Szerintem helyes lenne, ha a húst és a többi készítményt hűtőben tar­tanák, s onnan vennék ki, ha a vevő vásárolni akar. Ez ugyan többletmunkát jelent, de megéri, mert a vásárló ki­fogástalan árut kapna a pén­zéért. Ha ezt az eladók nem tartják helyesnek, szakértők­kel terveztessenek olyan hű­tőt, melynek egyik oldala át­látszó lenne. így a vásárló meg tudná mutatni, melyik fajtából akar venni. EGY HNB TITKÁR VÉLEMÉNYE Rovüaník Eduard, a Kis gyarmati (Sikenička) Hnb tit­kára egyik munkatársunknak a közellátással kapcsolatban a következőket mondta: — Községünkben nem pa­naszkodnak az emberek. Ez Henczi Bélának, az üzlet ve­zetőjének jó munkáját dicséri. Szükséges azonban megemlí­teni, hogy ritkán kapható női papucs, főleg 4,5-es ős 6-os számban. Hiánycikk a zomán­cos edény és panaszkodnak azi olajkályhák tulajdonosai is, mert nem kapható olyan pumpa, amelynek segítségével a naftát ki lehetne szívatni a hordóból. Oiyan problémák ezek, melyeket a kereskede­lem felsőbb szerveinek kelle­ne megoldaniuk. Mához egy hétre ismét fog­lalkozunk az iizletesek és a vásárlók problémáival. Kérjük olvasóinkat, hozzászólásaikat a jövő hét hétfőjéig juttassák el szerkesztőségünkbe! BELPOLITIKAI KOMMENTÁR A munia társadalmi jelentősege A szocializmus ellenségeinek taktikája A kommunizmus gondolatai, a marxizmus—leninizmus esz­méi törvényszerűen győzedel­mesen törnek előre; évszáza­dunk vezető eszméivé váltak. Azért győzelmesek, mert a szo­cializmus, a kommunizmus az az osztály nélküli társadalom, amely az emberiség végcélja. Harc nélkül nem beszélhe­tünk győzelemről. így tehát a marxizmus sem győzhet harc nélkül. Megalakulása óta szám­tálan akadállyal, eszmei ellen­féllel találkozott. Harcolni kel­lett az emberek gondolkozásá­ban meggyökeresedett helyte­len nézetek ellen. Az újnak, ha­ladónak, forradalminak az em­berek tudatában mindig küzde­nie kellett a régivel, maradival, ellenforradalmival. A marxiz­mus—leninizmus ezt a harcot megnyerte, és ma évszázadunk győztes ideológiája. A második frontot az eszmei ellenzék, a marxizmus—leninizmus ellensé­gei elleni harc jelenti, akik tu­datosan kommunista ideoló­giánk ellen harcoltak, harcol­nak és fognak még harcolni, mi­vel a marxista-leninista forra­dalmi tanítás osztálykizsákmá­nyoló érdekeik, élősködő élet­módjuk ellen irányul. A front másik oldalán a gyárosok, ban­károk és mindazok állnak, akik kizsákmányolják a dolgozókat. A marxista—leninista ideológia az ellenség fondorlatai ellenére győzedelmeskedik. A kommunis­ta gondolatok győzelmes előre­törése arra kényszeríti az im­perialistákat, hogy megváltoz­tassák az ideológiai diverzió formáit. A történelemből tudjuk, hogy a marxizmus—leninizmus elleni harc elsődleges formája a köz­vetlen, nyílt elítélés, elmarasz­talás volt. Amikor ezzel nem ér­tek el sikert, új taktikát válasz­tottak — a revizionizmust, a jobboldali opportunizmus segít­ségével közvetlenül a munkás­mozgalomban. Azt állítják, hogy a marxizmus egyes elvei és ta­nításai elévültek, és ezért revi­deálni kell őket. Bizonyos idő­szakban ez a taktika sikeres volt. Így pl. a II. Internacioná­lé a revizionizmus hatása alá került és az opportunizmus ká­tyújába rekedt. Lenin érdeme, hojgy újból győzött a marxiz­mus—leninizmus és az imperia­A CSKP XIV. kongresszusán nagy figyelmet szenteltek a munka társadalmi jelentősé­gével kapcsolatos kérdések­nek. Nem véletlenül, ngyanis olyan területről van szó, amely az egyén és családja létérdekeit érinti, s nagy ha­tással van minden állampol­gár gondolkodására. Gyakran ezen keresztül ítélik meg a társadalom, az állam állás­pontját az egyénnel és család­jával szemben, tehát a társa­dalom vezető erejének belyes vagy helytelen politikáját. Ezt a válságos években a jobboldal képviselői és a re­vizionisták is tudatosították, ezért a munka társadalmi je­lentőségének érzékeny terüle­tére is ráirányították figyel­müket. Társadalmi rendsze­rünk ellenségei nem tagad­hatták, hogy a hibák és fo­gyatékosságok, a népgazda­ságunkban mutatkozó átmene­ti nehézségek ellenére min­den álláinpolgárnak joga van a munkahoz, nemcsak a teljes foglalkoztatottság által ga­rantált politika, hanem az ál­lampolgárok szubjektív jogai­nak következtében is. A dolgozók politikai öntuda ta ezekben a kérdésekben olyan ercis volt, hogy a párt tevékenységének a társadal­mi munka területén elért eredményeit a jobboldali ele­mek nem tagadták, de leki­csinyelték. Demagóg módon hangsúlyozták, hogy ezek a sikerek magától értetodőek, az emberiség tudományos és technikai haladásának ered­ményei, és Csehszlovákiában ez bekövetkezett volna más társadalmi rendszerben is. Ugyancsak demagóg módon hangsúlyozták, hogy ezek a sikerek nagyobbak lehettek volna, ha nem történnek hi­bák és tévedések, ha a párt­nak ellenzéke lett volna, ha a munkásosztály rovására na­gyobb teret kapott volna a kormányzásban az úgyneve­zett „felső tízezer". Nekik kellett volna eltávolítaniuk a szerintük „elégtelenül kép­zett, a párt által kinevezett kádereket", és a vezető he­lyekre kapitalista vállalkozó típusú embereket helyezni, akik csodákat művelnének társadalmunkban. Míg a tervirányítású nép­gazdaság a munkaerővándor­lást szabályozza és a társa­dalom szükségleteivel hozza összhangba, a jobboldal né­zete szerint a munkaerő-ván­dorlás a szervezet szükségle­teitől független, s az „oda megyünk, ahol jobban fizet­nek" — alapon szabadjára kell engedni. Mint ismeretes, a munkaerők ilyen módon történő „szabad mozgása" Csehszlovákiában a népgaz­daság meggyengüléséhez és a munkafegyelem meglazulásá­hoz vezetett. A munkaerő-vándorlásban és más kérdésekben is az anyagi ösztönzők túlbecsülése következett be, ennek követ­keztében a munkafolyamatból kiszorultak a morális ösztön­zők. A munka társadalmi je­lentősége terén lebecsülték az ideológiai tevékenységet, a szocialista öntudatot és a dol­gozók kezdeményezését, me­lyek nemcsak az anyagi, ha nem a politikai- és osztály­elkötelezettségből is követ­keznek. Pártunk és társadalmunk egészséges erői — szövetsé­geseink kellő időben érkezett internacionális segítségével — megakadályozták hazánkban ezeknek a szocializmus esz­méitől idegen nézeteknek a további terjesztését. Sikerült fokozatosan kialakítani a kon­szolidáció feltételeit. Ennek eredményeit értékelhette a CSKP XIV. kongresszusa az élet valamennyi szakaszán. Az eredmények közé tartozik töb­bek között az egészségtelen munkaerő-vándorlás megféke­zése és a jutalmazásban a rend bevezetése. Az anyagi ösztönzőkön kívül gondot, for­dítunk az erkölcsi ösztönzők­re is. Nagy teret biztosítot­tunk a szocialista versenynek. A pozitív eredmények elle­nére még találkozunk fogya­tékosságokkal. Ezért a XIV. kongresszus határozatában hangsúlyozza, hogy áz eddi­ginél jobban érvényesítsük a jutalmazásban a szocialista elveket, figyelemmel kiverjük az elvégzett munka és a fize­tés közötti összefüggést, hogy nyomatékosan érvényesíthes­sük a szocialista elveket: mindenkinek a munkája sze­rint. Jobban fogják értékelni a jó minőségű munkát, a rosszért pedig felelősségre vonják az illetékeseket. Dr. J. Filo Ötven év a párt szolgálatában Telek Józsi bácsi a losonci pártszervezet alapító tagjai kö­zé tartozik. Munkáscsaládból származik. Ipolynyitrán (Nitra nad Ipl'omj született 1884-ben. Már tíz éves korától keményen meg kellett dolgoznia a min­listák kénytelenek voltak takti­kát változtatni. Az imperializmusnak a kom­munizmus ellen folytatott har­cát ma ideológiai diverziónak nevezzük. BiTak elvtárs a CSKP XIV. kongresszusán kijelentette: „Az imperializmus a mai hely­zetben nagyobb jelentőséget tu­lajdonít a revizionista, kispol­gári és nacionalista elemeknek a forradalmi mozgalomban, a szocialista országok egysége, valamint a szocialista, interna­cionalista külpolitika ellen irá­nyuló támadásainak, mint a szocializmus elleni közvetlen ideológiai támadásoknak." Az imperialista ideológusok rafinált jelszavakat és téziseket eszelnek ki a revizionista, kis­polgári és nacionalista elemek támogatására. Arra számítanak, hogy a jelszavakkal félrevezetik az embereket, deformálják tu­datukat, letérítik őket a mar­xizmus—leninizmus, a szocia­lista építés útjáról. Három év előtt a jobboldali opportunis­ták az imperialista központok jelentős anyagi és propaganda támogatásával nálunk is széles körben hangoztatták az Ilyen marxistaellenes jelszavakat. Elevenítsük csak fel, milyen ra­fináltan használták a „fogyasz­tói szocializmusra" vonatkozó tézist, a nacionalista, sovinisz­ta jelszavakat, a „demokratikus szocializmus", az „emberarcú szocializmus" jelszavát, a sem­legesség, szuverenitás szóla­mait stb. A rafináltság, aljas­ság abban rejlett, hogy mind­ezt a „csehszlovák szocializ­mus" megjavítása ürügyén hir­dették. A támadás álszocialista jelszavak és tézisek leple alatt közvetlenül a szocializmus el­len irányult. Hogy ez hová ve­zetett, azt ma már mindnyájan tudjuk: e jelszavak jegyében nyíltan támadták 1948. február­ját, az államosítást, támadták a munkásosztály politikai és gaz­dasági vívmányait, szocialista rendszerünk alapjait és szövet­ségünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Az antikommunista erők tak­tikája azonban sikertelen volt, hála a testvéri szocialista or­szágok internacionalista segít­ségének és a Husák elvtárs ál­tal vezetett pártvezetőség kö­vetkezetes politikájának a mar­xizmus—leninizmus eszméi győztek, és az imperialista ideológusok új taktikája csődöt mondott. IP) dennapi kenyérért. Először a füleki (Fiľakovo) Zománcgyár­ban dolgozott mint kisegítő munkás, majd később égető lett. Bárhol is dolgozott mozgalmas élete során, mindenütt a szo­cialista eszmék hirdetését, az elnyomás elleni szervezkedést tartotta fő feladatának. 1912-ben 28 éves korában szervezte meg az első nagy sztrájkot Füleken, több lelkes segítőtársával együtt. 1913-ban Ratkán szervezkedtek. 1924 ben első ízben tört ki Apátjaiván JOpatová) sztrájk. Ö maga erre így emlékezik! „Bárhol is vol­tam, mindenütt féltek tőlem. Tudták, hogy ahol én vagyok, nincs messze a sztrájk sem." A sztrájk pedig akkoriban olyan dolognak számított, ami­ért börtön, üldöztetés járt. 1917-ben nyolc hónapig ült börtönben. Börtönbüntetése so­rán sokat kellett szenvednie. Telek bácsit a háború is megvi­selte. 30 évesen részt vett az első világháborúban, harcolt az orosz, a román és a szerb fron­ton. Meggyűlölte a háborút. 1950-ben nyugdíjazták a párt­harcost. Munkája megbecsülése­ként a Munkaérdemrenddel tün­tették ki. A párt fennállásának jubileumi évforduló alkalmá ból és a Poľana üzem 100 éves évfordulóján is kitüntetésben részesült. Telek József elvtárs mindezt szerényen mondta el. Kifejtette, örül, hogy tehetett valamit azért, hogy a mi életünk már más legyen. DANIS KATALIN /

Next

/
Thumbnails
Contents